Ügyvédek lapja, 1886 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1886-01-02 / 1. szám

548. III. évfolyam Hilda­pest, 1886- január 2.­1. szám. MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára: Felelős szerkesztő és laptulajdonos ■. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egész évre ... . . . . 6 frt —­kr. _ ___ _ ____ Budapest, VI., Dalszinház-méza 2. Félévre..........................................3 frt — kr. 333?* "W wAJf \í X ■*—1Xyt to Ide intézendő minden a lap szellemi és .tuga Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. köz' és villtó-fllyved. rész­t illető közlemény. Tartalom: Előfizetési felhívás. — Az alku — A törvényes hitbér. — Igazságügyi levelek. Irta : dr. Dell’A­d­a­m­i Ke­ső budapesti ügy­véd. — Adalék a vádhatározat történetéhez a mai büntetőperben Irta: Ternovszky Béla lugosi törvényszéki biró — Egy kir. táblai döntvény. Irta: Hollandes­ Lajos kassai ügyvéd. — Osztrák judicatura. — Külföldi szemle. — Vegyes — Szerkesztői üzenetek. — Csődnaptár — Tárcsa : Dr. Glaser Gyula f Melléklet. Jogesetek: Köztörvényi ügyek. — Bűnügyek — A m­últ pénzügyi közig. bíróság döntvénye. Előfizetési felhívás az „ÜGYVÉDEK LAPJA 11 III. évfolyamára. Az­­Ügyvédek Lapja, harmadik évfolyamát kezdi meg a bekövetkezendő esztendőben. Mint eddig, úgy jövőre is hű marad programm­­jához. A magyar jogszolgáltatás érdekében védeni fogja a magyar ügyvédi kar jogait, támogatni fogja annak igaz érdekeit. Újévtől kezdve az­­Ügyvédek Lapja, nagyobb terjedelemben, egy és fél évnyi nagyságban fog meg­jelenni. Rendes rovatai lesznek : I. Vezérczikk. II. Szakczikkek. III. Osztrák­ judicatura. IV. Külföldi szemle. V. Kivonat a hivatalos lapból. VI. Vegyes. VII. Tárcza. A melléklet, .JOGESETEK, czim alatt, a m. kir. Curia, a budapesti kir. tábla és a pénzügyi bíró­ság elvi jelentőségű határozatait fogja közölni. Lapunk előfizetési ára: Egész évre ... 6 frt. — kr. Félévre.......................3­0 — . Negyedévre .... 1 . 50 . Az előfizetések Budapestre az­­Ügyvédek Lapja, kiadóhivatalába (VI., Halszinh­áz-utczai 2. sz. a.) küldendők. Vidéki előfizetőink számára a felső bíróságok­ vagy hatóságoknál levő ügye­ikről a lapban vagy pedig kívánatra levelezési lapon díjmentes értesítést adunk. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. Az alku. /­ Az alku és kompromissum általában nem er­kölcstelen dolog. Ellenkezőleg. Az nagyon szépen meg­egyezik az élettel, sőt a joggal. A merev intézmények is kevesebbet érnek, mint azok, a­melyek az ellenök szóló okokból valamit acceptáltak. S maga a köz­napi élet sem egyéb, mint folytonos megalkuvás a le­hetőségekkel. De az alkunak határai vannak. Van egy pont, a­melyen túl már kapituláczió lesz belőle. Ott, a­hol va­laminek praktikus kiviteléről van szó, ott még lehet alkudni. De a­hol arról beszélnek, hogy egy egész princípium tegye le a fegyvereket, ott engedmények­nek nincs helye. Az erősebb fél talán elveheti a gyön­gébbtől azt, amire szüksége van, de ebben a cseleke­detben már nincsen a jogból semmi. Az ilyenből szerzett előny is csak addig marad meg, amíg épen a hatalom meg bírja tartani. A köztörvényhatóságokról szóló javaslat 54. sza­­kasza is az alku lejtőjére jutott. Kezdetben merev kö­vetelés volt. Nem volt benne megkülönböztetve a birói palást a vármegye csizmájától. Az „állami közegek" kategóriájába volt sorozva minden az erdőcsősztől kezdve a törvényszéki elnökig. A jogászok közvéleménye fölháborodott ettől a bar­barizmustól. A képviselőház közigazgatási bizottsága kénytelen volt megkülönböztetni a „törvényhozási közegeket" a többitől. Az igaz, hogy ez még nagyon primitív megkülönböztetés. De az elveken is történt alku. Az 54. szakasz első pontját Szentgyörgyi állam­titkár szövegezte újra. Meghagyta a főispán felügyeleti jogát, sőt azt kibővítette olyan általános előterjesztési joggal, mint a­minővel most a törvénykezés menete körül az ügyvédi kamara rendelkezik. Azonkívül az előterjesztések körüli felterjesztés joga is közelebbi meghatározást nyert. Végül pedig a felvilágosítás-kérés joga a büntető és kihágási törvények bizonyos fejeze­teire korlátoztatott, a legkényesebb fejezetekre. S ren­delkezés történt, hogy mindezen fölterjesztések az igaz­ságügyi miniszterhez menjenek. A közvélemény ezt sem acceptálta. Sőt csak ezután kezdődött el valójában a harc­. A napisajtó megvonta támogatását a javított szövegtől is s a jogászvilág, mely csak most látta meg igazán azt, a­mi készül, szervez­kedni kezdett. A budapesti ügyvédi kamara decz. 23-án manifesztált a javaslat ellen. A budapesti ügyvédi kör

Next