Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

Szerda, 1930. október 27. UJ BARAZDA­mmmmmmmatm Zrínyi kultusz a nemzetgyűlésen Zrínyi Miklós költő és hadvezér emlé­kezete megörökítését, születésnapjának május első vasárnapján való megünnep­lését fogják indítványozni a nemzetgyűlés csütörtöki ü­lésén a zala megyei képviselők. Emellett tudományos és hazafias egye­­sületek kérvényei is sürgetik azt, hogy Magyarország területi épségének leglel­kesebb történelmi vezéralakjának emlé­kezetét a törvényhozás megörökítse.­ A nagy érdekű indítványt Szddeczky Lajos egyetemi tanár, a történetíró képviselő fogja előterjeszteni és megokolni. ___________________3 mmmmmammmmmmmammMatx A XHL katolikus nagygyűlés­ ­t hétfő délutáni és a keddi események Budapest, október 26. A Tantárgyű­lés diszgyűlése A Katolikus Középiskolai Tanári Egyesület a katolikus nagygyűléssel kapcsolatban hétfőn délután nagy­gyűlést tartott.. A díszgy­űlést Bitter Illés, a tanár­egyesület elnöke nyitotta meg; utána Haller István, miniszter tartott nagy­szabású beszédet, amelyben a magyar iskola jövő feladatait, a világnézet-,, és jellemképzést s a tudomány helyett a műveltség terjesztését tűzte ki. Ezután Csetty Ferenc­ nemzet­gyűlési képviselő tartott előadást a jövő iskola tanárairól. A szakosztályok ülése Hétfőn délután a fővárosi Vigadó ter­meiben üléseztek a nagygyűlés külön­­­böző szakosztályai. A II. nyilvános ülés Hétfőn délután a főváros és az ország katolikus közönsége újból zsúfolásig megtöltötte a Vigadó ter­meit, hogy a XIII. katolikus nagy­gyűlés második nyilvános ülésén részt­­ vegyen. Az ülésen megjelent az oláh kálváriát járt Glattfelder­ Gyula püspök is, akit a közönség lelkes éljenzéssel fogadott. Mikes János szombathelyi püspök beszéde — Nyugodtan.. állíthatom — mondotta — hogy háborús uszít­ók mi katolikusok nem voltunk, hanem a magyar katoliciz­mus az egész háború alatt hazafias köt­­telességét teljesítette és a szeretet, a békülékenység álláspontjára állt. — Amikor forradalmasitani­­ lehetet mindent, egyedül a katolikus egyházat és a katolikus szervezeteket nem lehe­tett. Az úgynevezett papi tanácstól annak idején undorral fordult el mindenki.­­ Ebben az országban a különböző keresztény felekezeteknek egy­ és ugyanaz az életszükséglete, egy és ugyanaz a célja és" törekvése kell hogy legyen. Hajtsa végre az ő mozgalmait minden felekezet teljes erővel, hogy azután együtt eredményesen kü­zd­iessünk a hitetlenség, a vallástalanság, a kereszténytelenség, a harcifiatlanság ellen! (Taps.) A katolikus autonómia Ezután Hindy Zoltán dr. ügyvéd, az Országos Katolikus Szövetség igazgatója mondott beszédet. — A főváros elűzte a nyakára nőtt urakat — mondotta. — Keresztényeket választott és ennek megfelelő vezetést kíván és azt, hogy a keresztény szelle­met vezeti be mindenhova. " Majd Leopold Antal dr. prelátus­­kanonok, hercegprímási irodaigaz­gató emelkedett szólásra: — A magyar katolikusokban — mon­dotta — közel száz esztendeje él, a vá­gyakozás a teljes egyházi autonómia utan A mi álláspontunk világos: a ka­tolikus egyház ebben az országban Szent István tételes törvénye és a magyar al­kotmány sarkalatos elve alapján autonóm. — Mi katolikusok az autonómiával sem jogi, sem anyagi előnyöket nem