Új Barázda, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
, e 2 gazdák, akik száztízezer katasztrális holdon mivelik a földet, memorandumban közölték a miniszterrel kívánságaikat. A gazdák kérik, hogy a terhek nagyobb részét helyezzék irgalmatlanul a nagybirtokra és a holtközi birtokra, továbbá, hogy azt a birtokot, amelyen adósság van, tehermentesítsék, mert hiszen az adós nem fizethet hitelezője helyett. A gazdák kárhoztatják a fokozatosságot és kívánják, hogy a fokozatosságot ne a kis- és középbirtokra alkalmazzák, hanem az ezer holdas birtoktól kezdve fölfelé. Igen magasnak tartják a harminc kilogrammos kezdő adókulcsot, mert Hódmezővásárhely termése kis holdanként átlag ötmázsa búzának felel meg. A kezdő kulcs szerintük legfeljebb 17 kiló lehet a kataszteri jövedelem egy koronája után. Hegedűs pénzügyi műveletét a külföldön folytatja Délben a Fekete Sas szálló dísztermében a miniszter tiszteletére háromszáz terítékű társasebédet rendeztek, amelyen a polgármester pohárköszöntője után Hegedűs Lóránt pénügyminiszter emelkedett szólásra és bejelentette, hogy itthon pénzügyi műveleteinek csak egyharmadát tudja bevégezni, a második harmadot Párisban és Londonban, a harmadikat pedig Amerikában kell elvégeznie. Ha azonban itthon elbuktatják, nem mehet a külföldre sem. A legnagyobb amerikai egyetem meghívása azt jelenti, hogy sikerült a magyar névnek becsülést szerezni. Poharát azokra a magyarokra ürítette, akik most nem lehetnek jelen, hanem Délmagyarországon, Erdélyben és a Felvidéken gondolnak vissza reánk. Hazafias ünnepély Vásárhelykutason Délután a miniszter a vásárhelykutasi pusztára ment, rokona, Csiky János orvos családjának meglátogatására, öt órakor a Szay-féle szélmalom előtt a Kutas-pusztán a vásárhelyi tanyákról hosszú kocsisorral megérkeztek Szddeczky Lajos választói, hogy meghallgassák a pénzügyminiszter beszédét. Tóth Bálint, a kutasi Gazdakör elnökének üdvözlő szavaiban arra kérte a minisztert, ismertesse a földváltságról szóló törvényt és nyugtassa meg a vásárhelyi tanyák hazafiasan érző kisgazdáit, akiknek legfőbb kívánságuk, hogy az ingatlan vagyonváltságot a földbirtokreform végrehajtásával egyidejűleg oldják meg. Hegedűs Lóránt örömének adott kifejezést, hogy a gazdatársadalom hazafias áldozatkészséggel kész a terhek viselésére. A tanyai kislányok pruszokban, pártában gyönyörűen sikerült ünnepélyt rendeztek. Szabó Bözsike és Rácz Iduska szavaltak, majd Szabó Gyula tanító vezetésével a leánykák hazafias énekeket adtak elő. A minisztert nagyon meghatotta az a kedves ünneplés és melegenüdvözölte a szereplőket. Ezután Szádeczky Lajos mondott rövid beszédet és rámutatott, hogy a falu mellett immár a tanya is vezető szerephez jut és részt kér az ország újjáépítésében. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter az ezer főre menő tanyai közönség előtt hosszabb beszéd keretében ismertette pénzügyi rendszerét, különösen az ingatlan vagyonváltság javaslatát és bejelentette azokat a módosításokat, amelyekben Szentesen és Hódmezővásárhelyen a kisgazdatársadalom képviselőivel megegyezett. A tanyai nép nagy figyelemmel hallgatta a pénzügyminiszter fejtegetését és helyeselte a módosításokat. Végül Oreguss Máté, a Magyar Gazdaszövetség alelnöke kérte a minisztert a tanyai közönség nevében, hogy haladéktalanul valósítsa meg a jösd vagyonváltságát, mert a gazdatársadalom a helyzet bizonytalansága miatt már-már türelmetlen. A miniszter csütörtök reggel indult vissza automobilon Szentesen át a főváosba. (b.) | Megszigorítják az iskoláztatás kötelezettségét Fejlesztik a szésoktatást — Vass József közoktatásügyi miniszter megoldja a tanyai iskolák kérdését — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, június 30. Bottlik József elnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Miután harmadszori olvasásban is elfogadták a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot, áttértek az iskoláztatási kötelezettség kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Szabó József (biharnagybajomi) előadó ismerteti a javaslatot. Rámutat arra, hogy Magyarországon igen nagy az analfabéták száma. Vidéken a gyermekek legnagyobb része most sem járt iskolába, a fővárosban a tanulók 40 százaléka megbukott. Ez a társadalom megroppanására vezet Gondot kell fordítani a gyermekek erkölcsi nevelésére. Fokozzuk a tanítók képzettségét, mert csak így lehet a törvényjavaslat sikerét biztosítani. A javaslat büntető rendelkezéseit, amelyek a szülőket kényszerítik gyermekeik iskoláztatására, helyesnek tartja. