Ügyvédek lapja, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)
II kikötése csak az adás-vétel iránt szerződő felek jogviszonyára bír befolyással, de a visszalépési jog gyakorlásával a szerződés utólagos hatálytalanítása a már befejezett ügynöki ténykedés alapján követelhető díjazásra befolyással nincs 17 Szerzői jog bitorlása állapíttatott meg alperesek ellen, mert a felperes által költött «János Vitéz® czímű daljátéknak hat rendbeli dalát fonográf hengereken, illetve aristonlemezen fonográf és aristonprodukczióra a felperes beleegyezése nélkül többszörözték és forgalomba hozták. A kártérítésben is marasztaltattak, azonban a bitorlás megbüntetésére irányzott kérelemnek hely nem adatott, mert joggyakorlatunkban a jelenlegihez hasonló eset még elő nem fordult, alperesek a törvény helyes értelme felől kétségben s eljárásuk következményeire nézve tévedésben lehettek 19 jogszabály, hogy a választásra jogosult fél, ellenkező kikötés hiányában, választási jogával csak egy ízben élhet és a már megtett választástól rendszerint el nem térhet. Ezen általános jogszabály alól kivételnek van helye abban az esetben, ha a jogügylet természete a választási jognak másként és különösen időről-időre való gyakorlását vonja maga után. A felek közt létrejött jogügylet azonban a választási jognak valamely kivételes módon való gyakorlását sem természeténél, sem egyéb körülményeinél fogva nem teszi szükségessé ; következéskép felperes a szerződésben fentartott kijelölési jogát csak az általános jogszabálynak megfelelően gyakorolhatja E Felperes férje hálókocsi kalauz minőségben szolgálatot teljesített a baleset alkalmával a vonaton és a baleset folytán szenvedett sérülések következtében elhalt. Minthogy a kár összegének a megállapításánál a megengedett mellékjövedelem is figyelembe veendő , minthogy az elhaltnak alkalma volt a hálókocsi utasai részére oly szolgálatokat teljesíteni, amelyekért azoktól külön díjazásban részesült. Eme szolgálatok teljesítését a társaság tiltotta ugyan, de állandóan elnézte, minélfogva az ekként szerzett mellékjövedelem megengedettnek létén tekinthető: a számítás alapjául azt a jövedelmet is el kellett fogadni, amelyre az elhalt az ilyen szolgálatok fejében tett szert .22 Az 1884 : XVII. t.-cz. 63. §-ának rendelkezése szerint az iparos taonezát csak az iparüzlethez tartozó munkánál alkalmazhatja, a törvénynek ebből a rendelkezéséből pedig következik, hogy az a szolgálatadó, aki tanonczát a törvényben meg nem engedett munkára alkalmazza, már ezen tényével magára vállalja az ez által a tanonczra esetleg háruló minden kárért a felelősséget, kivéve azon esetet, midőn a kár a tanoncz vétkességéből vagy szándékos cselekményéből származik 22 Azért, mert a földbirtokos gazdatisztjétől a terhes szerződések kötésének s a cselédfogadás és elbocsátásnak jogát elvonta, a gazdatiszti szolgálatot megtagadni és a szolgálatból kilépni jogosítva nincs ; eme jogellenes eljárása következtében tehát az őt különben megillető egy évi felmondási időre járó illetményeinek megtérítéséhez való jogát elveszti. 24 Általános magánjogi szabály az, hogy az állattulajdonos, annak az eladás idejében már meglevő minden rejtett és külsőleg fel nem ismerhető hibájáért a vevőnek felelősséggel tartozik, ha csak a vevő az alól az eladót kifejezetten fel nem menti, avagy ha a felek a szavatosságot kizárták. E szerint szavatossággal tartozik az eladó a ló «karórágós» voltáért, tekintet nélkül arra, hogy a «karórágós» szavatossági lőhibát képez-e vagy sem, avagy szervi baj-e az, vagy csak rossz szokás, akkor, ha ez valóban az eladáskor már megvolt, de külsőleg felismerhető nem volt, mert kétségtelen, hogy ez a rossz szokás a lónak használhatóságát és értékét csökkenti .26 Az a mozgópostás alkalmazott, aki az 1907. évi XIX. t.-cz. 10 §-a. 2-ik bekezdésében foglaltak értelmében az idézett törvény 3. §. 20. pontjában meghatározott balesetbiztosításra kötelezettek sorából kivéve nincs, annyiban, amennyiben őt mozgópostás szolgálatának teljesítése alkalmával a vasút által való szállítás közben, tehát a vasút üzeménél éria baleset, ha csak az üzemtulajdonos vasutat, illetve ennek alkalmazottját az esemény előidézésében jogerős büntető bírósági ítélettel megállapított szándékosság, avagy az id. törv.81. §-ában körülírt valamely gondatlanság nem terheli a jelzett balesetből kifolyólag kártalaníttatása iránt egyenesen és kizáróan csakis az említett országos pénztárhoz fordulhat 30 A gabonás zsákoknak a hajóból való kihordása különös veszélylyel járó ipari foglalkozásnak nem tekinthető, a közönséges veszélylyel járó munkánál pedig magának a munkálntal. 