Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-16 / 245. szám

s * Gyömörey György ahol a közlegelők szerezhetéséről van szó, „más hasonló közösségek“ helyett „volt úrbéres közös­ségek* kifejezést ajánlja. A közlegelők kihasításánál a nagyobb kisbirtokok ne vétessenek számba, csak a kisebb bir­tokok. Henzer István Reischl indítványával szemben az eredeti szöveget pártolja. Rubinek Gyula miniszter ellenzi a mó­dosításokat, mert a mai viszonyok közt­­ elő kell mozdítani a közlegelők létesítését.­­Nem szabad fölösleges korlátokat emelni f­eléje. A végrehajtási rendeletre kell bízni a többi részleteket és fölsorolá­sokat. Sokorópátkai Szabó István és nagy­atádi Sza­bó István miniszterek hasonló­kép az eredeti szöveg fönntartása mellett szólnak. A falvakban nagyon sok olyan kisember van, akinek nincs földje, de tehene vagy lova van. Az állattartásból tud szerezni egy kis tőkét, mellyel ké­­­­sőbb földet is szerezhet. Ezekre való te­kintettel is elő kell mozdítani a közlege­­lők létesítését. Az erdőt nem lehet ki­zárni a legeltetésre való területekből. Egyébként az erdőkről külön törvény­javaslatot nyújt be rövid időn belül. Gyömörey György visszavonja módo­sító indítványait. A bizottság Reischl módosítása nélkül fogadta el a 6. pontot. A kisgazdabirtokok kiegészítése A 7. pontnál Sokorópátkai Szabó István kisgazda­miniszter és Rubinek Gyula kereskede­lemügyi miniszter indítványozzák, hogy a háborúban szerzett (28. szakasz) és latifundiumokból (30. és 35. szakasz 2.), megváltott birtokokból a lehetőséghez­­ képest a kisgazdák is vehessenek földet birtokuk növelésére. Pethes László pártolja az indítványt, mert a kisgazdákból kell új középbirto­­kososztályt teremteni. Kenéz Béla előadó javasolja, hogy a 2­5. pontban fölsorolt földigénylők ház­helyre is igényt tarthassanak, ha nincs házuk, vagy erre alkalmas telkük s ilyent nem is tudnak szabadkézből venni. A bizottság ezt a módosítást elfo­gadta. Kenéz Béla előadó javasolja, hogy csak az arany és ezüst vitézségi érmes katonák részesüljenek előnyben a kato­nák közül a földszerzésnél. Pásztor József ellenzi a módosítást. A bizottság a módosítást s ezzel az egész 2. szakaszt elfogadta. A bizottság legközelebbi ülését hol­nap, szombaton, délelőtt fél 10 órakor tartja. 2 Erdély legnagyobb részén ismét magyar a közigazgatás Szegedről jelentik. A székelység tétlen ellenállása meghozta gyümöl­csét. Mindazok a közalkalmazottak, akik a román uralom alatt a munkát megtagadták, eskü nélkül foglalhatták el régi állásaikat. Ma már a köz­igazgatás, bíráskodás, közoktatás ma­gyar. Érinti ez a három székely­­he­gyen, Udvarhelyen, Csikón és Há­romszéken kívül az ezzel összefüggő tiszta magyar területeket is, tehát Marosszéket, a két Küküllőt és a Barnaság székely községeit. Kínában kikiáltották a császárságot Sanghajból jelentik, hogy az észak­­kínai csapatok parancsnoka, Csang- I Szao-Li tábornok összeveszett a pe­kingi köztársasági kormánnyal és ki­­­­kiáltotta a császárságot. Uralkodóvá­­ vált trónörököst akarja megtenni. ül BARÁZDA Szombat, 1920. október 16. Jönnek a szibériai hadifoglyok A honvédelmi minisztérium üzenetet továbbít a foglyoknak Budapest, október 15. A honvédelmi minisztérium hadi­fogolyosztálya hivatalosan közli: A Vladivosztokból októberben elindult beharnhorst hajó 2002 hadifoglyot hoz. Jó állapotban vannak, novem­ber 