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés.) Cserti József felszólalása után Derencsér István ismerteti statisztikai adatok alapján a magyar iskoláztatás elmaradottságát. A tanyai iskoláztatás reformjára nézve módosító javaslatot nyújt be, hogy olyan major, uradalom, telep, vagy közösség, ahol az iskolaköteles gyermekek száma a húszat meghaladja, köteles nép- és gazdasági iskolát felállítani. Ahol az iskolaköteles gyermekek száma nem éri el a húszat, az illető major vagy tanya négy kilométeres körzeten belül társuljon más majorokkal az iskolák felállítására. A majorok és uradalmak kötelezzék magukat, hogy a gyermekeket járműveiken az iskolába szállítják. A javaslatot általánosságban elfogadja. (Helyeslés.) 10 ezer kataszteri holdra esik egy iskola illa gyár Kázmér megemlíti, hogy az Alföld nagyobb városaiban 10 ezer katasztrális holdra esik egy iskola. Ezzel kapcsolatban foglalkozik a tanyai nép kultúrájával és sürgeti az iskolai építkezések megindítását. Slachta Margit kijelenti, hogy a javaslathoz a részletes tárgyalás során több módosítást nyújt be. A közoktatásügyi miniszter beszéde Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. A tanítóknak állami státusba való behozatala és a tanítói nyugdíj ügyében tárgyalások indultak meg és türelemre kéri a tanszemélyzetet. Még nem tudja, hogy a tanyai iskolák kérdését, hogy lehetséges megoldani, de kéri, vegyék tudomásul, hogy az egyes vidékek különleges helyzete szerint fog cselekedni, hogy elérhessük azt, hogy a most kezdődő iskolai évben megkezdődjön a tanítás. A tanyai internátusok örömmel üdvözli Gerencsér Istvánnak gondolatát a tanyai oktatást illetőleg, ugyancsak a népiskolai oktatást illetőleg ezeket megfontolás tárgyává fogja tenni és amint csak lehetséges, megvalósítja. A tanyai internátusokra vonatkozólag felhozott kifogásokat nem tartja annyira nehezeknek, mert a tanyai internátusoknak nem az a rendeltetése, hogy kivonja a tanyai népiskolákból és a körülötte lévő kis kultúrközpontokból a gyermekeket, hanem, hogy az iskola mellett legyen egy napközi otthon és ez azt a célt szolgálná, hogy a két félnap között ne kelljen a gyermekeknek hazamenni, de mégse maradjanak ellátás nélkül, gondoskodni akar róluk meleg ebéddel és meleg szeretettel. (Helyeslés és taps) Kéri a nemzetgyűlést, fogadja el a javaslatot. (Élénk éljenzés és taps.) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban egyhangúlag elfogadta. Az elnök javaslatára elhatározták, hogy a legközelebbi ülés holnap, pénteken délelőtt 10 órakor lesz. Szünet után áttértek a bejelentett sürgős interpellációkra. Cserti József a boradó kivetésénél észlelt visszásságokat teszi szóvá. Az interpellációt kiadják a pénzügyminiszternek. Vizsgálat a váci fegyház vezetősége ellen Hornyánszky Zoltán interpellációt intéz az igazságügyminiszterhez, van-e tudomása arról, hogy a váci fegyházban a fegyelem meglazult és hogy Mautner István ügyében, aki 1921 június 21-én megszökött, megindult-e a vizsgálat. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter azonnal válaszol az interpellációra. Szigorú vizsgálatot indított a váci fegyintézet dolgában. Sajnálatos tény, hogy egy Mautner nevű fegyenc megszökött. Súlyos hibának tartja, hogy ez bekövetkezett és azonnal intézkedett. A fegyintézet igazgatója már nincs a helyén, helyette más áll az intézet élén. A vizsgálat folyik és nem maradhat következmények nélkül. A fegyencek azért vannak összezárva, mert nincs elegendő helyiség. Reméli, hogy a ma harmadszori olvasásban elfogadott törvényjavaslat segít majd a bajokon. Kéri válaszának tudomásul vételét. (Éljenzés.) A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette. Bodor György eláll interpellációjától, mert a belügyminiszter konkrét panasza ügyében megígérte a vizsgálat lefolytatását. Az ülés egynegyed három órakor ért véget. Schioppa pápai követ beszentelte az uj ceglédi harangokat A. UJ BARÁZDA tudósítójától — Cegléd, junius 30. Tegnap reggel érkezett Schioppa Lőrinc pápai követ Ceglédre, hogy a harangokat beszentelje. Kíséretében voltak Valler István volt miniszter, a város képviselője, Csernyus Mihály nemzetgyűlési képviselő, nagyszámú világi és különféle szerzetes papság. Tíz órakor robogott be a főpap vonata. Az állomáson fejedelmi fogadtatásban részesítették. Majd a főtemplomba vonult a menet, ahol mise volt nagy papi segédlettel. Az istentiszteletet "a