Ügyvédek lapja, 1885 (2. évfolyam, 41-94. szám)

1885-09-12 / 79. szám

II. évfolyam. Budapest, 1885 szeptember 12. 79 szám LŐFIZETÉSI Ár­: Egész évre ... . . . . 6 frt — kr. Félévre..........................................3 frt — kr. Negyedévre . . . .. 1 frt 50 kr. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : Bsz. WQSsF VSInSTEPS köz- és váltó-ügyvéd. Szerkesztőségi és kiadóhivatal. Budapest, VI., Hajós­ utcza 15. Ide intézendő minden a lap szellemi és anyagi részét illető közlemény. Tartalom : Előfizetési felhirás. — Az ügyvédi egyesület. — Biztosíték gyanánt letett pénz lefoglalása. Irta: Róth Nándor zentai járás­­biró. — Még egyszer ama bizonyos kir. táblai döntvényről. Irta : dr. Freund A. — A IX. magyar jogászgyülés értesítvén­ye.­­ A keresk. meghatalmazott jogköre. Irta : S­c­h­m­i­e­d­l Ignácz bu­dapesti ügyvéd. — A törlési perek feljegyzése és az 1881. évi LIX. t.-cz­v. §-a. Irta : dr. P­o­lj­á­k József zsolnai ügyvéd. — Jogesetek. — Bűneset. — A bpesti kir. tábla döntvénykönyvéből. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. — Vegyes. Szerkesztői üzenetek. — Csődnaptár. Tárcsa: A kongresszus szónokai közül. Előfizetési felhívás. Szeptember hó 1-től uj előfizetést nyitottunk. Lapunk előfizetési ára: Egész évre ... 6 írt. — kr. Félévre...................3 . — » Negyedévre .... 1 » go » Az előfizetések Budapestre az­­Ügyvédek Lapja* kiadóhivatalába (VI., HillóS­ utCZíj 15. 87. a.) kül­dendők. Vidéki előfizetőink számára a felső biróságok­ vagy hatóságoknál levő ügye­ikről díjmentes értesítést adunk. Az ügyvédi egyesület. (6.) Az országos ügyvédi értekezlet szellemi őrö­két a megalakítandó ügyvédi egyesület lesz hiv­atva átvenni. Az egyesület fogja képviselni a magyar ügy­védség érdekeit, melyek, mint az értekezlet határozatai fényesen tanusítják, nem kasztérdekek, hanem az ország igazságszolgáltatási feladataival állanak valhatlan kap­csolatban. Ebben látjuk mi a sikernek biztosítékát. Mert ha az ügyvédi kar, melyet magas erkölcsi jelentőségé­nek magaslatáról leszorítani s tisztán kenyérkereseti tekintetek által vezetett ipari foglalkozássá sülyeszteni akart kormány és törvényhozás, az imént lefolyt orszá­gos értekezleten meg tudta mutatni, hogy ennek daczára az igazságszolgáltatás egyik tényezőjének érzi és tudja magát s első­sorban a közérdek érvényesülésében ta­lálja fel saját existencziájának is biztosítékait, ez az ügyvédi kar további egyesült működésében is meg fogja tartani azt a rokonszenvet s az ebben fekvő nagy morális erőt, melyet az értekezlet a közvéleményben felkelteni szerencsés volt. Ez pedig már maga a fél siker. Mert az kétségtelen, hogy a közvéleményben nagy fordulat állott be azon hangulat tekintetében, mely ed­dig az ügyvédek iránt általában uralkodott. Jótékonyan hatott különösen az, hogy joggal el lehet mondani, a magyar ügyvédség volt ez ország társadalmi osztályai között az egyetlen, mely testületi legelső felszólalásá­ban a tiszta anyagi érdekek előtérbe helyezésétől óva­kodott , hogy saját megélhetésének garancziáit azok­ban az intézkedésekben kereste, melyek első­sorban az igazságszolgáltatás javulásában, tehát eminenter állami tekintetek ér­vényesülésében találják igazolásukat. De fordulat állott be különösen azon irányban,­­ hogy a közvélemény reá­talált a baj igazi okára s­­ hogy míg eddig igazságszolgáltatásunk nyomorúságáért az ügyvédet és egyedül őt tette felelőssé, most látja, hogy az ügyvéd épen olyan áldozata a rosz igazság­szolgáltatásnak, mint a peres felek s hogy azt az ódi­umot, melyet eddig a közfelfogás az ő fejére halmozott mások bűnei miatt, a legkevésbé érdemli meg. A magyar ügyvédi karon áll, hogy az erőteljes és önérzetetes cselekvés útján a megkezdett irányban tovább haladjon előre Az országos értekezlet a tágabb keretű szövetke­zés helyébe, mely az e­lő szakosztály által javasoltatott, a szorosabb szervezetű egyesületi organismust léptette. Nem akarunk most vitatkozni azon kérdés fölött, hogy melyik terv jobb a másiknál. Kétségtelen, hogy az egyik úgy, mint a másik helyes vezetés mellett si­kerre vezethet. Csak jelezni kívánjuk, hogy a magunk részéről is jobban szerettük volna, ha az ügyvédi kon­gresszusok eszméje és nem a szűkebb körű, mert szo­rosabb szervezetű és merevebb természetű egyesületi organismus fogadtatik el a teljes ülés által. De ez utóvégre is alárendeltebb kérdés. A fődolog az, hogy Magyarország ügyvédei ne gondolják, hogy a csendes pihenés napjai következnek a sikerrel vég­zett munka után. Még ha beteljesedik is nagyobb része mindannak, a­mi az országos értekezleten enuncziálta­­tott — a­mi pedig nem egyhamar fog megtörténni — a magyar ügyvédség helyes szervezetének kérdése tel­jesen megoldva nem lesz, ha a magunk körében nem gondoskodunk az erélyes testületi cselekvésnek és az igazi ügyvédi közszellemnek minél hatalmasabb bizto­sításáról. A testületi szellemnek és ebben a testületi becsü­letnek és önérzetnek szeretetteljes ápolása és kölcsönös Lapunk mai száma 10 oldalra terjed.

Next