Új Barázda, 1922. augusztus (4. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

1 X (‘ 1V" •/ J\ iW'\ mSm_______ m m ■ A i ^ 1933 augusztus 1, l&edd «■ O­O 1101*0110 Bu­dapest, IV. évf. 1¥3. «róm ELŐFIZETÉSI ARAB • eg«i2 «Tre HIM).— korona, r«Mrre 5®©.— korona, negyedévre 880.— kOTon*. Megjelenik, nétgő kivételével nindenup $3EHSXg7,T6s£S, IV, kerM Sannun-kim­it 1. azáis­telefon­ lawol 35-40, Iliaef 68-88, éjjel 140-91 BXivBOHIVATAL: IT. kor, Seienan­ kM 1. ukm Telefon.­ Itixsef 55-40, JTtfeevf 08-88, éjjel 140-91 Petőfi és a magor sajtó (F. L.) július havának utolsó napja hetvenharmadik évfordulója annak a napnak, amikor a legragyogóbb mai­gyar csillag kialudt a magyar égen. 1822 december 31-ike — születé­sének napja — egy ugrásnyi idő­távolságra van tőlünk, az a három­negyed század pedig, amióta Petőfit elvesztettük földi szemeink elől, meg éppen csak kurta lépés a nemzetek életének országútján. Azt kellene hin­nünk tehát, hogy ez a nemzet, amely — szerencséjére a magáénak vallhatja Petőfit, minden lehetőt elkövet a most következő szilveszter­ este világünneppé tételére. Azt várnánk, hogy a tehető­sek, a multi-milliomosok felduzzadt rétege, ha máshol oly kevéssé is teszi, itt igenis bebizonyítja fennen hangoztatott magyarságát és meg­teremti anyagi lehetőségét annak, hogy Petőfi versei a világ minden sarkába eljussanak. Való igaz, hogy a poéták emez egyik jegelsejét nem kell bemutatni a műveit nemzetek­­ tudósai és költői előtt. A legszélesebb rétegek számára azonban nemcsak külföldön, de idehaza is alig van hozzáférhetővé téve. Amíg a magyar nyelvre olcsó, jubiláris Petőfi-kötet eszméjét még mindig nem váltották valóra, addig olasz, angol, amerikai, francia, horvát, tót és még számos egyéb fordítás kiadásra vár, amelyet megfelelő fedezet hiányában nem képes közhasználatba juttatni a Petőfi­ Társaság. Most, amikor a győző népek előtt annyira rászorulunk kiváló ügyvédekre, amikor sokszoros vonzóerőt kell gya­korolnunk az elszakított területeken élő testvéreinkre, szinte nem is tud­nánk különb fényforrást állítani sö­tétbe merült országunk mögé, mint aminő a Petőfi Sándor lángelméje. Ez az a lélek, amely forróságával megpu­­hítja még az ellenség kőszivét is és kiengesztelődésre, megbecsülésre, ba­rátságra teszi hajlandóvá s a Petőfi szellemkarja az, amely együvé tud ölelni minden magyart, a csinált hatá­rokon innen és túl. Hogy tehát égig csapdossanak a köl­tőre való emlékezés örömtüzei, ez nem csupán a magyar műveltség életrevaló­ságának s egyszerű kegyeletes köte­lesség teljesítésének a kérdése. Ez a szó teljes értelmében létünk és fenn­maradásunk eszköze, harci fegyvere. Mert a magyarnak —­ meg kell mu­tatnunk — ilyen fegyverei is vannak. Ha el nem kerülhető, a hősök kard­jával kezében állja meg helyét a csa­tán, de a béke­ arzenálisa, az eszmék vezérharcosaiból való raktára is van akkora, mint a földkerekség bármely nemzetének. Itt a legfőbb alkalom, hogy Petőfi Sándor műveiben „játszi köz­nyűséggel bizonyíthassuk be emberibb életre való jogcímünket. Ne kelljen azt monda­nunk, hogy ha­ a kiskőrösi mészáros fia történetesen Amerikában született volna és éli le nagyszerű pályáját, ak­kor most kifogyhatatlan áldozatkészség és vele ezerkarú szervezet gondosko­dik híveinek szaporításáról. Ha sem­mire sincs, erre akárhogy is, kell pénznek lennie.