keresünk, semmiféle kiváltságra sem törekszünk. Adóinkat és tartozásainkat készségesen­ lerójuk a szegény állam­nak. A földbirtokreform és egyéb szoci­ális intézkedések ellen semmi kifogásunk. A tartalmas beszédet a nagyszámú hallgatóság odaadó figyelemmel hall­gatta s melegen ünnepelte a szó­nokot. Pár pillanatnyi csend után a ma­gyar katolikus társadalom európai hírű kitűnősége, Apponyi Albert gróf lépett a pódiumra. . Apponyi Altbéri gróf beszéde a tekintélyről — Azt kívánták tőlem, hogy a tekintély elvéről szóljak, ami valóban nagyon idő­szerű, mert a tekintély csökkenése bajaink­nak, a világ bajainak egyik főforrása. Ez a­ gyűlés pedig, ahol a katolikus hit je­gyében gyülekezünk, kiválóan alkalmas annak tárgyalására, mert Egyházunk a tekintély elvének legtökéletesebb kiépítése'. ■ — A tekintély fogalma nálunk mélyen fe- tunyat­ott. Mindenki okosabbnak tartja magát mindenki másnál, ki-ki a maga vágyai teljesítését követeli az­­intézmé­nyektől és ha ez nem következik be a kívánt módon, maga veszi kezébe a dol­got. Azok.­az „egyéni akciói,amelyek nemzetünk jóhírdevén kiszámíthatatlan kárt okoztak, ebből a forrásból szár­maznak. — A tekintély helyreállítása egyik leg­fontosabb feladatunk, de hogy ezt tetes­sük, mindenekelőtt a bajnok forrásait­­kell ismernünk. A tekintély hanyatlásának okai ■ — A tekintély hanyatlásának okai, mindkét oldalról idézhetők. Azoknál, akik a tekintélyt képviselik, éppúgy, mint azoknál, akiknek azt elismerni kellene. — Ha valaki a tekintély történetét meg­írná, úgy arra az eredményre jutna, hogy az isteni tekintély tiszteletben tartása volt mindig és mindenütt az emberi tekintély fennállhatásának alapja.­­ Sajnos a tömeglélekben ment végbe az ,a folyamat, amely sokakban kiirtotta, még többekben gyengítette­ az Istentől való függés igazát. Történt ez egyenes és kerülő után, ezt szolgálták a tiszta , er­kölcsöt elrontó, a féktelen gazdagodást és­­élvezetvágyat terjesztő, az érzékiséget ébresztő összes áramlatok. Az az iro­dalom, azok a színházak, azok a mozik, az az egész spekulálás az aljas ösztönök gyümölcsöztetésére, melyeket a korábbi politikai rendszer talált túlságos türelem­mel nézett. A talaj elő volt készítve az összeomlásra a lelkekben, de az intéz­ményekben is. Hihetetlen vaksággal ra­gaszkodtunk a vagyon kiváltságaihoz a közhatalmak szervezésében és ,ezáltal, szinte lehetetlenné tettük, hogy a kire­kesztett vagyontalanok tömege e hatal­mak iránt bizalommal viseltessék. És ekkor következett be a háború, minden szenvedésével, amely azonban nem osz­lott meg egyenlően, amelyben a legérde­mesebbek szenvedtek legtöbbet és a leg­­méltatlanabbak nyertek. A világkatasztrófa a tekintély katasztrófája . Értsük meg, hogy ez a világkatasz­trófa egyszersmind a tekintély katasztró­fája is volt, mert a hatalom a közjóért van. Nos hát azoknak a hatalmaknak összessége, mely a közjót akként szol­gálta, hogy előzmény nélkül való nyomo­rúságba döntötte a világot, szükségszerű­­kép eljátszotta tekintélyét. — A háború azonban önmagában mit nem hozott reánk teljes ősszet.Vér, ezt a forradalom hozta létre és ha vol ennek, a dicsőségnélküli forradalomnak valami jó oldala, úgy ez a jó abban a tapasztalásban áll, hogy a tekintély hi­báit nem lehet a tekintély