Új Barázda, 1920. február (2. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-21 / 45. szám
z A csehek félnek a népszavazástól Prága, február 20. Benesek külügyminiszter a nemzetgyűlésen válaszolt azokra a felszólalásokra, amelyekben felhívták a kormány figyelmét arra, hogy a magyarok a Tótföldön népszavazást akarnak. A cseh kormány nevében kijelentette Beneseh, hogy a népszavazás tervét elutasítja, arról szó sem tehet. „Pozsony nem magyar város11 A cseh kormány hajlandó és hajlandó is marad Budapesttel megállapodásra lépni, ha a magyarok elismerik és aláírják a párisi békét A miniszter ezután szembeszállott a magyar békedelegáció Párisban előadott statisztikai adataival és megállapítja, hogy az az állítás, hogy a Tótföldön egymillió magyar ember él, teljesen téves. A miniszter hangsúlyozza, hogy a párisi béketárgyalásokon a csehek is fájó áldozatot hoztak és hogy több mint 500.000 tót testvérünk maradt a magyar területen. Ezzel, a magyar lakosságban való veszteséget a tót lakosság elvesztése nagyjában, ha nem is egészen, kiegyenlíti. A magyar propagandának azt a követelését, hogy Pozsony városa Magyarországé legyen, a miniszter nyomatékkal visszautasítja, hangsúlyozva, hogy Pozsony nem magyar város, sohasem is volt az és hogy ott csak jelentéktelen magyar kisebbség él. 1gY Amerika nem ratifikálja a békeszerződést Páris, február 19. Az Echo de Paris washingtoni tudósítója jelenti, hogy Grey lord levele, Lansing lemondása és Wilsonnak a fiumei kérdésre vonatkozó jegyzéke kedvezőtlenül hatottak a békeszerződés ratifikálására, mert most már általában lehetetlennek tartják a ratifikálást. A szenátus meg van győződve róla, hogy nem kötheti tekintélyét az európai kérdéshez és hogy nem engedheti meg Amerikának az európai ügyekbe való beavatkozását. Wilson hívei kijelentik ezzel szemben, hogy az elnök egyáltalán nem fenyegetődzött Amerika teljes visszavonulásával az európai ügyektől, csak azt akarta közölni, hogy Amerika nem vehet részt tovább az adriai kérdés rendezésében, ha álláspontját a szövetségesek nem fogadják el. Lansing lemondása miatt hír szerint Baker hadügyi államtitkár is lemond. BriHián&t gyöngyöt körútját 26.000 K-ig Aranyat platinát grammját 35-350 K-ig mindenkinél magasabb áron vess WAftéA drnzerüzlete j «r €My tjf T»l. tóMtf 42—29. I Nép&xbháx-U. 7. «*. Hívásra házhoz jöv&k A BARÁZDA Szombat, 1920. február 21. Pártközi megbeszélés a kormányzói hatalomról A politikai helyzet Budapest, február 20. A miniszterelnök a képviselőház mai ülése után pártközi konferenciát hívott össze, melyen a minisztereken kívül a két keresztény párt hat-hat kiküldöttje jelent meg. Meghívták a konferenciára Andrássy Gyula grófot is. A konferencia szüksége azért merült fel, mert az irányadó politikai tényezők közül többen kifogásolták, hogy a törvényjavaslatban a kormányzó házfeloszlatási joga nagyon meg van szorítva. Ezt az álláspontot képviselte Andrássy Gyula gróf is. Az értekezleten két módozat merült fel. Egyik szerint a kormányzónak korlátlan feloszlatási joga lenne. A másik szerint a kormányzó feloszlatási jogát a legfelsőbb bíróságok elnökeivel együtt gyakorolná. Hosszas vita után azonban a konferencián amellett döntöttek, hogy megmaradnak a javaslat eredeti szövege mellett mely szerint a kormányzónak két éven belül csak akkor lehet feloszlatnia a nemzetgyűlést, ha az huzamosabb ideig munkaképtelennek bizonyult. Drózdy képviselő ügye Pallavicini őrgróf a Kisgazda- és Földmivespárthoz intézett újabb levelében Mohácsi Lajos képviselőjelöltet és Drózdy Győző képviselőt