Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
Kedd, 1920. október 19. ÚJ BARÁZDA nyeit — fejezte be szavait Meskó Pál — akkor elmondhatjuk a költővel, hogy „A magyarok Istenére esküszünk, hogy csonka ország nem leszünk!“ A falu népe legkedveltebb szónokát, aki olyan alapos ismerője a magyar népléleknek, percekig tartó éljenzéssel és zugó tapssal ünnepelte. A falu egészségügye Utána Barla-Szabó József a falu közegészségügyi viszonyainak megdöbbentő képét tárta fel a hallgatóság előtt. Statisztikai adatokat mutatott be, hogy miért olyan nagy Magyarországon a halálozások száma. A halálozásoknak több mint a fele hét éven aluli gyermekekre esik. Nagy Magyarországon húsz millió lakos közül 80 ezer halt meg tüdővészben ugyanakkor, amikor a háromszorta nagyobb Németországban csak 110 ezer embert pusztított el a gümökór. A Falu Szövetség programmjában benne van a vidéki közegészségügy javításáért való harc. Az orvosok meg fogják tanítani a népet arra, hogy miképpen kell óvakodni a meglevő bajoktól. De, hogy a falunak legyen elég orvosa, a körorvosi állások átcsoportosításával meg kell sokszorozni a falusi orvosok számát. Akkor majd eléjük, hogy a temetőben a kicsiny keresztek száma apadni fog. Az Isten adja, hogy úgy legyen! (Élénk helyeslés.) A falvak mozgalma A gyűlés következő szónoka Schandl Károly dr. volt. — A Falu Szövetség vezetői — mondotta — idejöttek, hogy meghallgatják a falusi nép panaszát és iparkodnak rajta segíteni. Elmennek országszerte mindenfelé, hogy meglássák a bajokat és javítsanak rajtuk. Bízzunk a falu Szövetség vezetőiben, mert olyan ember áll élükön, mint Rubinek Gyula, akit egész Európa ismer és akire egész Európa úgy tekint, mint a magyar föld tudósára, mint olyan emberre, aki a mi vamánkat javítja, mert ha nem lennének ilyen embereink, akkor pénzünk még értéktelenebb, volna. Itt van a falu minisztere, a kisgazdaminiszter, aki a falu kunyhójából emelkedett magas polcra és akit a faluba vonz a szíve. Az ország legnagyobb falujából indul ki az a mozgalom, hogy a magyar falvak egyenjogúak legyenek a városokkal. Mi nem harcot hirdetünk, mi nem irigyeljük a várost, de a falunak is megköveteljük a magáét. A kisgazdaügyi miniszter beszéde A nagy tetszéssel fogadott beszéd után sokorópátkai Szabó István kisgazdaügyi miniszter zugó eljenzés közepette lépett az emelvényre és kitartásra buzdította a falusi testvéreket. — Hallottam közvetlenül a keserves panaszt, aminek van is némi jogosultsága. Beismerem, mert engem is érint. De a magyar haza boldogulása és jövendője követeli most, hogy migflent elkövessünk, ami fennállásunk megerősödését szolgálja, ha csak magányos, személyes érdekeinkre gondolunk, akkor talán egy járunk, mint a szegedi nagy árvíz idején a tanyák népe. Mi közünk nekünk a töltéshez — mondották — és csak tanyájuk körül vonták az árkokat, de a víz mindent ellepett. Vigyázzunk, nehogy úgy járjunk, mint a szegedi árvíz idején. — A történelemből merítsünk erőt, ne a jelen kapzsiság idejéből, hanem a múltból, amikor a magyar nemzet fiai azt nézték, hogy mi válik elsősorban a hazának hasznára. A népgyűlést Forgó Mihály, a Csongrádi Gazdasági Egyesület alelnöke azzal a kívánsággal zárta be, hogy a következő esztendő október 17-én egy nagy uradalmi birtokon épült új község ünnepét ülhessék meg. Küldöttségek