Új Barázda, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

Szombat, 1920. február 14. Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad rémnapjai Szovnán kegyetlenkedések Szöges ostor, tüzes vas, halálos ítéletek Erdélyben nőttön-nőt az elkesere­dés a román katonaság és hivatal­noksereg kegyetlenkedései, igazság­talansága és megvesztegethetősége miatt. A román vezető körök érzik azt a határtalan jogsértést, amit Ma­­gyarországgal és a románoktól meg­szállott magyarországi területek lakos­ságával szemben elkövetnek. Attól is félnek, hogy Magyarország nem írja alá az országcsonkító békeszerződést s ennélfogva abban a hiszemben, hogy esetleg még maguknak a meg­szállt területeknek mindhárom fajbeli lakossága is föllázad ellenük, kegyet­lenkedésbe, kínzásba és vérbe akar­nak fojtani mindent, amiben csak Nagyrománia rossz lelkiismerete meg­láthatja a közel­jövendő rémlátomá­sait. Ezek az oktalan és esztelen ijedezések természetesen sok, rettentő gyötrelmét jelentik a román járom alá szorított magyarságnak. Graziani tábornok csak most volt kénytelen sürgősen közbelépni a Nagyváradon ártatlanul halálraítélt Csécsi-Nagy ezredes, Cserey alezre­des és társaik érdekében. De a nagy­­közönség talán nem is sejti, hogy ezek a halálraítélt magyar Urak tu­lajdonkép román bérenc cselvetőknek az áldozatai. A halálraítélt tisztek A jóhiszeműségéről ismert Cserey huszáralezredesnek ugyanis egy ma­gyar ember bizonyos iratokat jutta­tott el látszólag nagy titokzatosan, azzal a megjegyzéssel, hogy ezeket a magyar fővezér küldi neki. Cserey nem adott hitelt az illetőnek és Csécsi-Nagy ezredesnek adta át az iratokat tanulmányozás végett. Hogy az egész dolog cselvető ügynökök munkája volt, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy a ham­isí­tott iratok átadásától számított négy órán belül mindkét tisztet letartóz­tatták. Az ártatlanul halálra ítélt urak az esetet megelőzőleg állítólag egy­más között arról beszélgettek, mikép lehetne Nagyváradon az oláh csapa­tok elhíresztelt kivonulása esetén a bolsevizmus kitörését megakadályozni. Ez természetes is volt, mert hiszen Budapest után Nagyvárad volt a bol­sevizmus főfészke. A városban az oláhok bevonulása előtt tizenkétezer bolseviki katona volt föl­fegyverkezve és hogy nagyobb vérfürdő nem tá­­madt, csak annak köszönhető, hogy ezt az Erdélyből odamenekült magyar csendőrök az éppen most halálra ítélt tisztek vezetése alatt pucsszerű­en megakadályozták. Hogy ezek az urak, akiket a vörösök már egyszer halálra ítéltek, nem szeretnének még egyszer a vörösök kezére jutni és hogy ez ellen védekezni akartak, ez csak természetes. A temesvári rémtettek Temesvárt is minduntalan ember­telen erőszakoskodásokat követnek el a románok. Így január közepén nem kevesebb mint 180—200 embert tar­tóztattak le, akik közül csupán hét egyén volt felnőtt, a többi mind is­­kolásfiú. A hallatlan esetre mulatozó diákok adtak okot, akik borközi álla­potban nyilvános helyiségben magyar dalokat hozattak a cigánnyal. Egy oláh detektív megfenyegette őket, mire az ittas diákok azt felelték: „Nem félünk tőletek.­­“ Ezért az oláhok le­fogták a diákokat és szeges ostorral verték, tüzes vassal kínozták őket, hogy vallják be, ki a szervezőjük. A szerencsétlen gyerekek, hogy a kin­­haláltól meneküljenek, sportegyletük alelnökét jelölték meg (szintén ta­nuló), mint aki az egyletet vezeti. Az oláhok ezt is lefogták, kínozták. Kény­telen volt így egyik tanárjuk nevét fölemlíteni, aki a sportegylet elnöke. Ez­ igy ment addig, amíg a detektí­vek a kínzásba belefáradva, a két­száz letartóztatással megelégedtek. A megkínzottak közül egy a fájdalom­tól megőrült, egy pedig meghalt, az életben maradottak közül többeket felakasztással fenyegetnek. Garbai és társai Kolozsvárott Garbai és társai volt kommunista vezéreket az oláhok arra akarták felhaszná­ni, hogy a magya­rokat kommunista