Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-16 / 245. szám

ül BARAZDA­ Szombat, 1920. október 10. - Olaszország megszállja a népszavazási zónát A megszállás laibad­ai önkényes­kedés — A jugoszláv csapatok a kiürítést készítik elő — Felül­vizsgálják a népszavazást A karintiai osztrákbarát lapok vélemé­nye szerint a karintiai népszavazás ered­ménye külpolitikai bonyodalmakra fog vezetni. Szlovén körök befolyása alatt a belgrádi kormány kezd a vad nacio­nalizmus támogatására sietni. Bécsi po­litikai körökben enyhébben ítélik meg a jugoszláv csapatoknak a népszavazási zónába való bevonulását és úgy vélik, hogy ez tisztán laibachi önkényeskedés, amelyhez Belgrádnak semmi köze nincs. A bécsi körök véleményét vr. ,szin­tileg az sugalmazta, hogy jugoszl­á részről a megszállással kapcsolatban lejelentet­ték, hogy a csapatokat csak azért küld­ték ki, hogy a kiürítést előkészítsék és egyes anyagok elszállítását fedezzék. Abban az esetben, ha a jugoszlávok tényleg katonai csínyre készülnének Ka­­rintiában, Olaszország élni fog meg­bízatásával és azonnal megszállja a zó­nát. Egy olasz különítmény Viladinoi útra készen áll és csak utasítást vár Ró­mából a bemasírozásra. Laibachi hírek szerint a legfelsőbb tanács a népszavazás kérdésében meg­adta a felülvizsgálás jogát, de időköz­ben Jugoszláviának kell gondoskodni a rend fenntartásáról, amelyért felelős. ! „Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország” HÍREK Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! — A miniszterelnök köszönete a holland nemzetnek. Hágából jelentik: A Telegraph közli Teleki Pál gróf miniszterelnöknek a holland külügyminiszterhez intézett sürgönyét, melyben köszönetét fejezi ki a hol­land nemzetnek azért a megbecsül­hetetlen segítségért és rokonszenvért, amellyel a magyar gyermekeket el­halmozta. — A népjóléti miniszter Sze­geden, Szegedről jelentik: Bénárd Ágoston dr. népjóléti miniszter októ­ber 17-én Szegedre érkezik. A mi­niszter meg fogja szemlélni a köz­egészségügyi, népjóléti intézményeket, az állami szemkórházat, a városi kórházat, az állami gyermekmenhe­­lyet, a munkásbiztosító pénztárt, a Hadigondozó Népirodát, továbbá a szegedi egyetem orvosi fakultása ré­szére kijelölt helyiségeket. A minisz­ter hétfőn hajnalban kíséretével együtt visszautazik Budapestre. — Beszámoló: Szabó Balázs, a kunszentmiklósi választókerület kép­viselője, e hó 24-én Szalkszentmár­­ton és Tass községekben beszámolót tart. A népszerű képviselőt sokoró­­pátkai Szabó István kisgazdaügyi mi­niszter, több államtitkár és képviselő­­társa fogja beszámolójára elkísérni. — Kinevezések Sopronvármegyé­­ben, Sopronból jelentik: Zsembery Ist­ván, Sopron vármegye főispánja kinevezte Szilvássy Kálmán d­r.-t, az eddigi tiszte­letbeli tisztifőorvost Sopron vármegye tiszti­főorvosává, Kardos A­pád, menekült fő­szolgabírót pedig Sopronvármegye tb. fő­jegyzőjévé. 1 — Majláth püspök Marosvásárhe­lyen, Kolozsvártól jelentik: Majláth Gusztáv gróf gyulafehérvári püspök es­­peresi vizitációra Marosvásárhelyre ér­kezett. A püspököt a katolikusokkal egyetemben a református, unitárius és egyéb vallású magyarság is testvéri együttérzésben egyesülve ünnepelte. — Lázár István gróf halála. Bras­sóból jelentik: Lázár István gróf, Brassó­­vármegye volt főispánja, volt ország­gyűlési képviselő, az Erdélyi Kárpát- Egyesület volt elnöke, meghalt. — Elkészült a székesfehérvári Horthy-emlék Székesfehérvárról je­lentik . A szab. kir. város közönsége, — mint ismeretes — hatalmas em­lékművel jelöli meg azt a helyet a város bejárata előtt, ahol 1919 ok­tóber 12-én reggel Fejér vármegye és Székesfehérvár város lakossága a nemzeti hadsereget és annak élén nagybányai Horthy Miklós