és a társasebéd Rubinek Gyula miniszter ezután a községházára ment és a küldöttségek tisztelgését fogadta. A Csongrádi Gazdasági Egyesület a kukoricarekvirálások ellen emelt szót s a miniszter válaszában megnyugtatta őket, hogy a kistermelőket mentesíteni fogják. A csongrádi iparosok kérésére a miniszter kijelentette, hogy az ipari törvény átalakításáról már készen van a javaslat. A csányiaknak és tömörkényieknek pedig megígérte, hogy a postajáratokat szaporítani fogja. Délután két órakor Kaszanitzky István éttermében ötszáz tertékes társasebéd volt, amelyen az első felköszöntőt Rujbinek Gyula mondotta Horthy Miklósra, a Falu Szövetség védnökére, aki más,oldalú elfoglaltsága miatt nem jöhetett e személyesen Csongrádra. Bálint Imre hitoktató a miniszterekre és a vendégekre ürítette poharát. Utána ismét Rubinek Gyula emelkedett szólásra. — Halálos veszedelem fenyegeti a kormányt ma is — mondotta — vagy rendet tud teremteni, vagy elpusztul ez az ország. A tekintély abszolút uralmát kell nekünk helyreállítani. Minden körülmények között kitartanunk azok mellett, akik rendet akarnak itt teremteni és ki akarnak bennünket vezetni ebből a rettenetes kháoszból. A vendégek a vonat indulásig együtt maradtak a fehér asztalnál és még számos pohárköszöntő hangzott el. Mayer János földmivelésügyi államtitkár a következő távirattal mentette ki magát: „A Falu Szövetség csongrádi ülésére összegyűlt lelkes közönséget és a Falu Szövetség kitűnő vezetőségét szívből üdvözlöm és sok sikert kívánok munkájához." A vendégek egy része délután megtekintette azt az új hajóhidat, amelyet a nemzeti hadsereg szegedi utaszkülönítménye épített. A Falu Szövetség vezetői és a budapesti vendégek délután 5 órakor tértek vissza különvonaton a fővárosba. A mindenképpen jól sikerült ünnepség rendezéséért elismerés illeti meg Gresskovich Pál gazdasági egyesületi elnökök Kiss József szövetkezeti igazgatót, Kovács Elemér főjegyzőt, Galambossy István és Katona Imre titkárokat, Gresskovich Józsefet, Bálint Imre hitoktatót, Leklinczki Istvánt, Nagy Gézánét és Wikl Frigyest. (bs.) Lázadás ütött ki Moszkvában Elfoglalták Nap-nap után érkeznek hírek arról a mozgalomról, amely Oroszországban a szovjet rendszer ellen mindinkább nagyobb méretet ölt. Moszkvában nagyarányú lázadás tört ki és a felkelők állítólag hatalmukba kerítették a népbiztosok székhelyét, a híres Kremlint. A kievi kormányzóságban hatalmas ellenforradalmi mozgalom tört ki, sőt már Besszarábiában is kiütött a lázadás a szívalkotmány ellen. A bolsevisták kénytelenek voltak Odeszszát kiüríteni. Kiev környékén a vörös hadsereg vereséget szenvedett és Kievet immár három oldalról fenyegeti veszély. Az ellenforradalmi mozgalom átterjedt a tanácskormány támogatóinak körére is és a népbiztosok politikája ellen erős ellenzéki áramlat érvényesül, ameynek az a célja, hogy a szovjetkormányt mérsékeltebb politikára kényszerítse. Wrangel újabb győzelme Wrangel tábornok a Dnyeper jobb partján újabb nagy győzelmet aratott. Hir szerint több orosz tábornok- a Kreml rii kai a Szovjetoroszország ellen való együttes eljárásról folytat tárgyalásokat Szemenov hetman, a szibériai ellenforradalmi hadsereg, vezetője elismerte Wrangel tábornokot. Életbe lépett a lengyel-orosz békeszerződés A lengyel-orosz békeszerződés értelmében az