Ügyvédek lapja, 1911 (28. évfolyam, 1-52. szám)

is hogy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését közvetlenül ő van jogosítva követelni és az eme szolgáltatást kikötő szerződő félnek a szolgáltatásra vonatkozó rendelkezési joga megszűnik 49 Az 1877. XX. t.-cz. 3. §-a nem alkalmazható, midőn a kiskorúnak nem munkájával vagy szolgálatával már tényleg megszerzett vagyon­ról, hanem az általa szenvedett testi sérüléséből eredő kártérítési igényről van szó, a­mely igény a kiskorú tőkevagyonának termé­szetével bír 51 A szerződés létrejöttét a szerződő felek akarategységének a hiánya ak­kor is gátolja, ha a szerződő felek egymással ellenkező akarata ke­­vésbbé lényeges feltételekre vonatkozik. 22 Nincs a­nyagi jogi akadálya annak, hogy valaki magát oly valaminek teljesítésére kötelezze, mely a vele szerződő féltől különböző har­madik személy dologi jogait is érinti, s így annak sem lehet akadálya, hogy ez hat jogot szerzett szerződő fél a vele szerződött s a teljesí­tésre kötelezett ellenfelétől a szerződés teljesítését a szerződésükön kívül álló harmadik személy bevonása nélkül igényelhesse 10 jogszabály,­­hogy a hitelező az egyik egyetemlegesen kötelezett adós­társ által nyújtott biztosítékról lemondhat a nélkül, hogy ez által a másik egyetemleges adóstárs kötelezettsége változást szenvedne 14 Valamely községnek vagy városnak magánféllel való szerződéshez csak alakszerű képviselőtestületi, illetőleg tanácsi határozattal lehet hozzá­járulni, a község vagy város hallgatólag jogügyleteket nem köthet 10 A­­kártérítésre kötelezettnek kötelessége nem csupán arra terjed ki, hogy a kártérítés követelésre jogosítottnak a baleset előtti keres­ményét biztosítsa, illetőleg azt a különbözetet, mely a nevezettnek előbbi keresete és a baleset­­után elért keresménye között állott elő, térítse meg, hanem azt is maga után vonja, hogy a nevezett az általános keresőképesség csökkenése folytán beállott kárát pótolja . Az O. P. T. 1330. §-a szerint kártalanítás vagy teljes elégtétel csak­ abban az esetben követelhető, ha valakinek valóságos kár vagy nye­reség elmaradás okoztatott, de nem abban az esetben, ha a kár, a nyereségelmaradás csupán lehetséges, vagy a jövőben esetleg re­mélhető kedvezőbb megélhetési kilátás veszélyeztetik 21 Valamely színdarab visszautasításából származható erkölcsi hátrány va­gyonjogi megállapítás, tárgyává nem tehető 31 Tekintettel a büntető törvénykönyv 292. §-ára, a kártérítési összeg megállapításánál nem az lesz irányadó, hogy a megölt után maradi­nak a saját fentarthatá­s czéljából mennyire van szüksége, hanem az, hogy milyen értékű tartástól esett el? 37 Az olyan haszonbérleti szerződés, a­mely a hitbizományi hatóság enge­délye híján a szerződő hitbizományi birtokos utódát is megkötné, a hitbizományi birtokos halálával megszűnik 24 A peres felek közt fennálló, 18 évre megkötött haszonbérleti szerződés értelmében a bérlethez tartozó épületek, kerítések és kuak a haszon­bérlőnek a bérlet kezdetekor leltár szerint lesznek átadva. Mivel ez a leltár peres felek közös érdekeinek oltalmára készült, az annak elkészülte körül felmerült költség felerészének megfizetésére a ha­szonbérbeadó köteles 36 A haszonbérlő által szerződési kötelezettségeinek biztosítására a haszon­­bérbeadónak átadott óvadék a haszonbérleti idő leteltével is csak hizom esetben jár vissza,­­ha a haszonbérlő szerződési kötelezettségének tényleg eleget tett. A bérbeadó azonban veszély fenforgása esetén az óvadékot biztosítani tartozik még az esetben is, ha a szerződési kötelezettségek állítólagos nem teljesítése miatt a bérlő ellen pert tett folyamatba 52 jogszabály, hogy ellenkező megállapodás hiányában a haszonbérlő a ha­szonbérlet tárgyát csak állagának sérelme nélkül használhatja s ebből folyóan fákat rendszerint csak kifejezett szerződési kikötés esetén jogosult kivágatni. ,, A haszonbérlemény területén termett takarmány és szalma elidegenítése iránt szerződésileg kikötött tilalomnak egye­düli czélja az, hogy az azoktól származó trágya, minit a föld javítására szolgáló anyag a haszonbérlemény állagától meg ne vonassék, nem szenved kétséget, hogy a haszonbérbeadónak az elidegenítési tila­lom által megóvni czélzott érdeke mi sérelmet sem szenvedett az elidegenítés által, ha haszonbérlők