Új Barázda, 1921. január (3. évfolyam, 2-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

2 olyen internákra a kegyelmezés nem vonatkozhatik. Az inernálás megszüntetése szempontjából kormányzói kegyelmi elhatározásra nincs szükség, mert a fennálló szabályok értelmében az illetékes rendőrhatóság, végső fokon a belügyminiszter saját belátása szerint bármikor megszüntetheti az internálást. • Az eddigi internáló határozatoknak rendszeres felülvizsgálata folyamatban is van a zalaegerszegi internálási táborban. E bizottság működésének eredményeképpen az internáltaknak nagy részét azóta szabadlábra is helyezték. Az említett bizottság ez időszerint is folytatja munkáját. Milyen az új községi választójog Ferdinándy Gyula belügyminiszternél a tegnap és tegnapelőtt tartott főispáni értekezleten megállapították azokat a módosításokat, amelyeket a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslaton végrehajtanak. A módosított törvényjavaslattervezetről a következő értesítést szereztük : " A közgazdasági reformra vonatkozólag a vármegyékben a kanális rendszer érvényesül, amelynek az a célja, hogy a vármegyei társadalmi erőket összpontosít. A vármegyékben és városokban a választásba oltott virilizmus, a községekben pedig, tekintettel a községek kifejezett gazdasági jellegére, egyharmad részben a nyers virilizmus, egyharmad részben pedig a választásba oltott virilizmus érvényesülne, az utóbbi olyképpen, hogy a harminc korona egyenes , állami adót fizetők az úgynevezett kis virilisták volnának választhatók. A választójog általános, titkos, tíz évi állampolgársághoz, tíz évi vármegyei területen való lakáshoz van kötve. Képviselői beszámoló Örffy Imre dr., a szekszárdi kerület képviselője most tartotta meg kerületében beszámolóit. Választói mindenütt nagy szeretettel fogadták és tántoríthatatlan bizalmukról biztosították. Különösen lelkes volt fogadtatása szülővárosában, Szekszárdon, ahol a földmíves népre alapozott hazafias és keresztény erkölcsi alapon nyugvó politikájának ismertetése, a sok ezer főnyi hallgatóságnál nagy tetszésre talált. Beszámolójában rámutatott, hogy az alkotmányjogi reformok elől való kitérést lehetetlennek tartja, de óva int minden radikalizmustól. A királykérdés személyi része ma még nem érett, feszegetése időelőtti, de a nemzetgyűlés egyedüli illetékességét ebben a kérdésben sem szabad kétségbe vonni A földmunkásoknál különösen az a kijelentése váltott ki nagy hatást, hogy Schandl Károly képviselőtársával együtt ők voltak azok, akik a birtokreform törvénytárgyalása során a földigényeknek a szomszédos községekre való kiterjesztését javasolták és keresztül is vitték. Oláh politikus hazája bomlásáról Marghitonian szenzációs bivdlala az oláh kormánnyal szemben • Budapest, január 13. Marghilomán Sándor, az oláh konzervatív haladópárt elnöke legutóbb szenzációs beszédet mondot. Ennek a mérsékelt államférfiúnak éles kijelentései a legszélesebb politikai körökben kínos feltűnést keltettek. Beszéde során súlyos vádakkal illette a jelenlegi oláh kormányt. — Az ország helyzete — úgymond — leírhatatlanul siralmas .A közigazgatási anarchia teljes, a gazdasági és pénzügyi összeomlás elkerülhetetlen Már kizárólag a hadsereg mesterségesen s csak kegyetlenkedés árán fenntartott fegyelme őriz meg bennünket, hogy az anarchia martalékává ne legyünk. A földmivesnek