Ügyvédek Lapja, 1903 (20. évfolyam, 1-52. szám)

Szám­lágnál fogva az ipari üzemben bekövetkezett balesetnél is alkal­mazandó, minthogy alperes mint vállalkozó foglalkozásánál fogva ki van téve az anyagi veszteségek esélyeinek, felperes megfelelő biztosíték nélkül oly helyzetbe juthat, hogy megítélt követelésére fedezetet nem talál ....................................................................................... 11 Az iparszabadság ugyan abból áll, hogy az egyén a törvény korlátai között bármely ipart szabadon gyakorolhat, azonban az egyén min­den jogot, tehát az ipar szabad gyakorolhatási jogát is szerződési­leg korlátolhatja és igy az ilyen korlátozás az iparszabadság elvét nem érinti.­­ Az a szerződési kikötés, a­mely szerint alperes el­­tiltatott attól, hogy a felperes varrógép eladási üzletében elvállalt szolgálati viszony megszüntetése után is még egy évi időtartamon belül a felperes üzletével hasonló üzlettel foglalkozzék, jogi hatály­­lyal bír, következésképen nincs akadálya annak, hogy az olyan ki­kötés biztosítására szolgáló kötbér bíróság előtt érvényesíttessék ... 11 Megállapíttatott a szerzői jog bitorlása, mert alperes a felperes fel­olvasását engedély nélkül közölte. A lap kiadója a lapjában elköve­tett bitorlásért felelős a szerkesztővel együtt. A kiadót gondatlanság terheli akkor, ha a lapjában megjelent közlemények ellenőrzését elmulasztja ...................................... .................... .................................. 13 Vasút elleni kártérítési per, mert a vonatok gőzmozdonyából kihullott szikrák gyújtották fel a felperesi véderdőt ... ..................__ _ ... 19 Megállapittatot a vasút kártérítési kötelezettsége, mert felperes egy vasúti balesetnél sérüléseket szenvedett, mely sérülések következ­ményeként arczán több végleges és maradandó hegedés észlelhető s a dobüregben fennálló csekély elváltozás a jobb fülén kisebb mérvű hallás-fogyatkozást okozott. Miután pedig főleg a katonai pályán való előmenetelnek feltétele a kifogástalan testi szervezet, de lénye­ges befolyást gyakorol arra a katonai tiszti pályán a külső alak és rendes, eléktelenítéstől mentes arcz, kétségtelen, hogy bár kereset­­képességében számba vehető csökkenés nem is állott be, előmene­telének megnehezítése folytán vagyoni hátrányt szenvedett, melyet tehát a vaspályavállalat megtéríteni köteles ... ... ... ..................... 23 A megbízó nem kötelezhető arra, hogy a megbízott sikertelennek bi­zonyult kísérleteinek meghatározatlan időn keresztül való ismétlé­sét és újabb kísérletek megtételét várja s a megbízó csak a saját érdekeinek jogos megóvása körében mozog akkor, a midőn a meg­bízottja eljárásának az eredménytelenségéről meggyőződvén, köve­telése érvényesítését más által és más után keresi .......................... 24 Megállapittatott a kártérítési kötelezettség a gyáros ellen, mert gyá­rában egy munkás munkaközben egy vasszilánknak balszemébe pat­tanása által megsérült, mi által balszeme műtét folytán eltávolíttatott. Megállapittatott, hogy alperes gyárában a munkások egyike sem kapott szemvédő üveget, sőt felperes ilyet, mielőtt a munkához fo­gott, a művezetőtől kifejezetten kért, de nem kapott, mert nem volt 27 A készfizetői kezesség jogi természetével nem ellenkezik az, hogy a kezes, esetleg a főadósra nézve létesül­ feltételtől eltérően, csak olyan feltétel mellett legyen kötelezve, a­melyek mellett magát le­kötötte .........­__ _ ... ..................... ... ........................