Ügyvédek lapja, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

TÁRGYMUTATÓ • • ___ a „Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja“ mellékleteinek 1905. évi folyamához. Szám Teljesülési döntvények. .A. m­(­­k.k­. Omnia. Polgári ügyben. Ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében, midőn az ingat­lan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy év alatt el nem árvereztetik és több oly hite­lező van, aki a haszonélvezetre zálog- vagy végrehajtási zálogjogot szerzett: a zárlati kezelés utján bevett és birói letétbe helyezett jö­vedelem felosztása az 1881: LX. t.-cz. 210. §. második bekezdése ér­telmében eszközlendő — — — — — — — — - — —- 6 Az a peres fél, aki az 1881 :LIX. t.-cz. 69. §. 2-ik pontja alapján kere­set utján már kért perújítást, de ennek a kérelemnek azért nem ada­tott hely, mert a felhozottak új bizonyítékok gyanánt el nem fogadtat­tak, az 1881 :LIX. t.-cz. 72. §-ára való tekintettel, uj bizonyítékok alapján a perújítás megengedését nem kérheti — — — — — — Büntető ügyben. A btkv. 270. §-ának 2. pontjában és a kir. Curiának 1883. junius 13-án hozott 22. sz. teljes ülési határozatában kifejezett az a szabály, mely szerint­­a bűnvádi eljárás közhivatalnok elleni hivatali kötelességeire vo­natkozóan állított olyan tény miatt, mely valódisága esetében bűn­vádi vagy fegyelmi büntetést vonna maga után, hivatalból, de csak felhatalmazás folytán indítandó, akkor is alkalmazandó, ha közhivatalnok ellen elkövetett, a btkv. 260. §-ában meghatározott rágalmazás esete forog fenn — — — — — — — — — — — — 51 B)­ZECK­. tábláik­. A jelzálogos hitelező részéről kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jel­zálog tulajdonosa az ő beleegyezése nélkül az 1896. évi V. t.-cz. alap­ján szőlőfelújítási kölcsönt ne vehessen fel, a telekkönyvben fel nem jegyezhető — — — — — — — — — — — — 12 Birói árverésen eladott ingatlanok vételárából az általános jövedelmi pót­adót, a törvényhatósági útadót és az országos betegápolási pótadót nem kell a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként sorozni — — 15 abban az esetben, ha a kielégítési végrehajtás a végrehajtást szenvedő tulajdonát képező ingatlan haszonélvezetére vezettetik, a haszonélvezet zár alá vételekor a végrehajtást szenvedő által használt helyiség csak azzal a korlátozással vehető zár alá, hogy a végrehajtási zár tartama alatt a végrehajtást szenvedő rendelkezésére hagyandó a neki magá­nak és családja vele közös háztartásban élő tagjai nélkülözhetetle­nül szükséges lakás, vagy egyéb helyiség, melynek terjedelmét a végre­hajtást foganatosító bíróság határozza meg. — — — — — - - 18 A házasságon kívül nemzeti törvénytelen gyermek részére a természetes atya ellen megítélt tartásdíjakra vezetendő végrehajtás foganatosítása esetében a végrehajtási törvény 62. §-ának korlátozó intézkedése alól kivételt megállapító 63. §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó 19 A hitelező érdekében kikötött az a terhelési tilalom, hogy a jelzálog tulajdonosa a hitelező beleegyezése nélkül az 1896: V. t.-cz. alapján szőlő felújítási kölcsönt fel ne vehessen, a telekkönyvbe fel nem jegyezhető 20 Tartás, élelmezés, életjáradék, nyugdíj és ehhez hasonló­­természetű kö­vetelések iránt indított perekben az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §. 5. pontja alapján végrehajtatónak kimondott ítélet, vagy az 1881: LIX. t.