az elidegenítettnél nagyobb m­eny­­nyiségű­ szalmát szereztek be és azt a haszonbérelt birtokon fo­gyasztották el • 33 Állandó joggyakorlatunk szerint annak megítélése, várjon a bérlőnek szerződésszegései okul szolgálhatnak-e a haszonbérleti szerződésnek lejárat előtt megszüntetésére, akkor, a­mikor a bérbeadónak ezt­­ a jogát a szerződés csak általánosságban állapítja meg, a bíróság hatáskrébe tartoz­ik, a bíróság pedig az ilyen megszüntetés okául csakis az olyan szerződésszegést tekinti, a­mely a b­érbeadott ingat­lan állagát és magát a haszonbérleti jogviszonyt oly súlyosan sérti, vagy veszélyezteti, hogy a szerződéses viszonynak föntartása a bérbe­adónak komoly jogi és vagyoni érdekébe ütköznék 15, 20 Olyan haszonbérleti szerződésnél, a­melylyel a haszonbér egy egész évre kiterjedőleg van megállapítva, az évi haszonbér a haszonbérelt ingatlan egész gazdasági évben való kihasználásának ellenértékét teszi ki és ez az összeg fél vagy negyed­évekre vagy épen hónapokra meg nem osztható • 13 A megállapodás tartalma szerint az ingatlannak a haszonbérleti idő le­teltével továbbra is haszonbérlet útján kívánt jövedelmeztetése esetére a haszonbérlők javára átengedni ígért elsőbbséggel szemben viszont a haszonbérbeadó, illetve jogutódai javára az a jog van megálla­pítva, hogy általuk az elsőbbség mindkét haszonbérlőnek adathas­sák át s igy nem szenved kétséget az sem, hogy a szerződő fe­l­ek bikárata arra irányult, hogy a szerződésnek meghosszabbbitása csakis mindkettőjükkel együttesen köttessék meg 1 48 A haszonbérbeadó és a haszonbérlők közt létrejött szerződés szerint a haszonbérlők jogosítva vannak akáczfákat kivágni, ellenben tartoz­nak az egész határt három sorban akáczfával körül ültetni. Ez utóbbi szerződéses kikötésnek csak az lehet a helyes értelme a gazdál­kodás érdeke szempontjából, hogy a bérlők az általuk kivágott fá­kat új ültetésekkel pótolják és hogy a bérlet megszűntekor a bér­beadó olyan értékű fáknak tulajdonához jusson, a­melyek őt a ki­vágottakért­ mennél hamarabb kárpótolják 3. A haszonbérleti szerződés jogi természetéből folyik, hogy a szerződő felek közt a haszonbérleti idő tartama alatt a haszonbérlet tár­gyára nézve a haszonbérlet lejárta utáni időre kötött szerződés nem különálló új szerződésnek, hanem az eddigi szerződés meghosz­­szabbításának tekintendő, mihez képest az első szerződés alatt el­követett s­zerződésellenes cselekmény, ha az a meghosszabbított szer­ződés tartalmához képest a szerződés felbontására szintén alkalmas, a meghosszabbított szerződés megszüntetését is maga után vonhatja 30 A 39. számú curiai polgárjogi döntvény joggyakorlatában kifejtett ama jogszabály, melynél fogva tehermentes vételnél az ingatlan vevője a vételárt vagy annak hátralékát vissza nem tarthaja, ha az eladó a határidő bekövetkeztekor a telekkönyvi állást még nem rendezte akként, hogy vevő tulajdonjogát tehermentesen bekebeleztethesse, a vételárt bárói letétbe helyezni köteles,­­­ csak annyiban nyerhet alkalmazást, a­mennyiben az ingatlan vevője a vétel tárgyát bir­tokba kapta 30 A peres felek abban állapodtak meg, hogy a közöttük fennálló va­gyonközösség megszüntetése czéljából a­­közös ingatlanukat megbe­csülhetik és felperes köteles volt­ a becsárnak alperesre eső részét alperesnek kifizetni, viszont ennek ellenében alperes köteles volt in­­gatlanjutaléka tekintetében felperes részére a tulajdonjog kebele­­zésére alkalmas okiratot kiállítani. Ezek szerint a peres felek kö­zött lényegileg adásvevési szerződés létesült (és a­mennyiben mi akadály sem forog fenn arra nézve, hogy harmadik személyre bízassák a vételár meghatározása, az adásvevési szerződés ebben az irányban sem kifogásolható 25 A felperes, mint :a­z alperes által alkalmazott gazdatiszt nyert meg­bízást alperestől, arra, hogy a kezelés alatt álló birtokra vevőt szerezzen;­­az ezen megbízásból származó jogok s kötelezettségek megítélésénél tehát, nem hagyható tekinteten kívül a megbízó és megbízott között fennállott szolgálati viszony, a­melynél fogva fel­peres a részére rendes javadalmazásán felül kilátásba helyezett te­temes vagyoni előnyhöz csak akkor tarthatott igényt, ha szolgálat­adója érdekeit híven előmozdítja s olyan vevőt szerez, a ki képes az adásvétel feltételeit teljesíteni ■ 20 A megbízottnak