Ügyvédek lapja, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
TÁRGYMUTATÓ • • ___ a „Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja“ mellékleteinek 1905. évi folyamához. Szám Teljesülési döntvények. .A. m(k.k. Omnia. Polgári ügyben. Ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében, midőn az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy év alatt el nem árvereztetik és több oly hitelező van, aki a haszonélvezetre zálog- vagy végrehajtási zálogjogot szerzett: a zárlati kezelés utján bevett és birói letétbe helyezett jövedelem felosztása az 1881: LX. t.-cz. 210. §. második bekezdése értelmében eszközlendő — — — — — — — — - — —- 6 Az a peres fél, aki az 1881 :LIX. t.-cz. 69. §. 2-ik pontja alapján kereset utján már kért perújítást, de ennek a kérelemnek azért nem adatott hely, mert a felhozottak új bizonyítékok gyanánt el nem fogadtattak, az 1881 :LIX. t.-cz. 72. §-ára való tekintettel, uj bizonyítékok alapján a perújítás megengedését nem kérheti — — — — — — Büntető ügyben. A btkv. 270. §-ának 2. pontjában és a kir. Curiának 1883. junius 13-án hozott 22. sz. teljes ülési határozatában kifejezett az a szabály, mely szerinta bűnvádi eljárás közhivatalnok elleni hivatali kötelességeire vonatkozóan állított olyan tény miatt, mely valódisága esetében bűnvádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, hivatalból, de csak felhatalmazás folytán indítandó, akkor is alkalmazandó, ha közhivatalnok ellen elkövetett, a btkv. 260. §-ában meghatározott rágalmazás esete forog fenn — — — — — — — — — — — — 51 B)ZECK. tábláik. A jelzálogos hitelező részéről kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül az 1896. évi V. t.-cz. alapján szőlőfelújítási kölcsönt ne vehessen fel, a telekkönyvben fel nem jegyezhető — — — — — — — — — — — — 12 Birói árverésen eladott ingatlanok vételárából az általános jövedelmi pótadót, a törvényhatósági útadót és az országos betegápolási pótadót nem kell a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként sorozni — — 15 abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás a végrehajtást szenvedő tulajdonát képező ingatlan haszonélvezetére vezettetik, a haszonélvezet zár alá vételekor a végrehajtást szenvedő által használt helyiség csak azzal a korlátozással vehető zár alá, hogy a végrehajtási zár tartama alatt a végrehajtást szenvedő rendelkezésére hagyandó a neki magának és családja vele közös háztartásban élő tagjai nélkülözhetetlenül szükséges lakás, vagy egyéb helyiség, melynek terjedelmét a végrehajtást foganatosító bíróság határozza meg. — — — — — - - 18 A házasságon kívül nemzeti törvénytelen gyermek részére a természetes atya ellen megítélt tartásdíjakra vezetendő végrehajtás foganatosítása esetében a végrehajtási törvény 62. §-ának korlátozó intézkedése alól kivételt megállapító 63. §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó 19 A hitelező érdekében kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa a hitelező beleegyezése nélkül az 1896: V. t.-cz. alapján szőlő felújítási kölcsönt fel ne vehessen, a telekkönyvbe fel nem jegyezhető 20 Tartás, élelmezés, életjáradék, nyugdíj és ehhez hasonlótermészetű követelések iránt indított perekben az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §. 5. pontja alapján végrehajtatónak kimondott ítélet, vagy az 1881: LIX. t.-cz. 48. §-a értelmében végrehajtható két egybehangzó ítélet alapján kért vagy elrendelt végrehajtás esetében az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §. 5. pontjának korlátai között, vagyis a kereset beadását ,megelőző félévre hátralevő s a per folyama alatt lejárt részletekre nézve a végrehajtási törvény 42 .§-a alkalmazást nem nyerhet — — — — — — 21 Az 1868: LIV. t.-czikk 35. §. 2. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy a könyvkivonati és számlakövetelések a könyvitel helyének bírósága előtt perelhetők, abban az esetben, amidőn a könyvbeli követelés szerződéssel való vonatkozás nélkül vagy a peres felek között, a kereskedelmi üzlet köréhez tartozó szerződéssel való vonatkozásban (nem teljesítésből vagy hiányos teljesítésből) fölmerült kárból (vételár leszállításra is irányulóan) származik, nem alkalmazható— — — — 23 Abban az esetben, amikor a kir. ítélőtábla, mint jövedéki büntető biróság, az 1883: XLIV. t.-czikk 100. §-ában meghatározott kihágás tekintetében a 106. §. értelmében felmentő ítéletet hoz, de úgy tapasztalja, hogy a 101. §-ában meghatározott kisebb kihágásnak ismérvei fenforognak: a Bp. 22. §-ában foglalt elv alkalmazást nem nyerhet s nevezetesen szélesebb hatásköre folytán a biróság a 101. §-ban meghatározott kihágást érdemlegesen el nem bírálhatja; azonban a kisebb kihágás elbírálása végett az iratoknak az illetékes pénzügyi hatósághoz áttételét elrendelnie nem kell — — — —— — — — 23 A jelzálogos hitelező részéről kikötött az a tulajdoni korlátozás, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül ugyanazon Szám jelzálog ingatlant az 1896. évi V. t.