Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

Kedd, 1920. október 19. ÚJ BARÁZDA nyeit — fejezte be szavait Meskó Pál — akkor elmondhatjuk a költővel, hogy „A magyarok Istenére esküszünk, hogy csonka ország nem leszünk!“ A falu népe legkedveltebb szónokát, aki olyan alapos ismerője a magyar népléleknek, percekig tartó éljenzéssel és zugó tapssal ünnepelte. A falu egészségügye Utána Barla-Szabó József a falu köz­egészségügyi viszonyainak megdöbbentő képét tárta fel a hallgatóság előtt. Sta­tisztikai adatokat mutatott be, hogy mi­ért olyan nagy Magyarországon a halá­lozások száma. A halálozásoknak több mint a fele hét éven aluli gyermekekre esik. Nagy Magyarországon húsz millió lakos közül 80 ezer halt meg tüdővész­­ben ugyanakkor, amikor a háromszorta nagyobb Németországban csak 110 ezer embert pusztított el a gümökór.­­ A Falu Szövetség programmjában benne van a vidéki közegészségügy ja­vításáért való harc. Az orvosok meg fogják tanítani a népet arra, hogy mi­képpen kell óvakodni a meglevő bajok­tól. De, hogy a falunak legyen elég or­vosa, a körorvosi állások átcsoportosítá­sával meg kell sokszorozni a falusi orvo­sok számát. Akkor majd el­éjük, hogy a temetőben a kicsiny keresztek száma apadni fog. Az Isten adja, hogy úgy legyen! (Élénk helyeslés.) A falvak mozgalma A gyűlés következő szónoka Schandl Károly dr. volt. — A Falu Szövetség vezetői — mon­dotta — idejöttek, hogy meghallgatják a falusi nép panaszát és iparkodnak rajta segíteni. Elmennek országszerte minden­felé, hogy meglássák a bajokat és javít­sanak rajtuk. Bízzunk a falu Szövetség vezetőiben, mert olyan ember áll élükön, mint Rubinek Gyula, akit egész Európa ismer és akire egész Európa úgy tekint, mint a magyar föld tudósára, mint olyan emberre, aki a mi va­mánkat javítja, mert ha nem lennének ilyen embereink, akkor pénzünk még értéktelenebb, volna. Itt van a falu minisztere, a kisgazda­­miniszter, aki a falu kunyhójából emel­ke­dett magas polcra és akit a faluba vonz a szíve. Az ország legnagyobb fa­lujából indul ki az a mozgalom, hogy a magyar falvak egyenjogúak legyenek a városokkal. Mi nem harcot hirdetünk, mi nem irigyeljük a várost, de a falu­nak is megköveteljük a magáét. A kisgazdaü­gyi miniszter beszéde A nagy tetszéssel fogadott beszéd után sokorópátkai Szabó István kisgazdaügyi miniszter zugó eljenzés közepette lé­pett az emelvényre és kitartásra buzdí­totta a falusi testvéreket. — Hallottam közvetlenül a keserves panaszt, aminek van is némi jogosult­sága. Beismerem, mert engem is érint. De a magyar haza boldogulása és jö­vendője követeli most, hogy migflent el­kövessünk, ami fennállásunk megerősö­dését szolgálja, ha csak magányos, sze­mélyes érdekeinkre gondolunk, akkor talán egy járunk, mint a szegedi nagy árvíz idején a tanyák népe. Mi közünk nekünk a töltéshez — mondották — és csak tanyájuk körül vonták az árkokat, de a víz mindent ellepett. Vigyázzunk, nehogy úgy járjunk, mint a szegedi ár­víz idején. — A történelemből merítsünk erőt, ne a jelen kapzsiság idejéből, hanem a múltból, amikor a magyar nemzet fiai azt nézték, hogy mi válik elsősorban a hazának hasznára. A népgyűlést Forgó Mihály, a Cson­grádi Gazdasági Egyesület alelnöke azzal a kívánsággal zárta be, hogy a követ­kező esztendő október 17-én egy nagy uradalmi birtokon épült új község ünne­pét ülhessék meg. Küldöttségek és