Új Barázda, 1920. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-01 / 1. szám
2 Budapest, december 30. n Se isten, se haza..." A nemzetiségi kisebbségek jogairól rendelet jelent meg, melynek ,utolsó fejezete az iskolai nevelésről szól. Örömmel látjuk, hogy a kormány nyíltan elrendeli az iskolákban a nemzeti és valláserkölcsös nevelést. Milyen nagy változás kilenc hónap alatti Március elején jelent meg a Kisgazda- és Földmivespárt röpirata „Se isten, se haza ...“ címmel, melyben Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter istentelen és hazafiatlan iskolapolitikáját támadtuk. Akkor ez a röpirat, mely hazárulásnak minősítette a vallásoktatás és nemzeti nevelés kiküszöbölését az iskolákból, majdnem kormányválságot idézett elő. A röpirat szerzőjét internálni akarták. Most a kormány maga áll a röpirat álláspontjára s az Istent és a hazát ünnepélyesen visszahelyezi az iskolába. Kunfi „elvtárs” jóvoltából egy darabig istentelenül és hazátlanul barangoltunk. Tönkrementünk. Most Istennel a hazáért indulunk annaj, hogy felépüljünk. Svájci hang Magyarország felosztása ellen Külföldi lapvélemény a magyar békedelegátusokról Egyik világhírű svájci lap, a Neue Züricher Zeitung, hosszú cikkben foglalkozik a magyar békekövetség összeállításával. Szerencsésnek tartja azt a gondolatot, hogy a magyar békedelegáció ismert, régi politikusokból áll, ellentétben az osztrák és a német delegációtól, melyek csupa új politikusokból lettek összeválogatva. Különösen szerencsés Apsonyi Albert gróf kiválasztása a küldöttség elnökeként, mert Apponyi hosszú politikai életénél fogva a nyugat politikusaival jó viszonyban van, ismeri az egész nyugatot, beszéli az összes modern világnyelveket, itthon az ország egész belső életét ismeri és át van hatva a legmélyebb hazaszeretettől és vallásosságtól. Apronyi a békedelegadóban vállalt szerepéről röviden ezt mondja: „hogy milyen jelentőséget tulajdoníthatnak majd Apponyinak antantkörökben, elég bizonyíték és remény erre az, hogy Sir Georg Clerk Magyarország telepítése érdekében éppen az ő véleményét hallgatta meg a legelső helyen." Második helyen Somssich Gyula gróf külügyminiszterrel foglalkozik a cikk. A legmelegebb elismeréssel említi meg Somssichinak azt az emberfeletti munkáját, amellyel a magyar külügyminisztériumot megszervezte és azt a diplomáciai sikert, amellyel elérte, hogy a románok kiürítették Budapestet. Ez az érdem teljességgel a külügyminisztert illeti. A két erdélyi származású delegátusról, Bethlen István grófról és Teky Pál grófról azt mondja a cikk, hogy múltjuknál, szaktudásuknál és érzéseiknél fogva méltók a békedelegációba való beválasztásra. Teleky Pál gróf egész közéletét ismerteti a cikk, amely ékes bizonyítéka a nagy ethnographus’ tudásának és tekintélyének. A békedelegáció többi tagja: Popovich, Lers baro és Zoltán Béla méltó társai az előbbieknek és értékes tagjai a küldöttségnek, mert fontos, hogy a vezető politikusok mellett kiváló szaktudósok, pénzügyi, államtudományi és közgazdasági szaktekintélyek szerepeljenek és támogassák őket. A cikk utal végül arra a nehéz munkára, amely a békekövetség előtt áll. Tiltakozik az intantnak azon önkényű eljárása ellen, hogy Magyarországot a delegáció meghallgatása nélkül feldarabolják, Magyarország évezredes múltjánál fogva is követelheti a régi határok visszahárítását. „De az antant ellenkező határozata ellenére is remélhet Magyarország feltámadásában." ÚJ BARÁZPA Csütörtök, 1920. Január 1 Kun Bélát 386 rendbeli gyilkossággal vádolják Újabb kiadatási eljárás a hóhér ellen A budapesti büntetőtörvényszék ma felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, amelyben kéri, hogy az Ausztriában lévő Kun Béla ellen 386 rendbeli gyilkosság, 16 rendbeli rablás, 6 rendbeli lopás és többrendbeli pénzhamisítás bűntette miatt indítsa meg a kiadatási eljárást. Az előterjesztés részletesen ismerteti az egyes bűncselekményeket, foglalkozik a terrorfiuk gyilkosságaival, az elkövetett rablásokkal és lopásokkal és a kibocsátott fehér pénz hamisításával. Az igazságügyminiszter a külügyminiszter útján megkeresi az osztrák kormányt, hogy szolgáltassa ki a többrendbeli gyilkossággal és rablással vádolt Kun Bélát. vv,,r'rT'»*’ » * - - - • - - -................................ Magyar munkások Franciaországban Résztvesznek az elpusztított francia területek újjáépítésében — Saját tudósítónktól — Az a tizenegy francia megye, amely színtere volt az évekig tartó németfrancia mérkőzésnek, teljesen elpusztult. A modern háborús eszközök rombolása oly tökéletes volt, hogy 15—20 évi kemény munka árán lehet csak talpra állítani a földdel egyenlővé tett területeket. Elpusztult a százezer lakosú Reims, a kisebb Arras, Amiens, Armentieres, Verdun és rajtuk kívül apróbb városok és falvak egész serege. Csak a romok eltakarításához egy esztendő szükséges. A statisztika megdöbbentő adatokat tár elénk. Telesen rommá lett 240.000, részben ,30.000 városi ház, akár 19 milliárd frank. A mezőgazdaság kára minden képjeletét felülmúl. Elpusztult Franciaorszeg gazdagabb része, amely a búza */n, a zab 1/io, a cukorrépa V és a takarmányrépstermes I/n részét szolgáltatta. A katonai műveletek következtében tönkrement 1.650.000 hektárnyi termőföld (az erdőket nem számítva). Verdun körül 109.000 hektár föld olyan állapotban van, hogy lehetetlen megnövelni, mert a humusnak teljesen nyoma veszett. A mezőgazdaság kára 3 milliárd és 234 millió frank; gépekben, kocsikban, felszerelési tárgyakban, terményekben pedig az összes kár közel 6 milliárd frank. A bevételi hiányok pedig — a háborús éveket és még 3 évet számítva — körülbelül 4 milliárd frankra rúgnak. A vadászat 37 millió, a halászat 83 millió kárt szenvedett. A mezőgazdasági célokat szolgáló csatornákban, vízművekben, gátakban beállott kar 83 milló frank. 6UOOUO hektárnyi erdő pusztult el, a veszteség — beleszámítva az újraültetés, defasitás költségeit is — 1 milliárd 400 millió frank. Tönkrement nagyon sok bánya, a 11 megye területén 101 tárna volt, ezeknek legnagyobb része nincs ma. Elpusztult 75 szövőgyár, egész csomó fehérítő, festő, kikészítő, cserző üzem, 140 cukorgyár, 1700 ferfőző-telep, üveg-, tükörgyárak, malmok, villamos művek. Franciaország békében a világ vászontermésének só részét szolgáltatta, gyáraik mind ezen a részen voltak és a legnagyobb részben elpusztultak. Használhatatlanná vált 105.000 km. itt, 2050 híd; helyreállításukhoz 10.400.000 tonna anyag szükséges. 5600 km. vasúti vonal, 500 vasúti híd és tömérdek alagút pusztult el. A felsorolt adatok mindennél világosabban beszélnek. Franciaország természetesen mindent elkövet, hogy elpusztított részeit újjáépítse. Köztudomású, hogy Németországot a békeszerződés kötelezte az okozott károk helyreállítására. Németország halandó is erre, de munkátokat csak abban az esetben küld, ha hadifoglyait akiket a franciák jelenleg munkára használnak fel — a francia kormány hazaküldi. Németországban egyébként munka folyik, kereskedők, iparosok, munkások vállvetve dolgoznak, hogy az okozott károkat természetben téríthessék meg, ez olcsóbba kerül és megkönnyíti az ország helyzetét. Kölnben Hilbens tigris dr. birodalmi tanácsos vezetésével újjáépítő hivatal működik, amely a Belgiumból és Franciaországból elhurcolt holmikat szállítja vissza és összegyűjti az újjáépítéshez szükséges anyagokat. Ausztria, hogy a francia nemzet iránti rokonszenvének tanújelét adja, szintén felajánlott munkásokat. Renner kancellár huzamosabb ideig tárgyalásokat is folytatott ebben az ügyben, a munkafeltételeket is megállapították, de mindezideig még nem került sor munkások kiküldésére. A magyar kormány, részben azért, hogy enyhítsen a munkanélküliségen, részben azért, mert Tolna, Zalavármegyékben és a fővárosi munkásság körében nagyobbfokú érdeklődést tapasztalt a franciaországi r mnika iránt, kiküldte Áldássy József dr. miniszteri tanácsost, a belügyminisztérium kivándorlási osztályának főnökét, hogy Bécsben és Berlinben