-cz. 48. §-a értelmében végrehajtható két egybehangzó ítélet alapján kért vagy elrendelt végrehajtás esetében az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §. 5. pontjának korlátai között, vagyis a kereset beadását ,megelőző félévre hátralevő s a per folyama alatt lejárt részletekre nézve a végrehaj­tási törvény 42 .§-a­ alkalmazást nem nyerhet — — — — — — 21 Az 1868: LIV. t.-czikk 35. §. 2. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy a könyvkivonati és számlakövetelések a könyvitel helyének bírósága előtt perelhetők, abban az esetben, amidőn a könyvbeli követelés szer­ződéssel való vonatkozás nélkül vagy a peres felek között, a kereske­delmi üzlet köréhez tartozó szerződéssel való vonatkozásban (nem tel­jesítésből vagy hiányos teljesítésből) fölmerült kárból (vételár leszál­lításra is irányulóan) származik, nem alkalmazható­­— — — — 23 Abban az esetben, amikor a kir. ítélőtábla, mint jövedéki büntető biróság, az 1883: XLIV. t.-czikk 100. §-ában meghatározott kihágás tekinteté­ben a 106. §. értelmében­­ felmentő ítéletet hoz, de úgy tapasztalja, hogy a 101. §-ában meghatározott kisebb kihágásnak ismérvei fenforog­­nak: a Bp. 22. §-ában foglalt elv alkalmazást nem nyerhet s nevezetesen szélesebb hatásköre folytán a biróság a 101. §-ban meghatározott ki­hágást érdemlegesen el nem bírálhatja; azonban a kisebb kihágás el­bírálása végett az iratoknak az illetékes pénzügyi hatósághoz áttételét elrendelnie nem kell — — — —­­— — — — 23 A jelzálogos hitelező részéről kikötött az a tulajdoni korlátozás, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül ugyanazon Szám jelzálog­ ingatlant az 1896. évi V. t.-czikkben alapuló szőlőfelujitási kölcsönnel meg nem terhelheti, a telekkönyvben följegyezhető — — 24 Végrehajtási eljárásban, azokban az esetekben, midőn a kiküldött a végre­hajtató ügyvédének jelentkezésére jár el, vagy midőn az ügyvéd által képviselt végrehajtató kérelmére az ügyvédi képviselet kitüntetése mel­lett elrendelt kiküldetésben a végrehajtató külön jelentkezése nélkül is eljárni tartozik, a­­végrehajtási jogcselekmény teljesítése­­körül fel­merült s a kiküldöttet megillető költségek megfizetésére, kiküldött kérelméhez képest, a végrehajtató és ügyvéde egyetemlegesen köte­lezhetők — — — — — — — — — — — — — 28 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog. A jogosult fél az időszakonként visszatérő és csak a jövőben lejárandó szolgáltatásoknak megfelelő biztosítását a kötelezettől csak akkor köve­telheti, ha a biztosítás nyújtás iránti kötelezettség szerződésileg ki­­köttetett, vagy a törvény rendelkezésén alapszik. — —­ — — — — A vaspálya kártérítési kötelezettsége megállapításánál, a kárösszeg az elhunyt összes jövedelmére való tekintettel akként állapítandó meg, hogy azzal az elhalt családja lehetőleg abba a helyzetbe hozassák, a­melyben lett volna akkor, ha a­ kereső családfő életben marad. A meg­ítélt kárösszeg után kamat nem jár. Az özvegy özvegyi állapota és a gyermekek életben léte feltételét képezi egyrészről a felperesek kár­igényének, másrészről az alperes fizetési kötelezettsége beállásának, ennél­fogva a felpereseket terheli annak minden egyes esetben bizonyítása, hogy a feltétel fenáll és az alperes fizetési kötelezettsége beállott.