Új Aurora, 1978 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1978 / 3. szám

az őszintén hazafias, gondolkodó ifjúságot általában sikerült is leválasztani a faj­­magyarkodók táboráról, s így sikerült elvonni az antiszemita tábortól is nem egy olyan fiatalt, akik politikai tudatlanságukban itt véltek választ találni a mindnyájukat izgató szociális igazságtalanságokra, és rá lehetett őket vezetni, hogy gondjaikra másutt kell keresniük a megoldást. A szélsőjobboldal elleni fellépés tehát egyben lehetőséget adott a haladó gondolkodású fiataloknak, hogy kapcsolatot teremtsenek az elégedetlenségük következtében ide-oda csa­pódó, de különösebb politikai meggyőződéssel nem rendelkező lázadókkal. Az ifjúság körében folytatott éles politikai csatározások során edződtek a népi radikális és kommunista eszmék által érintett fiatalok, s ahogy keresték egy­mást, úgy kerültek egyre többen kapcsolatba Zöld Sándorral, aki marxista ismeretei alapján társainak rövid és meggyőző válaszokat tudott adni a felvetődő politikai kérdésekre, s ennek következtében valamennyien vezetőjüknek tekin­tették. Zöld Sándor figyelmét­­ pár évvel idősebb falubeli barátjáéval, Kállai Gyu­láéval együtt - Rajk László fordította a kommunizmus eszméje felé, aki nyári szabadságát több ízben is Berettyóújfalun élő nagybátyjánál töltötte, s így ismerkedett meg a két »alacsony sorból« származó diákkal, akik élénken érdek­lődtek minden haladó társadalmi-politikai gondolat iránt. Rajktól hallották először, »hogy nem a meglévő társadalmi rendet kell foltozgatni, hanem újat kell teremteni. Úgy, ahogy ezt a Szovjetunióban a munkások és parasztok tették«.15 Zöld 1932 őszétől Debrecenben folytatta tanulmányait mint orvos­­tanhallgató. Bekapcsolódott az itteni kommunista mozgalomban, majd 1935 őszétől az egyetem politikai életébe, s rövidesen maga köré tömörítette a leg­haladóbb ellenzéki fiatalokat. Erre egyébként Kállai is felhívta a figyelmét­­, aki 1930-tól Budapesten volt bölcsészhallgató, majd mint az illegális kommu­nista párt tagja azt a feladatot kapta, hogy a debreceni egyetemisták között szervezzen egy illegális pártsejtet. E megbízatás után természetes volt számára, hogy Zöld Sándort nyerje meg e feladatnak, aki rajta keresztül már 1932-től kapcsolatba került az illegális párttal, s felvették annak tagjai sorába.16 A debreceni Egyetemi Kör 1936-ban vált a baloldali hallgatók egyik legfon­tosabb fórumává, miután sikerült nekik Kiss Józsefet annak elnökévé, Zöld Sándort pedig titkárává megválasztaniuk. Ezt a »hatalomátvételt­ természetesen egy hosszabb beszivárgási folyamat előzte meg, aminek során járni kezdtek ide az ifjúsági mozgalmakban résztvevő baloldaliak, de otthonra találtak itt azok is, akik nem voltak tagjai e szervezetnek. Miután a Körön belül többségbe ke­rültek, lehetőségük nyílt arra, hogy azt a saját elképzelésük szerint alakítsák - Kiss József szavaival - »keresztény és nemzeti gátlásoktól« mentessé.17 Azok 15. Kállai Gyula: A múltról a jelennek. Valóság 1976. 2. sz. 2. 16. Egy kiváló kommunista életútja. Id. h. 14. 95

Next