Új Barázda, 1920. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-01 / 1. szám
^ ' r II. évfolyam. Budapest, csüütörtök, 1020. Január 1.. szám. taM—....................................................................... ■nii—mHMwnmwTTMiiii w Pn»x«ke»niG: Meskó Pál mbga ÉHB p Előfizetési ára: eud^JW^lw^-kffui i WrlW^MBfP Budijait,IV., MuMumkCfA I Telefon: József 35-78 KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA telefon: József 35-78 Magyar tragédia (B. B.) Ma az óesztendőt temetjük, hogy holnap újat kezdjünkmeg, amelytől a lélek hitének elpusztíthatlan erejével sorsunk jobbrafordulását várjuk. A Gondviselés úgy intézkedett, hogy akkor, amikor az óévet éppen búcsúztatni szándékoztunk, azt a hírt vettük a megszállott területről, hogy Ivánka István, a Szontmegyei Gazdasági Egyesület volt elnöke, önkezével vetett véget életének. Lángoló hazafiassága a szülőföldjének elszakításába nem tudott belenyugodni. Emiatt bajba került. Lakására mentek, hogy elfogják és ő börtön helyett a halált választotta. Úgy érezzük, mintha az óév dicsfényt nyert volna azzal, hogy elmúlásának ravatalára odafektette egy nemes magyar ember halálrasebzett alakját. Mintha csak végszóra jött volna az a végzetes lövés, hogy fellobbanó fényénél meglássuk a magyarság tragikus sorsát. " Ki volt az az Ivánka István? Egyszerű magyar földbirtokos, aki maradhatott volna birtokosnak, urnák, idegen gazda alatt is. Hajh, de az ő lelkébe a teremtő a sas szellemet oltotta: a szabadságvágyat, mely nem élhet meg ketrecek között. Ő sem tudta a kényelmes rabsággal felcserélni azt a szabadságot, amit minden földi élit egyedül csak a maga hazájában találhat meg. Repülni akart vágyai felé és halálos nyíl találta. Hány magyar ember vergődik most a vágyak tört szárnyaival ! Repülnének hozzánk, az édes haza anyai oltalma alá, ám titokban kell tartaniok érzéseiket is, mert a hazaszeretet erénye bűnné vált. Hat milliónyi magyar emberre nézve immár bűnszámba megy az, ha ezeréves hazáját visszavágyja. Van-e nép a világon, amelyre ennél szomorúbb sorsot hozott volna az elmúlt rettenetes esztendő?! Valóban, a magyarság tragédiája fekszik az Ivánka István ravatalán. De ebből a koporsóból támad fel a magyar jövő is. Jövőnk azoknak a férfiaknak kezében van, akik lelkesednek és cselekednek, szenvednek és hisznek szívüknek utolsó dobbanásáig. Mert nézzünk vissza a történelembe és azt látjuk, hogy nemzetünk már többször lehanyatlott, koporsót is szegeztek reá, de nem sikerült elhamvasztani, mert a lelke a koporsón kívül maradt. Hitével, szenvedéseivel és mártírjaival még mindig visszaszerezte azt, amit elvesztett. Halhatatlanságnak titkát őrzi ezután is minden könnycsepp, minden szemernyi vér, melyet a hazafi szive hazájáért áldoz. És éppen ezért, mikor az Ivánka István mártírhalálában siratjuk az egyéni elmúlás szomorít gondolatát, ugyanakkor ünnepeljük benne a nemzeti eszme halhatatlan erejét. Jó Isten, ha boldogabb új esztendőben akarsz bennünket részesíteni, adj nekünk Hozzá hasonló hű és nemes magyar férfiakat! A keresztény pártok jelöltjei A politikai helyzet Budapest, december 31. Ma délelőtt ismét összejött a föld- f mivespárt helyiségében az a bizott- 'sság, amely a keresztény blokk felűjlései közötti eltéréseket van hivatva elsimítani. A mai tanácskozáson újabb hat kerületre nézve történt megállapodás, a hátralevő többi vitás kerületre nézve azonban még egyelőre nem tudtak dönteni, mivel a Keresztény Nemzeti Párt bizottságj tagának javaslatával szemben a föld- mivespárt bizottsága ellenjavaslattal élt, melyet a Keresztény Nemzeti Párt tanácskozó tagjai megbeszélés végett először a párt Választmányi bizottsága elé visznek. A Keresztény Nemzeti Sgyesülés Pártjának vállaszttmányi ülése ugyanis péntek este jön össze, amikor is kizárólag a jelölések véglegesítésével foglalkoznak. Így a pártközi bizottság csak e hét végén dönt a Választási kerületekben tartandóküzdelem, vagy megegyezés felett. Mindkét pártban erősen bizttanak a kérdés békés megoldásában és a vitás kerületek olynemű megosztásában, hogy abban mindkét párt megnyugvást fog találni. Protestánsok a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában Az új politikai áramlat egyik legérdekesebb mozzanata, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában, melynek egyik szárnya — a keresztényszocialista — tudvalevőleg inkább katholikus eredetű, a protestáns értelmiség is nagy tömegben helyezkedett el. Az Új Barázda munkatársa megkérdezte Sebestyén Jenő dr. ref. theológiai tanárt, a párt egyik protestáns vezérét, aki a protestánsoknak a pártban elfoglalt szerepéről és törekvéseiről a következőket mondotta: — A protestánsok jelenleg két cso- I portra oszlanak. Az egyik csoport politikailag küzd mint egy függetlenül álló| szövetség a kálvinizmus alapján alakuló | világnézeti, politikai eszmékért nemzeti | szellemben, de nem csatlakozik egy megis lévő keresztény nemzeti eszmékért küzdő ? pásthoz Sem, mert így nagyobb