Erdélyben a magyarságtól elkobzott töldeket adják oda, de ugyanakkor a zsarolók mindenéből kifosztják a földdel foglalkozókat- ÚJ Baltík/A Péntek, 1923. január 14. Szentiványi József az elnyomott felvidéki szövetkezetekért A tótföldi szövetkezetek elszakadtak a cseh központtól Budapest, január 13. A felvidéki magyar szövetkezetek nemrégiben kimondották a cseh központtól való elszakadásukat. Ez a fellépés méltó és súlyos visszhangja a genfi nemzetközi szövetkezeti kongresszus tiltakozásának a csehek túlkapásaival szemben. Birtokunkban van a gerfiek szövetkezeti kongresszuson elmondott beszédje Szentiványi Józsefnek, aki mint nemzetgyűlési képviselő faja érdekében valósággal a hősi elszántság szavait hallatja már hónapok óta a prágai parlamentben. A szózat előbb mélyreható gazdaságpolitikai jellemzését nyújtja a szövetkezetnek, mint közszükségletnek, majd maró gúnnyal és felsőbbséggel mond bírálatot a pozsonyi cseh szövetkezeti központ hatalmi szerepéről. A pozsonyi központi szövetkezet — úgymond — a nagytőke szolgálatában áll és annak egyik felszívó szervévé alacsonyodik le. Kénytelen nagy nyereséghajhászással dolgozni, a közvetlen beszerzés helyett a bankkereskedelmet venni igénybe. A szövetkezet szervezete nem teszi lehetővé a hozzátartozó szövetkezeteknek a vezetésre való befolyását és ellenőrzését. Előttem fekszik a németországi szövetkezetek alapszabálya, a csehországi cseh és német szövetkezetek központjának szervezeti leírása, ismerem a magyarországi központi szövetkezetek szervezetét és sehol nem látom így kiszolgáltatva a szövetkezeteket a saját központjuknak. És vájjon összeegyeztethető-e az ilyen szervezet az ezen a téren is feltétlen szükséges demokráciával ? A szövetkezeteknek mérlegeik elkészítése megközelítően sem lehetséges. Ha itt-ott mégis adnak zárszámadást, az túlnyomó részt helytelen, de mindenesetre teljesen megbízhatlan képét mutatja vagyoni helyzetüknek. Ennnek a helyzetnek természetes folyománya a szövetkezetek lassú pusztulása. Szentiványi így végezte beszédét : — Ki akarom jelenteni, hogy a kritika jogáról soha lemondani nem fogok. Szükségét látom megállapítani, hogy 1. A cseh kormány szövetkezeti politikája a jövőben, váró nagy feladatok megoldását lehetetlenné teszi. ■2. A központi szövetkezet mai formájában a szövetkezeti kereskedelem minden irányának, de különösen szociális jelentőségének kifejlesztésére, teljesen alkalmatlan. A gyönyörű beszéd hatása alatt született meg azután a kongresszus erélyes állásfoglalása. HÍREK — időjárás. Az időjárásban lényeges változás nem történt. — Belicska Sándor honvédelmi miniszter jövő keddi audienciája egyéb elfoglaltsága miatt elmarad. — Hatszázhuszonötezer korona Széchenyi István gróf műveinek kiadására. A Magyar Történelmi Társulat ma tartod igazgató választmányi ülésén az elnöki jelentés szerint Széchenyi István gróf összes művei kiadásának költségeire magánosoktól négyszázhuszonötezer korona, a főváros tanácsától pedig kétszázezer korona érkezett. — A soproni gyáriparosok tiltakozása a magyar föld megrablása ellen. Sorondot jelentitt'! Az itteni gyáriparosok kedden délelőtt népes gyűlésen tiltakoztak az átcsatolás ellen. A felszólaltak valamennyien hangoztatták, hogy Nyugatmagyarország gyáripara az átcsatolással rövid idő alatt teljesen tönkre menne. Elhatározták a gyűlésen, hogy a kereskedők és