­­ A peres felek közös jogelőde az által, hogy ingatlan vagyonának túl­nyomó részét két fiának, az 1., 2. rendű alpereseknek ajándékozta, felpereseknek, kik ez ajándékozó fél első házasságából származott gyer­mekeinek leszármazott kötelesrészét megsértette; felperesek tehát jog­szerűen követelik, hogy a megajándékozottak kötelesrészüket kiegé­szítsék. E követelésük megállapításának nem áll útjában sem az, hogy keresetükkel, az ajándékozási szerződés érvényben tartása esetére, a kötelesrész kiegészítése iránti kérelmükben e czimű követelésüket szám­szerűen fel nem számították, mert ez póttárgyalás és bizonyítási eljárás kiegészítése útján pótolható, sem pedig­­az, hogy az örökhagyó halála és a kereset beadása közt több mint három évi időköz van; mert alpe­resek perirataikban, az oszt. polg. tovkv. 1487. §-ára alapított elévülési kifogással nem­­éltek s ezit a mulasztást az a körülmény, hogy alperesek az idézett törvény 1467. §-ára hivatkoztak, nem pótolja. — •— — 10 Az osztrák polgári törvénykönyv 911. §-ában jelzett vis maiort képez a kötelezett hibáján kívül beállott csődbe jutása, miért is ily esetben a bánatpénz fizetése alul szabadul. — —­­— —— — — — — 10 A munkások viszonylag különböző testi erejükhöz képest, önmaguk tar­toznak megítélni azt, hogy, milyen erőkifejtésre képesek s maguk tar­toznak ügyelni arra, hogy erejüket meghaladó erőkifejtésben meg ne sza­kadjanak. Azt­ a határt, a­meddig a testi erő a test egészségének sérelme nélkül igénybevehető csakis az erőkifejtő egyén lévén képes érezni és meghatározni s ez a munkaadó ellenőrzésén és felügyeleti körén kívül természetszerűleg esvén, a túlságos megerőltetésből eredt balesetért felelőssé nem tehető. — — — — — — — — 11 A kötbér, a bekövetkezett kártól és és ennek bizonyításától függetlenül, a szerződésellenes cselekmény elkövetésével azonnal követelhető. Az, hogy a kötbér mérséklésére forog-e fenn ok, kétségtelenül jogkérdés, azonban erre nézve az a jogszabály, hogy köztörvényi ügyekben a szer­ződésileg meghatározott kötbér, ha ahhoz az érdekhez mérten, aminek biztosítására a kötbér szolgál, hogy ehhez az érdekhez mérten a köt­bér összege arányosan mennyi, egyaránt ténykérdés. Abban a kérdésben, hogy a kötbér mérséklendő-e, éppen nem irányadó az, hogy a kötbérrel sújtandó fél minő vagyoni előnyökben részesülhetett a kötbérhez jogosult félnél alkalmaztatása idejében, hanem irányadó egyedül az, hogy a jogosult félnek minő vagyoni érdeke fűződik a kötbérrel biztosíttatni kívánt teljesítéshez, hogy ez a vagyoni érdek mily mérvben sértetett meg a másik fél szerződésellenes eljárásával és hogy ezzel az érdekkel a kötbér összege helyes arányban áll-e­­vagy sem 14 Az a megfelelő kártérítés, a­mely megítélendő akkor, ha gyilkosság vagy emberölés esetében a megölt után oly személyek maradtak, kiknek a tartásáról a megölt gondoskodni köteles volt, a polgári törvények szerint mérendő. Az oszt. ptk. 1327. §-a azt rendeli, hogy ha valamely testi sértésből halál következik, minden költségen felül a megölt öz­vegye és gyermekei részére mindaz megtérítendő, amit azok ez által vesztettek. Alperes a felperesnek atyját ,kocsijával elgázolta s ez utóbbi a szenvedett sérülésekbe bele is halt, hátrahagyván a 18 éves, tehát kiskorú, vagyontalan és gyengeelméjű felperest, aki e miatt gondnokság alá helyeztetett. Minthogy megölt ,agg koránál fogva a napszámból, amelyből magát fentartotta, halála előtt igen csekély ke­reslettel bírt, sőt rá legutóbbi időben már csak abból élt, amit ismerő­seitől könyöradományként kapott s a maga szükségleteit sem volt képes megszerezni, felperes fentartásáról pedig gondoskodni ilyképen képtelen volt. Helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, a

Next