Új Barázda, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-01 / 28. szám

U) BARÁZDA n. Vilmos volt német császár kiadatására vonatkozóan hol­land körökből a következő fel­világosítást kaptuk: A volt német császár sorsára borí­tott fátyol lehullott: a versaillesi szerződés 227 szakasza szerint a | császárt büntetőjogi vétség miatt § akarják vád alá helyezni, de hogy | ez lehetséges lesz-e, azt még ma 8 nem tudni. A császár kiszolgáltatása nagy nehézségekbe ütközik. Azt akarják rábizonyítani, hogy lopott,' mint a tolvaj, házakat gywtott fel és ölt, mint a gyilkos. Ezzel szem­ben áll az, hogy a volt császár po- í litikai ténykedéseit mint a n raet | birodalom törvényes ffeje gyakorolta, | és ebben az esetben vele együtt több 1 államférfit is vád alá kellene helyezni. | A császár bűne csakis politikai lehet I és igy csak mint politikai bűnöst c lehet vád alá helyezni. Az ániánt \ meg fog győződni arról, hogy Hol- jj landia nem fogja kiadni a német 8 császárt. Vilmos császár bizalmas Ser \ eleiből újra néhány darab jj ‘apvilágot látott. Ezeket a le- Sj veieket a volt császár Miklós | orosz cárhoz irta, az elsőt még a háború ele'én, a másodikat a né­metek mazuri győzelme után, míg a harmadikat közvetlen az orosz bolsevizmus kitörése elölt. A le­velek rövid kivonata a következő: A volt német császár és a tragikus sorsú Miklós cár között a világháború alatt titkos összeköttetés állott fenn. Ezt a levelezést élénk világításba he­lyezi az excsászár egynéhány titkos levele, melyet a cárhoz intézett. A háború elején Vilmos császár azt irta a cárnak, hogy Oroszország áll­jon Németország mellé, mert igy ketten oly erős katonai szövetséget képeznének, amelyet megtörni lehe­tetlen volna. A németeknek a mazuri tavaknál araijbtt győzelme után Vilmos volt császár szinte parancsolóan azt irja, hogy ha a cárnak szivén fekszik Oroszország sorsa, úgy változtassa meg eddigi politikáját. A német császár leveleiből kitűnik az is, hogy Vilmos előre látta a bolsevizmus élgtreébredéséí. Rö­vid Idővel a bolsevizmusnak Orosz­országban való kitörése előtt szinte látnoki szemmel arra figyelmeztette, a cárt, hogy a boisevi.mu, le fogja sodorni öt a trón áról. Vilmos császár közvetlen környe­zetébe tartozók beszélik, hogy mikor, a német császár meghallotta, hogy Oroszországban győztek a bolsevi­­kiek, kétségbeesve mondta, hogy ha a cár hallgatott volna reá, az ö jóindulatú lan-csatra, a bol­­sevizmus ne" hódított volna tért í az országban. A kormányzó és- a többség kérdése — Saját tudósitónktól — Budapest, január 31. Utóbbi Időben igen sok nyilatko­zat hangzott el a kormányzó kérdé­séről és személyéről. Erről a kérdés­ről illetékes helyről a következő ér­tesítést nyertük: Nem opportunus, ha a kormányzó kérdését egyáltalán fel is vetik. Sok­kal fontosabb kérdések vannak elő­térben, amelyek eldöntésre várnak. A kormányzóság kérdése a legnehe­zebbek egyike és éppen ezért az illetékes körök legalább is egyelőre elejtették. Bizonyos továbbá az is, hogy József kir. herceg kormányzóságával az illetékes körök nem foglalkoznak és csak egyes felelőtlen személvek és körök terjesztették az ő kormányzó- j ságáról szóló hirt. A választások eredménye bár is­meretes, az egyes újságok és párt­­vezetők saját tetszésük szerint osztják | fel a mandátumokat a pártok közt. A Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja aai ennek a pártnak a győzelmét étik, 79 mandátumot vallanak magúkénak, hololt ez teljesen ön­kényes megállapítás. E híresztelésre nézve a következő felvilágosítást nyertük: Ha valótlant állít, bár kortescélzat­­tal, valamely párt vagy körébe tar­tozó bármely tényező, az még ért­hető, azonban amikor a bélíigy­­minisztér állitvalótlant és tuda­tosan, nyilván kortescélzattal, ez ez a mód eléggé el nem ítélhető. Az 1 igazság az, hogy a Kisgazda és Föld­­mivespártnak eddig 57, a testvér­pártnak pedig 68 mandátuma van. Semmiféle beszéd, híresztelés ezt meg 5 nem változtathatja. 