Új Barázda, 1922. április (4. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-01 / 75. szám
x • r ~ ui/ taa . *7 1933 április 1. ^ Al*la 2 Budapest, IV. évff. W. szám ISSSgiSSSjg^Megjelenik hétfő kivételével mindennap ^ h„6“P^d°^.et T.Ui. MM 0, 08-88. «Ue» 140-71 Buztos harc (*) A csonka országot Bethlen István két felé védelmezi. A győztes nagyhatalmak sok ezer állatot és százmilliárdokat követelnek tőle. A liberális, álfüggetlenségi és puccsista pártok pedig belső nyugalmát veszélyeztetik. Az ország kormányelnöke egyik és másik ellen is védekezik. Ha az antant nem enged, pusztulásunk egészen bizonyos. Fejenként 82 ezer korona követelés jut még a csecsszopóra is. Ennyit vérrel sem bír kiverejtékezni ez a szegény ország. Mikor ilyen rettenetes gond űzi az ország kormányzatát, a kormány élén állam nem hatalom, hanem hősies önmegtagadás. Mikor Németországot az első nagy jóvátételi követelések érték, a német kormány lemondott s megszaladt a védekezés elől. Bethlen és’a földmives kisgazdapárt nem dobja oda az ország gyeplőjét, ami legkönnyebb lenne, hanem szembenéz a súlyos küzdelemnek és szinte saját testével védi a magyarságot az elsöprő ár ellen. Az antant 83 ezer állatot követelt, de Bethlen miniszterelnök és Mayer földmivelésügyi miniszter alapos erőkifejtésének hatása alatt 28 ezerre szállította le követelését. Más babért fonna ebből, de Bethlen és Mayer tovább dolgoznak, hogy ezt is — mert semmi áldozatot sem bírunk el — elhárítsák a tengődő nép felől. Bethlent, aki egységes táborba hívta a veszedelem óráiban a magyar társadalmat, a kisgazda- és földművesmunkásnép, de a polgárság többi rétegei is megértették. Végtére arról van szó, hogy tanyáink, műhelyeink, tűzhelyeink megmaradnak-e, vagy összeomlanak. Megmaradt életünket, gyermekeinket védi Bethlen és a Kisgazda, Földmíves és Polgárpárt, mikor egyik kezével védekezik a kívülről jövő csapás ellen. S mi történik akkor? Álfüggetlenségiek, akik Károlyi Mihály belgrádi szerződésével véghezvitték ezt az ország,csonkítást, liberálisok, akik miatt a keresztény magyarság lerongyolódott és puccsisták, akik kalandokkal veszélyeztetik a csonka ország létét is, hátba támadják Bethlent és munkatársait. Az ország rettenetes gondját hordozók a másik kezükkel sem tudnak építeni, mert a belső ellenségek ellen kel védekezniük. Bűnös harc ez, mely „ellenzéki" jelszóval folyik- mindanynyiunk pusztulása, egy nagy és végső felfordulás lehet az ára. A Gondviselés óvjon bennünket, ha már honfitársaink nem kimérnek tőle! Bécs, március 31. Tegnap IV. Károly állapotáról egymásnak teljesen ellentmondó hírek érkeztek. A bécsi legitimista körök, amelyek összeköttetésben állanak a királyi családdal, tegnap délelőtt kaptak legutoljára táviratot Funchalból. A távirat azt mondja, hogy a halotti szentségeket a beteg határozott kívánságára adták fel neki. Megelőzően a király végrendelkezett. Páris, március 31. A madridi ABC funchall tudósítója jelenti, hogy IV. Károly csütörtökön még mindig nem volt életveszedelmen, kívül, noha állapotában javulás állott be. A tüdőgyulladás nem terjed tovább és a közérzet is javult. A királyon kívül csak két gyermeke betegedett meg, de könnyű természetű náthában. Állapotuk nem veszedelmes. Hága, március 31. Funchalból jelentik a madridi El Sol- nak. IV. Károly állapotában határozott javulás állott be, mert a gyuladási központ nem terjed tovább. A hőmérséklet csütörtök óta 39, táplálékvétel és közérzet javult, öntudat tiszta. Bécs, március 31. A Neue Freie Presse szerint Delug dr.-t nem IV. Károlyhoz, hanem gyermekeihez hívták meg. A betegek ápolásáról minden tekintetben kielégítő gondoskodás történt. Budapest, március 31. Egy Párisból pénteken délután 6 óra 50 perckor feladott szikratávirat szerint: A volt király állapota komoly. Önkívületi állapot állott be. Pusztit az árvíz IV. Károly állapota változatlanul komoly — Az új BARÁZDA tudósítójától — A „Hangya" közgyűlése Beszámoló egy év munkásságáról — A szövetkezetellenes támadások visszaverése — Dessewffy Emil, Balogh Elemér, Meskó Pál nagyhatású beszédei — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Ma délelőtt tartotta a Köztelek dísztermében a Hangya rendes évi közgyűlését, amely ez alkalommal zsúfolásig megtelt nemcsak a vidéki szövetkezetek kiküldötteivel, hanem a közgazdasági élet számottevő kitűnőségeivel. Ott voltak a többek között: Ivánka Oszkár alelnök, Mayer János földmivelésügyi, Térfi Béla közélelmezésügyi miniszterek, Schandl Károly dr. földművelésügyi államtitkár, Zichy Aladár gróf, Grünn János dr., Szüry János dr., Szabó István volt miniszterek, Ipolyi Ketler Gyula, a Futura elnöke, Jeszenszky Pál udvari tanácsos, a Mezőgazdák Szövetkezetének vezérigazgatója, Bernát István dr., a Gazdaszövetség elnöke, Förster Aurél, Matta Árpád, Czobor László, Kaliwoda Ferenc, Buday Barna, Zalesky Jenő, Erney Károly, Pajor Ignác, Andrássy Kálmán stb. Dessewffy Emil gróf elnök megnyitó beszédében melegen üdvözölte a megjelenteket s konstatálva a határozatképességet, elsősorban a megszállás alatt sínylődő testvérszövetkezetekhez szólott vigasztaló szavakkal, amelyekről a Hangya nem feledkezett meg s amelyek nehéz helyzetét a nemzetközi szövetkezeti kapcsolat révén iparkodik enyhíteni. Beszédében érintette azután a múlt év gazdasági viszonyait és annak megállapításával, hogy Csonkamagyarország hétmillió, lakosa közül immár csaknem 4 millió van a Hangya érdekköréhez kapcsolva, arra kérte a megjelenteket, hogy a további nagy küzdelmekben egyrészt a központ által kiadott utasítások szemmeltartásával, takarékossággal, másrészt a tőkeerő gyarapításával legyenek rajta, hogy a szövetkezetek mielőbb elérhessék pénzügyi függetlenségüket. A Hangya, sem pedig a kötelékébe tartozó szövetkezetek nem tértek el attól az irányelvtől, amelyet a magyar szövetkezeti mozgalom apostola, Károlyi Sándor gróf jelölt ki. Teljesen altruista szellemben munkálkodik most is a Hangya, az általa alapított és virágzó vállalatok egyedül annak a célnak a szolgálatában állanak, hogy a fogyasztók minél jutányosabban és kedvezőbben jussanak hozzá közszükségleti cikkeikhez. Tetszéssel fogadott megnyitó beszéde végén megemlékezett azokról az emberbaráti és közcélú alkotásairól is a Hangyának, amelyeket a múlt évben a nehéz gazdasági viszonyok dacárai.