20-án Triesztbe érkeznek. A Mariam nevű hajó október 20-án indul és 1500 magyart hoz. A Nan­­sen-akció hajóival újabb szállítmá­nyok indulnak és pedig a Steiger­­wald hajón október végén 1300, no­vember 13-án a Frankfurt hajóval pedig 1500 fogoly indul Vladivosz­tokból. Szibéria belsejéből 6000 fogoly van útban Keletszibéria felé. Ezek közül 700 magyar már megérkezett Nikolszkba. A jelenlegi helyzet az, hogy azok a foglyok, akik Szibéria azon részén vannak, amely a magyar hazaszállító bizottság részére hozzá­férhető, aránylag rövid időn belül visszaadhatók lesznek az oly régen elhagyott otthonnak. A honvédelmi minisztérium hadi­fogoly osztálya (Budapest, Hadik­­laktanya) közli, hogy alkalma nyílik Pervaja, Rjecska, Nikolszk-Uzunszk, Vladivosztok, Charbin, Csita, Tomszk, Kraszno-Jarszk és Karsz, Atschinsk, Berezovka, Irkuck, Szm­etenszk, Altaj, Novo-Nikolajevszk hadifogoly tábo­raiba rövid üzenetet küldeni. Felkéri ennélfogva a hozzátartozókat, hogy rövid pár szavas üzeneteiket akár táviratilag, akár levelezőlapon küld­jék be legkésőbb október 17-én déli 12 óráig a hadifogoly osztálynak. Sem pénz, sem csomag, sem levél át nem vétetik, miután a beérkezett üzeneteket összesítik és így továbbít­ják. A hozzátartozók adják meg pon­tos címüket, hogy az esetleges választ számukra kézbesíteni lehessen. Ötvenkétezer vagyon­termésre van szüksége a közélelmezésnek Bűnös korteskedés a kisgazdapárt ellen a közélelmezés körül — eA nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, október 15. Bottlife József elnök tizenegy óra után nyitotta meg a mai ülést. A jegy­zőkönyv hitelesítése után megejtették a szavazást a megüresedett bizottsági he­lyekre. A külügyi bizottságba megvá­lasztották Huszár Károly, Bethlen István gróf és Szádeczky-Kardoss Lajos kép­viselőket. 25—25 szavazatot kaptak Dömötör Mihály és Windischgraetz La­jos. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz és indítványozza, hogy mivel a nemzetgyűlés négy bizottsága most tár­gyalja a földreformról szóló javaslatot, a nemzetgyűlés legközelebbi ülését októ­ber 20-án, szerdán tartsa meg. Sürgős interpelláció a r­ek­viráláso­kr­ól Zeöke Antal: A legutóbb kibocsátott termés- és gabonarendeletet bírálja. Ez a rendelet súlyos terheket ró a kisgaz­­dákra. A kisgazdák beletörődtek a ter­més egy részének rekvirálásába, mert azt hitték, hogy a szegények méltányos áron jutnak majd élelemhez, de termé­sük másik része felett szabadon rendel­kezhetnek. Faluhelyen állandó izgalom van az újabb rekvirálás miatt, mert azt hallják, hogy katonai rekvirálás előtt állnak. Az ellátatlanok száma aránytala­nul nagy és ezért felül kellene vizsgálni, hogy csak az jusson olcsó gabonához, aki arra valóban rászorul. (Helyeslés.) Interpellációjában kérdi a közélelmezési minisztert, mi az alapja a rekvirálásról keringő híreknek. Miképpen biztosítható az ország közélelmezése Vass József közélelmezési miniszter válaszában kijelenti, hogy neki a meg­kezdett uton kell tovább haladnia. Köz­élelmezési politikájának két alapelve van: az ellátatlanoknak kenyérrel való ellátása, továbbá annak ellenőrzése, hogy a kenyér tényleg az ellátatlanok kezébe kerüljön. A termést zár alá kellett venni, mert különben nem lehetett volna az ország szükségletét biztosítani. Kö­rülbelül ötvenkétezer vagyon ember­élelmezésre alkalmas szemét­termésre