__ ... ............... 27 v­alamely szerződésileg megállapított kötelem jogi minősítésénél nem annak a felek részéről történt­­megjelölése, hanem tartalmuk lé­nyege az irányadó.­­ Gazdászatilag tágabb értelemben zöld ugar­nak tekintendő az őszieknek mindama előveteménye, a­mi a termelt növény magjának kifejlődése előtt akár lekaszálás útján takarmá­nyul, akár egyéb módon zöld állapotban felhasználtatok. Jogszabály az, hogy a szerződő felek a szerződés feltételeit a törvény korlátai között szabadon szabályozhatják s ehhez képest a fél kikötheti azt, hogy ha a másik fél kötelezettségét épen nem vagy nem helyesen teljesíti, szerződésileg meghatározott kötbért fizessen, mely kötbér a szerződésellenes cselekmény elkövetésével, függetlenül attól, hogy okoztatott-e az által kár vagy sem? követelhető ... ... ... ... ... 30 A hirdetés megrendelésének az lévén a természetszerű czélja, hogy a hirdető hirdetménye által a közfigyelmet magára vonja, sem külön­­ kikötést, sem külön kifejezésre juttatást nem igényel az, hogy a hirdetmény ne részben elfedve közöltessék, a­miből következik, hogy a hirdetés megrendelője, ha hirdetménye mégis részben elfedve kö­­zöltetik, ez irányban való külön kikötés nélkül is méltán vetheti ellen, hog­y a hirdetés egy természetszerű s igy minden kikötés nélkül, önként értetődő kelléknek meg nem felel s nem szerződés­szerű ... ... ... ................................ ... ... ___*.................... ............... 30 Az 1876 : XVI. t.-cz. 131. §-ának rendelkezése egyáltalában nem zárja ki azt, hogy a személyes jogú gyógyszertár tulajdonosa üzleti jo­gának ellenérték mellett való átruházása tárgyában harmadik sze­­mélylyel egymás közt végérvényesen és joghatályosan szerződést köthessen a gyógyszertári üzlet sajátlagos természetéből azonban következik, hogy ilyen üzletnek átruházását és illetőleg megszerzé­sét c­élzó ügyletnél a feleknek nemcsak magára az ellenértékre nézve, hanem a gyógyszertári üzlet körébe eső és a jogosítvány megszerezhetését feltételező valamennyi lényeges körülményre nézve határozott megállapodásra kell jutniok .............. ......................... 32 A gazda kártérítési kötelezettsége a cselédet szolgálata közben ért balesetért csak akkor áll be, ha a baleset a gazda gondatlanságával vagy mulasztásával okozati kapcsolatba hozható ... ... ............... ... 34 Hirdetések s az ezekra vonatkozó szerkesztői ajánlatok közzététele iránti szerződés a munkabéri szerződés tekintete alá esik, ennek szabálya szerint pedig­ a munka elvállalója a teljesítés arányában követelhet díjazást .............. ................................ ... _ _ .... _ _ 34 Az 1881 : XLI. t.-cz. 23. §-ának 1. pontja csakis azt az értékvesztesé­­get rendeli a kártalanítási összeg mennyiségének megállapításánál számításba vétetni, melyet az ingatlan a megcsonkítás vagy részekre szakítás által szenved, a kisajátított ingatlanokon felállított hófogók által a megmaradt ingatlanokon netán okozandó kár azonban ilyen értékveszteségnek nem tekinthető............................................ ............... 35 Elbirtoklás útján szerzett út használati joga ..................... ..................... 