súllyal támogathatja a keresztény politika iradalomra jutását. A másik csoport a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában tömörportilt s támogatja ennek programmját. Azon frakció, amely ebben a pártban önálló csoportot kíván alkotni, csupán arra törekszik, hogy egyházpolitikai kérdések megvitatása tömörülve találja. Ez csak egy önbiztosítási tendencia, mivel a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja egyik szárnyában eredetileg katholikus alapokon indult meg. Egyházpolitikai kérdés felmerülésénél különben az összes pártokban széjjelszórt protestánsok egységes egészet képeznek s politikai pártkülönbség nélkül küzdeni fognak a protestáns érdekek érvényesítéséért Újév a politikában Egyes lapokban közölt téves hírekkel szemben újból leszögezzük, hogy a Kisgazda- és Földmivespártban újév napján délelőtt féltizenegy órakor lesz az üdvözlés. A párt szónoka Meskó Fii. A miniszterelnökségen déli 12 órakor lesz az üdvözlés, amikor is a keresztény blokk pártjai nevében a ■ .’&'& Zoltán* mon^ üdvözlő beszédet Vámközösség a szomszéd ^ államokkal Parisban felvetődött az az eszme, hogy Magyarország és a szomszédos államok között vámközösséget kell létesíteni. Erről a kérdésről Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter a Virradat mai számában a következőket írja: — A gondolat szerencsés, de egyúttal a legékesebben szóló bizonyítéka a mi igazságunknak. A monarchia felosztása oly önkényesen és annyi tájékozatlansággal történt, hogy a szétszakadt részek önmagukban megélni nem tudnak. Meg kell állapítani, hogy a határvonalak lehetetlenül vannak megállapítva, sem etnográfiai, sem biográfiai, sem, stratégiai szempontból meg nemállhatnak, sőt a gazdasági forgalom tekintetében úgy áll a helyzet, hogy ezeket a határokat vámtechnikailag ellenőrizni teljes lehetetlenség. A tévedést a párisi tanács maga is belátta és ezért igyekszik új határokat megállapítani. Ez nekünk nagy elégtétel, de egyúttal a remény forrása is, amennyiben szinte biztosra vehető, hogy az antant elkövetett hibáit korrigálni akarja. Bizonyos, hogy be fogja látni a politikai téren elkövetett hibákat és tévedéseket is. Egyelőre meg kell elégednünk azzal, hogy az antanta gazda- ■ ági unió álláspontjára helyezkedett, ami nemcsak Magyarországnak, de az öszszes monarchiából alakult egész államoknak is elsőrangú gazdasági érdeke. Annak bizonyítására, hogy a nép lelk ikében mennyire meggyökeresedett gon- dolat a gazdasági egység szüksége, s megemlíti a miniszter, hogy az élszakítandó területen előre ragaszkodnak az i őshazához, hogy ott állandó és örökös irredentizmussal kell a megszálló hatalmaknak számolni és hogy ennek az irredentizmusnak a legalkalmasabb szószólója épp a gazdasági szempontból való egymásrautaltság. A párisi tanács által felvetett gazdasági unió terve egyetlen olyan gondolat, amely az elszakadt részek gazdasági megélhetését, sőt részben gazdasági fejlődését biztosítani hivatott. A gazdasági unió megvalósítása jelentékeny megnyugvásunkra szolgálna és olyan állapotot teremtene részünkre, amellyel, ha szűkebb határok között is, de a megélhetés, gazdasági fejlődés mérsékelt reményével kezdhetnék meg a múlttól teljesen elütő, igen nagy terhekkel és nehézségekkel megküzdeni kényszerülő életünket. Budapest, december 31. Mikor „ők“ voltak kormányon... A nemzetköziek lapja panaszkodik, hogy nincs választási szabadság. Garami „elvtárs” biztatja a szociáldemokrata pártot, hogy ne is vegyen részt a választásokban, mert nincs mozgási szabadság. Ezt hallva, kerestük a régi írásokat, milyen is volt a választási szabadság, mikor az „elvtársak” voltak kormányon. Nem a diktatúráról beszélünk, hanem a márciusi szocialista kormány idejéről. S a kezünkbe akad egy írás, milyen volt akkor a választási szabadság. Íme, az írás hiteles másolatban : „Kiskundorozsmai szociáldemokrata párt. Kiskundorozsma, 1919. III/5. T. Varga János urnák Helyben. A helybeli szociáldemokrata pártvezetőség tudomást szerzett róla, hogy Önök községünkben egy pártot akarnak létesíteni „Kisgazdapárt“ cím alatt, ugyanakkor, midőn itt már a „Földmunkások és kisgazdák országos szövetségének" csoportja működik. Felhívom a figyelmét az „Alföldi Munkástanácsok” ama határozatára, hogy a Szociáldemokratapárt minden más párttal a közösséget beszüntette s azokat többé forradalmi pártoknak nem tekinti. S mint ilyenekkel, mint ellenpártokkal (ellenforradalmi) fog föllépni s azoknak működését lehetetlenné fogja tenni, bármilyen eszközökkel is történjék az. Éppen ezért mi szocialisták itt is ilyen magatartást fogunk bármiféle keletkező párttal tanusítani. Midőn ezeket a sorokat Önnek írom, egyben kérem, szíveskedjék ezeket azok tudomására is hozni, akik egy más párt létesítéssel foglalkoznak. Dorozsma, III/5. jSmBiLajk. Ferenc s. k. j&m elnök." így "füstölt szabadság az ő idejükben, jó lesz hát csöndesebben panaszkodni, mert mit szólnának hozzá, ha a keresztény magyarság is az ő módszerüket követné ?/