12 kerületben a Kisgazda- és Földmivespártiak, 2 ke­rületben pedig az Egyesüléspártiak küzdenek egymással a pótválasztáso­kon. Ennek folytán a Kisgazda- és Földmivespárti képviselők száma 69, az Egyesüléspár tiaké pedig 70. Vilmos császár előre látta aőolsevizmusi Hollandia nem adja ki a német császárt — Sztrájk fizetésemelésért — Japán szabad kezet kapott Szibé­riában — Az orosz vörös hádseref/ elönyomulásá nak cáfolata — Az oroszok hivatalos jelentése heves harcok­ról beszél — A német császár a háború alatt levelezett az orosz cárral —TAs Uj Barázda munkatársától — Hogy a gyermekek ne sírjanak. Jakab,István terrorista vallomásából olvassuk, hogy Sopr onfüleken egy papot lőtt agyon. A tulajdonképpeni ellenforradalmár a helybeli kántor­tanító volt. Ezt akarták kivégezni. De ennek halálát hat gyermek siratta volna. Ezért hál a pap felajánlotta, hogy ő hal meg helyette. Így aztán a papot lőtték agyon. Milyen nagy em­beri fenségre vet világot a bűnös aj­kaknak ez a rövid vallomása 1 Meny­nyire átmelegüi lelkünket a nemes áldozatkészségnek ez a gyönyörű pél­dája, hogy valaki, akit az életösztön nem kevesebb mohósággal maiasztolt e földön, mint bárki mást, habozás nélkül, önként áll/on az akasztója alá azért, hogy ne sírjának az árva gyer­mekeit. A gyeimekek könnyeit önvé­rével váltotta meg. Levett kalappal kell megállnunk az önfeláldozásnak e meghatóan szép erénye előtt-. Ez a pap, kinek e pillanatban még nevét sem tudjuk, méltó szolgája volt a maga Urának, követvén az ö Meg­váltójának magasztos példáját egé­szen a keresztre esziiésig. Azt hisszük. azért születnek ilyen nemes férjiak az lg kegyelméből, hogy lemossák vérük­kel az emberisép krónikámról az ön­zés, a tészvétlenség, az irgalmallan­­ság piszkos foltjait. Az ilyen férfiú­nak emléke márványnál, bronznál többet érdemel. Neki az emberiség legnagyobb vérlanui között van helye, meri nagyobbat és nemesebbet ember nem csele’ edh: tik, mint ö, aki meg­halt azért, hogy kevesebb legyen a szenvedés. Olaszországban napirenden van­nak a sztrájkok, amelyek azonban sehol sem lépik túl a megszokott békebeli kereteket. Ezekről a sztráj­kokról a következőket írhatjuk: A posta- és távirdaaikálmazottak szövetsége sztrájkot proklamált. Ezer líra fizetésemé"ést kémek, ezenkívül a hivatalnokok részére túlórái mun­káért 2-75, az alkalmazottak részére pedig 2 lira díjazást. Követelik ezen­felül a drágasági pótlék felemelését is. jellemző, hogy az olasz szocialis­ták lapja az Avanti, azt írja, hogy a szlráik nem másért folyik, mint .fizetésemelésért japánnak Szibériában való ak­­‘ aóíúró! egy bécsi jelentés így szól: Az Északamerikai Egyesült-Államok szalad kezd adtak japánnak Szibé­riában. Lansing azt reméli, hogy az amerikai kormány is támogatni fogja Japánnak az orosz bo’sevikiek eüen való akcióját*': zibériában. E:.yes küld (szocialista)''.la­pok ,'clc v n . az orosz bolse­vik'ik hallal! uul nagy győzelmé­vel Most alkalmun van egy orosz harctéri jelen ést közölni, melvet a moszkvai szikratávíró adott lé. Élből láthatjuk, hagy még Dem­­kin hadserege, Judemcs és Kolcsak esaoatci mindenütt ellenállnak. Moszkvai jelentés szerint Ukrainá­­ban a fehér gárdisták rendes menet­ben vonultak vissza Saipolba, ellen­állást fejtenek ki. Csapataink (az orosz vörösök) több helyen visszavonultak. A jakobstadti fron­ton heves harcok folynak változó szerencsével. A vörös csapatok több helyen előnyomulnak. Jekaterinograd az