iparosok bevonásával nagy küldöttséget menesztenek a miniszterelnökhöz és kérni fogják, tegyen meg mindent, hogy az átcsatolás meg ne történhessék. A küldöttség tagjai a jövő hét csütörtökén, január 2-án érkeznek Budapestre. A Pest vármegye közigazgatási bizottságának ülése. Ma délelőtt tartolta Pestvármegye közigazgatási bizottsága rendes hagi ülését Pressly Elemér dr. főispán elnöklete alatt .Erdélyi Lóránt dr. főjegyző telte meg előterjesztését a bizottságnak az albizottságok kiküldése iránt, melyet elfogadtak. Majd a községi mezőgazdasági bizottságok megalakításáról tanácskoztak. A vármegye megbzhatóbb helységeiben a bizottságokat megalakították. Utána az állategészségügyi felügyelő a keleti marhavészében foganatosított óvintézkedésekről számolt be. Az ország határainál húsz kilométeres védelmi zónát rendszeresítettek, mely zónában szigorúan ellenőrzik az állatok egészségi viszonyait, megakadályozzák a csempészést, a vásárokat és az állatok legeltetését pedig beszüntették. Ezután Petry Mór dr., a vármegye királyi tanfelügyelője jelentette, hogy a fűtőanyagban és ruházati cikkekben mutakozó nagy hiány miatt a tanítás a tankerület nagyrészében változatlanul szünetel Kiad Gellért pénzügyigazgató bejelentette, hogy december havában érvénes adóban 18,107.304 koronát fizettek be. 15.881.728 koronával többet, mint tavaly, jövedelmi adóban 10.000.000 koronát, 7 és félmillió koronával többet, mint tavaly, bélyeg- és jogilleték fejében 25 és félmillió koronát, 16 millióval többet, mint tavaly. Ezután több kisebb-nagyobb ügyet tárgyalt a bizottság, melynek befejeztével , az ülést az elnök bezárta. * — Gömbös Gyula nyílt levele a 8 Órai Újsághoz. Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselő nylt levelet intézett a 8 Órai Újság főszerkesztőjéhez, amelyben többek közt a következőket mondja : Becses lapja január 13 iki számában foglalkozik a honvédelmi miniszter úrnak a MOVE-t érintő rendeletével. Mindenek- .előtt meg kell állapítanom, hogy nemm a hivatásos, hanem a tényleges tisztekre, altisztekre és legénységre vonatkozik a miniszter úr rendelete. A nem tényleg szolgáló hivatásos tisztek tehát továbbra is aktív tagjai lehetnek az egyesületnek, a ténylegesek pedig élvezhetik jóléti intézményeinket. Meg kell állapítanom, hogy kizárólag a trianoni békének a rendeletben idézett pontjaira való tekintettel történt az intézkedés, amely szerint a hadsereg semmiféle egyesülettel szorosabb kapcsolatban nem lehet. Eredeti rendeltetéseit sem lépte túl az egyesület, mert nekünk célunk volt a keresztény társadalmat, de elsősorban a hadsereg kötelékéből eltávozott tisztikart a kereskedelem mezejére vezetni és ebben segítenek bennünket az összes keresztény vállalatok, elsősorban a Hangya és a MOVE fogyasztási szövetkezet. Szükség volt és van a kereskedelmi ténykedésre azért, mert nagyarányú testnevelési programmunkat csupán a tagdíjakból nem tudjuk anyagilag megvalósítani. Ha a vezércikk írója mielőtt a cikket írta, meglátogatott volna bennünket, azt hiszem, hogy nem itta volna meg ezt méregbe mártott tollal. Maradtam Dömbös Gyula, a MÖVE ! elnöke. Látogatás a sertésvágóhídon 5627 métermázsa sertést fogyasztott decemberben Budapest — Az „Új Barázda" tudósítójától — Budapest, január 13. A milliós főváros élelmezésének akadálytalan tébonybirtásából fontos szerepet tölt be a busapesti