Ügyvédek lapja, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

II kikötése csak az adás-vétel iránt szerződő felek jogviszonyára bír be­folyással, de a visszalépési jog gyakorlásával a szerződés utólagos ha­tálytalanítása a már befejezett ügynöki ténykedés alapján követelhető díjazásra befolyással nincs 17 Szerzői jog bitorlása állapíttatott meg alperesek ellen, mert a felperes által költött «János Vitéz® czímű daljátéknak hat rendbeli dalát fonog­ráf hengereken, illetve aristonlemezen fonográf és aristonprodukczióra a felperes beleegyezése nélkül többszörözték és forgalomba hozták. A kártérítésben is marasztaltattak, azonban a bitorlás megbüntetésére irányzott kérelemnek hely nem adatott, mert joggyakorlatunkban a jelenlegihez hasonló eset még elő nem fordult, alperesek a törvény he­lyes értelme felől kétségben s eljárásuk következményeire nézve té­vedésben lehettek 19 jogszabály, hogy a választásra jogosult fél, ellenkező kikötés hiányában, választási jogával csak egy ízben élhet és a már megtett választástól rendszerint el nem térhet. Ezen általános jogszabály alól kivételnek van helye abban az esetben, ha a jogügylet természete a választási jognak másként és különösen időről-időre való gyakorlását vonja maga után. A felek közt létrejött jogügylet azonban a választási jognak valamely kivételes módon való gyakorlását sem természeténél, sem egyéb körül­ményeinél fogva nem teszi szükségessé ; következéskép felperes a szer­ződésben fentartott kijelölési jogát csak az általános jogszabálynak megfelelően gyakorolhatja E­ Felperes férje hálókocsi kalauz minőségben szolgálatot teljesített a bal­eset alkalmával a vonaton és a baleset folytán szenvedett sérülések következtében elhalt. Minthogy a kár összegének a megállapításánál a megengedett mellékjövedelem is figyelembe veendő , minthogy az el­haltnak alkalma volt a hálókocsi utasai részére oly szolgálatokat tel­jesíteni, a­melyekért azoktól külön díjazásban részesült. Eme szolgá­latok teljesítését­ a társaság tiltotta ugyan, de állandóan elnézte, minélfogva az ekként szerzett mellékjövedelem megengedettnek létén tekinthető: a számítás alapjául azt a jövedelmet is el kellett fo­gadni, a­melyre az elhalt az ilyen szolgálatok fejében tett szert .22 Az 1884 : XVII. t.-cz. 63. §-ának rendelkezése szerint az iparos taonezát csak az iparüzlethez tartozó munkánál alkalmazhatja, a törvénynek ebből a rendelkezéséből pedig következik, hogy az a szolgálatadó, a­ki tanonczát a törvényben meg nem engedett munkára alkalmazza, már ezen tényével magára vállalja az ez által a tanonczra esetleg háruló minden kárért a felelősséget, kivéve azon esetet, midőn a kár a ta­­noncz vétkességéből vagy szándékos cselekményéből származik 22 Azért, mert a földbirtokos gazdatisztjétől a terhes szerződések kötésének s a cselédfogadás és elbocsátásnak jogát elvonta, a gazdatiszt­i szolgálatot megtagadni és a szolgálatból kilépni jogosítva nincs ; eme jogellenes eljárása következtében tehát az őt különben megillető egy évi felmondási időre járó illetményeinek megtérítéséhez való jogát elveszti. 