ellenség kezében van. Mopoltól mintegy 40 kilométerre keletre és nyugatra heves harcban áll az orosz vörös hadsereg. Rostow és Makitoké­val Denikin hadseregének birtoká­ban van. A harctéri jelentés ezután hangsúlyozza, hogy az orosz had­sereg ma csaknem 1,800.000 embert számlál és igy a világ legerősebb hadserege. (?) H. P. B. A románok félnek a népszavazásiéi Hága, január 31. Mint a Daily Chronikle jelenti, Vajda-Vo voda román miniszterelnök az ántánthoz öt követelést intézett, ameiyeket Párisban szorgalmazott és ez idő szerint Londonban akar ké­résziül', inni. Románia követelése e szerint a következők: 1. Hosszúlejá­ratú kölcsön. 2.Fenntartása a ma­gyar békéiéi vezet: en megáll .piioit román határoknak. 3. A bánáti kér­désnek Románia javára való meg­oldása és a délszláv követelések visszautasitása. 4. . egitségnyujtás a bolsevikiek ellen való harcban. 5. Visszautas fása a névszavazásnak a Rom imának odaítélt területeken. — Az e’ső pont kivételével az ontánt eddig az em i.cll követeié ek egyikéi sem icl.cs el'.e. Vasárnap, 1920. február 1. Mégis fegyverkeznek a csehek Lázas készülődés Pozsonyoar Becs, január 31. A Reichspost, amely elsőnek adott hirt arról, hogy Pozsonyban és kör­nyékén a csehek nagy csapatokat vonnak össze, mai számában pozso­nyi tudósítójának következő távira­tát közi!: Minden Hivatalos tagadás ellen ír* tényként állapítom meg, hogy a cseh készülődések tovább folynak. A Duna túlsó partján tekintélyes katonai tá­borok alakultak, egyre-másra érkez­nek az uj cseh csapatok, íöbbnyirt éjszakának idején. A tót csapatokat a melyek idáig a pozsonyi hídfőt őrizték, egy hét előtt tiszta csen csa­patokkal váltották föl. A Duna túlsó partja olyán, mint egy hatalmas ka­tonai tábor. Éjjel-nappal lázas a munka ott. Ligetfalut .megerc-siük. .Messze. területeken lövészárkokat, fe dezékeket ásnak és drótsövénykerité­­sekeí • építenék.' Fényszórókat'állítot­tak fel, a melyeknél éjjelente bevilá­gítják a környéket. A Duna túlsó partián a hídfővel szemközt lévő bér­házak ablakaiból, különösen" a: ma­gasabb emeletekről, géppuskák csöve’ nyúlnak ki. Ezeknek a katonai intézkedéseknek védekező jelleget tulajdonítanak - f csehek, de ez megtévesztés áka lenni. Néhány nappal ezelőtt a' hely­őrségi csapatokat a kaszárnyákban éjszakának idején riadóval íellá.rmáz- * iák . és azt a hirt terjesztették köztük, hogy, a Horthy-hadsere^ csapatai már a hídon vannak,, ma­gyar katonáknak azonban nyomuk sem volt. A bolsevizmus ellen A lengyelek nagy győzelme Páris, január 31. Az angol lapokban közölt távilátok szerint Kolcsak vereségéért a felelős­ség Janin tábornokra, a szibériai francia misszió fejét e hárul, akire Kolcsak tengernagy átruházta a csa­patok s köztük a cseh osztagok pa­rancsnokságát. Bővebb részletek még hiányoznak. Franciaország megbí­zottja, Mauras, minden tőle telhetőt megtesz az ideiglenes kormánynál, hogy Kolcsak tengernagy szabadlábra helyezését elérje. Jodenics tábornokot is elfogták Páris, január 31. A Havas-ügynök­ség revali távirata szerint az eszi kor mány elfogatta Jadenics tábornokot Az ántant missziói ez elleti tiltakozási jelentettek be. A lengyelek győzelme Páris, január 31. Varsói híradás szerint a lengyel csapatok széles fronton átlépték a Berezinát és nagy bolseviki haderőket * megvertek. A legutóbbi három nap alatt 1200-nál több orosz esett foglyul, azonfelül pedig három ágyút, tizenhét gép­­. egy vert és sok egyéb hadianyagot zsákmányollak a lengyelek. (MTI.) Kolcsak megszökött? Washington, január 31. Honolulu­ból jelentik, hogy Kolcsak tenger­nagynak sikerült megszöknie a bol­seviki fogságból és Mandzsúriában í buidosik. \ § 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék