Ügyvédi Kamarai Közlöny, 1911 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1911-01-01 / 1. szám

6 II. Felterjesztés. A budapesti ügyvédi kamara felterjesztése a m. kir. igazságügyminiszerhez a váltójog nemzetközi egységesítése tárgyában Hágában tar­tott nemzetközi konferenczia által készí­tett egységes váltótörvény tervezetéről. 69/1911. szám. Nagyméltóságú Minister Úr! A váltójog nemzetközi egységesítése tárgyában Hágában tartott nemzetközi konferenc­ia által készített egységes váltó­­törvény tervezetéről kidolgozott véleményünket a következőkben vagyunk bátrak előterjeszteni. A váltójog nemzetközi egységesítése régi vágya a külön­böző államok kereskedő és jogász közönségének. E régi kíván­ság az előttünk fekvő törvénytervezettel a megvalósulás küszö­bére lépett. Az egységesítést az eszme felvetése óta annyi különböző kereskedői és jogászi szakértekezlet tárgyalta, annyi különböző szempontból világították meg lehetőségét, hasznát és keresztülvitelének módozatait, hogy az azzal összefüggő kérdéseket ma már tisztázottaknak kell tekintenünk. Ma tehát már nem szükséges fejtegetnünk annak a hát­rányát, hogy a váltó, a nemzetközi fizetések főeszköze, a mint országról országra vándorol, s meggyarapodik mindenütt egy vagy több aláírással, gyakran egész sereg különböző jogrend­szer szabályozása alatt áll, melyeknek intézkedései nem egy­szer ütköznek össze. Nem szükséges külön kiemelnünk azt sem, hogy ez az állapot mennyire bénítja az egyre nagyobb mér­veket öltő nemzetközi forgalmat. Az egységesítés eddigi elméleti megvitatása után azzal is tisztában van mindenki, hogy a váltó­jog egy államnak sem oly saját gyökerű intézménye, mely szer­vesen nőtt volna ki az illető állam gazdasági és társadalmi intézményeiből. Sehol sem függ az annyira össze a társadalom leg­mélyebben gyökerező erkölcsi elveivel, hogy a fennálló szabályo­kat rázkódtatás nélkül megváltoztatni ne lehetne. Az egyes váltó- 6

Next