Ügyvédi Kamarai Közlöny, 1911 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1911-01-01 / 1. szám
6 II. Felterjesztés. A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a m. kir. igazságügyminiszerhez a váltójog nemzetközi egységesítése tárgyában Hágában tartott nemzetközi konferenczia által készített egységes váltótörvény tervezetéről. 69/1911. szám. Nagyméltóságú Minister Úr! A váltójog nemzetközi egységesítése tárgyában Hágában tartott nemzetközi konferencia által készített egységes váltótörvény tervezetéről kidolgozott véleményünket a következőkben vagyunk bátrak előterjeszteni. A váltójog nemzetközi egységesítése régi vágya a különböző államok kereskedő és jogász közönségének. E régi kívánság az előttünk fekvő törvénytervezettel a megvalósulás küszöbére lépett. Az egységesítést az eszme felvetése óta annyi különböző kereskedői és jogászi szakértekezlet tárgyalta, annyi különböző szempontból világították meg lehetőségét, hasznát és keresztülvitelének módozatait, hogy az azzal összefüggő kérdéseket ma már tisztázottaknak kell tekintenünk. Ma tehát már nem szükséges fejtegetnünk annak a hátrányát, hogy a váltó, a nemzetközi fizetések főeszköze, a mint országról országra vándorol, s meggyarapodik mindenütt egy vagy több aláírással, gyakran egész sereg különböző jogrendszer szabályozása alatt áll, melyeknek intézkedései nem egyszer ütköznek össze. Nem szükséges külön kiemelnünk azt sem, hogy ez az állapot mennyire bénítja az egyre nagyobb mérveket öltő nemzetközi forgalmat. Az egységesítés eddigi elméleti megvitatása után azzal is tisztában van mindenki, hogy a váltójog egy államnak sem oly saját gyökerű intézménye, mely szervesen nőtt volna ki az illető állam gazdasági és társadalmi intézményeiből. Sehol sem függ az annyira össze a társadalom legmélyebben gyökerező erkölcsi elveivel, hogy a fennálló szabályokat rázkódtatás nélkül megváltoztatni ne lehetne. Az egyes váltó- 6