a társasebéd Rubinek Gyula miniszter ezután a községházára ment és a küldöttségek tisztelgését fogadta. A Csongrádi Gaz­dasági Egyesület a kukoricarekvirálások ellen emelt szót s a miniszter válaszá­ban megnyugtatta őket, hogy a kister­melőket mentesíteni fogják. A csongrádi iparosok kérésére a miniszter kijelen­tette, hogy az ipari törvény átalakításáról már készen van a javaslat. A csányiak­­nak és tömörkényieknek pedig meg­ígérte, hogy a postajáratokat szaporí­tani fogja. Délután két órakor Kaszanitzky István éttermében ötszáz ter­tékes társasebéd volt, amelyen az első felköszöntőt Ru­­jbinek Gyula mondotta Horthy Miklósra, a Falu Szövetség védnökére, aki más­,­­oldalú elfoglaltsága miatt nem jöhetett e­­ személyesen Csongrádra. Bálint Imre hitoktató a miniszterekre és a vendé­gekre ürítette poharát. Utána ismét Ru­binek Gyula emelkedett szólásra. — Halálos veszedelem fenyegeti a kor­mányt ma is — mondotta — vagy rendet tud teremteni, vagy elpusztul ez az ország. A tekintély abszolút uralmát kell nekünk helyreállítani. Minden körülmények között kitartanunk azok mellett, akik rendet akarnak itt teremteni és ki akarnak ben­nünket vezetni ebből a rettenetes kháoszból.­­ A vendégek a vonat indulásig együtt maradtak a fehér asztalnál és még szá­mos pohárköszöntő hangzott el. Mayer János földmivelésügyi államtit­kár a következő távirattal mentette ki magát: „A Falu Szövetség csongrádi ülésére összegyű­lt lelkes közönséget és a Falu Szövetség kitűnő vezetőségét szívből üdvözlöm és sok sikert kívánok mun­kájához." A vendégek egy része délután meg­tekintette azt az új hajóhidat, amelyet a nemzeti hadsereg szegedi utaszkülönít­­ménye épített. A Falu Szövetség vezetői és a budapesti vendégek délután 5 óra­kor tértek vissza különvonaton a fő­városba. A mindenképpen jól sikerült ünnepség rendezéséért elismerés illeti meg Gress­­kovich Pál gazdasági egyesületi elnökök Kiss József szövetkezeti igazgatót, Ko­vács Elemér főjegyzőt, Galambossy István és Katona Imre titkárokat, Gresskovich Józsefet, Bálint Imre hitoktatót, Leklinczki Istvánt, Nagy Gézánét és Wikl Frigyest. (bs.) Lázadás ütött ki Moszkvában Elfoglalták Nap-nap után érkeznek hírek arról a mozgalomról, amely Oroszország­ban a szovjet rendszer ellen mind­inkább nagyobb méretet ölt. Moszkvában nagyarányú láza­dás tört ki és a felkelők állí­tólag hatalmukba kerítették a népbiztosok székhelyét, a híres Kremlin­t. A kievi kormányzóságban hatalmas ellenforradalmi mozgalom tört ki, sőt már Besszarábiában is kiütött a lázadás a szívalkotmány ellen. A bolsevisták kénytelenek voltak Odesz­­szát kiüríteni. Kiev környékén a vö­rös hadsereg vereséget szenvedett és Kievet immár három oldalról fenye­­geti veszély. Az ellenforradalmi moz­galom átterjedt a tanácskormány tá­mogatóinak körére is és a népbiztosok politikája ellen erős ellenzéki áramlat érvé­n­­yesül, ameynek az a célja, hogy a szovjet­­kormányt mérsékeltebb politikára kényszerítse. Wrangel újabb győzelme­­ Wrangel tábornok a Dnyeper jobb­­ partján újabb nagy győzelmet ara­­­­tott. Hir szerint több orosz tábornok-­­ a Kreml rii­ kai a Szovjetoroszország ellen való együttes eljárásról folytat tárgyaláso­kat Szemenov hetman, a szibériai ellenforradalmi hadsereg, vezetője el­ismerte Wrangel tábornokot. Életbe lépett a lengyel-orosz békeszerződés A lengyel-orosz békeszerződés értelmében