24 Általános magánjogi szabály az, hogy az állattulajdonos, annak az el­adás idejében már meglevő minden rejtett és külsőleg fel nem ismer­hető hibájáért a vevőnek felelősséggel tartozik, ha csak a vevő az alól az eladót kifejezetten fel nem menti, avagy ha a felek a szavatosságot kizárták. E szerint szavatossággal tartozik az eladó a ló «karórágós» voltáért, tekintet nélkül arra, hogy a «karórágós» szavatossági lőhibát képez-e vagy sem, avagy szervi baj-e az, vagy csak rossz szokás, ak­kor, ha ez va­lóban az eladáskor már megvolt, de külsőleg felis­merhető nem volt, mert kétségtelen, hogy ez a rossz szokás a lónak használhatóságát és értékét csökkenti .26 Az a mozgópostás alkalmazott, a­ki az 1907. évi XIX. t.-cz. 10 §-a. 2-ik bekezdésében foglaltak értelmében az idézett törvény 3. §. 20. pontjában meghatározott balesetbiztosításra kötelezettek sorából kivéve nincs, annyiban, a­mennyiben őt mozgópostás szolgálatának teljesítése alkalmával a vasút által való szállítás közben, tehát a vasút üzeménél éri­­a baleset, ha csak az üzemtulajdonos vasutat, illetve ennek alkal­mazottját az esemény előidézésében jogerős büntető bírósági ítélet­tel megállapított szándékosság, avagy az id. törv.­­81. §-ában körülírt valamely gondatlanság nem terheli a jelzett balesetből kifolyólag kár­­talaníttatása iránt egyenesen és kizáróan csakis az említett országos pénztárhoz fordulhat 30 A gabonás zsákoknak a hajóból való kihordása különös veszélylyel járó ipari foglalkozásnak nem tekinthető, a közönséges veszélylyel járó­ munkánál pedig magának a munkálntal.­ 13 a veszély kikerülése czéljából a rendes gondossággal kell eljárnia 35 A károsult önmaga iránti kötelességéből kifolyólag károsodó árak kelet­kezését és folytatását tétlenül nézni nem jogosult, a­miből következik, hogy a károsult másnak mulasztása miatt kártérítést csak akkor kö­vetelhet, ha­­a károsító körülménynek elhárításá­a szükséges intézke­déseket, a­mennyiben ezek módjában állottak, kellő időben és kellő helyen eredménytelenül megtette. Ellenkező esetben a saját mulasztás­a folytán felmerült kárának megtérítését nem követelheti 33 Szerződés teljesítésének megtagadása alperes részéről, mert felperes ellen sok végrehajtás rendeltetett el. A­ Felperes vagyoni viszonyai az al­perestől igényelt tekintélyes összegű előleg lefizetésére kitűzött határ­időben oly rosszak voltak, hogy az alperes a 4000 K. hitelezése elle­nében igényelhető ellenszolgáltatást a legnagyobb mérvben veszélyez­tetettnek tekinthette. Ilyen esetben pedig az előre való szolgáltatásra kötelezett fél mindaddig megtagadhatja a teljesítést, a­míg a másik fél az ellenszolgáltatást nem teljesíti 36 A vaspályavállalat abban az esetben is, ha a­­fennálló törvények és tör­vényes rendeletek értelmében a vasúti átjárónál sorompót felállítani nem tartozik, a baleset elhárítására alkalmas eme óvintézkedést csak a saját veszélyére mellőzheti 40 oly esetben, midőn kiskorú egyén kötelezettségének teljesítésére nézve cselekvési képességgel bíró harmadik személy felelősséget vállal, az ily kötelezés folytán tárgyilag érvényes szerződésnél fogva ez a jogo­sítottal saját személyében lépvén kötelezettségi viszonyba, a kiskorú kötelezettségéért felelős 4­2 Megállapíttatott­­a gyáros kártérítési kötelezettsége, mert az a munka, melynek végzésében a kiskorú balesetet szenvedte, a nevezettnek korá­hoz és testi erejéhez viszonyítva, reá nézve feltétlen veszélyes volt, még pedig annyival inkább, mert ezt a munkát a balesetkor először végezte s arra kitanitva nem lett. 42 Ha a