37 A segéd főnöke kívánságára rendszerint a felmondási idő tartama alatt szolgálatot teljesíteni köteles és a törvény nem rendeli, de az alakszerűségekhez nem kötött szolgálati szerződés természetéből sem következik, hogy a főnök nyomban tartoznék kijelenteni azt, hogy a segéd szolgálatát a felmondási idő alatt igénybe venni kívánja. A szolgálati viszonyban irányadó kölcsönös méltányosságnak és jóhi­szeműségnek a folyománya csak az, hogy a segéd utólagos jelszó­ Családi jog. A férj a H. T. 77. §-a alapján tette folyamatba az eljárást, a vissza­térésre kiszállott 30 napon belül a nő a H. T. 80. §. a) pontja alap­ján adott be keresetet. Ez a kereset nem önálló keresetnek, hanem viszontkeresetnek vétetvén, a 77. szakasz alapján a keresetnek hely adatott, a viszonkereset pedig elutasittatott ... ... ... ... ... ... ...­­ Házassági perekben a birói gyakorlat szerint a felbontást kérő félnek s esetleg közakarattal mindkét félnek jogában áll a pertől elállani, mindaddig, mig a harmadbiróság ítéletet nem hozott ...................... 3 Házas asszonynak idegen férfiak irányában a nő családi állásával meg nem egyeztethető kihívó, sőt hűtlenségre is következtetendő magaviselet bontó okot képez ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 4 Házas asszonynak olyan viselkedése, hogy az együttélés utolsó idejé­ben olyannyira az iszákosságnak adta magát, hogy majdnem na­ponta az utcza porából eszméletlen állapotban vitték haza, bontó okot képez ... ... ... ... ............... ................................ ............................ 4 Tekintve, hogy az 1894. évi XXXI. t.-cz. 114. §-a szerint magyar ál­lampolgár házassági perében csak a magyar bíróság ítélete hatályos, ennélfogva, minthogy a zágrábi szentszéki ítélet magyar bírósági ítéletnek nem tekinthető, azért az a per elbírálásánál még mint ideiglenes elválasztó ítélet is, a H. T. 141. §-ra való tekintettel, figye­lembe nem vehető .. ... ............................................................................ 4 A törvényes bírói gyakorlat által elfogadott jogszabály ugyan az, hogy a­mennyiben a törvénytelen gyermek anyja és a természetes atya között létrejött egyezség a törvénytelen kiskorú gyermek érdekeit érinti és sérti, ugyanaz az 1877 : XX. t.-cz. 113. és 114. §-ának ren­delkezéseinél fogva gyámhatósági jóváhagyás hiányában érvényte­len, azonban ez egyezség az anyának is saját ténye, e tényét pedig az anya megtámadni és ebből folyóan annak kötelező erejét és ha­tályosságát kétségbe vonni nem jogosult; ellenben a mennyiben az­­ításra fizetési igényeinek elvesztése nélkül megtagadhatja a szol­gálatba való visszatérést, ha abban őt nyomós okok gátolják, p. o. ha kilépése óta hosszabb időköz eltelt, ha más állást nyert el, vagy kilátása van más szolgálatra vagy egyéb foglkozásra, bár azt még meg sem kezdette. Az iparhatósági eljárás megindítása nem fogad­ható el nyomós okul a szolgálat megtagadására ... .............. ... _ 38 Megállapittatott az ügyvéd kereseti joga felei ellen, kik őt a dijlevél kiállításakor egy perdöntő körülmény elhallgatása által megtévesz­tették, kimondatott, hogy megtévesztés forogván fenn, a dijlevél ha­tálytalan s az ügyvédnek joga van feleitől összes képviseleti költ­ségeit s díjait, tekintet nélkül a dijlevélre, követelni ........................... 39 Megállapittatott a kártérítési kötelezettség a munkaadó ellen, mert a munkás a munkaadó gőzmalmában az ott működésben volt felhúzó készüléken a heveder elszakítása folytán lezuhant és oly súlyos sé­rüléseket szenvedett, hogy örökre nyomorék és munkaképtelen lett 41 A tékozlás miatt való gondnokság alá helyezés abban az esetben el­rendelendő, ha az ezt kérő fél, a másik fél ellen, olyan tényt bizo­nyít be, a­mely ennek a vagyoni pusztulása előidézésére alkalmas. Elrendeltetett a gondnokság, mert a tanuk vallomásából az tűnik ki, hogy az alperes teljesen az ivásnak adta magát, sem az iparával, sem családjával és annak fentartásával nem törődik ... ... ... . ... 