az ellenségeskedéseket ma szüntetik be. A lengyeleknek a jövő­ben tartózkodniuk kell attól, hogy a bolseviki kormány ellenségeit támo­gassák. A lengyel hadsereg folytatta előre­nyomulását és az északi szárnyon a lett határ felé közeleg. A lengyelek megszállták Pinszket. Oroszország elismerte Finnország függetlenségét A Finnország és Oroszország kö­zött létrejött előzetes békeszerződés érdlmében Oroszország elismeri Finn­ország függetlenségét és állami fenn­hatóságát. A finn öböl szigeteit sem­legesítik és Finnország kötelezi ma­gát, hogy a partvidéken nem épít tengeri erődítményeket. A pétervári kormányzóság finn lakói szabadon gyakorolhatják nemzeti jogaikat. Nem vonultak be a felvidéki és a német újoncok Tizenhat cseh katonát az Ung folyóba dobtak Nyugtalanság a Felvidéken A magyarok, németek és tótok Csehországban tudvalevőleg kiadták a jelszót, hogy a bevonulási pa­rancsnak nem szabad engedelmes­kedni. A parancs megtette a maga hatását. A német vidékeken az újon­coknak körülbelül ötven, a Felvidé­ken az újoncoknak hatvan százaléka nem vonult be. A cseh kormány ren­deletet adott ki, hogy a bevonulta­­kat nyomban vasúton Csehországba kell szállítani. Ettől azonban elállot­­tak, mert az újoncok az elszállítás­nak mindenütt nagy kiabálások kö­zött ellene szegültek és azt kíván­ták, hogy hazájukban hagyják őket. Egyes állomásokon komolyabb jele­netekre került sor. A Felvidéken a katonai bevonulá­sok alkalmával több helyütt forron­gás tört ki. Palócon (Ungnjegye) cseh katonák negyven újoncot, akik nem vonultak be, letartóztattak és Ungvárra kísérték. A város előtti hí­don a letartóztattak nekitámadtak a tizenhat főnyi kíséretnek, lefegyve­­rezték a cseh katonákat és bedobták az Ung folyó sebes sodrába, ahol halálukat lelték. A letartóztatottak­nak sikerült megmenekülniük. Léván a zsupán felszólította a ke­reskedőket és iparosokat, hogy szük­ségleteiket ezentúl Prágából fedezzék. Az ottani kereskedők és iparosok erre a zsupánt megverték és megigértették vele, hogy eltávozik a Felvidékről. Bártfán, Munkácson és Beregszászon szintén nyugtalankodik a lakosság. " ­ , Rakovszky beszámolója A nemzetgyűlés elnöke a szólásszabadságért — Hallér a keresztény bankok egyesülése mellett — Az „Új Barázda“ tudósítójától — Budapest, október 18. Vasárnap Veszprémben beszámolót mondott Rakovszky István, a nem­zetgyűlés elnöke. Mindenekelőtt vé­delembe vette a nemzetgyűlés mun­káját azon támadások ellen, amelyek a nemzetgyűlés politikai tudását és komolyságát kétségbe vonták. ,s kije­lentette, hogy több munkakedvet, lel­kiismeretességet évek óta nem látott magyar parlamentben s megállapí­totta, hogy különösen a kisgazdák tanúsítják a legnagyobb ügyszerete­tet. Ahhoz, hogy a nemzetgyűlés dolgozhassák, a kormánynak kell munkát adnia. A házszabályokról ,­­am , szólva, kijelentette, hogy a szólássza­badság minden korlátozása ellen, az elnöki székből leszállva, minden ere­jének megfeszítésével küzdeni fog. A parlamenti szólásszabadság a legnagyobb közjogi biztosíték, a­melyet minden körülmények között meg kell óvni. Sajnálja, hogy a kormányzat nem elég állandó s egy év alatt négy­­­ kormánya volt az országnak. Kifogásolta, hogy az állami élet terén nem tanúsítják a szükséges takarékosságot. Régen, a nagy Magyarország 63 vármegyéjé­nek elég volt kilenc minisztérium, most tizenhat vármegyének