Új Barázda, 1923. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

KLOmElESl­AKAlí : negyedévre 1400 kor., egy hónapra 500 kor., Egyes példányszám óra 25 kor., vasárnapokon 30 korona. — Hirdetieket milli­­méter díjszabás dcerint Tesz fel a kladolillataL Á L ■ " N­ r .Á^TT£ '^/ *210. junius 15. szombat JWir*31 (ÉtuiSBLttudapestT^ovfi 1. szám VIMMZDA 25^525555^2“5215^55!^2»^5H52i*^55^®555!5255!^2255!62^5!^^!55!^2^^^5^ff“^5H52"^5!!^^S!^522255!^^2!5^1^"^22^2"52"^*““"5!^^^ SKEUlIKUZIUSaut **♦ acru.ov,--- —- — Megjelenik két fő kivételével mindennap Ru^Hintixi *vi,**’.rai.t, ^nti. ro. utm TeM.il uimok i 42—49. 198—04, éjjel 140—71 Birtokpolitika A fővárosi estilapok ma ismertetik a földreformnovella javaslatához fűzött indokolást, amelyet szerintük nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi miniszter dolgozott ki. Ez nyilván téves állítás, mert a földmivelésügyi miniszter feltétlenül akarja ugyan a földreform­törvény módosítását, a részletkérdé­sekre vonatkozóan azonban még nem foglalt állást. Ezúttal csupán előadói javaslatról van szó, amelyet még nem lehet szentírásnak tekintenünk. Elolvasván az általános indokolást, abban sok helyes megállapítást és egészséges célkitűzést találunk. Meg­állapítja az indokolás, hogy a meg­váltási eljárások négyötöde még be­­befejezetlen. Gondoskodni kell tehát egyfelől arról, hogy az eljárás gyor­sabban legyen lebonyolítható, másfelől pedig pótolni kell a törvényt olyan intézkedésekkel, amelyek a célbavett birtokpolitikát gyakorlatilag megvaló-­­ síthatóvá teszik. Idáig a föld tulajdonjogi juttatásá­nak az volt a legnagyobb akadálya, hogy az igénylőknek nem volt pénzük a vételár kifizetésére. Mi magunk sür­gettük legjobban a hitelműveleti be­avatkozást, mert földet szerezni, a tapasztalt hitelszükséglet kielégítése nélkül, kész lehetetlenség. Sajnos, a földreform pénzügyi része mindmáig megoldatlan. A járadéktelkek intézmé­nyének alkalmazása igen kívánatos módja a földszerzésnek, mert ez módot ad arra, hogy a földhöz juttatottak parcellájukat bizonyos búzamennyi­ségnek évenkénti törlesztése útján örök tulajdonul megválthassák. Csak­hogy a járadéktelkek megszervezése és pénzügyi igazgatása nem fog menni erre a célra alkalmas és nem nyerész­kedő bankszervezet közbejötte nélkül. Mi azt szeretnénk, ha nem közvetlenül egymással állítanák szembe a magán­feleket, hanem az altruista pénzinté­zetek vennék át a közvetítést s a közve­títővel állana szemközt a járadéktelkes is, a birtokos is. Módot kell emellett adni a közve­títő pénzintézeteknek arra, hogy a já­radéktelkesek további hitelszükségle­tének kielégítéséről is lehetően gon­doskodjék, mert üres kézzel nem lehet termelést megindítani. De eltekintve ettől, olykor még a gyakorlati gazda is juthat olyan helyzetbe, hogy idején kapható kölcsön nélkül fennakad vagy éppen tönkre megy. Mi ezúttal arra kérjük az illetékes köröket, hogy a föld egyszeri szétosz­tásával a birtokpolitikai eljárást befe­jezettnek ne tekintsék. Ha már egy­szer földet adnak a munkásnépnek, segítsék hozzá, hogy a kapott földnek valóban gazdája is lehessen. Elvenni A gyilkos Tóth Józsefet elfogják tőle a földet, ha rosszul gazdálkodik , ez nem elég az üdvösséghez. Támo­gatni is kell őt abban, hogy hozzá­juthasson a termelés legszükségesebb eszközeihez és hiányzó tapasztalatait szakszerű irányítás gyámolítsa. Ne nézzük összetett kezekkel, mint kísérletezik és küzd az uj parcellatu­lajdonos. Nem szabad engednünk, hogy elbukjék s nem szabad enged­nünk, hogy a kezére bízott föld ter­melése megromoljon. A pénzügyi és a szociális gondoskodás minden eszkö­zével támogatnunk kell őt, hogy meg­állhassa helyét a termelő munkában s önérdekeinek szolgálata mellett a nemzeti jövedelem gyarapításának is hasznos tényezője lehessen. A minisztertanács ezért elhatározta, hogy fia a jövőben akármilyen gyű­lésen ehhez hasonló jelenségek mutat­koznak, a gyűlés rendezői és résztve­vői ellen a legnagyobb eréllyel és ha­tározottsággal lép fel. Kállay Tibor pénzügyminiszter a teg­napi minisztertanácson előterjesztést tett a jóvátételi bizottság határozatával kap­csolatban a külföldi kölcsön ügyéről is. A kormány ebben a