ebbeli jellege jogkérdés, a­melyet a bíróság állapít meg, nem pedig a megbízó felfogásától függő ténykérdés. A min­dennapi forgalmi és gazdasági élet szükségleteivel és követeléseivel ellenkeznék annak követelése, holg­y a bérlő akkor, a­mikor egy helyi­ség kibérlése végett a háztulajdonos lakásán megjelenik és ott a háztulajdonosnő jelenlétében annak férjével a kibérlés feltételéről hosszasan tárgyal, avval megegyezésre is jut, a férj levélbeli sürge­tésre a bérleti szerződést megköti és a megkötés jeléül foglalót is ad, bérnegyed első napján pedig az esedékes bérösszeget a férj ke­zéhez megfizeti, mindezeken felül még a férj megbízotti jellegét és megbízásának terjedelmét is kutassa. 22 A társas vállalkozásnak nem előfeltétele, hogy ahhoz a társak mind­egyike tőkével vagy munkával járuljon, mert a társas viszony alap­jának és részleteinek meghatározása­­kizáróan a szerződő felek meg­egyezésétől függ; felperes hitelének igénybevételével tette lehetővé az alperes vállalkozását, azzal pedig nagy értékkel járult a társas viszony létrejöttéhez és ennek­­következtében uzsorás jellegű ügy­letről nem lehet szó 18 Családtagok között létesült vagyonátruházás egy harmadikkal szemben akkor is hatálytalan, ha bizonyíttatik, hogy az átruházó kapott ugyan ellenértéket, de ez nem fordíttatott az ő adósságának kielégítésére 23 A hitelező jogosítva van megtámadni az adósnak oly jogügyletét, a­mely az ő kijátszására köttetett, úgyszintn az ezzel összefüggésben lévő jogügyleteket is, továbbá a hitelező jogosítva van azt a harmadik személyt, a­ki végső sorban, mint jogszerző szerepel, perbe vonni oly czélból, hogy ez annak tűrésére köteleztessék, hogy a megtámadott jogügylettel szerzett ingatlanból a hitelező követelését végrehajtás útján kielégíthesse 27 A megajándékozottak a szerződést nem írták ugyan alá, de az ajándékozó az általa aláírt szerződést az ajándékozottaknak átadta, ezek azt át­vették, ezzel tehát az ajándékozást elfogadták.­­­ Minthogy az ajándé­kozó összes meglevő vagyonát elajándékozta, egyoldalúan az akkor meglevő vagyonát a megajándékozottak­­beleegyezése nélkül el sem idegenithette s a mennyiben ingatlan vagyonát elidegenítette, s an­nak helyébe más ingatlant szerzett, ez csak az elajándékozott vagyon­tárgy helyébe lépett 43 Az ajándékozás olyan jogügylet, a­melylyel az egyik szerződő fél a maga vagyonát ingyenesen akként apasztja, hogy a másik szerződő f­é-nek (a megajándéékozottnak) a vagyonát ez által gyarapítja. Az a körülmény, hogy a váltó fizetési ideje új váltó kiállításával meghosz­­szabbíttatott, a hitelező álal az adós részéről megajándékozott ellen indított perben nem baj Azzal a hatással, ho­g­y a követelés keletkezé­sének időpontjául a meghosszabbított váltó keltezésének a napja te­kintessék 30 A lakbérfelmondás és lakáskiürítés iránti ügyekben követendő eljárást szabályozó, I. O. M. rendelet 18. §-ában foglalt rendelkezésnek az az értelme, hogy a törvény rendes útján a fél­­ azt a jogsérelmet orvosolhatja, a­­melyet a leír a korábbi eljárásban hozott döntés okozott és a­mely ennek nem is volt tárgya. Keresheti tehát pl. a­ bérleti viszonynak megszüntetését avagy az ebből vagy annak meg nem szű­­néséből eredő kárának megtérítését, de nem keresheti újból a bérelt tárgy átadását vagy átvételét ugyanarra az időpontra, a­melyre a korábbi eljárásban kereseti kérelme irányult volt, ha arról jogerős í Ítélet már döntött 26 A kb­. Curia már ismételten megállapította, hogy a vészen átment sertések abba ismételten, sőt fokozott mértékben is beleeshetnek, en­nélfogva okozati összefüggés hiányában még a minőségi hiány meg­állapításának sem lehetne következménye a vész felléptével előidézett kárért való felelősség 41 Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a nyugtabél­y­eget el­lenkező megállapodás hiányában az adós, mint a­kinek érdekében a nyugta kiállíttatik, köteles viselni ■ 13 | A biztosítéki összeg visszaadása­­rendszerint az ügylet lebonyolításának az óvadékkal biztosított szerződő fél részéről való elismerését fejezi ki 26 | A stornodij tal kamattal egy tekintet alá nem esik. A kikötött storno­­dij erejéig végrehajtás elrendelésének törvényes akadálya nincs 19 Aki a más helyett és számlájára valamely követelést kifizet, ..ezzel Szám. Szám.

Next