Új Barázda, 1920. október (2. évfolyam, 245-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
Szerda, 1930. október 27. UJ BARAZDAmmmmmmmatm Zrínyi kultusz a nemzetgyűlésen Zrínyi Miklós költő és hadvezér emlékezete megörökítését, születésnapjának május első vasárnapján való megünneplését fogják indítványozni a nemzetgyűlés csütörtöki ülésén a zala megyei képviselők. Emellett tudományos és hazafias egyesületek kérvényei is sürgetik azt, hogy Magyarország területi épségének leglelkesebb történelmi vezéralakjának emlékezetét a törvényhozás megörökítse. A nagy érdekű indítványt Szddeczky Lajos egyetemi tanár, a történetíró képviselő fogja előterjeszteni és megokolni. ___________________3 mmmmmammmmmmmammMatx A XHL katolikus nagygyűlés t hétfő délutáni és a keddi események Budapest, október 26. A Tantárgyűlés diszgyűlése A Katolikus Középiskolai Tanári Egyesület a katolikus nagygyűléssel kapcsolatban hétfőn délután nagygyűlést tartott.. A díszgyűlést Bitter Illés, a tanáregyesület elnöke nyitotta meg; utána Haller István, miniszter tartott nagyszabású beszédet, amelyben a magyar iskola jövő feladatait, a világnézet-,, és jellemképzést s a tudomány helyett a műveltség terjesztését tűzte ki. Ezután Csetty Ferenc nemzetgyűlési képviselő tartott előadást a jövő iskola tanárairól. A szakosztályok ülése Hétfőn délután a fővárosi Vigadó termeiben üléseztek a nagygyűlés különböző szakosztályai. A II. nyilvános ülés Hétfőn délután a főváros és az ország katolikus közönsége újból zsúfolásig megtöltötte a Vigadó termeit, hogy a XIII. katolikus nagygyűlés második nyilvános ülésén részt vegyen. Az ülésen megjelent az oláh kálváriát járt Glattfelder Gyula püspök is, akit a közönség lelkes éljenzéssel fogadott. Mikes János szombathelyi püspök beszéde — Nyugodtan.. állíthatom — mondotta — hogy háborús uszítók mi katolikusok nem voltunk, hanem a magyar katolicizmus az egész háború alatt hazafias köttelességét teljesítette és a szeretet, a békülékenység álláspontjára állt. — Amikor forradalmasitani lehetet mindent, egyedül a katolikus egyházat és a katolikus szervezeteket nem lehetett. Az úgynevezett papi tanácstól annak idején undorral fordult el mindenki. Ebben az országban a különböző keresztény felekezeteknek egy és ugyanaz az életszükséglete, egy és ugyanaz a célja és" törekvése kell hogy legyen. Hajtsa végre az ő mozgalmait minden felekezet teljes erővel, hogy azután együtt eredményesen küzdiessünk a hitetlenség, a vallástalanság, a kereszténytelenség, a harcifiatlanság ellen! (Taps.) A katolikus autonómia Ezután Hindy Zoltán dr. ügyvéd, az Országos Katolikus Szövetség igazgatója mondott beszédet. — A főváros elűzte a nyakára nőtt urakat — mondotta. — Keresztényeket választott és ennek megfelelő vezetést kíván és azt, hogy a keresztény szellemet vezeti be mindenhova. " Majd Leopold Antal dr. prelátuskanonok, hercegprímási irodaigazgató emelkedett szólásra: — A magyar katolikusokban — mondotta — közel száz esztendeje él, a vágyakozás a teljes egyházi autonómia utan A mi álláspontunk világos: a katolikus egyház ebben az országban Szent István tételes törvénye és a magyar alkotmány sarkalatos elve alapján autonóm. — Mi katolikusok az autonómiával sem jogi, sem anyagi előnyöket nem keresünk, semmiféle kiváltságra sem törekszünk. Adóinkat és tartozásainkat készségesen lerójuk a szegény államnak. A földbirtokreform és egyéb szociális intézkedések ellen semmi kifogásunk. A tartalmas beszédet a nagyszámú hallgatóság odaadó figyelemmel hallgatta s melegen ünnepelte a szónokot. Pár pillanatnyi csend után a magyar katolikus társadalom európai hírű kitűnősége, Apponyi Albert gróf lépett a pódiumra. . Apponyi Altbéri gróf beszéde a tekintélyről — Azt kívánták tőlem, hogy a tekintély elvéről szóljak, ami valóban nagyon időszerű, mert a tekintély csökkenése bajainknak, a világ bajainak egyik főforrása. Ez a gyűlés pedig, ahol a katolikus hit jegyében gyülekezünk, kiválóan alkalmas annak tárgyalására, mert Egyházunk a tekintély elvének legtökéletesebb kiépítése'. ■ — A tekintély fogalma nálunk mélyen fe- tunyatott. Mindenki okosabbnak tartja magát mindenki másnál, ki-ki a maga vágyai teljesítését követeli azintézményektől és ha ez nem következik be a kívánt módon, maga veszi kezébe a dolgot. Azok.az „egyéni