tagadásával kijavítani és hogy az egyik osztályura­lom mulasztásait nem lehet a másik osz­tályuralom bűneivel helyrehozni. Éppen a tekintély összetörése folytán rás­zúdult rettenetes események tanítottak meg arra, hogy alig van sürgősebb teendőnk, a nemzeti újjáépítésnek alig van nélkülöz­hetetlenebb feltétele mint a tekintélynek helyreállítása. A tekintély helyreállítása — A feladat kettős: a lelkekben újból felidézni azt a készültséget, mely önként meg tud hajolni és közhatalmakat ak­ként szervezni, hogy az az önkéntes meghajlás lélektanilag minél könnyebben legyen elérhető.. •­­ Mi visszatérhetünk, ha attól elsza­kadtunk volna, arra a vallási alapra, amelyet nekünk a kereszténység ad. És ez a visszatérés jelenti a tekintélyelvinek újjászületését a szó krisztusi értelmében. — „A pogány­ok fejedelmei uralkodnak fölöttük — mondotta az isten fia — és akik hatalmat gyakorolnak rajtuk, ke­gyelmeseknek neveztetnek. Ti azonban ne így, hanem aki nagyobb köztetek, az le­gyen kisebb, és aki elöljáró, az legyen, mint a szolgáé” — íme a közhatalom krisztusi meg­határozása, melynek szeretet az alapja. Az ily­ent­ő hatalom tekintély, mert könnyen talál meghajlást, mert állandóan áthatja az a tudat, hogy másokért való. — A tekintély helyreállításának egye­düli, de biztos útja tehát a tekintély krisztusi felfogásának lehető legtökélete­sebb megvalósítása a közhatalmakban és szellemének terjedése a tömegekben. Milyen legyen a mai világ ? Fehér világnak nevezik ezt a mien­ket, ellentétben a vörössel. Hát legyen igazán fehér, erkölcsileg szeplőtelen, hoz­­záférhetetlen, mint a keresztény zászló becsületéhez, ülik. Legyen igazságos, min­den törvényt, minden jogot tisztelő, min­den önkény­kedést kizáró, legyen fegyelme­zett. Legyen önzetlen, legyen munkás­, úgy maguk, a közhatalom letéteménye­sei nagy feladatok teljesítésében, mint az egyesek a társadalom felvirágoztatásában. — De mindez nem elég, mert legfon­tosabb a szeretet. A múlt társadalomnak főbűne volt, hogy nem volt benne elég szeretet és ezért büntette őt talán az Isten a kommunizmus, ostorával. Ret­tentő volna, h­a­ bennünk még a múlt társadalmánál , is kevesebb szeretet volna. A szeretetben élt Krisztus tovább. Nemcsak Isten örök életével, hanem él bennünk, érezzük őt, hozzászólunk, hall­juk szavát, szomorúságunkban hozzá­fordulunk, isteni rendeltetése folytán vele táplálkozunk. Ő e szeretet által akart uralkodni, a szeretet által történt meg az, hogy Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol; az ő sze­retet­ében élheti győzhet, uralkodhat, pa­rancsolhat a nemzet, amely őt követi. A magyar katolikus társada­lom kimagasló alakjának beszéde után perceken át visszhangzottak a Vigadó falai a közönség szűnni nem akaró dörgő éljeneitől és tapsaitól. Apponyi hatalmas beszédével be­fejeződött a második nyilvános ülés és a közönség a kiváló szónok élte­tése közben oszlott szét Együta gyűlések Giess­wein Sándor pápai prelátus ked­den reggel 9 órakor nyitotta meg a Magyarországi Katolikus Tanulók köz­gyűlését. A gyűlésen Kacsán Károly tit­kár jelentést terjesztett elő a tanítóság jelenlegi viszonyairól, majd Száva Já­nos, a Keresztény Magyar Tanárok és Tanítók Országos Szövetségének elnöke üdvözölte a rön­­­­ölést. Ezután a