Ügyvédek lapja, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-06 / 1. szám

XXIII. évfolyam. Budapest, 1906. január 6 szám. ÜGYVÉDEK imL Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., Eötvös­ utcza 24. szám. A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre........... Negyedévre .... • I ^ •• •­ MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. TARTALOM. Előfizetési felhívás. — A törvény és a biró. Irta: dr. Márkus Dezső kir. ítélőtáblái biró. — Szabó Miklós. V­a­v­r­i­k Antal curiai tanácselnöktől. Gyors és olcsó igazságszolgáltatás. Az adásvételi ügylet judikaturájából. — Irodalom. Budapesti járásbíróságok ügybeosztása. — A fegyelmi bíróság gyakorlatából. — Vegyes. — Uj könyvek. — Csődnaptár. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi-, váltó- és csődügyek. — Bűnügyek. Előfizetési felhívás a c. Ügyvédek Lapja XXIII. évfolyamára. Huszonharmadik évfolyamát kezdi meg az uj esztendő­ben az „Ügyvédek Lapja", mely nehéz hivatását, a pártszenve­délyek és a nagy kavarodás daczára, becsületesen és híven teljesíti. Soha oly nehéz a helyzet nem volt, mint most, midőn a politika magával ragadott mindent, annak hullámai már átcsaptak az igazságügy terére is. Ennek daczára függetlenségünket meg­íu Jíuli Ovilí. Nem nézve sem jobbra, sem balra, a­mint eddig kimondot­tuk az igazságot, ki fogjuk mondani ezután is. A magunk elé tűzött programmtól nem térünk el soha, ahhoz hű maradunk mindig. Kizárólag a jogszolgáltatás érdeke lebeg szemünk előtt. A hosszú időn át, a­mióta élünk és vagyunk, minden törek­vésünk oda irányult, hogy magunkévá tegyük a jogeszme minden érdekét. Védtük a magyar ügyvédi kar jogait, támogattuk annak érdekeit. Erre vállalkoztunk és ezt az elvállalt kötelességet, a toll be­csületességével, a hivatás nemességével teljesítettük a múltban és teljesíteni fogjuk a jövőben is. Lapunk az egyedüli szakközlöny, mely az ügyvédi kar magas értelemben felfogott hivatását teljesíti. Ebb­en a nehéz küzdelemben támogatott bennünket az ügy­védi kar, mert észben, jellemben és az írás tehetségében kipróbált egész serege a magyar jogászságnak áll mellettünk. Ezek támogatása mellett, kezdjük meg a közeledő új eszten­dőben lapunk huszonharmadik évfolyamát. Lapunk előfizetési ára: Egész évre — — — — 16 korona Félévre .1 — — — 8 „ Negyedévre — — — — 4 „ Az előfizetések Budapestre az „Ügyvédek Lapjai kiadóhivatalába (Eötvös­ utcza 24. sz.) küldendő le " Vidéki előfizetőink számára a felső­­bírságok- vagy hatóságoknál levő ügyeikről levelező-lapon díjmen­tes értesítést adunk. / 1­-14- &1 A törvény és a biró. Irta : d­r. Márkus Dezső kir. Ítélőtáblás bíró. Egy esztendő óta egyetlen jogi kérdés sem került annyi és­­ annyiféle megvitatás alá, mint az, hogy milyen legyen a bírónak viszonya a törvényhez? Legújabban Balog Arnold ügyvéd úr, jogászegyleti előadása, majd imént megjelent érdekes könyve („Törvény és bíró“) hozta felszínre a régisége ellenére is, mindig új és időszerű kérdést, melylyel szemben én is már több ízben állást foglaltam. A vita tárgyának nagy fontossága azonban lehetővé teszi, hogy arra, ennek ellenére is, újból visszatérjek, különösen azért, mert igen nagyrabecsült oldalról eredő megjegy­zések az én felfogásommal is foglalkoznak. Abban egyetért mindenki, a­ki a bíráskodást nemcsak az ügyek elintézésének büreaukratikus szempontjából nézi, hogy a bíró természetes tiszte és hivatása, minden ügyet úgy látni el, a­hogyan azt a valódi igazságosság vagy jogi műszóval: az anyagi igazság megköveteli. Mikor és hol valósíthatja meg a bíró a jogszolgáltatásnak ezt az eszményét ? Akkor és ott, a­mikor és a­hol az ő ítélkezésének semmiféle jogszabály nem szabja meg az irányát, a­mikor egyedül az eset körülményeinek figyelembe ve­lével, a maga józan belátása és okossága alapján dönt olyképp hogy az teljesen kielégítse a társadalom túlnyomó többségei jogérzetét. Ez az az eszményi állapot, a­melyhez még az ert szempontból legtökéletesebb bírót is hozzá kell képzelni, a kit egyénisége feltétlen biztosítékot ad minden tévedés ellen ; a me­len alakiságok — jogászi értelemben — egyáltalán nem létez, és a­melyben az érdekelt felek is a tiszta igazságosság magasla­táról bírálják azt a döntést, a­mely reájuk nézve — mondjuk — kellemetlen. Kétségtelen, hogy ennek az eszményi állapotnak az elérése „oly czél, a­melyet óhajthat a nemes", mint Hamlet mondja. S a­kik a választott bíróságok felebb nem vihető döntéseinek a szó­szólói — a választott bírák személyében nyújtott kellő biztosítás mellett szívesen lépek én is közéjük — sajátképpen a tételes sza­bályok által meg nem kötött, kiváló igazságérzettel felruházott bíróra gondolnak, a ki igazságosan, okosan^és/gyorsan, az alaki­ságok lehető mellőzésével dönt? a^^miként/elébe hozott jog­vitákról. /ty / Ez azonban,/áL/állam mai szervezete mellett, a kivétel. Szabály­r­a//(áj]ár­ szervezte bíróság, az állam megszabta mi­­nősítés­ alapján hiivataloskodó birákkal, a­kik az állam alkotta jog­szabályokat kötelesek alkalmazni minden esetre, a­mely e sza­bályok értelmében eléjük ker^L f^zf-'é^ek'Vbírák ítélkezésükben függetlenek mindenkitől^#" egyestől éppen úgy, mint az állami hatalom bármely kitértyezőjétől vagy részesétől. Egytől azonban nem füg£fttfeifék és ha attól függetlenítik magukat, akkor súlyos­­ j^lenest követnek el, és ez az egy, a törvény, az állam törvény­­hozása által alkotott jogszabály, a­mely mindenkit kötelez az állam területén, leg­első­sorban tehát azt, a­ki annak alkalmazására van hivatva, v? magát a bírót, a­kinek az állam nemcsak azt Lapunk mai száma 12 old- terjed. "

Next