kir. kincstár a csupán saját érdekében megengedett biztosítási in­tézkedések valamelyikét elmulasztotta és ez által a követelés az­­első­sorban kötelezett ellen behajthatatlanná vált, ebből a másodsorban kötelezett javára, kinek érdekében a kincstár intézkedni köteles nem volt, semmiféle követelési jog a kincstár ellen nem származhatik, annyival kevésbé, mivel a másodsorban kötelezetteknek módjukban áll, akár a szerződésben, akár más módon megfelelő biztosítékot szerezni az esetre, ha az illetéket magára vállaló fél kötelezettségének eleget nem tesz. , 45 A felfogadott, de szolgálatra nem bocsájtott alkalmazott a felmondási időre követelhet fizetést abban az esetben is, ha előbbi szolgálatából ki nem lépett. 48 Nem állapíttatott meg a vasút kártérítési kötelezettsége, mert a baleset annak rendkívülisége és szokatlansága miatt előre látható nem lévén, a vasút az ellen nem védekezhetett s mivel az váratlanul és rögtönösen hatott, azt emberi erővel és óvatossággal meg sem­ akadályozhatta 4. A perjog szempontjából minden gyümölcs, haszon, kártérítés, kamat, va­lamint a vonatkozó perköltsége iránt támasztott követelés a pertárgy járulékának tekintendő, ha a felsorolt mellékköveteléseket felperes az alapjoggal vagy az alapköveteléssel együtt ugyanabban a perben ér­vényesíti. Ez e tekintetben a vesztett haszonra, a kártérítésre vagy­­ a kamatra irányuló mellékköveteléseknél nem teheti az esetet mássá az a körülmény sem, hogy felperes mellékkövetelését csak a múltra, •— a kereset beadása előtti időre — vonatkozólag vagy csak a jövőre avagy vegyesen a múltra és jövőre kiterjedőleg érvényesíti-e ? 51 Arra az ügyletre, a­melylyel készpénz akként adatik letétbe, hogy a készpénzt a letéteményes felhasználh­atja, s a használat egyén­i tőkeként kamatot tartozik a letevőnek fizetni, általában és rendszerint a köl­csönre vonatkozó szabályok alkalmazandók, alkalmazandó tehát az 1883 :XXV. t.-cz. 111. fejezete és így az a szabály is, hogy a ka­matok elévülnek, ha a hitelező azokat három év alatt nem követeli s ez az elévülési idő azon esztendő végével kezdődik, a melyben a ka­matok követelhetők lettek A kamat, ellenkező kikötés hiányában, évenként utólag fizetendő. 52 A készfizetői kezesség elvállalásának lényeges kelléke az, hogy az ezt elvállaló fél, ebbeli szándékát a hitelezővel szemben akár szóval, akár írásban kijelentse s ily módon azt a hitelezőnek tudomására hozza. Alperesnek csakis harmadik személyekkel való beszélgetése közben tett nyilatkozata készfizetői kezességi kötelezettségének megállapítására nem­ alkalmas 5.2 Családi jog. Nem nyerhet alkalmazást a kir. Curia 34. sz. döntvénye, mert az egyik­­ örökös a hagyatéki ingatlanokból örökölt és az adás-vevési szerződést ez alapon a vevő féllel ő is, mint egyik örökös kötötte meg s it vevő fél a reá eső jutalékra az ő jogán szerezte tulajdonjogát. , , Az iparhatóság határozatával meg nem elégedő és a rendes eljárás alá tartozó kereseteknél feltétlenül lehet élni viszonkeres­ettel, ha a viszon­­kereset a főkeresettel azonos jogalapból származik. Vagyis ily eset­ben a viszonkeresetbe vett követelésnek nem kell, hogy az iparható­sági eljárás megelőzze a rendes polgári biróság eljárását.­­ Az 1881 :LIX. t.