hadvezért fogadta. Maga az emlékmű, amely október 17-én kerül fényes ünnep­ségek között leleplezésre — elkészült. — Kétszázhúszezer magyar tért eddig haza a fogságból címmel vasárnap megjelent cikkünkre hivat­kozva, az az előkelő hivatalos forrás, melyből adatainkat mentettük, a kö­vetkezők kijelentését kéri: A kor­mány nem fogja megfizettetni a ha­difoglyokkal a hazaszállítás költsé­geit. Azoknak az összegeknek a kor­mány által való visszatérítéséről van szó, melyeket kölcsönképpen a ma­gyar állam vett fel a Hadifogoly­­mentő Akció vezetője, Fadtjof Nan­­sen útján. A Hazaárulási per száznyolc­van család ellen. Cettinjéből jelen­tik : Egy itteni rendkívüli törvényszék előtt monstreper kezdődött száznyolc­van montenegrói, közöttük az ország legelőkelőbb családjai ellen haza­árulás és lázadás miatt. A szerb ha­tóságok külön óvóintézkedéseket tet­tek, mert tüntetésektől tartanak a per­rel kapcsolatban.­­ Két és félmillióba kerül az orvosi tudománykar elhelyezése Szegeden. Mint szegedi tudósí­tónk jelenti, a tudományegyetem or­vosi karának Szegeden való elhelye­zéséhez szükségelt tervek elkészítésén a mérnöki hivatal dolgozik. Somogyi dr. polgármester szerint ezek a mun­kálatok mintegy két és félmillió ko­ronát fognak megemészteni. Az anyag­­beszerzés nehézségeinek elhárítása tekintetében Teleki gróf miniszter­­elnök a legmesszebbmenő támoga­tásáról biztosította a várost. — A fővárosi világítási üzemi bi­zottság ülése. A fővárosi világítási üzemi bizottság ma tartotta ülését, me­lyen Ripka Ferenc dr. gázgyári vezér­igazgató vázolta az üzem múltját. A szénellátásról előadta, hogy 1919 már­cius óta az óbudai telepet barna szén­nel látták el. Naponta 25 vaggon kel­lett, 24 vaggont gáztermelésre fordítot­tak, a lobbit kazánfütésre. Annak ide­jén 100 vaggon szén kellett naponta és produkáltunk 85.000 köbméter gázt, to­vábbá a ferencvárosi vizgáz gyárban 40.000 köbméter vizgázt. Viszont a fo­gyasztás még nyáron is 160000 köb­méter volt, tehát pótolnunk kellett ge­nerátor gázzal. Ezért kap a közönség kevert gázt. A koksz silány és sokkal kevesebb, mint régen volt A gázgyár felemelt árai még így is a legkisebbek egész Európában. Borvendég Ferenc fő­jegyző az elektromos telepek együttes működésére vonatkozó előmunkálatokról tesz jelentést. A kormány 32 millió ka­matmentes kölcsönt nyújt a fővárosnak. A bizottság ezután tudomásul vette a gázművek és elektromosművek 1918. és 1919. évi zárszámadását.­­ Meglopták Lukács Lászlót. Lu­kács László volt miniszterelnök feljelen­tést tett a főkapitányságon, hogy laká­sába ismeretlen tettesek betörtek és onnan egy sárga bőröndben kétszázezer korona értékű ékszert elloptak. A rend­őrség a tetteseket keresi. — Becserélték a szegedi pénzeket. Szegedről jelentik: A városi pénzeső be­cserélését végleg bezárta a főpénztár. A rongyos példányokat erégetik, a hi­bátlanokat pedig átbélyegzés után gyűj­tőknek eladják. — Megalakul Szegeden a Néprajzi Társaság. Szegedről jelentik: Hermann Antal tanárképző-intézeti tanár, az euró­pai hírű magyar etnográfus, értekezletet hívott össze a szegedi Kultur-palotában a szegedi néprajzi társaság megalakítá­­sának előkészítésére. — Előadás Fiuméról. Fiume és a volt magyar tengerpart kérdésével fog­lalkozott a Magyar Adria Egyesület ma délután Németh József ismert Balkán­­kutatónk előadásában. Az előadó kimu­tatta, hogy maguk a szerb szaktekinté­lyek is olasz jellegűnek állapították meg az Adria keleti partját, mert ami kultúra és kereskedelem ott van, az olasz. Mivel Magyarország ezt a hely­zetet mindig figyelembe vette és Fiumé­nak csak úgy van értéke, ha ezt a ki­kötőt a magyar termelés és forgalom támogatja, kétségtelen, hogy a fiumei kérdés csak a magyar jogok teljes helyreállítása irányában alakulhat. — Csak a vallás biztosíthatja a békét. Az utóbbi napokban Wooas dr. és Heneson dr., két angol püspök Svéd­országban tartózkodott, hogy a népszö­vetség mellett működő nagy egyházközség létesítéséről tárgyaljanak. 