-czikkben alapuló szőlőfelujitási kölcsönnel meg nem terhelheti, a telekkönyvben följegyezhető — — 24 Végrehajtási eljárásban, azokban az esetekben, midőn a kiküldött a végrehajtató ügyvédének jelentkezésére jár el, vagy midőn az ügyvéd által képviselt végrehajtató kérelmére az ügyvédi képviselet kitüntetése mellett elrendelt kiküldetésben a végrehajtató külön jelentkezése nélkül is eljárni tartozik, avégrehajtási jogcselekmény teljesítésekörül felmerült s a kiküldöttet megillető költségek megfizetésére, kiküldött kérelméhez képest, a végrehajtató és ügyvéde egyetemlegesen kötelezhetők — — — — — — — — — — — — — 28 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. A jogosult fél az időszakonként visszatérő és csak a jövőben lejárandó szolgáltatásoknak megfelelő biztosítását a kötelezettől csak akkor követelheti, ha a biztosítás nyújtás iránti kötelezettség szerződésileg kiköttetett, vagy a törvény rendelkezésén alapszik. — — — — — — A vaspálya kártérítési kötelezettsége megállapításánál, a kárösszeg az elhunyt összes jövedelmére való tekintettel akként állapítandó meg, hogy azzal az elhalt családja lehetőleg abba a helyzetbe hozassák, amelyben lett volna akkor, ha a kereső családfő életben marad. A megítélt kárösszeg után kamat nem jár. Az özvegy özvegyi állapota és a gyermekek életben léte feltételét képezi egyrészről a felperesek kárigényének, másrészről az alperes fizetési kötelezettsége beállásának, ennélfogva a felpereseket terheli annak minden egyes esetben bizonyítása, hogy a feltétel fenáll és az alperes fizetési kötelezettsége beállott. A peres felek közös jogelőde az által, hogy ingatlan vagyonának túlnyomó részét két fiának, az 1., 2. rendű alpereseknek ajándékozta, felpereseknek, kik ez ajándékozó fél első házasságából származott gyermekeinek leszármazott kötelesrészét megsértette; felperesek tehát jogszerűen követelik, hogy a megajándékozottak kötelesrészüket kiegészítsék. E követelésük megállapításának nem áll útjában sem az, hogy keresetükkel, az ajándékozási szerződés érvényben tartása esetére, a kötelesrész kiegészítése iránti kérelmükben e czimű követelésüket számszerűen fel nem számították, mert ez póttárgyalás és bizonyítási eljárás kiegészítése útján pótolható, sem pedigaz, hogy az örökhagyó halála és a kereset beadása közt több mint három évi időköz van; mert alperesek perirataikban, az oszt. polg. tovkv. 1487. §-ára alapított elévülési kifogással neméltek s ezit a mulasztást az a körülmény, hogy alperesek az idézett törvény 1467. §-ára hivatkoztak, nem pótolja. — •— — 10 Az osztrák polgári törvénykönyv 911. §-ában jelzett vis maiort képez a kötelezett hibáján kívül beállott csődbe jutása, miért is ily esetben a bánatpénz fizetése alul szabadul. — —— —— — — — — 10 A munkások viszonylag különböző testi erejükhöz képest, önmaguk tartoznak megítélni azt, hogy, milyen erőkifejtésre képesek s maguk tartoznak ügyelni arra, hogy erejüket meghaladó erőkifejtésben meg ne szakadjanak. Azt a határt, ameddig a testi erő a test egészségének sérelme nélkül igénybevehető csakis az erőkifejtő egyén lévén képes érezni és meghatározni s ez a munkaadó ellenőrzésén és felügyeleti körén kívül természetszerűleg esvén, a túlságos megerőltetésből eredt balesetért felelőssé nem tehető. — — — — — — — — 11 A kötbér, a bekövetkezett kártól és és ennek bizonyításától függetlenül, a szerződésellenes cselekmény elkövetésével azonnal követelhető. Az, hogy a kötbér mérséklésére forog-e fenn ok, kétségtelenül jogkérdés, azonban erre nézve az a jogszabály, hogy köztörvényi ügyekben a szerződésileg meghatározott kötbér, ha ahhoz az érdekhez mérten, aminek biztosítására a kötbér szolgál, hogy ehhez az érdekhez mérten a kötbér összege arányosan mennyi, egyaránt ténykérdés. Abban a kérdésben, hogy a kötbér mérséklendő-e, éppen nem irányadó az, hogy a kötbérrel sújtandó fél minő vagyoni előnyökben részesülhetett a kötbérhez jogosult félnél alkalmaztatása idejében, hanem irányadó egyedül az, hogy a jogosult félnek minő vagyoni érdeke fűződik a kötbérrel biztosíttatni kívánt teljesítéshez, hogy ez a vagyoni érdek mily mérvben sértetett meg a másik fél szerződésellenes eljárásával és hogy ezzel az érdekkel a kötbér összege helyes arányban áll-evagy sem 14 Az a megfelelő kártérítés, amely megítélendő akkor, ha gyilkosság vagy emberölés esetében a megölt után oly személyek maradtak, kiknek a tartásáról a megölt gondoskodni köteles volt, a polgári törvények szerint mérendő. Az oszt. ptk. 1327. §-a azt rendeli, hogy ha valamely testi sértésből halál következik, minden költségen felül a megölt özvegye és gyermekei részére mindaz megtérítendő, amit azok ez által vesztettek. Alperes a felperesnek atyját ,kocsijával elgázolta s ez utóbbi a szenvedett sérülésekbe bele is halt, hátrahagyván a 18 éves, tehát kiskorú, vagyontalan és gyengeelméjű felperest, aki e miatt gondnokság alá helyeztetett. Minthogy megölt ,agg koránál fogva a napszámból, amelyből magát fentartotta, halála előtt igen csekély kereslettel bírt, sőt rá legutóbbi időben már csak abból élt, amit ismerőseitől könyöradományként kapott s a maga szükségleteit sem volt képes megszerezni, felperes fentartásáról pedig gondoskodni ilyképen képtelen volt. Helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a