42 Az ügyvédi munkadíj a jutalomdíjjal azonos természetű lévén, ha az ügyvéd részére okiratilag valamely pernyerés esetére bizonyos összeg csak jutalomdíj fejében ígértetett is megfizetni, az ügyvéd felétől külön munkadíjat nem, hanem a jutalomdíjon felül csakis készpénzbeli kiadásainak megtérítését jogosult követelni ... ... ... 42 Alperes vagylagos kötelezettséget vállalt és pedig az ő választásától függően vagy azt, hogy egy megindítandó perhez szükséges hatal­­mazványt fog kiállítani, vagy pedig 1200 koronát fizet a felperesnek. Felperes nem tagadta, hogy alperes a hatalmazvány kiállítását vá­lasztotta, ennélfogva felperes mást, mint az alperes által választott szolgáltatás teljesítését azért nem követelhet, mert a vagylagos kö­telemnél a választásra jogosított fél választása folytán a vagylagos kötelem egyedileg meghatározott és egy szolgáltatásra irányuló kö­telemmé alakulván, a nem választott szolgáltatás többé nem képez­heti a kötelem tárgyát ... ... ... .................................. . ... ............... 43 A lakás természetben való kiszolgáltatása iránt kötött szerződés alap­ján is követelheti a jogosított a természetbeni lakás helyett, annak készpénzbeli egyenértékét akkor, ha a lakásnak természetben való élvezete a kötelezett fél tűrhetetlen magaviselete következtében le­hetetlenné vált .................................................... ........................... . — 43 A takarékpénztári betétkönyv puszta birtoklása egymagában a betét­hez való jogot nem bizonyítja, mert a takarékpénztári betétkönyvek, ha azok bizonyos névre vannak kiállítva, előmutatóra szóló érték­papíroknak, a bírói gyakorlat szerint, nem tekinthetők .. ... ... ... 47 A magyar kir. zálogházak becsüse az ő becslése következtében elő­állott veszteségekért egész vagyonával szavatol ugyan, de a becsüs hozzájárulása kívántatik ahhoz, hogy az általa megbecsült zálog­tárgyak árverésen a becsáron alul eladassanak s a kir. kincstárnak ily beleegyezés hiánya esetén csak ahhoz lehet joga, hogy a be­csüstől a megbecsült tárgy átengedése mellett, a zálogtárgyért adott kölcsönösszeg és esedékes kamatának megtérítését követelheti és e jogát az első árverés megkísérlésétől számított 6 hét múlva per út­ján is érvényesítheti. Ha tehát a becsüs a kérdéses tárgyak újabb elárverezése előtt nyilatkozatra a kir. zálogház részéről fel nem hi­vatott, felperes azon a czímen, hogy az önkényesen megtartott má­sodik árverésen az alperes által becsült értéktárgyakért a becslés következtében adott kölcsönösszeg és kamatánál kevesebb jött be, alperestől a különbözet megtérítését nem követelheti ... ... "... — 50 A vételi ügylet jogi érvényét és létrejöttét nem befolyásolja az, hogy a vevő a vételár fejében az eladó tartozásának a helyett való kifi­zetését elvállalja s ezt a tartozást a megvett tárgynak jövedelméből fizeti meg. — Az 1876. XIV. t.-cz. 129. §-a azt, hogy a reáljogú gyógyszertár, mely az idézett törvény 130. §-a szerint szabadon el­adható, nem tiltja, hogy az ily gyógyszertár a bár nem gyógysze­rész vevőnek átadathassák s az ily tulajdonos csak arról köteles gondoskodni, hogy a gyóg­yszertárt érvényes oklevéllel ellátott gyógyszerész kezelje ... ...................... .................... ... ... — — — 52

Next