akciói,amelyek nemzetünk jóhírdevén kiszámíthatatlan kárt okoztak, ebből a forrásból származnak. — A tekintély helyreállítása egyik legfontosabb feladatunk, de hogy ezt tetessük, mindenekelőtt a bajnok forrásaitkell ismernünk. A tekintély hanyatlásának okai ■ — A tekintély hanyatlásának okai, mindkét oldalról idézhetők. Azoknál, akik a tekintélyt képviselik, éppúgy, mint azoknál, akiknek azt elismerni kellene. — Ha valaki a tekintély történetét megírná, úgy arra az eredményre jutna, hogy az isteni tekintély tiszteletben tartása volt mindig és mindenütt az emberi tekintély fennállhatásának alapja. Sajnos a tömeglélekben ment végbe az ,a folyamat, amely sokakban kiirtotta, még többekben gyengítette az Istentől való függés igazát. Történt ez egyenes és kerülő után, ezt szolgálták a tiszta , erkölcsöt elrontó, a féktelen gazdagodást ésélvezetvágyat terjesztő, az érzékiséget ébresztő összes áramlatok. Az az irodalom, azok a színházak, azok a mozik, az az egész spekulálás az aljas ösztönök gyümölcsöztetésére, melyeket a korábbi politikai rendszer talált túlságos türelemmel nézett. A talaj elő volt készítve az összeomlásra a lelkekben, de az intézményekben is. Hihetetlen vaksággal ragaszkodtunk a vagyon kiváltságaihoz a közhatalmak szervezésében és ,ezáltal, szinte lehetetlenné tettük, hogy a kirekesztett vagyontalanok tömege e hatalmak iránt bizalommal viseltessék. És ekkor következett be a háború, minden szenvedésével, amely azonban nem oszlott meg egyenlően, amelyben a legérdemesebbek szenvedtek legtöbbet és a legméltatlanabbak nyertek. A világkatasztrófa a tekintély katasztrófája . Értsük meg, hogy ez a világkatasztrófa egyszersmind a tekintély katasztrófája is volt, mert a hatalom a közjóért van. Nos hát azoknak a hatalmaknak összessége, mely a közjót akként szolgálta, hogy előzmény nélkül való nyomorúságba döntötte a világot, szükségszerűkép eljátszotta tekintélyét. — A háború azonban önmagában mit nem hozott reánk teljes ősszet.Vér, ezt a forradalom hozta létre és ha vol ennek, a dicsőségnélküli forradalomnak valami jó oldala, úgy ez a jó abban a tapasztalásban áll, hogy a tekintély hibáit nem lehet a tekintély tagadásával kijavítani és hogy az egyik osztályuralom mulasztásait nem lehet a másik osztályuralom bűneivel helyrehozni. Éppen a tekintély összetörése folytán rászúdult rettenetes események tanítottak meg arra, hogy alig van sürgősebb teendőnk, a nemzeti újjáépítésnek alig van nélkülözhetetlenebb feltétele mint a tekintélynek helyreállítása. A tekintély helyreállítása — A feladat kettős: a lelkekben újból felidézni azt a készültséget, mely önként meg tud hajolni és közhatalmakat akként szervezni, hogy az az önkéntes meghajlás lélektanilag minél könnyebben legyen elérhető.. • Mi visszatérhetünk, ha attól elszakadtunk volna, arra a vallási alapra, amelyet nekünk a kereszténység ad. És ez a visszatérés jelenti a tekintélyelvinek újjászületését a szó krisztusi értelmében. — „A pogányok fejedelmei uralkodnak fölöttük — mondotta az isten fia — és akik hatalmat gyakorolnak rajtuk, kegyelmeseknek neveztetnek. Ti azonban ne így, hanem aki nagyobb köztetek, az legyen kisebb, és aki elöljáró, az legyen, mint a szolgáé” — íme a közhatalom krisztusi meghatározása, melynek szeretet az alapja. Az ilyentő hatalom tekintély, mert könnyen talál meghajlást, mert állandóan áthatja az a tudat, hogy másokért való. — A tekintély helyreállításának egyedüli, de biztos útja tehát a tekintély krisztusi felfogásának lehető legtökéletesebb megvalósítása a közhatalmakban és szellemének terjedése a tömegekben. Milyen legyen a mai világ ? Fehér világnak nevezik ezt a mienket, ellentétben a vörössel. Hát legyen igazán fehér, erkölcsileg szeplőtelen, hozzáférhetetlen, mint a keresztény zászló becsületéhez, ülik. Legyen igazságos, minden törvényt, minden jogot tisztelő, minden önkénykedést kizáró, legyen fegyelmezett. Legyen önzetlen, legyen munkás, úgy maguk, a közhatalom letéteményesei nagy feladatok teljesítésében, mint az egyesek a társadalom felvirágoztatásában. — De mindez nem elég, mert legfontosabb a szeretet. A múlt társadalomnak főbűne volt, hogy nem volt benne elég szeretet és ezért büntette őt talán az Isten a kommunizmus, ostorával. Rettentő volna, ha bennünk még a múlt társadalmánál , is kevesebb