van szükségünk, hogy az ellátatla­nokat a hadsereggel együtt az egész fogyasztó évben ellássuk. Politikájá­nak az a vezető gondolata, hogy csak egyszer kér és most egyszerre akarja begyűjteni az egész fogyasztó­­évre szükséges mennyiséget, nehogy a fogyasztó év másik felében szük­séges legyen — amint a múltban négyszer-ötször is megtörtént — szuronyokkal kipiszkálni a maradé­kot a termelők kamrájából. Ezért kellett elrendelni az úgynevezett kontingentálást. Magyarország jelenlegi helyzetében a házifek­t­etésnek zavartalan ellátása az ország rendje és csendje érdekében nagy jdentőségű. [Élénk helyeslés.) Három megye kivételével bejárta az egész országot, a törvényhatóságok szék­helyén összehívta a tisztviselőket, a kis és nagy termelők képviselőit és hosszú alkudozások után az ő bemondásaik alap­ján megállapította minden megye kontin­gensét. Az ország ellátását az egész évre csak így biztosíthatja. (Éljenzés.) Rekvirálás igenis van, de erőt csak ott alkalmaz, ahol megbízható emberek azt jelentik, hogy a kontingenst be lehet hajtani. A minap minisztertanács elé terjesztette azt a tervezetet, amely az el­látatlanok új összeírását célozza. Ez a rendelet igen szigorú. Az ellátatlanok névsora november 15-re készül el. A tár­sadalom minden rétegével egyformán akar igazságot tenni. Ha észreveszi, hogy va­lamely nagybirtok kettős könyvelést ve­zet, megtorlással fog élni. Hullás liszt átvételére senkit sem lehet kényszeríteni. A szegény ember fejkvótájában csak öt percent a nullás liszt. Ezidőszerint azon­ban az át nem vett drága harminc deka nullás liszt helyett nem tud olcsóbb lisztet adni. Az interpellálnak arra a kérdésére, várjon hajlandó-e megnyug­tatni a gazdaközönséget, azt feleli, hogy halandó ugyan, de — sajnos — nem tudja megnyugtatni. Az interpelláló képviselő és a Ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. A falu sérelmei Forgács Miklós: A falu általános sérelmeinek a tárgyában terjeszt az összkormányhoz interpellációt. (Halljuk, halljuk !) Az élelmezés hiányossága nagy­ban hozzájárult a háború elvesztéséhez. (Úgy van!) Itthon elrendelték a szigorú rekvirálást és ez a fronton a katonák­ban a legnagyobb elégedetlenséget szülte. A forradalmat azok csinálták, akik a nagy tömeg elégedetlenségét itthon és a fronton ügyesen kihasználták. A válasz­tások idején valamennyi képviselő azt ígérte, hogy nem lesz többé rekvirálás. A közélelmezési miniszter, mint előadó, annak idején az előadói székben azt mondotta, hogy meghajtja az elismerés zászlaját a gazdaközönség előtt, de most ugyanazzal a zászlórúddal végigvégott rajta. Mit dobolnak ki a faluban Felolvas egy hirdetményt, amelyet községében, a zemplén megyei Hidvégen doboltak ki. Ez arról szól, hogy a falu­ból semmit sem szabad kivinni vagy él­edni. R­ámutat, hogy faluhelyen nagy az elégedetlenség, mert azok a jegyzők, akik a háború alatt rekvirálások kap­csán kíméletlenségükkel elkedvetlení­tették a népet, most ismét visszatérnek. Egy volt főszolgabíró mint négy megye alkotmánybiztosa került vissza. Különösen sanyarú a falusi ellá­tatlanoknak a sorsa. Van ott sok szegény ember, hadiözvegyek és mások, akik még egy deka­ lisztet sem kaptak. A Kisgazdaosztály nem tudja eltűrni, hogy még most is szenvedjen, mert ez az osztály volt az, amely a kommunizmus idején a legtöbbet szenvedett. (Élénk helyes­lés.) A kormány