­­ Induljon meg tehát az adományok versenye, fogjon össze a pénz és a szellem a magyar jövőért Petőfi Sán­dor halhatatlanságának jegyében. S a poéta, aki ott ül az égi kegyeltek kö­zött is első­sorban, az Urnák jobbján, megnyugodva fogja látni, hogy nem méltatlan nemzetre pazarolta gondola­tainak aranykincsét. A miniszterelnök színvallásra kényszeríti a szociáldemokratákat A polgári társadalmat egységes állásfoglalásra szólítja fel Becsületes magyar demokráciáért száll síkra Leleplezi Rassay ál-kisgazdapártját — A belügyminiszter csírájában elfojtja az országrontó sajtó működését — Négy miniszteri beszéd hangzott el a Házban — A nemzetgyűlés mm ülése A délelőtti ülés ! Huszár Károly alelnök tizenegy óra után tegn­otta még az­ illést is bejelentette, hogy­­ a felhatalmazási javaslat általános vitáját befejezték és az igazságü­gyi m­iniszter kíván szólani/ -uit.-- d­r...-..-.- . Az igazságügyminiszter felszólalása Daruváry Géza igazságminiszter beszé­dében a független magyar bíróságot ért támadásokkal foglalkozik. Hébert szocia­lista képviselő rendkívül hevesen támadta a bíróságot. Bármely hevesek voltak is ed­dig a viták, a bíróságot mindig kihagyták a vitákból, mert ez felel meg alkotmányunk alapelveinek. Hibelt mondotta, hogy a bí­rák elfogultak, mert áthelyezésük a kormány­tól függ. A függetlenség kérdésével semmiféle összefüggésben sincs a bírák előmenetele. 1871 óta mindig a kormány előterjesztésére történtek a kinevezések és ez a bírák függetlenségét sohasem érintette. Egyéb­ként minden művelt államban a bírák ki­nevezése a végrehajtó hatalom útján tör­ténik. Reméli, hogy ez a minden alapot nélkülöző támadás elszigetelt marad, m­ert igen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a bíróságok tekintélye érintetlen maradjon. A nemzet a legteljesebb bizalommal viseltetik a bíróság iránt és a nemzet­gyűlésen is egyes fontos, vitás kérdéseket a független magyar bíróság elé kívántak utalni. (Helyeslés.) Az igazságügy miniszter ezután az am­nesztiarendeletről szól. Rossz szolgála­tot tesznek a nemzetnek azok, "akik a trianoni szerződést úgy ér­tételezik, hogy módot nyújthatnak volt ertérisé­g­­einknek belső ügyeinkbe való beavatk­ozásra. (Helyeslés.) - - t.■ Amnesztiát összesen 26.200 egyén lopott, ebből kommunista vés a Károlyi­­forradalomban résztvettek 25 ezres teszt­­tek ki. Propper kifogásolta a rabmunkákat, pedig a büntetésekkel együtt ..jár , a munkakényszer és nem fizetési, hanem jutalmat kapnak a rabok. Végül a feldolgozás, alatt álló tör­vényjavaslatokat ismertette a trák­utisftel. Már elkészültek a, javaslatok a­' v'k tótö'H’ényről "és a főrendiházról. Aj pia­­gyár polgári törvénykönyv 'feldolgo­­zás. alatt van, ' ■ •-•m*- • . •­ A miniszterelnök beszéde Bethlen István gróf miniszterelnök. Egy hónapnál tovább tart az indemnitás vitája, bár a kormány és a pártok egyaránt igye­keztek, hogy a vitából kikapcsolják mind­azt az anyagot, amely a helyzetet elmér­­gesítené. Házszabályaink teljesen elavultak és nem képesek a tárgyalás olyan gyors menetének biztosítására, mint az szükséges volna. A pártok erőviszonyaiban bizonyos el­tolódás állott be és a szociáldemokraták pártjával új erők vonultak fel a nemzet­gyűlésen. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a szociáldemokraták előnyomulá­sával szemben, a polgári rendű társadalomból kiküszöböltessenek azok az ellentétek, amelyek eddig az egységes állásfoglalást a szociál­demokraták ellen megakadályozták. (Élénk helyeslés és taps.) A kisebbségi pártok a politikai bé­két bizonyos feltételekhez fűzték. A kormány bármikor hajlandó­ ellen­zékkel a Ház munkarendjét megbeszél­­ni.""Egy másik­­ feltétel az volt, hogy mellékkormányok­ ne legyenek. Egy eti­len egy esetben:"fordult csak elő­ ilyen mellékkormány, amikor fegyveres erő­vel, puccsszerűen akarták a törvényes kormányt megbuktatni. Ez azonban a túloldalt terheli.­­ Az indombsítási vita nem­­ alkalmas arra, hogy egyes miniszter urák rész­letekbe menő programmot­ adjanak. A kormány most készíti elő a költség­­vetést és" reméli, "hogy az ősz­ folya­mán a költségvetés benyújtására ké­pes lesz. Ha a képviselő urak tájjé­­k­ozódni óhajtanak egyik vagy­­ másik részletkérdésről, semmi akadálya ninos, hogy a földmivelésügyi, közgazdasági, illetve pénzügyi bizottság összeüljön és itt a miniszter uraktól szükséges fel­világosításokat megkapják. Most rátérek a kritikára, amelyet a kisebbségi pár­tok a kormány politikájával S2«nbre» felhoztak. A szociáldemokraták ragaszkodnak régi programmjukhoz Az indemnitási vita megkezdése­­ előtt Peidl Gyula tisztelt képviselő-­­­társam egy deklarációt olvasott fel, amely a szociáldemokrata párt pro- gra WIBSZ érti hitvallását tartalmazna. Eb­ben sc£: 1kérg’él van,­­amelyekkel egyet nem értek, vagy amelyeket időszerűek­nek, népi ,tartok. Meg­ kell állapítanom azt, hogy bizonyára nem ez a pro­gramút volt ok­a annak az ellenszenv­nek, amellyel a szociáldemokrata kép­viselők időről-időre a polgári pártok­­részéről találkoznak. Most alkalmat aka­rok ligái a szociáldemokrata pártnak esetleg­ olyan nyilot­ozatok megtételére, amt helyek alkalmasak volnának a félreér­tések kiküszöbölésére. Peidl képviselő­­társam azt mondotta, hogy az általa előterjesztet programm csak munka­­programm, ellenben, ha szociáldemokrata párt teljes egé­szében fenntartja a maga pro­­grammját, amely sokkal messzebb­menő követelésekből áll. 1919. tavaszán a­­­szociáldemokrata párt, egyesült , ír­a kommunistákkal és ek­kor­ a maga programm­ját tudtommal átdolgozta. Erre az a programm, amely végső céljait­­ tartalmazza a szociálde­mokratáknak? .. " Friedrich­­ István: Nagyon helyes.­­ ' Mi követelhetjük a szociáldemokra­táktól, hogy nyilatkozzanak abban a tekintetben,­ hogy a Marx-féle tantéte­­leket, amelyeket­ az egész világon már átdolgoztak : a­­ világhistóriának esem­é­­nyei után, amelyeknek részben szem­tanúi, részben szenvedői voltunk, mi­képp magyarázzák. - , Varsányi Gábor: Oki se né­z tiszta bort­á, 'pohárba!­(Zaj.) ■" Bethlen István gróf miniszterelnök: Azt ajánlom a szociáldemokratáknak, hogy a szélsőséges elemektől inkább már mint holnap váljanak el. Egy or­szágnak, am amelyen két forradalom c­se­pert végig, amelynek a polgári társa­dalma borzasztóan szenvedett a szo­ciáldemokrata munkássságtól, joga van nyílt és őszinte nyilatkozatot követel­ni a párt távolabb menő céljairól. (Nagy taps a kisgazdapárton.) Garami bűnlajstroma Peyet képviselő úr követelte,­­hogy az összes emigránsok hazatérését te­gyük lehetővé. Elsősorban Garamira céloznak. (Úgy vast­ a szociáldemokra­táknál.) Garami a bolsevizmus bukása után tár­gyalt a polgári pártokkal és azután kül­földre távozott Bécsben lapot alapított és különböző dolgokat irt Magyarország ellen. Olyan államokkal fogott kezet, amelyek ellenségei Magyarország-

Next