13 a veszély kikerülése czéljából a rendes gondossággal kell eljárnia 35 A károsult önmaga iránti kötelességéből kifolyólag károsodó árak keletkezését és folytatását tétlenül nézni nem jogosult, amiből következik, hogy a károsult másnak mulasztása miatt kártérítést csak akkor követelhet, haa károsító körülménynek elhárításáa szükséges intézkedéseket, amennyiben ezek módjában állottak, kellő időben és kellő helyen eredménytelenül megtette. Ellenkező esetben a saját mulasztása folytán felmerült kárának megtérítését nem követelheti 33 Szerződés teljesítésének megtagadása alperes részéről, mert felperes ellen sok végrehajtás rendeltetett el. A Felperes vagyoni viszonyai az alperestől igényelt tekintélyes összegű előleg lefizetésére kitűzött határidőben oly rosszak voltak, hogy az alperes a 4000 K. hitelezése ellenében igényelhető ellenszolgáltatást a legnagyobb mérvben veszélyeztetettnek tekinthette. Ilyen esetben pedig az előre való szolgáltatásra kötelezett fél mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a másik fél az ellenszolgáltatást nem teljesíti 36 A vaspályavállalat abban az esetben is, ha afennálló törvények és törvényes rendeletek értelmében a vasúti átjárónál sorompót felállítani nem tartozik, a baleset elhárítására alkalmas eme óvintézkedést csak a saját veszélyére mellőzheti 40 oly esetben, midőn kiskorú egyén kötelezettségének teljesítésére nézve cselekvési képességgel bíró harmadik személy felelősséget vállal, az ily kötelezés folytán tárgyilag érvényes szerződésnél fogva ez a jogosítottal saját személyében lépvén kötelezettségi viszonyba, a kiskorú kötelezettségéért felelős 42 Megállapíttatotta gyáros kártérítési kötelezettsége, mert az a munka, melynek végzésében a kiskorú balesetet szenvedte, a nevezettnek korához és testi erejéhez viszonyítva, reá nézve feltétlen veszélyes volt, még pedig annyival inkább, mert ezt a munkát a balesetkor először végezte s arra kitanitva nem lett. 42 Ha a kir. kincstár a csupán saját érdekében megengedett biztosítási intézkedések valamelyikét elmulasztotta és ez által a követelés azelsősorban kötelezett ellen behajthatatlanná vált, ebből a másodsorban kötelezett javára, kinek érdekében a kincstár intézkedni köteles nem volt, semmiféle követelési jog a kincstár ellen nem származhatik, annyival kevésbé, mivel a másodsorban kötelezetteknek módjukban áll, akár a szerződésben, akár más módon megfelelő biztosítékot szerezni az esetre, ha az illetéket magára vállaló fél kötelezettségének eleget nem tesz. , 45 A felfogadott, de szolgálatra nem bocsájtott alkalmazott a felmondási időre követelhet fizetést abban az esetben is, ha előbbi szolgálatából ki nem lépett. 48 Nem állapíttatott meg a vasút kártérítési kötelezettsége, mert a baleset annak rendkívülisége és szokatlansága miatt előre látható nem lévén, a vasút az ellen nem védekezhetett s mivel az váratlanul és rögtönösen hatott, azt emberi erővel és óvatossággal meg sem akadályozhatta 4. A perjog szempontjából minden gyümölcs, haszon, kártérítés, kamat, valamint a vonatkozó perköltsége iránt támasztott követelés a pertárgy járulékának tekintendő, ha a felsorolt mellékköveteléseket felperes az alapjoggal vagy az alapköveteléssel együtt ugyanabban a perben érvényesíti. Ez e tekintetben a vesztett haszonra, a kártérítésre vagy a kamatra irányuló mellékköveteléseknél nem teheti az esetet mássá az a körülmény sem, hogy felperes mellékkövetelését csak a múltra, •— a kereset beadása előtti időre — vonatkozólag vagy csak a jövőre avagy vegyesen a múltra és jövőre kiterjedőleg érvényesíti-e ? 51 Arra az ügyletre, amelylyel készpénz akként adatik letétbe, hogy a készpénzt a letéteményes felhasználhatja, s a használat egyéni tőkeként kamatot tartozik a letevőnek fizetni, általában és rendszerint a kölcsönre vonatkozó szabályok alkalmazandók, alkalmazandó tehát az 1883 :XXV. t.-cz. 111. fejezete és így az a szabály is, hogy a kamatok elévülnek, ha a hitelező azokat három év alatt nem követeli s ez az elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, a melyben a kamatok követelhetők lettek A kamat, ellenkező kikötés hiányában, évenként utólag fizetendő. 