Új Barázda, 1920. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-01 / 1. szám

^ ' r II. évfolyam. Budapest, csüütörtök, 1020. Január 1.­­. szám. taM—....................................................................... ■nii—mHMwnmwTTMiiii w Pn»x«ke»niG: Meskó Pál mb­ga ÉHB p Előfizetési ára: eud^JW^lw^-kffui i WrlW^MBfP Budijait,­IV., MuMum­kCfA I Telefon: József 35-78 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA telefon: József 35-78 Magyar tragédia (B. B.) Ma az óesztendőt temet­jük, hogy holnap újat kezdjünk­­meg, amelytől a lélek hitének elpusztíthatlan erejével sorsunk jobbrafordulását várjuk. A Gondviselés úgy intézkedett, hogy akkor, amikor az óévet éppen búcsúztatni szándékoztunk, azt a hírt vettük a megszállott területről, hogy Ivánka István, a Szontmegyei Gazdasági Egyesület volt elnöke, önkezével vetett véget életének. Lángoló hazafiassága a szülőföldjének elszakításába nem tudott belenyugodni. Emiatt bajba került. Lakására mentek, hogy el­fogják és ő börtön helyett a halált választotta. Úgy érezzük, mintha az óév dicsfényt nyert volna azzal, hogy elmúlásának ravatalára odafektette egy nemes magyar ember halálra­­sebzett alakját. Mintha csak vég­szóra jött volna az a végzetes lövés, hogy fellobbanó fényénél meglás­suk a magyarság tragikus sorsát. " Ki volt az az Ivánka István? Egyszerű magyar földbirtokos, aki maradhatott volna birtokosnak, urnák, idegen gazda alatt is. Hajh, de az ő lelkébe a teremtő a sas szellemet oltotta: a szabadság­­vágyat, mely nem élhet meg ket­recek között. Ő sem tudta a ké­nyelmes rabsággal felcserélni azt a szabadságot, amit minden földi élit egyedül csak a maga hazájá­ban találhat meg. Repülni akart vágyai felé és halálos nyíl találta. Hány magyar ember vergődik most a vágyak tört szárnyaival ! Repülnének hozzánk, az édes haza anyai oltalma alá, ám titokban kell tartaniok érzéseiket is, mert a hazaszeretet erénye bűnné vált. Hat milliónyi magyar emberre nézve immár bűnszámba megy az, ha ezeréves hazáját visszavágyja. Van-e nép a világon, amelyre ennél szomorúbb sorsot hozott volna az elmúlt rettenetes esztendő?! Valóban, a magyarság tragédiája fekszik az Ivánka István ravatalán. De ebből a koporsóból támad fel a magyar jövő is. Jövőnk azoknak a férfiaknak kezében van, akik lelkesednek és cselekednek, szenvednek és hisznek szívüknek utolsó dobbanásáig. Mert nézzünk vissza a történe­lembe és azt látjuk, hogy nemze­tünk már többször lehanyatlott, koporsót is szegeztek reá, de nem sikerült elhamvasztani, mert a lelke a koporsón kívül maradt. Hitével, szenvedéseivel és mártír­jaival még mindig visszaszerezte azt, amit elvesztett. Halhatatlan­ságnak titkát őrzi ezután is min­den könnycsepp, minden szemernyi vér, melyet a hazafi szive hazá­jáért áldoz. És éppen ezért, mikor az Ivánka István mártírhalálában siratjuk az egyéni elmúlás szo­morít gondolatát, ugyanakkor ün­nepeljük benne a nemzeti eszme halhatatlan erejét. Jó Isten, ha boldogabb új esz­tendőben akarsz bennünket része­síteni, adj nekünk Hozzá hasonló hű és nemes magyar férfiakat! A keresztény pártok jelöltjei A politikai helyzet Budapest, december 31.