illette a kommunizmus vádjával. Az őrgróf vádló levelével kapcsolatban Drózdy Győző képviselő kívánságára az Országos Kisgazda- és Földmivespárt elnöksége ez után szólít föl mindenkit, akik nevezettnek a proletárdiktatúra alatti működésére vonatkozólag bármiféle adattal rendelkeznek, hogy azt a pártelnökség tudomására hozni szíveskedjenek. (Vil., Eszterházy utca 26.) A Ház elnökének üdvözlése Ma délelőtt 10 órakor Rakovszky Istvánt, a Ház elnökét testületileg üdvözölték a nemzetgyűlés tisztviselői. Palmer Kálmán elnöki tanácsos üdvözlő beszédére Rakovszky kijelentette, hogy abból a szoros barátságból kifolyólag is, amely őt közel negyedszázad óta a Ház tisztviselőihez fűzi, a leghumánusabban fogja kéréseiket mindenkor teljesíteni. A küldöttség ezután Lukovich Aladár háznagyot akarta felkeresni, aki azonban betegsége miatt ma nem jelenhetett meg a parlamentben, így üdvözlését holnapra halasztották el. Patacsy Dénes a választóihoz Patacsy Dénes államtitkár, a szentlőrinci kerület képviselője, meleg hangú kiáltványt intézett választóihoz, amelyben megválasztásáért köszönetet mond és azt közli, hogy a választóknak tett ama ígéretet, hogy a hazáért és a szenvedő népért fog dolgozni, híven teljesíteni fogja. Egyben kilátásba helyezi, hogy rövidesen választói között személyesen is megjelen. Megszűnik a Népszava? Feloszlik a szociáldemokrata párt A szociáldemokrata párt vezetősége mai értekezletén olyan elhatározások kerültek szóba, hogy ki fogják mondani a szociáldemokrata párt feloszlatását és a Népszavának megszüntetését. A mai pártvezetőségi ülésen az a vélemény került többségbe, hogy a pártnak ez a félreállása az egész munkásság érdekét fogja szolgálni. Az osztrák kormány válaszjegyzéke a nyugatmagyarországi kérdésben Visszautasította a magyar kormány javaslatát Bécs, február 20. Bécsből jelentik. Az osztrák külügyi hivatal ma délelőtt küldötte meg válaszát a magyar kormány február 14-iki jegyzékére Gratz Gusztáv dr. magyar követnek. A válaszjegyzék többek között a következőket fejti ki : Történelmi tény, amely sajnos, úgylátszik Magyarországon teljesen feledésbe ment, hogy a nyugatmagyarországi vidékek régebbi időben gyakran cseréltek gazdát, hogy csak 300 esztendő óta vannak állandóan magyar kézben és hogy Magyarországhoz csak a Habsburg-ház egy dinasztikus aktusa következtében kapcsoltattak. Ausztriára nézve államunk nemzetközi jogi alapja a st.-germaini békeszerződés, amelyet az összes hatalmak aláírtak és mi is, tehát Német- Nyugatmagyarország de jure már hozzánk tartozik, bár ez a jogunk még nincs megvalósítva. Olyan országról pedig, amely a nemzetközi jog szerint a mienk, nem tárgyalhatunk és legkevésbbé mondhatunk le múló természetű, vitás értékű gazdasági engedményekért népünk egy részéről. Az osztrák köztársaság a maga részéről tiszteletben szándékozik tartani e terület önrendelkezési jogát és annak kifejezésére jobb lehetőséget nyújtani, mint aminő az általános zűrzavar idején egyoldalú nyomás alatt megtartandó egyszeri szavazás lenne. Ismételt kijelentések történtek arra, hogy Ausztriának szándéka azt a területet külön országként megszervezni, amely éppúgy, mint Ausztria többi országai, maga nevezi ki hatóságait és önmagát igazgatja. Ez azönkormányzat minden felnőtt lakos általános, egyenlő, közvetlen és aránylagos választójogán fog alapulni. Azok a szervek, amelyeket Németasztria küld, hogy átvegyék az országot, arra lesznek hivatva, hogy lehetővé tegyék, hogy a nép magára eszméljen és teljes szabadságban tudjon a maga számára közigazgatást alkotni. A magyar