Új Aurora, 1989 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1989-07-01 / 4. szám
neti hagyományainkat (a teljesség igénye nélkül) Pálffy Albert, Székács József, Szakál Lajos, Justh Zsigmond, Szabó Pál, Sinka István, Darvas József mutatja, s arról sem feledkezhetünk meg, hogy Geszten tartósan időzött Arany János, a szomszédos Szalonta szülötte. Voltak olyan történetíróink (Haán Lajos, Zsilinszky Mihály, Karácsonyi János, Scherer Ferenc), akik koruk tudományának országos élvonalába tartoztak, s köteteiket ma is nélkülözhetetlen kézikönyvekként használjuk. A könyvkiadás, sőt könyvművészet olyan jelesei működtek itt, mint a Knerek, Tevan Andor. Kner Imrében (akinek születése centenáriuma közeledik) európaiság, magyarság, humanizmus, érzelemgazdagság, kiváló művészi és irodalomszervezői képesség az utódokért érzett intenzív felelősségtudattal egyesült. Megyénkben született és időnként itt alkotott is Erkel Ferenc, s Bartók Béla sem véletlenül kezdte a népzenei gyűjtést Békésben: édesapja e régióban teljesített szolgálatot. Középületeinket, kastélyainkat, templomainkat olyan mesterek építették egykor, mint Czigler Antal, Ybl Miklós. Emlékeznünk kell az 1848 előtti évtizedekre, újkori nemzeti történetünk eddig legígéretesebb időszakára, a reformkorra. Megyénk a reformországgyűléseken végig a liberalizmus és a bécsi abszolutizmussal szembeni ellenzékiség élvonalában állt. Derekasan vette ki részét a politikai harcokból, lett légyen szó alkotmányos jogvédelemről, szólásszabadságról, a jobbágyság és a nemesség közti érdekegyesítésről, a paraszti terhek csökkentéséről, népnevelésről, a képviseleti rendszer bővítéséről, közteherviselésről. Politikusaink - Novák Antal, Szombathelyi Antal, Tomcsányi József, Wenckheim Béla, Rosthy Albert és mások a kor ütőerén tartották ujjukat, s Széchenyi-Kölcsey-Kossuth híveként, munkatársaként tették, amit akkor kellett. Megyénk és régiónk még ma is főként agrártermelő vidék. Szinte természetes, hogy az antifeudális jobbágymozgalmak, még inkább a nagy paraszti tömegek és az önkormányzatok ereje által támogatott paraszti - agrár - érdekvédelmi küzdelmek végigkísérik vidékünk történetét. Az agrárszocialista mozgalmak egyik gócpontja megyénk. Később - az előzmények után szervesen itt és környékünkön bontakozik ki a földreformot, majd dán típusú szövetkezeti mozgalmat és demokráciát kívánó kisgazdapárt, ill. a demokratikus szocializmust a radikális paraszti törekvésekkel ötvöző parasztpárt. Gondoljunk csak hirtelenjében Frigyesi Jánosra, Szabó Árpádra, B. Szabó Istvánra, Szabó Pálra, Tildy Zoltánra, a gyomai rokonibaráti kapcsolatokat ápoló Kovács Imrére, és másokra. Tehát az örökség, a magyar nyelv védelme és gazdagítása, szabadság- és függetlenségvágy, a munka és a föld szeretete, tisztelete, szolgálni és javítani akaró áldozatkészség, önszerveződés - erős önkormányzatok, paraszti érdekvédelem, európaiság, humanizmus, örök érvényű emberi-tudósi-művészi-tanári teljesítmények, reformhajlandóság és abszolutizmusellenesség. A társadalom élcsapata koronként ezt képviselte, s nem periferikus színvonalon. Ida ma körülnézünk, világos: az örökséggel gyengén sáfárkodunk. Tímár Judit, az MTA Regionális Kutató Központ Alföldi Csoportjának főmunkatársa Olyan megyében, ahol Tessedik Sámuel tanította a parasztembereket értelmes életre, ahol önakaratból jöttek létre, s igény és igényesség mellett nem is haltak el olvasókörök, színjátszó csoportok, ahol Kner Izidor és Imre Európa-hírű könyvei testközelben voltak, ott nem a gyökerek hiányoznak. Más kérdés, hogy ezek ismerete nélkül sem az elszakadt szálakat nem találjuk meg, sem új hagyományokat nem teremthetünk. Örökségeink tudatosításában a tudományoknak, művészeteknek, tömegtájékoztatási eszközöknek természetesen jelentős szerepük van, mégis a legfontosabb egy olyan politikai légkör megteremtése, melyben az emberek akarnak és tudnak is táplálkozni e hagyományokból. Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója A dél-alföldi régió szellemi centrumai a trianoni békeszerződést követően, egy megszakított szerves fejlődést követő kényszerpályán alakultak ki. Szeged (bizonyos szerepköröket Hódmezővásárhellyel megosztva) periferikus helyzete ellenére meg tudta tartani gazdasági és szellemi potenciáját a térségben és az országban egyaránt. Békés megyében sajátos városfejlődés eredményeként bicentrum alakult ki, ahol is Békéscsaba gazdasági és politikai értelemben vett „megerősödése” ellenére a szellemi élet hangja- 75