tájékozást szerezzen az újjáépítő munka milyensége és mértéke felől. A kormány céja az, hogy Magyarország is bekapcsolódjék az évekig tartó munkába, hogy ezzel munkanélküli munkásainknak módot nyújtson arra, hogy becsületes szorgos munka révén megélhetésüket biztosítsák, sőt — tekintettel a korona és frank közötti óriási különbségre — egy kis összeget is takaríthatnak maguknak. A németek és osztrákok részére oly módon állapították meg a munkabéreket, hogy tanulatlan munkás napi 12 frankot, tanult munkás napi 15 frankot fog kapni, napi 250—5 frankért pedig ellátást. Áldássy miniszteri tanácsos ötlete továbbá az is, hogy az állásnélküli intelligens emberek számára néhány hónapos tanfolyamot rendeznek, hogy elektrotechnikai, betonépítési és egyéb műszaki ismeretek elsajátítása után, mint munkavezetők mehessenek ki. Más oldalról nyert értesülésünk szerint a műegyetem már foglalkozik ezzel az üggyel. Franciaország nem zárkózik el a magyar munkások felhasználása előtt, úgy, hogy a békekötés után, tavasszál megtörténhetik a munkások kiküldése. Természetes, hogy nem kényszerről, hanem önkéntes vállalkozásról lesz szó. im.e.) Bolsevizzmus és a zsidó világuralom. A Reichsvest egy mostanában megjelent francia röpirattal foglalkozik, mely érdekes megjegyzéseket tartalmaz a bolsevizmus és a zsidó-szocialista propaganda varsói szövetségének viszonyáról. A röpirat többek között a következőket mondja: Míg a nyugati zsidók a vallással szemben általában közönnyel viseltetnek, Lengyelország zsidóinak legnagyobb része hű maradt , a régi tanokhoz és életének olykori igazi szomorúságában a Messiás megérkezésének gondolatával vigasztalta magát, aki a zsidóságnak mint Isten választotta népnek régi méltóságát vissza fogja adni. Bizonyos, ugye, hogy ilyen gondolatvilágban a szocializmus egészen különös módon jelenik meg. Ha ez ember nem veszi figyelembe Oroszország néhány szocialista vezérének lengyel-zsidó származását, sokszor elcsodálkozik sajátságos titokzatosságukon. Könnyebb azonban megérteni őket, ha meggondoljuk, hogy a jövő boldog állama iránti lelkesedésük azonos gyerekálmaik lelkesedésével és szüleiknek a Messiás utáni vágyával, úgy az egyik, mint a másik esetben a boldogság új korszakáról van szó, ellentétben a jelek nyomorúságával: kell-e Orosz-Lengyelország szegény zsidó kézműveseinek a régi Messiás-remények feltámadását látni, ha a jövőről beszélnek nekik, amikor mindenki gazdag és boldog lesz? A szocialista vezérek ígéretei Izrael apáinak jóslatait juttatják eszükbe, amelyek azt a Messiást hirdették, aki, megteremti a zsidó világuralmat. A proletariátus diktatúrájának elméletéhez ragaszkodnak a leggörcsösebben a bolsevikok, amely így hangzik: ha az ember arra vár, hogy egy gyűlés többsége határozza el magát arra, hogy szétrombolja a tőkések világát, sohasem érhet célhoz. A proletariátusnak tehát egyedül kell előre menni. Amint azonban a többség zsarnokságát feltétlenül el kell vetni, úgy a proletariátusnak a maga érdekében le kell mondania néhány „kiváló, erős egyéniség ” javára, akik magukra vállalják a boldogság megteremtését még a proletariátus akaratával szemben is. És ha most valaki látja, hogy azok a „kiváló, erős egyéniségek”, akik Oroszországban megválasztották magukat, 50:1 arányban zsidók, önkéntelenül arra kell gondolnia, hogy a zsidóság a Messiás-remények választott népe. Itt a francia író félbeszakítja az adatok felsorolását és arra utal, hogy a bolsevizmus lengyel-zsidó eredete elégséges alap arra, hogy a vezérek gondolatvilágában felbukkanó „német vonatkozásokat megvilágítsa. A lengyel-zsidó a német kultúrát többre becsüli az orosznál. És ismét felvonulnak a már ismert „egyéniségek''. Egy bolseviki húszszoros milliomos gondolata az, hogy Nyugat-Európát le kell verni az orosz szovjetkormány, vagy jobban mondva a varsói szövetség vezetése alatt álló orosz bolseviki bandákkal. • A francia író azután így folytatja:• Könnyen megérti az ember, hogy a zsidó bolsevisták ilyen remá-i .