-cz. 83. §-a értelmében elmarasztalt felhívott törvény ál­tal nincs elzárva attól, hogy az elévülési határidőn belül számadást birtokon kívül utólag előterjeszthessen s az állandó bírói gyakorlat szerint a további eljárásra ily esetben is ugyanazok az eljárási szabá­lyok alkalmazandók, melyek a kellő időben beadott számadásra vannak a törvényben előírva.­­ Ha bel- és külföldi vonatik perbe és az alperestársak egyikére a magyar biróság illetékes, ugyane biróság az 1868 : LIV. t.-cz. 74. §. alapján azzal együtt perbe vonható külföldi lakos alperesre is illetékessé válik. 5 Házassági perekben, ha a biróság csak a birói hatáskör kérdésében hoz határozatot, ezt a határozatot­­a kir. ügyészszel közölni kell.­­ A per tárgyát egyedül az a vagyonjogi kérdés képezi, hogy a kegyúri jogból folyó kötelezettségek az egyik vagy másik uradalmat terhelik-­ és ha mind­­a két birtokot terhelik, ez a teher azok között milyen, arányban oszlik meg. Ha a perben ingatlanokra vonatkozó dologbeli teherről s illetve annak terjedelméről van szó, az ily természetű igé­nyek eldöntése a birtokbíróságok hatáskörébe tartozik. IQ A közsegélynyújtásból származó­­kereseti követelés elbírálása a polgári bíróság hatáskörébe nem tartozik. 12 A per során az alperes nem élt elévülési kifogással az elévülés pedig az állandó bírói gyakorlat szerint hivatalból nem vétetik figyelembe. 17 Ártéri tartozások törlésére irányuló keresetek elbi­á­ásár­a a polgári bíró­ság hatáskörrel nem bír. 21 Örökösödési jog és eljárás Az ági örökösök igénye semmiesetre sem terjedhet ki többre, mint arra, hogy visszakapják a közös szülő jogán azt a vagyont, ami a közös szülőktől a közös törzstől az örökhagyóra hárult.­­ Az özvegyi jog korlátolását csak a leszármazó örökösök lévén jogosítva kérelmezni, leszármazó nem létében az özvegyi jog az egész hagyatékra és így az abban rejlő ági értékre is feltétlenül kiterjed . Érvénytelennek nyilváníttatott a szóbeli végrendelet, mert a tanúk sem bizonyították, hogy az örökhagyó végakaratának nyilvánításakor azt bármiképen is kijelentette volna, hogy tett nyilatkozatát szóbeli vég­rendeletének kívánja tekintetni vagy hogy tett nyilatkozata az ő szóbeli végrendelete •’ IC* Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, ha a hosszabb időn át nem követelt elvont hasznok felszaporodott összege az örökösödés tár­gyát képező ingatlanok jóhiszemű birtokosának anyagi romlását idéz­hetnék elő, a keresetbe vétel napját megelőző időre csak az esetben ítéltetnek meg, ha az örökös kimutatja, hogy joga érvényesítésében tőle nem függő okok meggátolták . 112 Bizonyítva van ugyan, hogy örökhagyó az ügyvédjénél levő végrendelet széttépésére megbízást adott, tekintettel azonban arra, hogy a meg­bízottak e megbízásnak az örökhagyó életében nem tettek eleget s azt a felperesek nem is állítják, hogy ebben a nevezetteket végrende­leti örökös akadályozta meg, a megbízás nem teljesítése folytán nem igényelhetik, hogy a végrendelet visszavontak tekintessék 15 jogszabály ugyan, hogy a törvényesen örökbefogadott gyermeket, az örökbefogadó szülővel szemben, ugyanazon öröklési jogok illetik, mint a törvényes leszármazókat, így kétségtelen az is, hogy az örökbe­fogadott gyermek, abban az esetben, ha az örökhagyó által tett aján­dékozás által köteles részében sérelmet szenved, annak kiegészítését a megajándékozottól követelni jogosult. A dolog természetéből következ Szám Szám

Next