tekintetben még nem foglalt véglegesen állást, de a miniszterelnök a Ház keddi ülé­sén a külföldi kölcsönt illetőleg érdemben fog nyilatkozni. A kormány tagjai ma délután öt óra­kor különben megtartották a rendes heti minisztertanácsot és ezen több fon­tos folyóügyet intéztek el. Egyes lapokban brüsszeli távirat nyo­mán az a hír jelent meg, hogy Adatéi japán követnek sikerült a megszállott román területen elkobzott magyar bir­tokosok földje ügyében a magyar és román kiküldöttekkel megegyezést létre­hozni. Illetékes helyen ezt a hírt meg­cáfolják, mert a kormányhoz ebben az ügyben semmiféle hivatalos távirat vagy jelentés nem érkezett. A Parisból érkező hírek szerint, a jóváté­teli bizottság határozata értelmében a Ma­gyarországon tervezett ellenőrző rendsza­bályok csupán gazdasági természetűek len­nének és céljuk mindenekelőtt az, hogy a magyar korona árfolyamát állandósítsák. A kormány elítéli a tisztviselői kérdés felhasználását pártpolitikai célokra Ötven százalékkal emelik a tisztviselők rendkívüli segélyét A miniszterelnök kedden nyilatkozik a külföldi kölcsönről — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A kormány tagjai Űrnapján, délben tizenkét órakor, Bethlen István gróf miniszterelnök elnöklésével rendkívüli minisztertanácsot tartottak. A miniszter­­tanács, amely délután fél három óra­kor ért véget, fontos határozatot ho­zott a tisztviselőkérdés rendezéséről. A kormány a pénzügyminiszter előterjesz­tésére a Közalkalmazottak Nemzeti Szö­vetsége által benyújtott emlékirat alap­ján és a miniszterelnök távollétében egyes képviselők által megindított moz­galom folyományaképpen elhatározta, hogy a tisztviselők rendkívüli segélyét már júniusban ötven százalékkal felemeli és ugyancsak még ebben a hónapban a nemzetgyűléstől törvényes felhatalmazást kér a tiszviselői kérdés általános rende­zésére. Ettől függetlenül azonban a kormány minden hónap második rendes minisz­tertanácsán foglalkozik a tisztviselői fizetések kérdésével és ha a drágaság emelkedése miatt szükségesnek mutat­kozik, megfelelő intézkedéseket tesz és a következő hónap elsején ezek az intézkedések már életbe lépnek. A minisztertanácson szóba került az a tisztviselői gyűlés is, amelyet bi­zonyos társadalmi alakulatok és egye­sületek rendeztek. Ezen a gyűlésen olyan hangon és olyan célzattal tár­gyalták a tisztviselői kérdést, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a gyűlés rendezői nem a tisztviselők ügyét vi­selték szívükön, hanem ezt az alkal­mat is megragadták, hogy a tisztviselői kérdést bizonyos pártpolitikai szempont­ból kihasználják. A kormány a tisz­­viselői kérdést ettől függetlenül igen fontosnak tekinti és a tisztviselői kar jogos és méltányos igényeit, ameny­­nyire ezt az államkincstár teljesítőké­pessége megengedi, mindenkor kielé­gíti, de kárhoztatja és elítéli azt a törek­vést, amely a tisztviselői kérdésbe politikát igyekszik belevinni. Június közepén megkötik a török-görög békét Kem&l basa Belgrádban tárgyal A Buhr-vidéken helyreállott & nyugalom — A külföld hírei Lausanneből jelentik. A békeszerződés szövege már a nyomdában van és min­den valószínűség szerint június közepén megtörténik az aláírás. Az aláírásra Lau­­sannéba várják Poincarét, Mussolinit és lord Curzont. Kemal basa az angolai kormány meg­bízásából tegnap Belgrádba érkezett, hogy tárgyaljon a diplomáciai viszony felújításáról a jugoszláv kormánnyal. Biztosra veszi, hogy jó szomszédi vi­szony fog kialakulni Jugoszlávia és Tö­rökország között, mihelyt a török-gö­rög megegyezésből békeszerződés válik. A Ruhr-terület bányáiban néhány száz munkás kivételével munkára jelentkez­tek ma reggel a sztrájkolók és a za­vargások megszűntek. A rendőrség min­denütt összefogdosta a kommunista-szin­­dikalistákat. Főhadiszállásukon megtalál­ták azoknak a nevét, akik az utóbbi zavargásokat rendezték és közülük ti­zenhatot elfogtak. A rejtekhelyen nagy­mennyiségű fegyverre és robbanóanyag­ra akadtak. Azzal a 96 milliárd márkával, ame­lyet a franciáik a birodalmi bank esseni intézeténél lefoglaltak, összesen több mint 127 milliárd papírmárka jutott a megszállott terület bankfiókjainál a fran­ciák kezére.

Next