Ügyvédek lapja, 1919 (36. évfolyam, 1-17. szám)

1919-01-04 / 1. szám

■ 54368 XXXVI. évfolyam. Budapest, 1919. január 4. 1. szám. ÜGYVÉDEK LAPJA JOGI ÉS ÜGYVÉDTÁRSADALMI HETILAP. A BUDAPESTI ÜGYVÉDI KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Budapest, VI. ker., Nagymező utca 29. sz. Telefon: 27 — 88. Kiadóhivatal : Budapest, VI. ker., Teréz-körut 46. szám. Telefon : 889 94. Főszerkesztő: Dr. WOLF VILMOS. Szerkesztők: Dr. GRÜNHUT ÁRMIN Dr. ÚJLAKI JÓZSEF. Előfizetési díj: Egész évre .............................. 48 K. Fél évre........................................... 24 K. Negyedévre.............................. ... 12 K TARTALOM : Az 1918. év igazságügyi törvényhozása. • Összbüntetés és együttes büntetés. Irta: dr. Tarnai János, ny. curiai tanácselnök. — A jogtudomány jövője. Irta: dr. Kende Ernő, tőzsdebirósági jogügyi titkár. — Szerzőjogi esetek. Közli: dr. Szalai Emil, budapesti ügyvéd — Demokratikus adótörvényhozás Irta: dr. Újlaki József, budapesti ügyvéd — A ügyvédség jövője. Irta: dr. Mészöly Imre, budapesti ügyvéd. — A magyar Népköztársaság Kormányának 1997.918. M. E számú rendeletéhez, irta: dr. Valkó Gáspár, barcsi ügyvéd. — Vegyes. MELLÉKLET. „I. Sz. Jogesetgyűjteménye — Magánjog és perrend. Szerkeszti: dr. Gaál Vilmos, curiai biró — Hiteljog. Szerkeszti: dr. Gergely Ernő, pestvidéki törvényszéki biró. A háborús viszonyok folytán, a lap előállítási ára horribilis módon emelkedett, úgy hogy — mint a napilapok és a többi szaklapok, — mi is kénytelenek voltunk lapunknak eddigi elő- fizetési árát felemelni. A lap előfizetési ára ezentúl egész évre ... 48 korona fél évre.......................24 korona negyedévre . . 12 korona Az 1918. év igazságügyi törvényhozása. Évek óta szokásunkká vált, hogy az évforduló alkalmával ismertető és bíráló szemlét tartunk az elmúlt év igazságügyi törvényhozási alkotásairól. Gyakran jutott ennek a szemlénknek gazdag törvényhozási anyag és bőséges bíráló megjegyzés; előfordul az is, hogy a törvényhozás csak kis mértékben juttatott új alkotást igazságügyünk számára, de mindenkor tanúságot teheltünk arról, hogy a magyar igazságügy fejlődése még nem akadt soha; ellenkezőleg, a fejlődésnek kisebb vagy nagyobb mértéke egyaránt amellett szolgált bizonyságul, hogy a magyar ügyvédi karnak tudatos és következetes állásfoglalása folytán az igazságügy a közéletnek az a pere, amelyen a demokratikus haladás jut érvényre. De jött vészes fergetegként a háború és ennek a mosochnak szolgálatába lett állítva minden állami, társadalmi és egyéni erő. A szép fejlődésnek indult magyar igazságügy a törvényhozás mostoha gyermeke lett és ha történt is új alkotás az igazságügyi téren, ez csak a háború okából a minisztériumnak biztosítod kivételes hatalom alapján, rendeleti uton, mint ideiglenes alkotás létesült. Mindazáltal a háború lefolyt éveiben elég új, habár ideiglenes igazságügyi alkotásról emlékezhettünk meg eddigi szemléinkben. A most lefolyt év, amilyen gazdag volt történelmi eseményekben, éppen, olyan szegényes igazságügyi alkotásokban. Ami természetes is. Az első tíz hónapban a négy évet meghaladó háborúnak folyton fokozódó nyomorúságai, az év utolsó két hónapjában állami átalakulásunk forradalmi ideje nem volt alkalmas törvényhozási munkálkodásra az igazságügy terén. Visszapillantásunk tehát ebben az évben szegényes, ha csak az egyéni és aforgalmi élet szabályozására hivatott jogszabályalkotásra gondolunk; ellenben alapvető törvényhozás áll előttünk, ha a közjogi térre vetjük szemünket. Magyarországnak a