tizennégy minisztere van. A politikai államtit­kárság fényűzését egy kis ország nem engedheti meg magának s meg­szüntetésüknek, mint példaadásnak, meg kell történni. Drága a parla­ment is, holott helyes munkabeosz­tással ezen is segíteni lehetne, hogy a nemzetgyűlés csak négy, öt hóna­pig ülésezzék, a többi időt a képvi­selők otthon tölthetik. Tárgyilagosan beszélt a zsidókérdésről, kijelentve, hogy sohasem mondott olyat, hogy „üsd a zsidót", sem pedig a vallása miatt nem gúnyolta ki őket. Az igazi magyarnak jogát és gazdasági fejlődését azon­ban meg kell védeni A zsidók visz­­szaéltek a magyarok vendégszerete­tével. A zsidó nagytőke előbb anya­gilag kirabolta az országot, hogy azután Kun Béláék erkölcsileg tönkre­­tehessék. Igazságosan, de kíméletle­nül kell dolgozni, hogy a magyar faj felsőbbsé­ge ebben az országban meg­maradjon. A munkáskérdésről szólva, az elnök kijelentette, hogy a tőke lulkapácaival szemben szívesen küzd karöltve a munkássággal. A föld­­birtokreform­ot úgy kell keresztülvinni, hogy azok jussanak föl­dhöz, akin megnn vetik. Magyarországon erélyes,­­ céltudatos, takarékos kormányzásra van szükség, hogy a felforgatás még egyszer fel ne támadhasson. Hallsz a női választójog mellett A budapesti XX. választókerület vasár­nap a keresztény szocialista párt gyűlést ■ tartott, amelyen Háttér István miniszter is felszólalt. Hosszasan foglalkozott a keresztény politikának közgazdasági vo­natkozásaivá. Ma sajnos, az a helyzet, hogy a kormánynak a zsidó bankoktól kell elfogadnia a keresztények pénzét, ha pénzre van szüksége. Ennek az az oka, hogy a keresztényeknek zsidókra kellett bízniuk a pénzüket. Most alakulnak ke­resztény bankok, de ha külön maradnak, egyik se lesz igazi nagy bank, amelynek komoly szerepe lehetne. Ezeknek az inté­zeteknek tehát egyesülniük kell. Majd fog­lalkozott a nők választójogának kérdé­sével s a következőket mondotta: — Bennem az az érzés, hogy azok akarják elvenni a nők választójogát, akik a keresztény kurzus keresztény szellemét is meg akarják nyirbálni. Éppen ezért én nem járulok hozzá ahhoz, hogy akár egyetlenegy ember­től is elvegyék a választójogot. Ame­lyik képviselő csak egyetlenegy női szavazatot is elfogadott, hogy mandá­tumát biztosítsa, annak erkölcsi köte­lessége síkra szállani a nők választó­jogáért. A női választójog nem a nők­nek kell, nekünk férfiaknak valt rá szükségünk, hogy a nők támogathas­sanak bennünket a harcban. Végül bejelentette a miniszter, hogy felhatalmazást kapott a minisztertanács­tól egy olyan törvényjavaslat benyújtására, amelynek segélyével a színházakat, mo­zikat és más szórakozóhelyeket a saját hatáskörébe vonja. A színházból templo­mot, a moziból iskolát kell csinálni, ez a feladat pedig csak a közoktatásügyi minisztertől várható. Meskó Zoltán és az ébredők Meskó Zoltán államtitkárnak egyes lapokban helytelenül közölt csongrádi beszéde a következőképpen hangzik: — A zsidókérdés tudvalévően egy a ke­resztény kérdéssel. A keresztény esz­mékhez keresztény vezérek kellenek. Ezek csak azok lehetnek, akiknek mun­kájuk erre biztosítékul szolgál, mert olyan egyéneket, akik a közelmúltban a szabadkőműves páholyok tagjai vol­tak és aknamunkát folytattak a keresz­tény és nemzeti eszme ellen, vezérekül el nem ismerhetjük. Az ilyen újabb sütetű keresztényeknek megbocsájtjuk, hogy ellenünk dolgoztak a múltban.

Next