sertésvágóhíd, amelyet nagyarányú munkájának megfelelően teljesen modernül villany erőre szereltek fel. A vágóhídon hatszázezer sertést vágnak naponta. Bizonyosan érdekli olvasóinkat egy ilyen nagyüzem berendezése, ezért az Új Barázda munkatársa megtekintette a városon kívül fekvő vágóhíd üzemet és annak munkájáról a következőkben számol be: A vágóhíd egyik oldalán elreteszelt ólaikban még vígan röfögnek a halálraszánt kocák. Majd élénk visítás hangzik, mert egy termetes, véreskötényű mészároslegény lép közéjük és kitereli a halálraszánt áldozatokat. Közel két mázsás példányok haladnak mit sem sejtve a vágócsarnok felé. A kockakövekkel padlózott csarnokban felnyitnak egy csapóajtót és beterelik a kocákat. Két markos legény megragadja az egyik kétmázsás tiltakozó jószágot és hátsó lábait összekötve, egy horogba illeszti. Megindul a villanyerőre járó gép és hátsó lábainál fogva a magasba emeli a sertést, úgy, hogy az fejjel lóg lefelé. A szúrómester kényelmesen késéhez nyúl és az áldozatba döfi. Egy éles visítás és máris megindul a leszúrt áldozat a villanyerőre járó csigán a forrázóba és már is egy másik áldozat lóg az első helyen Percenkint húsz ilyen tehetetlen áldozatot végeznek ki. A leszúrt állat a csigán a nagyforrázó medencébe jut, ahol megforgatják és a tisztogató asztalon szőrétől megtisztítják. A megkopasztott sértés a felső sínen nyugvó csigán tovább gördül, jön a boncoló legény és felhasítva a sertést, belső részeit kiszedi és tovább löki a csigán. Egy másik hentes egény a szalonnát fejti le róla, amelyet kocsikra raknak és a hűtőházba visznek. A szalonnától megfosztott tetem tovább gördül csigapályán az udvaron át a nyílt hűtőbe, ahol már néhány száz társa várakozik reá, hogy a készen álló villamoskocsikba rakják és a szalámi gyárba vigyék. A lefejtett sertés busát egészben szaláminak dolgozzák fel. A szalonnát pedig a közalkalmazottak révére dolgozzák fel. A szalonnát kocsikon a hűtőből a feldolgozóterembe viszik. Hatalmas őrlők az egészben lefejtett szalonnát apró darabokra vágják, ahonnan egy több hektoliter tartalmú katlanba kerül és kiolvaszszák. A kiolvasztott zsir fokozatosan a hűtőkádba kerül, ahol azt addig kavargatják, amíg az lehűl. Innen kerülsz a zsirbordókban, ahol megvárják, míg teljesen megszilárdul. A megfagyasztott zsíros hordóra a pintér feneket rak. Számot tesznek a hordóra ,és már is viszi a fogyasztási szövetkezetek kocsija rendeltetési helyére. A vágóhídi vámhivatalban megkérdeztük, hogy december hóban Budapest mennyi sertést fogyasztott el. A sertésvágóhídról bekerült mennyiség 5627 méter mázsa volt. Ezenkívül — mondotta a felügyelő — nagyon sokat feldolgozottan hoztak fel Budapestre, amely nem itt kerül vám alá. A budapesti hentesek leszúrásra és letisztításra hozzák ide az állatokat, de a sonka és kolbász stb. készítése már a hentesüzletekben történik. Külön csarnok van 3 betek feldolgozására is. Tizenhat medencében tisztítják, mossák a beleket, amelyeket azután henteseknek adnak el. A forró vizet egy gőzkazán szolgáltatja. Kívül az udvaron közel ezer sertés teteme lóg a függőcsigán. A vágóhíd kövezett udvarán vízzel vegyített vér folyik. * • összehasonlítjuk a falu egyszerű kis ünnepélyét a város rideg, gépi, vágóhídi munkájával. Ha több fáradságba is kerül a villanygépek rideg munkájánál, mégis mennyivel szebb a falusi disznótor.