52 A készfizetői kezesség elvállalásának lényeges kelléke az, hogy az ezt elvállaló fél, ebbeli szándékát a hitelezővel szemben akár szóval, akár írásban kijelentse s ily módon azt a hitelezőnek tudomására hozza. Alperesnek csakis harmadik személyekkel való beszélgetése közben tett nyilatkozata készfizetői kezességi kötelezettségének megállapítására nem alkalmas 5.2 Családi jog. Nem nyerhet alkalmazást a kir. Curia 34. sz. döntvénye, mert az egyik örökös a hagyatéki ingatlanokból örökölt és az adás-vevési szerződést ez alapon a vevő féllel ő is, mint egyik örökös kötötte meg s it vevő fél a reá eső jutalékra az ő jogán szerezte tulajdonjogát. , , Az iparhatóság határozatával meg nem elégedő és a rendes eljárás alá tartozó kereseteknél feltétlenül lehet élni viszonkeresettel, ha a viszonkereset a főkeresettel azonos jogalapból származik. Vagyis ily esetben a viszonkeresetbe vett követelésnek nem kell, hogy az iparhatósági eljárás megelőzze a rendes polgári biróság eljárását. Az 1881 :LIX. t.-cz. 83. §-a értelmében elmarasztalt felhívott törvény által nincs elzárva attól, hogy az elévülési határidőn belül számadást birtokon kívül utólag előterjeszthessen s az állandó bírói gyakorlat szerint a további eljárásra ily esetben is ugyanazok az eljárási szabályok alkalmazandók, melyek a kellő időben beadott számadásra vannak a törvényben előírva. Ha bel- és külföldi vonatik perbe és az alperestársak egyikére a magyar biróság illetékes, ugyane biróság az 1868 : LIV. t.-cz. 74. §. alapján azzal együtt perbe vonható külföldi lakos alperesre is illetékessé válik. 5 Házassági perekben, ha a biróság csak a birói hatáskör kérdésében hoz határozatot, ezt a határozatota kir. ügyészszel közölni kell. A per tárgyát egyedül az a vagyonjogi kérdés képezi, hogy a kegyúri jogból folyó kötelezettségek az egyik vagy másik uradalmat terhelik- és ha minda két birtokot terhelik, ez a teher azok között milyen, arányban oszlik meg. Ha a perben ingatlanokra vonatkozó dologbeli teherről s illetve annak terjedelméről van szó, az ily természetű igények eldöntése a birtokbíróságok hatáskörébe tartozik. IQ A közsegélynyújtásból származókereseti követelés elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozik. 12 A per során az alperes nem élt elévülési kifogással az elévülés pedig az állandó bírói gyakorlat szerint hivatalból nem vétetik figyelembe. 17 Ártéri tartozások törlésére irányuló keresetek elbiáására a polgári bíróság hatáskörrel nem bír. 21 Örökösödési jog és eljárás Az ági örökösök igénye semmiesetre sem terjedhet ki többre, mint arra, hogy visszakapják a közös szülő jogán azt a vagyont, ami a közös szülőktől a közös törzstől az örökhagyóra hárult. Az özvegyi jog korlátolását csak a leszármazó örökösök lévén jogosítva kérelmezni, leszármazó nem létében az özvegyi jog az egész hagyatékra és így az abban rejlő ági értékre is feltétlenül kiterjed . Érvénytelennek nyilváníttatott a szóbeli végrendelet, mert a tanúk sem bizonyították, hogy az örökhagyó végakaratának nyilvánításakor azt bármiképen is kijelentette volna, hogy tett nyilatkozatát szóbeli végrendeletének kívánja tekintetni vagy hogy tett nyilatkozata az ő szóbeli végrendelete •’ IC* Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, ha a hosszabb időn át nem követelt elvont hasznok felszaporodott összege az örökösödés tárgyát képező ingatlanok jóhiszemű birtokosának anyagi romlását idézhetnék elő, a keresetbe vétel napját megelőző időre csak az esetben ítéltetnek meg, ha az örökös kimutatja, hogy joga érvényesítésében tőle nem függő okok meggátolták . 112 Bizonyítva van ugyan, hogy örökhagyó az ügyvédjénél levő végrendelet széttépésére megbízást adott, tekintettel azonban arra, hogy a megbízottak e megbízásnak az örökhagyó életében nem tettek eleget s azt a felperesek nem is állítják, hogy ebben a nevezetteket végrendeleti örökös akadályozta meg, a megbízás nem teljesítése folytán nem igényelhetik, hogy a végrendelet visszavontak tekintessék 15 jogszabály ugyan, hogy a törvényesen örökbefogadott gyermeket, az örökbefogadó szülővel szemben, ugyanazon öröklési jogok illetik, mint a törvényes leszármazókat, így kétségtelen az is, hogy az örökbefogadott gyermek, abban az esetben, ha az örökhagyó által tett ajándékozás által köteles részében sérelmet szenved, annak kiegészítését a megajándékozottól követelni jogosult. A dolog természetéből következ Szám Szám