Ügyvédek lapja, 1913 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-04 / 1. szám
, r , 1-ta A XXX. évfolyam. Budapest, 1913. január 4. 1. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR EIGezetési BUDAPEST, KÖZLÖNYE. Egész évre....— 20 kor Félévre ........................ 10 „ VI. Eötvös utcza 24. szám, Negyedévre 5 .. __ MEGJELEN MINDEN SZOMBATON. ___ Tartalom : Székely Ferenc lemondása. — Az ügyvédi tanács működése és az ügyvédség helyzete. Irta : Vavrik Béla. — A kir. Curia felülvizsgálati tanácsa. — Az esküdtbírósági elnöknek a perbeszédekre tett észrevételeiről. Irta: dr. Degré Miklós a győri kir. tszék elnöke. — Részvényveszély. Irta : dr. Várady Zsigmond budapesti ügyvéd. — Az ügyvédi díjszabás. Irta : dr. Pécs Imre kir. táblai biró. — A budapesti kir. törvényszék és a budapesti kir. járásbíróságok ideiglenes ügyvédi díjszabása. — A m. kir. Curia ügyvédi tanácsa. — Vegyesek. Melléklet. Jogesetek. — Köztörvényi ügyek. — Kereskedelmi váltó és csődügyek. — Bűnügyek. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS AZ ÜGYVÉDEK LAPJA HARMINCADIK ÉVFOLYAMÁRA Január hó 1-én új előfizetést nyitottunk. Tiajmv le előfizetést (ívó: Negyedévre............. 5 korona Félévre ...................10 „ Egész évre............20 „ Az előfizetések Budapestre, az „Ügyvédek Lapja“ kiadóhivatalába (Eötvös utca 21. sz.) küldendők. Vidéki előfizetők a felső bíróságok- vagy hatóságoknál levő ügyeikről levelező-lapon díjmentes értesítést kapnak. Azon előfizetőinket, kiknek előfizetése múlt hó végén lejárt, arra kérjük, hogy az előfizetésnek megújítása iránt mielőbb intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás álljon be. Székely Ferenc lemondása. A magyar igazságügyminiszteri szék megüresedett. Székely Ferenc dr. igazságügyminiszter állásáról politikai okokból lemondott. Lemondásátugyan a Felség még nem fogadta el, de kétségtelen, hogy az néhány nap múlva be fog következni. Mikor az igazságügyminiszteri tárcát Székely Ferenc elvállalta, a jogász közönség megnyugvással fogadta az igazságügyminiszteri széknek ilyetén módon való betöltését, mert abban biztos volt, hogy a magyar igazságügy vezetése szakavatott kezekbe került. S most, amikor Székely Ferenc dr. megválik az igazságügyminiszteri széktől, nemcsak a két év előtti megnyugvás nyer beigazolást, hanem a két év teremtő munkájának eredményei következtében, fájdalmas érzés kel szívünkben az igazságügyminiszter távozása felett. Székely Ferenc dr. az igazságyminiszteri szék elfoglalásának idejében negyven évet meghaladó közhivatalnoki pályát befutva, élte alkonyához közeledett. Ebben a korban rendszerint a nyugalomra vágyás erősebb, mint a cselekvésre való készség s ha az utóbbi jut is az egyénben túlsúlyra, a készséget ritkán támogatja megfelelő testi és szellemi képesség. Székely Ferenc dr. ebben a tekintetben ritka kivétel volt. Előrehaladott kora nem hagyott nyomot sem teste rugalmasságán, sem lelke üdeségén; testileg, lelkileg friss volt. A tettre készség a cselekvés erejével párosult benne s akaratának határozottságával versenyzett kitartó munkakedve. Innen van, hogy a rövid két év alatt, amíg a magyar igazságügy élén állott, Székely Ferenc dr. nemcsak az igazságügyi igazgatást tartotta magas színvonalon, hanem valóra váltotta a magyar jogászvilágnak félszázados kívánságát: a szóbeliségen és közvetlenségen alapuló polgári perrendtartást. Ami annyi elődjének, sokszor békés politikai viszonyok közt nem sikerült, azt Székely Ferenc dr. szívós kitartással és a helyzetek ügyes kihasználásával, a politikai viharok közepette dűlőre vitte. Az új polgári perrendtartást a törvényhozás az 1911. évi I. t.-c. alakjában a magyar törvénytárba iktatta. • az eljárási törvény egymagában nem elégséges ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás alapos, gyors és egységes legyen, ahhoz szükséges megfelelő bírói szervezet, és ennek keretében megfelelő bírósági erők is. Székely Ferenc dr. mindennek tudatában erős kézzel hozzáfogott úgy a bírósági szervezet átalakításához és a bíróképzés reformálásához, mind az életbeléptetéssel kapcsolatos egyéb törvényhozási intézkedések létesítéséhez. Emellett sem hagyta figyelmen kívül azt sem, hogy az ügyvédség is egyenrangú fontos tényezője a jó igazságszolgáltatásnak s az ügyvédségről szóló kódex előkészítésén kívül, az ügyvédség színvonalának emelése végett, az ügyvédségre képesítés előfeltételeit is megszigorította. Az 1912 : VII. és LIV. t. cikkek hirdetik ebbeli sikeres munkálkodásának eredményeit. A jogegység megóvása végett a kúriát széleskörű döntvényt alkotó joggal ruházta fel, amely jogot ha a kir. Curia erélyesen, de körültekintéssel és bölcsességgel fog használni, a joggyakorlat egyöntetűvé tételére igen nagy hatással leend. Mindez csak vázlata annak, amit Székely Ferenc dr. az igazságügyi törvényhozás terén létesített. Munkaképességének s mindenre kiterjedő figyelmének nagyobb bizonyságai azok a kodifikatórius munkálatok, amelyeket kezdeményezésére az igazságügyminisztériumban megindítottak és illetőleg folytattak. A polgári törvénykönyv második tervezete majdnem teljesen kész és 1913. év április havában közre fog bocsáttatni. Azonfelül a csődön kívüli megtámadásról, a biztosítási jogról, a fiatalkorúak bíróságairól készülnek és részben el is készültek tervezetek. Mikor Székely Ferencz a koronaügyészség elhagyásával az igazságügyminiszteri széket foglalta el, ugyanazt a kötelességérzetet, ugyanazt a buzgalmat vitte magával az ország összes igazságügyi érdekeinek gondozásához, amelyet addig szőkebb Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.