ellenségeskedéseket ma szüntetik be. A lengyeleknek a jövőben tartózkodniuk kell attól, hogy a bolseviki kormány ellenségeit támogassák. A lengyel hadsereg folytatta előrenyomulását és az északi szárnyon a lett határ felé közeleg. A lengyelek megszállták Pinszket. Oroszország elismerte Finnország függetlenségét A Finnország és Oroszország között létrejött előzetes békeszerződés érdlmében Oroszország elismeri Finnország függetlenségét és állami fennhatóságát. A finn öböl szigeteit semlegesítik és Finnország kötelezi magát, hogy a partvidéken nem épít tengeri erődítményeket. A pétervári kormányzóság finn lakói szabadon gyakorolhatják nemzeti jogaikat. Nem vonultak be a felvidéki és a német újoncok Tizenhat cseh katonát az Ung folyóba dobtak Nyugtalanság a Felvidéken A magyarok, németek és tótok Csehországban tudvalevőleg kiadták a jelszót, hogy a bevonulási parancsnak nem szabad engedelmeskedni. A parancs megtette a maga hatását. A német vidékeken az újoncoknak körülbelül ötven, a Felvidéken az újoncoknak hatvan százaléka nem vonult be. A cseh kormány rendeletet adott ki, hogy a bevonultakat nyomban vasúton Csehországba kell szállítani. Ettől azonban elállottak, mert az újoncok az elszállításnak mindenütt nagy kiabálások között ellene szegültek és azt kívánták, hogy hazájukban hagyják őket. Egyes állomásokon komolyabb jelenetekre került sor. A Felvidéken a katonai bevonulások alkalmával több helyütt forrongás tört ki. Palócon (Ungnjegye) cseh katonák negyven újoncot, akik nem vonultak be, letartóztattak és Ungvárra kísérték. A város előtti hídon a letartóztattak nekitámadtak a tizenhat főnyi kíséretnek, lefegyverezték a cseh katonákat és bedobták az Ung folyó sebes sodrába, ahol halálukat lelték. A letartóztatottaknak sikerült megmenekülniük. Léván a zsupán felszólította a kereskedőket és iparosokat, hogy szükségleteiket ezentúl Prágából fedezzék. Az ottani kereskedők és iparosok erre a zsupánt megverték és megigértették vele, hogy eltávozik a Felvidékről. Bártfán, Munkácson és Beregszászon szintén nyugtalankodik a lakosság. " , Rakovszky beszámolója A nemzetgyűlés elnöke a szólásszabadságért — Hallér a keresztény bankok egyesülése mellett — Az „Új Barázda“ tudósítójától — Budapest, október 18. Vasárnap Veszprémben beszámolót mondott Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke. Mindenekelőtt védelembe vette a nemzetgyűlés munkáját azon támadások ellen, amelyek a nemzetgyűlés politikai tudását és komolyságát kétségbe vonták. ,s kijelentette, hogy több munkakedvet, lelkiismeretességet évek óta nem látott magyar parlamentben s megállapította, hogy különösen a kisgazdák tanúsítják a legnagyobb ügyszeretetet. Ahhoz, hogy a nemzetgyűlés dolgozhassák, a kormánynak kell munkát adnia. A házszabályokról ,am , szólva, kijelentette, hogy a szólásszabadság minden korlátozása ellen, az elnöki székből leszállva, minden erejének megfeszítésével küzdeni fog. A parlamenti szólásszabadság a legnagyobb közjogi biztosíték, amelyet minden körülmények között meg kell óvni. Sajnálja, hogy a kormányzat nem elég állandó s egy év alatt négy kormánya volt az országnak. Kifogásolta, hogy az állami élet terén nem tanúsítják a szükséges takarékosságot. Régen, a nagy Magyarország 63 vármegyéjének elég volt kilenc minisztérium, most tizenhat vármegyének