puccs megkísérlé­sére vegyék rá, hogy így azután ők a magyarok ellen minden eszközzel felléphessenek. Ennek elérése céljá­ból megengedték nekik, hogy a vasúti műhelyben az összegyűlt munkások­hoz beszédeket intézzenek, ugyan­akkor, amikor a magyaroknak addig semmiféle más gyülekezést nem en­gedtek meg. Hogy tervük nem sike­rült, az azon múlt, hogy idejekorán értesítették a munkásság vezetőit a készülő és fenyegető veszélyről. Gar­­bait kíséretével egyetemben majdnem kidobták a vasúti műhelyből, ahol beszédét készült elmondani. Ilyen ostoba és gaz módszerrel „dolgozik”” a román szöges ostor a megszállt magyar országrészekben. Egy élve eltemetett bányász naplója Egy hetes halálküzdelem Néhány héttel ezelőtt Kaliforniában egy szénbányában ráakadtak egy bányász holttestére, akit egy leomló kőfal elzárt a külvilágtól és élve eltemette. A szerencsétlen görcsösen szorított a kezében egy darabka papírt, amelyre egy hetes halálküzdelmének részleteit jegyezte fel A napló itt következik:­ „ Október 6. Itt a vég. Mondjátok meg a feleségemnek, hogy félelem nélkül várom a halált ... De hát mégis csak rettenetes, hogy csapdá­ban vagyok, akár az egér. Teljesed­jék Istennek akarata. Október 7. Éhes vagyok, fázom és szörnyű fájdalmakat érzek. Miért nem segít rajtam senki? Talán senki sem tudja, hogy itt vagyok! Ezt a kint sokáig nem lehet kibírni. Október 8. Még mindig élek. Fázom és nagyon fáradt vagyok. Segítsetek rajtam, emberek! . . . Megbocsátok az ellenségeimnek. A világ olyan szép. Halál miért késel? Október 9. De miért feledkeztek meg rólam? Mindig gyöngébb leszek, az élet lassanként elhagy engem. Mit tudnék adni egy csöppnyi vízért. Október 10. Közeledik a vég. Már alig fáj valami s egészen nyugodt lettem, úgy érzem, hogy a halál édes és nem félek tőle. Nemsokára meg fogom tudni a titkát. Október 11. Ez az utolsó éjjel. Közeledik az örök békesség. Éljetek boldogul !! A szerencsétlen bányász szomjú­ság és éhség következtében rettenetes kínok között halt meg, mert senki sem sejtette, hogy ő a bányában maradt. Holttestére is egészen vélet­lenül bukkantak rá. U­ BARÁZDA HÍREK Felhívás előfizetőkhöz Felhívjuk előfizetőinket, kiknek elő­fizetése f. hó 15-én lejárt, hogy a la­punk mai számához mellékelt posta­­utalvány felhasználásával az előfize­tést megújítani szíveskedjenek, nehogy az előfizetési díj hiánya miatt lapunk küldésében fennakadás álljon elő. Az Új Barázda előfizetési ára: Egész évre . . . .. K 112.— Fél évre ..... K 56.— Negyed évre . . . K 28.— Egy hóra...................K 10.— Nagy súlyt helyezünk arra, hogy előfizetőink lapunkat pontosan meg­kapják, épp ezért ez után is felhív­juk előfizetőinket arra, hogy ameny­­nyiben lapunkat nem kapnák meg pontosan, vagy annak továbbítása bárminemű kívánnivalót hagy hátra, haladéktalanul értesítsék kiadóhivata­lunkat (IV., Múzeum­ körút 1) s kiadó­­hivatalunk minden egyes esetben kü­lön vizsgálatot fog indítani és érint­kezésbe lépni a postaigazgatósággal, hogy lapunkat előfizetőink minden­kor pontosan kapják meg. — A nemzetgyűlési képviselők figyelmébe! Az Új Barázda a nemzetgyűlési képviselők arcképét a lapban való közlés végett Lázár Oszkár festőművésszel megrajzoltatja. Ezúttal felhívjuk a képviselő urak figyelmét arra, hogy a párt helyisé­gében naponta 6—8-ig Lázár Oszkár a képviselők rendelkezésére áll. — Szerbiából szabad a búza kivitele. Aradról jelentik: A szerb kormány rendelettel szabályozta az áruk be- és kivitelét Jugoszlávia terü­letére. Eszerint a Szerbia területére bevitt árukhoz származási igazolványt kell csatolni, amelyet a helyi keres­kedelmi és iparkamarák, vagy annak a helynek illetékes hatósága ölíít ki, ahonnan az áruszállítás történik. Az élelmiszerek és különösen a búza ki­vitele teljesen szabad, még­pedig kétszáz vagyont meg nem haladó mértékig. Ezeket az árukat azonban kiviteli vám terheli. — Wilsont