Ügyvédek lapja, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-06 / 1. szám
XXIII. évfolyam. Budapest, 1906. január 6 szám. ÜGYVÉDEK imL Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., Eötvös utcza 24. szám. A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR KÖZLÖNYE. Előfizetési ár: Egész évre........... Negyedévre .... • I ^ •• • MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. TARTALOM. Előfizetési felhívás. — A törvény és a biró. Irta: dr. Márkus Dezső kir. ítélőtáblái biró. — Szabó Miklós. Vavrik Antal curiai tanácselnöktől. Gyors és olcsó igazságszolgáltatás. Az adásvételi ügylet judikaturájából. — Irodalom. Budapesti járásbíróságok ügybeosztása. — A fegyelmi bíróság gyakorlatából. — Vegyes. — Uj könyvek. — Csődnaptár. Melléklet. Jogesetek. Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi-, váltó- és csődügyek. — Bűnügyek. Előfizetési felhívás a c. Ügyvédek Lapja XXIII. évfolyamára. Huszonharmadik évfolyamát kezdi meg az uj esztendőben az „Ügyvédek Lapja", mely nehéz hivatását, a pártszenvedélyek és a nagy kavarodás daczára, becsületesen és híven teljesíti. Soha oly nehéz a helyzet nem volt, mint most, midőn a politika magával ragadott mindent, annak hullámai már átcsaptak az igazságügy terére is. Ennek daczára függetlenségünket megíu Jíuli Ovilí. Nem nézve sem jobbra, sem balra, amint eddig kimondottuk az igazságot, ki fogjuk mondani ezután is. A magunk elé tűzött programmtól nem térünk el soha, ahhoz hű maradunk mindig. Kizárólag a jogszolgáltatás érdeke lebeg szemünk előtt. A hosszú időn át, amióta élünk és vagyunk, minden törekvésünk oda irányult, hogy magunkévá tegyük a jogeszme minden érdekét. Védtük a magyar ügyvédi kar jogait, támogattuk annak érdekeit. Erre vállalkoztunk és ezt az elvállalt kötelességet, a toll becsületességével, a hivatás nemességével teljesítettük a múltban és teljesíteni fogjuk a jövőben is. Lapunk az egyedüli szakközlöny, mely az ügyvédi kar magas értelemben felfogott hivatását teljesíti. Ebben a nehéz küzdelemben támogatott bennünket az ügyvédi kar, mert észben, jellemben és az írás tehetségében kipróbált egész serege a magyar jogászságnak áll mellettünk. Ezek támogatása mellett, kezdjük meg a közeledő új esztendőben lapunk huszonharmadik évfolyamát. Lapunk előfizetési ára: Egész évre — — — — 16 korona Félévre .1 — — — 8 „ Negyedévre — — — — 4 „ Az előfizetések Budapestre az „Ügyvédek Lapjai kiadóhivatalába (Eötvös utcza 24. sz.) küldendő le " Vidéki előfizetőink számára a felsőbírságok- vagy hatóságoknál levő ügyeikről levelező-lapon díjmentes értesítést adunk. / 1-14- &1 A törvény és a biró. Irta : dr. Márkus Dezső kir. Ítélőtáblás bíró. Egy esztendő óta egyetlen jogi kérdés sem került annyi és annyiféle megvitatás alá, mint az, hogy milyen legyen a bírónak viszonya a törvényhez? Legújabban Balog Arnold ügyvéd úr, jogászegyleti előadása, majd imént megjelent érdekes könyve („Törvény és bíró“) hozta felszínre a régisége ellenére is, mindig új és időszerű kérdést, melylyel szemben én is már több ízben állást foglaltam. A vita tárgyának nagy fontossága azonban lehetővé teszi, hogy arra, ennek ellenére is, újból visszatérjek, különösen azért, mert igen nagyrabecsült oldalról eredő megjegyzések az én felfogásommal is foglalkoznak. Abban egyetért mindenki, aki a bíráskodást nemcsak az ügyek elintézésének büreaukratikus szempontjából nézi, hogy a bíró természetes tiszte és hivatása, minden ügyet úgy látni el, ahogyan azt a valódi igazságosság vagy jogi műszóval: az anyagi igazság megköveteli. Mikor és hol valósíthatja meg a bíró a jogszolgáltatásnak ezt az eszményét ? Akkor és ott, amikor és ahol az ő ítélkezésének semmiféle jogszabály nem szabja meg az irányát, amikor egyedül az eset körülményeinek figyelembe velével, a maga józan belátása és okossága alapján dönt olyképp hogy az teljesen kielégítse a társadalom túlnyomó többségei jogérzetét. Ez az az eszményi állapot, amelyhez még az ert szempontból legtökéletesebb bírót is hozzá kell képzelni, a kit egyénisége feltétlen biztosítékot ad minden tévedés ellen ; a melen alakiságok — jogászi értelemben — egyáltalán nem létez, és amelyben az érdekelt felek is a tiszta igazságosság magaslatáról bírálják azt a döntést, amely reájuk nézve — mondjuk — kellemetlen. Kétségtelen, hogy ennek az eszményi állapotnak az elérése „oly czél, amelyet óhajthat a nemes", mint Hamlet mondja. S akik a választott bíróságok felebb nem vihető döntéseinek a szószólói — a választott bírák személyében nyújtott kellő biztosítás mellett szívesen lépek én is közéjük — sajátképpen a tételes szabályok által meg nem kötött, kiváló igazságérzettel felruházott bíróra gondolnak, a ki igazságosan, okosan^és/gyorsan, az alakiságok lehető mellőzésével dönt? a^^miként/elébe hozott jogvitákról. /ty / Ez azonban,/áL/állam mai szervezete mellett, a kivétel. Szabályra//(áj]ár szervezte bíróság, az állam megszabta minősítés alapján hiivataloskodó birákkal, akik az állam alkotta jogszabályokat kötelesek alkalmazni minden esetre, amely e szabályok értelmében eléjük ker^L f^zf-'é^ek'Vbírák ítélkezésükben függetlenek mindenkitől^#" egyestől éppen úgy, mint az állami hatalom bármely kitértyezőjétől vagy részesétől. Egytől azonban nem füg£fttfeifék és ha attól függetlenítik magukat, akkor súlyos j^lenest követnek el, és ez az egy, a törvény, az állam törvényhozása által alkotott jogszabály, amely mindenkit kötelez az állam területén, legelsősorban tehát azt, aki annak alkalmazására van hivatva, v? magát a bírót, akinek az állam nemcsak azt Lapunk mai száma 12 old- terjed. "