tizennégy minisztere van. A politikai államtitkárság fényűzését egy kis ország nem engedheti meg magának s megszüntetésüknek, mint példaadásnak, meg kell történni. Drága a parlament is, holott helyes munkabeosztással ezen is segíteni lehetne, hogy a nemzetgyűlés csak négy, öt hónapig ülésezzék, a többi időt a képviselők otthon tölthetik. Tárgyilagosan beszélt a zsidókérdésről, kijelentve, hogy sohasem mondott olyat, hogy „üsd a zsidót", sem pedig a vallása miatt nem gúnyolta ki őket. Az igazi magyarnak jogát és gazdasági fejlődését azonban meg kell védeni A zsidók viszszaéltek a magyarok vendégszeretetével. A zsidó nagytőke előbb anyagilag kirabolta az országot, hogy azután Kun Béláék erkölcsileg tönkretehessék. Igazságosan, de kíméletlenül kell dolgozni, hogy a magyar faj felsőbbsége ebben az országban megmaradjon. A munkáskérdésről szólva, az elnök kijelentette, hogy a tőke lulkapácaival szemben szívesen küzd karöltve a munkássággal. A földbirtokreformot úgy kell keresztülvinni, hogy azok jussanak földhöz, akin megnn vetik. Magyarországon erélyes, céltudatos, takarékos kormányzásra van szükség, hogy a felforgatás még egyszer fel ne támadhasson. Hallsz a női választójog mellett A budapesti XX. választókerület vasárnap a keresztény szocialista párt gyűlést ■ tartott, amelyen Háttér István miniszter is felszólalt. Hosszasan foglalkozott a keresztény politikának közgazdasági vonatkozásaivá. Ma sajnos, az a helyzet, hogy a kormánynak a zsidó bankoktól kell elfogadnia a keresztények pénzét, ha pénzre van szüksége. Ennek az az oka, hogy a keresztényeknek zsidókra kellett bízniuk a pénzüket. Most alakulnak keresztény bankok, de ha külön maradnak, egyik se lesz igazi nagy bank, amelynek komoly szerepe lehetne. Ezeknek az intézeteknek tehát egyesülniük kell. Majd foglalkozott a nők választójogának kérdésével s a következőket mondotta: — Bennem az az érzés, hogy azok akarják elvenni a nők választójogát, akik a keresztény kurzus keresztény szellemét is meg akarják nyirbálni. Éppen ezért én nem járulok hozzá ahhoz, hogy akár egyetlenegy embertől is elvegyék a választójogot. Amelyik képviselő csak egyetlenegy női szavazatot is elfogadott, hogy mandátumát biztosítsa, annak erkölcsi kötelessége síkra szállani a nők választójogáért. A női választójog nem a nőknek kell, nekünk férfiaknak valt rá szükségünk, hogy a nők támogathassanak bennünket a harcban. Végül bejelentette a miniszter, hogy felhatalmazást kapott a minisztertanácstól egy olyan törvényjavaslat benyújtására, amelynek segélyével a színházakat, mozikat és más szórakozóhelyeket a saját hatáskörébe vonja. A színházból templomot, a moziból iskolát kell csinálni, ez a feladat pedig csak a közoktatásügyi minisztertől várható. Meskó Zoltán és az ébredők Meskó Zoltán államtitkárnak egyes lapokban helytelenül közölt csongrádi beszéde a következőképpen hangzik: — A zsidókérdés tudvalévően egy a keresztény kérdéssel. A keresztény eszmékhez keresztény vezérek kellenek. Ezek csak azok lehetnek, akiknek munkájuk erre biztosítékul szolgál, mert olyan egyéneket, akik a közelmúltban a szabadkőműves páholyok tagjai voltak és aknamunkát folytattak a keresztény és nemzeti eszme ellen, vezérekül el nem ismerhetjük. Az ilyen újabb sütetű keresztényeknek megbocsájtjuk, hogy ellenünk dolgoztak a múltban.