a magántulajdon alapján áll, miért veszik el akkor a gazdától a termést, holott a kereske­dőnek nem bántják árucikkét. Egy másfélholdas kisgazdának három mázsa terméséből négy mázsát kel­lett volna beszolgáltatni. Mikor a jegyzőnek panaszkodott, ezzel a válasszal kergettek el: Úgy kell ez nektek, mert kisgazdapárti képviselőt választottatok! A szónoknak erre a szavaira óriási zaj támad. Balla Aladár: Ez történik mindenütt! Felkiáltások: Mindenütt ez fordul elő ! (Állandó nagy zaj. Az elnök csenget.) Forgács Miklós: Ha keresztény kur­zust akarunk, akkor nem szabad ilyes­minek előfordulni. A falu népe nem ér­demli meg, hogy igazságtalan rendele­tekkel su­ssák. Két hónap óta a falusi ellátatlan egy szem lisztet sem kapott. Egy községnek jutott ugyan három mázsa, de huszonhét kilométernyire kellett kül­deni, pedig a malom ott van a falu vé­gén. Azok, akik nincsenek a rendszerrel megelégedve, azt mondják erre: Látjá­tok ! ezt csináltátok! Gabonában adják ki a fejkvótát A falunak gabonában kellene meg­kapni a kvótát. (Élénk helyeslés.) A na­pokban a miniszterelnök a pénzlebélyeg­­zéssel elterjedt hírekkel kapcsolatban azt mondta, hogy ez rontja a valuta értékét. Éppúgy rontja a rekvirálás a jövő évi terméskilátásokat. Sziráky Pál: És Szabó József kép­viselő mégis azt mondta, hogy paraszt­­diktatúra van ! Forgács Miklós: Kötelessége a saj­nálatos eseményekre felhívni a kormány figyelmét, mert azt tapasztalja, hogy a szolgabírák és jegyzők nagyobb hatal­mat akarnak gyakorolni, mint eddig. A sérelmeket addig kell orvosolni, amíg nincs itt a baj. interpellációjában kéri a kormányt, hogy a rekvirálást szüntes­sék be, vagy pedig rekviráljanak ipar­cikkeket is, a gabonát a gazdáknak­ ad­ják ki természetben és büntessék meg azokat a tisztviselőket, akik hivatalos hatalmukkal visszaélnek. (Élénk éljenzés és taps.) Az ülés két órakor ért véget. M Nemzeti lobogó a nikolskussurski hadifogolytáborban Békéscsabáról jelentik: Érdekes levél érkezett a minap Keletszibériá­­ból Békéscsabára, amelyet egy, évek óta hadifogságban sínylődő magyar fiú intézett szüleihez. A levél többek között a magyar hadifogolymissziók érkezéséről is beszámol és a követ­kező részleteket tartalmazza: A ma­gyar misszió június 27-én érkezett meg a táborba. Fogadtatásukkor dél­után 5 órakor az izgalom tetőpontját érte el. Amikor az „Isten hozott !“ feliratú diadalkapu alatt a kocsik be­robogtak, a hadifoglyok kitörő éljen­­­kiáltással fogadták a várva-várt test­véreket. A tábori parancsnokság fo­gadta őket, majd Leindenberger Já­nos őrnagy lelkes beszédben fejezte ki köszönetét és háláját az összes hadifoglyok nevében. A misszió ré­széről Kovács dr. őrnagy-orvos vá­laszolt és kijelentette, hogy minden magyart haza fognak szállítani. Az „Isten áldd meg a magyart!" elének­­lésével fejeződött be a fogadtatás, este pedig a hadifoglyokból alakult színtársulat az „Obsitos"-t adta elő a bizottság tiszteletére. Mint­en államot fel kell venni a népszövetségbe Milánóból jelentik: A népszövet­ségi egyesület tanácskozásain az olasz követség hosszas vita után elfogadott határozatot terjesztett elő, amely sze­rint a milánói kongresszus annak a kívánságának ad kifejezést, hogy a világbéke érdekében az összes kis és nagy államokat, a volt ellenséges országokat beleértve, minden további nélkül vegyék fel a népszövetségbe.

Next