törvényekben és a koronázási hitlevelekben biztosítótt függetlensége valósággá vált; a kormányzati forma megváltozott: a királyságból köztársaság lett; az álalános, egyenlő, titkos és a nőkre is kiterjedőválasztójog alapján fog ezentúl kialakulni a nemzetnek törvényhozó akarata, amely az egy kamara-rendszeren alapuló nemzetgyűlésben fog kifejezést nyerni. A teljes és korlátlan sajtószabadság néptörvénybe lett iktatva és a sajtótermékeknek előzetes lefoglalhatósága eltöröltetett. A jogszolgáltatás terén a népesküdő bíráskodás elvét iktatták a törvénytárba. Az állam területi felségjogát illetően a Ruszka— Krajna autonóm államterület külön közjogi része lett a magyar népköztársaságnak. Közjogi jellegű törvényhozásunk, amelyet a népköztársaságnak az elmúlt novemberben történt kikiáltása után a kormány gyakorol, e rövid összefoglalásból is előtűnő módon mélyreható változást idézett elő a jus publicum terén. Egy észrevételt azonban ill tennünk kell. E törvények általában nem készültek az arra képes jogi szakerőknek megfelelő bevonásával; egynémelyük pedig, mint pl. a sajtótörvény és a népesküdtbíráskodásról szóló törvény, megoldatlanul hagyott sok olyan kérdést, amely az eddigi törvényben szabályozva volt smost nem tudható, váljon a régi törvény", egészében, avagy" az íj néptörvény elvi kijelentéseinek keretében van-e hatályon kívül helyezve. Ilyen kérdés pl. a helyreigazítás jogának, vagy a sajóbeli közleménynyel okozott vagyoni és nem vagyoni kár megtérítést kötelezi".Ségzíten fenn vagy fenn nem állása, és még számos egyéb kérdés. Egyéb igazságügyi törvényalkotás csak kettő van általános jellegű. Az egyik az 1918. évi IX. néptörvény, amely a bírósági szervezetet új munkásügyi bírósággal szaporította és amelynek hatásköre kiterjed az értékekre való tekintet nélkül mindazokra a perekre, amelyek a magánjogi, szolgálati szerződés alapján szolgálati viszonyban álló munkaadó és munkavállaló közt és ugyanegy üzemben szolgálati jogviszonyban álló munkavállalók közt a szolgálati szerződésből származnak. A másik az 1918. évi XII. t.-c., amely a közjegyzők díjának igazságügyminiszteri rendelettel való felemelését tette lehetővé. Nem lehet azonban hallgatással mellőzni Gyöngyös város újjáépítéséről szóló 1918. évi XXIII. t.-cikket, amelyben a modern városfejlesztés érdekében a kisajátítási jog , sajnos, csak Gyöngyös városára kiterjedőkig újonnan van szabályozva. Említést érdemel még az 1918. évi XI. t.-c. a vagyonátruházási illetékről s pedig abból a szempontból, hogy ebben a kifejezetten pénzügyi jellegű törvényben a magyar magánjog kellő méltatásban részesült abban ,az értelemben, hogy a pénzügyi szempontból megállapított vagyonátruházási kategóriák összhangba hozattak a magyar magánjog intézményeivel. A háború esetére és a háborút követő átmeneti időszakra biztosított kivételes kormányhatalom alapján kibocsátott rendeletek közül az igazságügyet közvetlenül érdekli a kivételes magánjogi szabályokat tartalmazó az a rendelet, amely a magánalkalmazottaknak állatában és a hadból visszatérteknek különösen való szolgálati jogviszonyait rendezi. Ide tartozik továbbá a múlt évi lakásrendeletet módosító új kormányrendelet is. Mind a két rendelet a közérdek szempontjából a kevésbé védettének jogát juttatja érvényre abban az érdemben, hogy a cordractus facit jus inter partes elvét félretéve az esetleges megállapodással szemben, a rendeletszabályát teszi kötelezővé és a lakásszükségre tekintettel a szerzett jogok bástyáján is rést töri . Lapunk mai szánta 12 oldalra terjed.