leszavazták. New­­yorkból jelentik: Wilson elnök tilta­kozása ellenére a képviselőház tagjai a kötelező katonai kiképzés ellen nyilatkoztak. A javaslatot 160 szava­zattal 76 szavazat ellenében elve­tették. — Oláh követ Budapesten. Ko­lozsvárról jelentik: A Romana Li­bera értesülése szerint Mocsoni Antalt szemelték ki budapesti oláh követté. — Kolcsakot megölték. Lon­donból táviratozzék. A Daily Herald jelenti, hogy Kolcsakot megölték. Részletek még nem ismeretesek. — Gyilkosság egy bécsi játék­barlangban. Hetek előtt történt Bécs­ijén, hogy meggyilkolták és kirabol­ták Stefanska-Weingart Angelikát, egy jómódú özvegyasszonyt, áld tágas lakásában könnyüvérü leányoknak adott szállást s titkos hazárdjátékokra rendezkedett be. Bécsből jelentik most, hogy a rendőrség kézrekerítette a gyilkosokat. Az egyik egy érettségi­zett reáliskolai tanuló, aki a háború­ban mint hadnagy harcolt, bűntársa pedig egy mészároslegény, aki al­hadnagy volt. —A nemzetgyűlés tagjainak iga­zolványa. Amíg a nemzetgyűlés ille­tékes hivatala igazoló jegyekkel fogja ellátni a nemzetgyűlés tagjait, a bel­ügyminiszter állít ki ideiglenes iga­zolványt A nemzetgyűlés tagjai eze­ket az ideiglenes igazolványokat a szombati nap déli 12 órájától kezdve pártjuk irodájában vehetik át. Az or­­országházba az igazolvány nélkül esetleg csak hosszadalmas igazolási eljárás után juthatnak be a képvi­selők. — Bandholtz tábornok levele Horthy fővezérhez. (M. T. I.) Az Egyesült Államok katonai missziója ténykedését Magyarországon befejezte és ez alkalomból a misszió főnöke a következő levelet intézte a fővezérhez: „Folyó hó 9-én az amerikai kato­nai misszió egész személyzete el­hagyja Magyarországot és a békede­legáció vonatával Párisba utazik. Megragadom ezt az alkalmat, hogy megköszönjem Excellenciádnak és a magyar nemzeti hadsereg tagjainak a számos, velünk szemben tanúsított szívességüket és kifogástalan össze­­működésüket a misszióval. Csak mély sajnálattal mondok én és törzsem tagjai Isten veled-et sok magyar ba­rátunknak, akiknek hazája iránt mindig a legélénkebb érdeklődéssel fogunk viseltetni. Igaz nagyrabecsülésem kifejezésé­vel maradok Hany Hill Bundholtz, az Amerikai Egyesült­ Államok tábornoka." M­v­metoroszország elismeri Lengyelország függetlenségét. Az orosz szovjet központi bizottsága Moszkvából szikratáviratot küldött Varsóba. Üdvözli benne a lengyel népet és megújítja a szovjet­ kormány békeajánlatát. Nyomatékosan hangoz­tatja a szikratávirat, hogy a tanács­kormány kész Lengyelország függet­lenségét elismerni. A moszkvai béke­ajánlattal a lengyel országgyűlés leg­közelebb fog foglalkozni. — Megérkeztek Hollandiába a magyar gyerekek. Hágából jelen­tik. A magyar gyermekvonat, amely szerdán éjszaka haladt át a német­holland határon, ma Utrechtbe érke­zett. Valamennyi budapesti gyermek egészséges és jókedvű. Megérkezé­sük után a fogadó bizottság átadta az egyes gyermekeket a kijelölt gon­dozó szülőknek. A gyermekek a hol­landi családoknak, melyek őket gond­jaikba fogadták, átnyújtották a buda­pesti polgármester ajándékát, Buda­­pest főváros albumát, melyet a hol­landok örömmel fogadtak el. '/ — Kiütéses tífisz Erdélyben, Kolozsvárról írják: A kiütéses tífusz erősen pusztít Erdélyben. Minden intézkedést megtettek, hogy a már hatalmas méreteket öltött járvány továbbterjedését megakadályozzák.­­ Franciaország zálogba kí­nálja a dohány jövedékét A Journal des Debats szerint a francia kormány a dohány egyedáruságot huszonöt évre el akarja zálogosítani Amerikának. Franciaország 60 milliár­­dot kér a zálogbaadásért. — Két halálos ítélet. A múlt évi november 25-én Ivanov Stefari, Ni­­kolov Tivadar és még négy szökés­ben lévő bolgár megtámadta ,és ki­rabolta Nikolov Péter gazdag bolgár kertészt A rablógyilkos bolgárok ügyében ma délben hirdették ki az ítéletet. A statárián­s bíróság mind a kat rablót halálra ítélte.

Next