1900..S kijelen­tette, hogy a nagy probléma az, hogyan lehet az emberekbe a kölcsönös segység gondolatát beleoltani és ezt a gondolatot az államok és népek viszonyában meg­valósítani. Meg van győződve arról, hogy csak a vallás tudja végképpen biztosítani a világbeliét, noha a politika is hozzá­járul. E tekintetben sokat várnak a nép­­szövetségtől. — Francia sebész kezeli a görög királyt. Athéni jelentés szerint Vidal francia sebész odaérkezett. A király alapos megvizsgálása után kijelentette, hogy a mérgezés igen komoly. — A rimaszombati reformátusok követelése. Miskolcról jelentik: A rima­­szombati református egyházkerület elha­tározta, hogy memorandummal fordul a cseh kormányhoz és a Felvidék teljha­talmú miniszteréhez és követeli, hogy a püspökségek jelenlegi beosztása to­vábbra is maradjon meg, a kormány sürgősen hívja össze a központi kálvi­nista konferenciát, a rimaszombati kál­vinista gimnázium maradjon meg ma­gyarnak és a cseh köztársaság terüle­tén lévő alapítványokat együtt kezeljék a Magyarországon levő alapítványokkal. — A katolikus főiskolai ifjúság ünnepélye. A Katolikus Főiskola ifjúság szombaton, október 23-án a tizenhárma- t­­tik katolikus nagygyűlés alkalmából a fővárosi Vigadóban ünnepélyt rendez. Az ünnepi beszédet Haller István kultusz­­miniszter fogja tartani. — Repülőünnepély Rákoson. A Magyar Aero-Szövetség a Magyar Aero­­forgalmi Társaság közremű­ködésével november 7-én nagyszabású repülőün­­nepélyt rendez a rákosi repülőtéren. A védnöki tisztségre a kormányzót és József főherceget kérte fel. — Német-japán barátság. Tokióból (Japán) jelentik. A háború előtt szokás­ban volt német estéket ismét felújították. Az első ilyen összejövetelen Irisava dr. mondott beszédet, amelyben üdvözölte német barátaikat és vendégeiket. Méltatta a német civilizáció művét. Köszönetet mondott a japánok nevében német mes­tereiknek. Megállapította, hogy éppen a háború bizonyított­a be, mennyire szük­ségük van a japánoknak a német se­gítségre. — A Neuschlosz-féle Nasicl Tan­­műgyár és Gőzfürész R.-T. évi ren­des közgyűlése az 1917—18. és 1918 — 19. évek nyereségéből az értékcsökkenési alapnak 6.OOO.UOO koronával való dotá­lása és az alapszabályszerű levonások után az 1917—18. üzletévre 65 korona és az 1918—19. üzletévre 75 korona osztalékot állapított meg. — Román fa Szegednek. Sze­gedről jelentik: A román megszállás alatt levő területről 6 vagyon paprika fejében 1000 vagyon tűzifára kapott ajánlatot a város. A város megbí­zottja Bukarestben jár s onnan érte­sítést küldött, hogy az engedélyeket az ottani hatóságoknál is sikerült ki­eszközölnie. A tűzifa vagyononként 10.000 koronába kerül.­­ Még a forradalmár is éhe­zik Oroszországban. Mint Berlin­ből jelentik, a német szocialista la­pok fölhívást tesznek közzé a világ szocialistáihoz, hogy segítsenek Kra­­potkinon, az ismert orosz forradal­máron, aki leányával Oroszországban éhhalállal küzd. A boseviki kor­mány megtagadta kérelmét, hogy Svájcba vagy Olaszországba szóló útlevelet adjanak neki. — Kisgazdaságok számvitele, írta Matlasovszki Tádé. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése ellenében az Új Barázda kiadóhivata­la útján. Buda­pest, IV., Múzeum-körút 1. Ara: K 16.—, ajánlási díj K 2.50, portó K 1.