köz­gyűlés egyhangúan Öveges Kálmán igaz­gatót választotta meg világi elnökké. Az előadások során Giesswein Sándor pápai prelátus a társadalmi osztályok harmóniájáról beszélt. Rámutatott arra, hogy az utóbbi években a vidék népé­ben óriási változás ment végbe, mely a falu és a város közötti ellentétek nagy elfajulását eredményeit®. Kedden délelőtt alakult meg a Kalopus Gyermekvédelmi Központ, melynek célja a gyermekvédelemmel foglalkozó összes katolikus egyesületeket és intézményeket egy középpontba tömöríteni. Az alakuló közgyűlésen megjelent Bendrd Ágost dr. népjóléti miniszter is. Báthy László pre­­látus-kanonok elnöki megnyitójában ki­fejtette, hogy a társadalmi munkának nemcsak az a feladata, hogy a gyer­mekét kenyérkeresetre tanítsa, hanem az is, hogy a krisztusi szeretetet csöpögtesse bele a kisdedek lelkébe.. Nem elég, a testet gondozni, hanem a lelket is művelni kell. A gyűlésen Benárd miniszter is felszólalt és példák­kal illusztrálta a felekezetietlen nevelés káros eredményeit. Ugyancsak kedd­­délelőtt tartott gyű­lést a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége és megállapította jövő műkö­désének program­mját. A III. nyilvános ülés a Vigadóban Ewrigha­ Pález beszéde a sajtóról A hercegprímás záróbeszéde A katolikus nagygyűlés utolsó ak­tusa a harmadik nyilvános, ülés ked­den délután folyt­ le változatlanul ha­lmas érdeklődés mellett a Vigadó zsúfolásig megtelt termeiben. A gyűlés első szónoka Bartsha Béla volt, aki hatalmas beszédben ismertette a keresztény sajtókérdést. A titok birodalma — Tisztelt Katolikus Naggyűlés! A sajtókérdésről­­ beszélni a legnehezebb dolgok közé tartozik, mert a sajtó biro­dalma a titkok és rejtelmek birodalma. A sajtó hatását az fokozza, hogy az emberek nem látják tisztán a sajtó nagy hatásait. Dávid és Góliát harca — Azt olvassuk a királyok első köny­vében, hogy az Isten népét keményen szorongatták egy időben a filiszteusok és miután számos országot letaroltak, végre Saul seregével állottak szemben. — Itt is felvonult két sereg. Az egyik oldalon az a sereg, amelynek Istene Krisztus, a másik oldalon az, melynek istene a Mammon! — Az egyik oldalon egy tábor, mely­nek törekvései az égbe nyúlnak, amely eszméiért halni is kész — és a másik oldalon egy tábor, amely minden eszmét lemosolyog, amelynek a föld nem más, mint élvezetek és féktelen va­gyonszer­zés színhelye. — A világháború maga sem volt egyéb, mint a keresztényellenes világiránynak egy diadalmas sakkhúzása, mert ebben a háborúban nem a nemzetek küzdöttek egymással szemben, nem tábornokok és nem diplomaták ügyetlenkedése folytán borult lángba Európa, a mélyebben lá­tók régóta tudták, hogy a főgyújtogató a plutokrácia üzleti érdeke volt, amely fél Európát gyarmattá akarta tenni. . A sajtó Góliát . Egy statisztikus kiszámította, h­a mgy a földkerekségen egy nap alatt körülbe­lül 30 millió lappéldány jelenik, meg, amellyel be lehetne fedni­ 40 millió négyzetméternyi területet és ha ezeket az újságokat egymásra raknék, százezer méter magasságú torony jönne ki. Te­hát ezt a sajtót is bátran nevezhetem Góliátnak, mert ez még a hat könyök és egy arasz magas Góliátnál is ma­gasabb és erősebb. — A sajtógóliátnak is van fegyvere! Az 5 dárdája az a millió toll, amelyet ő

Next