kormány jegyzéke szerint hajlandó Ausztria és Magyarország gazdasági viszonyát a teljesen szabad kereskedelmi forgalom alapján berendezni. Erre az osztrák kormány is épúgy hajlandó és kéri a magyar kormányt annak az időpontnak a közlésére, amelyben az erre vonatkozó alkudozások megkezdődhetnek. Emellett természetesen az osztrák köztársaság súlyt helyez arra, hogy a lehető legnagyobb forgalmi szabadságot és a legbensőbb gazdasági kapcsolatot minden határán és minden szomszédos állammal szemben visszaállítsa. Renner, s. k. Az „Új Barázda“ a kisgazdák és földmivesek egyetlen politikai napilapja ^...................................... ^ Megindult a gazdasági gépgyártás Látogatás a Hofherr-Sohrantx és a Rhüne gyárban Reméljük, végre-valahára elszánják magukat az oláhok, hogy a Tiszántúlt kiürítsék. Kiürítik a szó legszorosabb értelmében, mert — amint értesülünk — még a vasúti síneket is felszedik. Elviszik a gazdasági eszközöket, elhajtják a jószágot, nem törődve azzal, hogy nyomorba döntenek sokezer családot. Kétségtelen dolog, hogy az elrablott gazdasági eszközöket tüstént pótolnunk kell, mert különben vetetlenül maradnak a földek és a vidék a legszörnyűbb éhínség elé nézne. Felkerestük tehát az ország két nagy gazdasági gépgyárát, megtudni, megindult-e már az üzem és ha igen, el tudják-e majd látni az országot a szükséges gazdasági eszközökkel? A Hofherr-Schrantz gyárban a következőket mondották munkatársunknak: — Kispesti gyárunkban az üzem már megindult; igaz, hogy nagyon szerény keretek között. Mondanunk sem kell, hogy a szénhiány az oka a redukált üzemnek. Azonkívül igen nagyfokú nyersanyaghiánnyal küzdünk. Arra a kérdésre, hogy el tudjuk-e látni a felszabaduló területeket gazdasági eszközökkel, nagyon nehéz válaszolni, mert az tisztán a körülmények függvénye. A B Ovszze-gyárat kerestük fel ezután, ahol a következő érdekes nyilatkozatot kaptuk: — Mosoni gyárunk üzeme éppen most van megindulóban, amennyiben a Szénbizottságtól ígéretet kaptunk havi 20—25 vagyon szén kiutalására. Gyárunk most rendezkedik be fűkaszálók készítésére. Tekintettel a nagy anyaghiányra, a gazdasági eszközök árai a békeáraknak átlag 22—25-szörösére szöktek fel. Ha megfelelő mennyiségű szenünk és nyersanyagunk volna, akkor három gyár bőven ellátná a jelenlegi Magyarország szükségletét. Egyébként igen lanyha az irányzat a gazdasági gépekben. A gazdaközönség egyáltalában nem keres fel bennünket Úgy látszik, fél a horribilis áraktól. (I. .) Megtaláltak nyolc millió koronát Múlt év május 2-án, amikor az előre nyomuló román hadsereg veszélyeztette a proletárdiktatúra uralmát, Lengyel Gyula népbiztos elrendelte az összes budapesti pénzintézeteknek, hogy szállítsák be idegen pénznemeiket az Osztrák-Magyar Bankba. Ott Vermes Jenő népbiztos olvasatlanul bőröndökbe zárta a milliókat és azokat egy Kertész Henrik nevű politikai megbízottra bízta, aki bizonyos jelszó mellett megbízható embereknél helyezte el a pénzt tartalmazó bőröndöket. A megtalált jegyzék szerint két ilyen bőröndöt Dienes Lászlónak, a székesfővárosi direktórium tagjának, is kiosztottak. Dienes a kommunizmus bukása után megszökött, az államügyészség azonban tudomást szerzett arról, hogy felesége Székesfehérváron tartózkodik. Dienesnét letartóztatták és felhozták Budapestre. Itt bevallotta, hogy a pénzeket tartalmazó bőröndöket férje Charmant Oszkár dr. közjegyzőnél helyezte letétbe. Az ügyészség utasítására Kiss Árpád dr. rendőrfogalmazó ma bűnjelként lefoglalta a közjegyzőnél talált értékeket bűnjeleket beszállították az államkincstárba