harangszertelés követte. Ezután ebéd volt, amelyen a pápai követ hatalmas beszédet intézett az ünneplő magyarokhoz. Beszédének befejezésekor elővette a piros-fehér-zöld robogót és elragadtatva a magyarok iránt érzett legbensőbb érzelmektől, megcsókoltaa azt és ezeket mondotta: — Én, aki egybeforrtam a magyar nemzettel, szeretném minden egyes ceglédi magyart magamhoz ölelni és megcsókolni. Ezt ennyi ünneplővel meg nem tehetem, igy előveszem ezt a szent lobogót és ezt csókolom meg, amely alatt a magyar lélek küzdött, szenvedett, de élni fog, nagy lesz és dicső. Este a pápai követ kíséretével a búcsúztató ceglédiek tömör falai közt indult vissza Budapestre. A ceglédieknek felejthetetlen ünnepe marad a pápai követ látogatása. Keeial pass alt Akivá áll az Él Konstantinápolyid Izmit •■zlaGte lángokban — Vér-JSTrdlffMH tartanak London, június 30. Az angol lapok hírt adnak arról, hogy Londonban komolyan tartanak attól, hogy a török felkelők a görögöktől kiürített Izmit szigetén vérfürdőt fognak rendezni. Izmit városa, amióta a görögök elhagyták, lángokban áll. Az égész szigeten pánik uralkodik. A szövetségesek mindent megtettek arra nézve, hogy bármely részről megakadályozzák a kihágásokat. Izmit volt mintegy az utolsó zavar a kemalisták ellen a Konstantinápolyba való bevonulás előtt. Szolimában Konstantin görög király elnöklésével haditanácsot tartottak. Hír szerint fontos határozatokat hoztak. Péntek, írái: július 1. Budapest, június 30. Földreform föld nélkül ? Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter nem volt igazságos nagyatádi Szabó Istvánhoz és ennek földmivelésügyi miniszteri elődjéhez, Rubinek Gyulához, amikor hódmezővásárhelyi beszédében kijelentette, hogy nagyatádiék földreformot akarnak csinálni föld nélkül. Azt mondja a pénzügyminiszter, hogy neki kell elvenni a földet adó fejében, különben nincs föld. A nagy pénz- és zenetudós ezzel a nyilatkozatával helytelen következtetéseknek adott alapot. Földet ő sem tud csinálni, akármilyen okos ember. Csak a meglevő földbirtokokat tudja rendelkezésre bocsátani. Erről pedig már a Rubinek-Nagy- satádi-féle földreform törvény is gondoskodott. Ez a törvény sokkal kevesebb korlátozással juttathat földet a rászorultaknak, mint Hegedűs. Mert Hegedűs csak a nagybirtokot tudja kényszeríteni föld leadására, ezt is csak 15 százalék erejéig. A földreform törvény ellenben felét, sőt nagyobb hányadát is igénybe veheti a nagybirtoknak, a háborús szerzeményű birtokokat pedig teljes egészükben birtokpolitikai célokra használhatja. Ezen a ponton tehát mégis csak előnyben van a földmivelésügyi miniszter. Most már csak az a kérdés, ki közvetíti olcsóbban a földet: a földmivelésügyi vagy a pénzügyminiszter. Itt már Hegedűs van előnyben. Mert ahogy őt ismerjük, senkit ki nem enged az utcájából addig, míg hét bőrt le nem nyúzott róla. D’Annmunzio katonái ismét elfoglalták Fiumét Véres összeütközés a Barosskikötőnél Fiume, június 30. A fiumei katonai rendőrséget most oszlatták fel. Tegnap D’Annunzio volt tengerészei, a fasciták és a légionáriusok megszállották a Barosskikötőt. A városparancsnokság katonaságot rendelt ki a kikötő elzárására, akik gyalogsági tűzzel fogadták a tengerészeket. A tengerészek visszaverték az ellenük küldött csapatokat s azután behatoltak a fiumei és susaki csatornába. A csetepaté áldozatainak száma nyolc. A mai Tisza-tárgyaláson egyik tanú Koma-Klein mellett tett hitet Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától . A tárgyalás elején Schvachulay Zoltán dr. volt kormánybiztos tesz Friedrich melletti nyilatkozatokat. Gartnert ismételt crcdilankodása miatt a bíróság kitiltotta a tárgyalóteremből. Ilosvay Gusztáv ny. határrendőrségi főnök vallomására Friedrich és Fényes hosszasan tesz megjegyzéseket. Most Boros László fegyenc kihallgatása követ-kezik, akikommunista sajtómunkásnak nevezi magát. Kéri Krammert — úgymond — belekeverték a gyilkosságba, mint ahogy rám is bűnt fogtak. A forradalmat megelőző napon, folytatja vallomását Boros, bizalmas értekezlet volt, amelyen igen tisztelt barátom és mártír halált halt vezérem Korvin-Klein Ottó... Az elnök közbevág: Azonnal megbüntetem, hogy mer ilyet mondani. A tanú azután hangot változtat és elmondja, hogy a gyűlésen a forradalom kitörésének módjáról volt szó és hogy a forradalmat november negyedikért határozták el. Ismétli, hogy Kérit és Fényest milyen naiv bizonyítékok alapján vonták bele a Tisza-perbe. Holnap folytatják a tárgyalást.