szeretet volna. A szeretetben élt Krisztus tovább. Nemcsak Isten örök életével, hanem él bennünk, érezzük őt, hozzászólunk, halljuk szavát, szomorúságunkban hozzáfordulunk, isteni rendeltetése folytán vele táplálkozunk. Ő e szeretet által akart uralkodni, a szeretet által történt meg az, hogy Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol; az ő szeretetében élheti győzhet, uralkodhat, parancsolhat a nemzet, amely őt követi. A magyar katolikus társadalom kimagasló alakjának beszéde után perceken át visszhangzottak a Vigadó falai a közönség szűnni nem akaró dörgő éljeneitől és tapsaitól. Apponyi hatalmas beszédével befejeződött a második nyilvános ülés és a közönség a kiváló szónok éltetése közben oszlott szét Együta gyűlések Giesswein Sándor pápai prelátus kedden reggel 9 órakor nyitotta meg a Magyarországi Katolikus Tanulók közgyűlését. A gyűlésen Kacsán Károly titkár jelentést terjesztett elő a tanítóság jelenlegi viszonyairól, majd Száva János, a Keresztény Magyar Tanárok és Tanítók Országos Szövetségének elnöke üdvözölte a rönölést. Ezután a közgyűlés egyhangúan Öveges Kálmán igazgatót választotta meg világi elnökké. Az előadások során Giesswein Sándor pápai prelátus a társadalmi osztályok harmóniájáról beszélt. Rámutatott arra, hogy az utóbbi években a vidék népében óriási változás ment végbe, mely a falu és a város közötti ellentétek nagy elfajulását eredményeit®. Kedden délelőtt alakult meg a Kalopus Gyermekvédelmi Központ, melynek célja a gyermekvédelemmel foglalkozó összes katolikus egyesületeket és intézményeket egy középpontba tömöríteni. Az alakuló közgyűlésen megjelent Bendrd Ágost dr. népjóléti miniszter is. Báthy László prelátus-kanonok elnöki megnyitójában kifejtette, hogy a társadalmi munkának nemcsak az a feladata, hogy a gyermekét kenyérkeresetre tanítsa, hanem az is, hogy a krisztusi szeretetet csöpögtesse bele a kisdedek lelkébe.. Nem elég, a testet gondozni, hanem a lelket is művelni kell. A gyűlésen Benárd miniszter is felszólalt és példákkal illusztrálta a felekezetietlen nevelés káros eredményeit. Ugyancsak kedddélelőtt tartott gyűlést a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége és megállapította jövő működésének programmját. A III. nyilvános ülés a Vigadóban Ewrigha Pález beszéde a sajtóról A hercegprímás záróbeszéde A katolikus nagygyűlés utolsó aktusa a harmadik nyilvános, ülés kedden délután folyt le változatlanul halmas érdeklődés mellett a Vigadó zsúfolásig megtelt termeiben. A gyűlés első szónoka Bartsha Béla volt, aki hatalmas beszédben ismertette a keresztény sajtókérdést. A titok birodalma — Tisztelt Katolikus Naggyűlés! A sajtókérdésről beszélni a legnehezebb dolgok közé tartozik, mert a sajtó birodalma a titkok és rejtelmek birodalma. A sajtó hatását az fokozza, hogy az emberek nem látják tisztán a sajtó nagy hatásait. Dávid és Góliát harca — Azt olvassuk a királyok első könyvében, hogy az Isten népét keményen szorongatták egy időben a filiszteusok és miután számos országot letaroltak, végre Saul seregével állottak szemben. — Itt is felvonult két sereg. Az egyik oldalon az a sereg, amelynek Istene Krisztus, a másik oldalon az, melynek istene a Mammon! — Az egyik oldalon egy tábor, melynek törekvései az égbe nyúlnak, amely eszméiért halni is kész — és a másik oldalon egy tábor, amely minden eszmét lemosolyog, amelynek a föld nem más, mint élvezetek és féktelen vagyonszerzés színhelye. — A világháború maga sem volt egyéb, mint a keresztényellenes világiránynak egy diadalmas sakkhúzása, mert ebben a háborúban nem a nemzetek küzdöttek egymással szemben, nem tábornokok és nem diplomaták ügyetlenkedése folytán borult lángba Európa, a mélyebben látók régóta tudták, hogy a főgyújtogató a plutokrácia üzleti érdeke volt, amely fél Európát gyarmattá akarta tenni. . A sajtó Góliát . Egy statisztikus kiszámította, ha mgy a földkerekségen egy nap alatt körülbelül 30 millió lappéldány jelenik, meg, amellyel be lehetne fedni 40 millió négyzetméternyi területet és ha ezeket az újságokat egymásra raknék, százezer méter magasságú torony jönne ki. Tehát ezt a sajtót is bátran nevezhetem Góliátnak, mert ez még a hat könyök és egy arasz magas Góliátnál is magasabb és erősebb. — A sajtógóliátnak is van fegyvere! Az 5 dárdája az a millió toll, amelyet ő