­­ Ma délelőtt ismét összejött a föld- f­­ mivespárt helyiségében az a bizott- '­s­ság, amely a keresztény b­lokk felű­­j­­­lései közötti eltéréseket van hivatva­­ elsimítani. A mai tanácskozáson­­ újabb hat kerületre nézve történt­­ megállapodás, a hátralevő többi vitás kerületre nézve azonban még egyelőre nem tudtak dönteni, mivel­­ a Keresztény Nemzeti Párt bizottság­j t­a­gának javaslatával szemben a föld-­­ mivespárt bizottsága ellenjavaslattal élt, melyet a Keresztény Nemzeti Párt­­ tanácskozó tagjai megbeszélés végett­­ először a párt Választmányi bizott­­sága elé visznek. A Keresztény Nem­­­­zeti S­gyesülés Pártjának vállaszt­­­t­mányi ülése ugyanis péntek este jön­­ össze, amikor is kizárólag a jelölések­­ véglegesítésével foglalkoznak. Így a­­ pártközi bizottság csak e hét végén­­ dönt a Választási kerületekben tar­­­­tandó­­küzdelem, vagy megegyezés­­ felett.­ Mindkét pártban erősen biztt­a­nak a kérdés békés megoldásában és a vitás kerületek olynemű megosztá­sában, hogy abban mindkét párt­­ megnyugvást fog találni. Protestánsok a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában Az új politikai áramlat egyik legérde­kesebb mozzanata, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában, melynek egyik szárnya — a keresztényszocia­­­­lista — tudvalevőleg inkább katholikus eredetű, a protestáns értelmiség is nagy­­ tömegben helyezkedett el. Az Új Barázda munkatársa megkér­­­­dezte Sebestyén Jenő dr. ref. theológiai­­ tanárt, a párt egyik protestáns vezérét, aki a protestánsoknak a pártban elfog­lalt szerepéről és törekvéseiről a követ­­kezőket mondotta: — A protestánsok jelenleg két cso- I portra oszlanak. Az egyik csoport politi­­­­k­ailag küzd mint egy függetlenül álló­­| szövetség a kálvinizm­us alapján alakuló | világnézeti, politikai eszmékért nemzeti | szellemben, de nem csatlakozik egy meg­­is lévő keresztény nemzeti eszmékért küzdő ? pásthoz Sem, mert így nagyobb súllyal­­ támogathatja a keresztény politika iradalom­ra jutását. A másik csoport a Keresz­t­­­ény Nemzeti Egyesülés Pártjában tömö­­rpo­rtilt s támogatja ennek programmját.­­ Azon frakció, amely ebben a pártban­­ önálló csoportot kíván alkotni, csupán­­ arra törekszik, hogy egyházpolitikai kér­­­­dések megvitatása tömörülve találja. Ez­­ csak egy önbiztosítási tendencia, mivel­ a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja egyik szárnyában eredetileg katholikus alapokon indult meg. Egyházpolitikai kér­dés felmerülésénél különben az összes pártokban széjjelszórt protestánsok egy­séges egészet képeznek s politikai párt­­különbség nélkül küzdeni fognak a pro­testáns érdekek érvényesítéséért Újév a politikában Egyes lapokban közölt téves hírekkel szemben újból leszögezzük, hogy a Kisgazda- és Földmivespártban újév napján délelőtt féltizenegy órakor lesz az üdvözlés. A párt szónoka Meskó Fii. A miniszterelnökségen déli 12 órakor lesz az üdvözlés, amikor is a keresztény blokk pártjai nevében a ■ .’&'­& Zoltán* mon^ üdvözlő be­szédet Vámközösség a szomszéd ^ államokkal Parisban felvetődött az az eszme, hogy Magyarország és a szomszé­dos államok között vámközösséget kell létesíteni. Erről a kérdésről Rubinek Gyula földmivelésügyi mi­niszter a Virradat mai számában a következőket írja: — A gondolat szerencsés, de egy­úttal a legékesebben szóló bizonyítéka a mi igazságunknak. A monarchia fel­osztása oly önkényesen és annyi tájé­kozatlansággal történt, hogy a szétsza­kadt részek önmagukban megélni nem tudnak. Meg kell állapítani, hogy a­ határvonalak lehetetlenül vannak meg­állapítva, sem etnográfiai, sem bio­gráfiai, sem, stratégiai szempontból meg nem­­állhatnak, sőt a gazda­sági forgalom tekintetében úgy áll a helyzet, hogy ezeket a hatá­rokat vámtechnikailag ellenőrizni teljes lehetetlenség. A tévedést a párisi tanács maga is belátta és ezért igyekszik új határokat megállapítani. Ez nekünk nagy elégtétel, de egyúttal a remény forrása is, amennyiben szinte biztosra vehető, hogy az antant elkövetett hibáit korri­gálni akarja. Bizonyos, hogy be fogja látni a politikai téren elkövetett hibákat é­s tévedéseket is. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy az antanta gazda- ■ ági unió álláspontjára helyezkedett, ami­­ nemcsak Magyarországnak, de az ösz­­szes monarchiából alakult egész álla­­­­moknak is elsőrangú gazdasági érdeke.­­ Annak bizonyítására, hogy a nép lelk i­kében mennyire meggyökeresedett gon-­­ dolat a gazdasági egység szüksége, s megemlíti a miniszter, hogy az élszakí­­t­­andó területen előre ragaszkodnak az i őshazához, hogy ott állandó és örökös irredentizmussal kell a megszálló hatal­maknak számolni és hogy ennek az irre­dentizmusnak a legalkalmasabb szó­szólója épp a gazdasági szempontból való egymásrautaltság. A párisi tanács által felvetett gazdasági unió terve egyetlen olyan gondolat, amely az elszakadt ré­szek gazdasági megélhetését, sőt részben gazdasági fejlődését biztosítani hivatott. A gazdasági unió megvalósítása jelenté­keny megnyugvásunkra szolgálna és olyan állapotot teremtene részünkre, amellyel, ha szűkebb határok között is, de a meg­élhetés, gazdasági fejlődés mérsékelt reményével kezdhetnék meg a múlttól teljesen elütő, igen nagy terhekkel és nehézségekkel megküzdeni kénysze­rülő életünket. Budapest, december 31. Mikor „ők“ voltak kormányon... A nemzetköziek lapja panaszkodik, hogy nincs választási szabadság. Garami „elvtárs” biztatja a szociál­demokrata pártot, hogy ne is vegyen részt a választásokban, mert nincs mozgási szabadság. Ezt hallva, kerestük a régi írásokat, milyen is volt a választási szabadság, mikor az „elvtársak” voltak kormányon. Nem a diktatúráról beszélünk, hanem a márciusi szocialista kormány ide­jéről. S a kezünkbe akad egy írás, milyen volt akkor a választási sza­­­badság. Íme, az írás hiteles máso­latban : „Kiskundorozsmai szociáldemokrata párt. Kiskundorozsm­a, 1919. III/5. T. Varga János urnák Helyben. A helybeli szociáldemokrata párt­vezetőség tudomást szerzett róla, hogy Önök községünkben egy pártot akarnak létesíteni „Kisgazdapárt“ cím alatt, ugyanakkor, midőn itt már a „Földmunkások és kisgazdák or­szágos szövetségének" csoportja mű­ködik. Felhívom a figyelmét az „Al­földi Munkás­tanácsok” ama határo­zatára, hogy a Szociáldemokratapárt minden más párttal a közösséget be­szüntette s azokat többé forradalmi pártoknak­ nem tekinti. S mint ilye­nekkel, mint ellenpártokkal (ellen­forradalmi) fog föllépni s azoknak működését lehetetlenné fogja tenni, bármilyen eszközökkel is történjék az. Éppen ezért mi szo­cialisták itt is ilyen magatartást fogunk bármiféle keletkező párt­tal tanusítani. Midőn ezeket a so­rokat Önnek írom, egyben kérem, szíveskedjék ezeket azok tudomására is hozni, akik egy más párt létesí­téssel foglalkoznak. Dorozsma, III/5. jSmBiLajk.­ Ferenc s. k. j&m elnök." így "füstölt szabadság az ő idejükben, jó lesz hát csöndesebben panaszkodni, mert mit szólnának hozzá, ha a keresztény magyarság is az ő módszerüket követné ?/

Next