—. — A letépett kokárda. Scherer Jenő és Kállai (Kohn) József munkások a proletárdiktatúra napján Szvoboda Sán­dor főhadnagyot és fiát megtámadták, mert észrevették, hogy úgy Szvoboda főhadnagynak, mint fiának a sapkáján nemzetiszinü kokárda van. Rájuk rivaltak: Elvtárs, mi van a sapkáján ! Majd le­tépték a kokárdát és azt lábbal tapos­ták. A budapesti büntetőtörvényszéken ma tárgyalták ezt az ügyet. A biróság Scherer Jenőt egy évi és hat hónapi börtönre, Kállai­­Kohn­ Józsefet pedig egy évi és háromhónapi börtönre ítélte. — Nemzetközi fém- és vaske­reskedelmi R.-T. cég alatt a Ma­gyar Olasz Bank fémosztálya K 10.000.000.— alaptőkével részvény­­társasággá alakult át és magába ol­vasztotta a helybeli Nagel Sándor céget és a bécsi Terra Handelsge­­sellschaft m. b. H. vasosztályát. A vállalat vezérigazgatójává Nagel Er­nőt nevezték ki. — Leégett iskola. Szombathely­ről jelentik: Hármasfalu községben eddig ismeretlen okból kigyuladt a községi elemi iskola padlása és mi­előtt el tudták volna fojtani a vesze­delmet, az egész épület leégett. A tanítást most egy bérelt helyiségben folytatják. A kár meghaladja a száz­ezer koronát. — Legújabb betyárkodás. Tinnyé­ről írja egyik olvasónk, hogy úgy náluk, mint a szomszédos községekben több egyén jelent meg és bekopogtatván a gazdákhoz, mindenféle dolgot kínált cserébe. Egyes helyeken meg is történt a csere, azonban ezeknek az emberek­nek nem a csere volt a céljuk, hanem ahol nem találtak otthon senkit, ott egyszerűen felpakkoltak minden elemei­­kezőt. A csendőrság erélyesen nyomoz a tettesek után.­­ 3­1 Mit követelnek a tótok Csehországtól? Pozsonyból jelentik: Hanka András és Junga Nándor Pozsonyban átadták Mi­­­csura miniszternek a tót néppárt kiált­ványát, amelyben önkormányzatot köve­telnek a Felvidék részére. A kiáltvány huszonnégy pontban foglalja össze azo­kat a követeléseket, amelyek teljesíté­sétől teszi függővé a néppárt semleges­ségét az új cseh kormánnyal szemben. A kiáltvány első részében a párt al­kotmányjogi aggályait fejezi ki az új kormány kinevezésének tényével szem­ben s tiltakozik az ellen, hogy a kor­mányzat az eddigi irányban haladjon. Az önkormányzatot lényegében úgy akar­ják megvalósítani, hogy a tót minisz­ternek valóban teljes hatalma legyen és Prágától függetlenül intézhesse a Felvi­dék kormányzását. A miniszter mellett a pártok képviselőiből alakított hetes­­tanács álljon, amely a legfontosabb kér­­­­désekben irányítást ad a miniszternek s a miniszter annak végrehajtó közege. 1A Felvidéken a hivatalos nyelv az egész vonalon tót legyen. E nyelven adandó ki minden rendelet A tisztviselői állásokra­­ tótok alkalmazását kívánja. Csehek csakis­­tót pályázók hiányában jöhessenek te­kintetbe s csakis azzal a feltétellel,­­hogy a tót nyelvet tartoznak megta­­­­nulni s ugyanazzal a fizetéssel kell meg- s elégedniük, mint a tótoknak. Az iskolaügy rendezését a szabad iskolafenntartás elve alapján, hogy a tót iskolákban kizárólag tót nyelven tör­ténjék a tanítás. Kívánják az elkobzott iskolák átadását és a kisebbségek szá­mára ugyanezeket a jogokat Biztosíté­kot kívánnak arra nézve, hogy tót tan­erő ne legyen áthelyezhető Csehországba. Az egyház és a hitélet érdekében a fel­vidéki püspökségek sürgős betöltését kö­vetelik az apostoli szentszék útján; az egyházi birtokok adassanak vissza jogos tulajdonosaiknak. Követelik a tót kato­naságnak a Felvidékről való visszavonu­lását és a légionáriusok leszerelését. Ragaszkodnak a régi vármegyei rend­szer fenntartásához és a cenzúra eltör­lése, a sajtószabadság, a gyülekezési sza­badság és az egyesülési jog biztosítása is a követelések között szerepel. Gazda­­dasági kívánságok: a Felvidékről ne le­gyen szabad gabonát kivinni és biztosí­tani kell a szabad bevásárlás jogát. A közellátást ne a párt- és osztályérde­kek, hanem az összlakosság érdeke alapján kell megszervezni. A központo­kat el kell törölni.

Next