Új Barázda, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
A falu nyara (V. S.) Állomásokon és vonatokban mindenütt sok csomagú utas, házaknál készülődések, aki csak tud, elmenekül legalább egy pár hétre, otthagyja az irodát s a poros, füstös Budapestet, hogy egy kis szórakozást, üdülést, vagy legalább pihenést keressen. Fürdő vagy falu, vagy legalább egy csöndes kis vidéki város, a pesti zaj, a városi élet rohanó hajszája után, egy kis megnyugvás és pihenés: ez az álma mindazoknak, akiket elárasztott a munka, meggyötört a gond, vagy megbántott az élet. A falu megadja az embereknek ezt is. Csöndet, megnyugvást, pihenést találnak az elfáradtak, hűs árnyékot a terebélyes fák alatt, jó levegőt, jobb táplálkozást, nyájas arcokat, csillagos, tiszta, nyugalmas estéket. Pedig a falu ilyenkor éli leglázasabb életét. A kora tavasztól késő őszig tartó munka július és augusztus — a városiak pihenő hónapjaiban éri el tetőfokát A Péter-Pálkor általánosan megindult aratást a hordás és cséplés követi, nehéz, fárasztó munka folyik pirkadattól késő napnyugtig. Nincs pihenés, nincsenek könnyebb napok, a két hónapon keresztül legnehezebb munkáját végzi a falusi nép, forró, tikkasztó melegben. A munka sürgős, nem lehet elmulasztani vagy kihasználatlanul hagyni egy percet sem. Az őszi hónapoknak éppen úgy megvan a maga tennivalója, mint a nyárnak; sietni kell, hogy ezek is elvégezhetők legyenek, mire beköszönt a té. Várjon meglátják-e ezt a lázasan lüktető munkát azok, akik szórakozni, nyaralni, pihenni mennek oda ? Ezen a munkán dől el egy egész esztendő sorsa, nemcsak a falusi népre, hanem őreájuk, a társadalomra, az egész magyar nemzetre nézve. Jó ezt észrevenni a pihenő városiaknak, akik a drágaságot a búza áremelkedésére, az élelmicikkek drágulására vezetik vissza s ezért a termelőket okolják, akik tehát egyoldalúan nézik a rohanó eseményeket, nem akarják elismerni azt az óriási munkateljesítményt, amit ezek az életre és megélhetésre nézve legfontosabb értékek termelése igényel, akik a gazdatársadalmat okolják azért, ami a vesztett háború folytán leromlott közgazdasági és pénzügyi berendezkedésünk, közelebbről a korona romlásának természetes következménye. A falu dolgozó népe pedig ne irigyelje a városiak nyári pihenését. Egy évi munkának pihenője ez, a társadalmi munkamegosztás révén. A kifáradt emberi szervezet pihenést igényel. A falusiak télen, a városiak nyáron találják meg ezt. Míg az egyik ... > voj . ttó v&l ! ? Jr]^ A ' ]} 1933. július 1. vasárnap _ Ára 50 korona ELŐFIZETÉSI • neryadévre &400 kor., «£? SZERKESZTŐSÉGi VI* Sterillet, O-utca 10, szára hónapra 800 fcor* ^Wtoysittoi án 40 kor., ÜAgjeléMlik mtmUaaan Ui?E£S£i fJJel vasárnapokon 50 £©róna. Hirdetéseket mint- JUfClWt fOi WUMUHll^l MAOelIIVAXAX. VI. £*rQUet, d-utca 10. méter díjszabás szerint VOSZ föl a bladáhiVHislo szffdtnoAr s 49 40, 198*04, éjjel 140 71 Herényi és Pasics ellen pihen, a másik dolgozik; mindkettő csak a kölcsönösség folytán válik lehetővé s ezzel a beosztással, az erőknek, a társadalmi és nemzeti munkának idő, szükséglet és munkakör szerinti megoszlásával válik egészségessé és fejlődésképessé a társadalom élete. S ez teremti meg a társadalom békéjét is. Egymás munkájának megértésével és méltánylásával önként kiküszöbölődnek a falu és város közötti ellentétek, amit az osztályellentétek hangoztatói mesterségesen éleztek ki, dobtak be úgy a falu mint a város közvéleményébe s tették ezzel is széthúzóbbá az erőket, gyöngébbé a nemzeti összetartást. Ha a falun pihenő városiak meglátják és méltányolják azt a nehéz s úgy az ő életfentartásukra, mint az egész nemzet létére megbecsülhetetlen fontosságú munkát, amit a falu nyáron végez, akkor a pihenésüket is jól gyümölcsöztették, akkor a mesterségesen feszített ellentétek eloszlanak s akkor az egész nemzeti élet békességesebb, megértőbb és reményteljesebb lesz. Belitska Sándor lemondott a honvédelmi miniszterségről Megrendült egészségi állapota miatt vált meg állásától — A kormányzó Csáky Károly gróf tábornokát nevezte ki honvédelmi miniszternek — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A hivatalos lap vasárnapi száma kormányzói kéziratot közöl, amelyben a kormányzó Belitska Sándor altábornagyot saját kérelmére felmenti a honvédelmi minisztérium vezetésétől s helyébe Csáky Károly gróf tábornokot nevezi ki. Horthy Miklós kormányzó ebből az alkalomból a következő levelet intézte Belitska Sándorhoz: Kedves Belitska altábornagy! Sajnálattal értesültem, hogy megrendült egészségi állapota miatt miniszteri állásától megválni kénytelen. Amidőn Önt ennélfogva a magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére a magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától saját kérelmére ezennel fölmentem, fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálaataiért teljes elismerésemet és köszönetemet fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1923 junius hó 28. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. Belitska Sándor volt honvédelmi miniszter közel három esztendeig állott a minisztérium élén. Nehéz feladattal kellett megküzdenie, mert reá háramlót a trianoni békeszerződés végrehajtásának súlyos terhen keresztül kellett vinnie a hadsereg átszervezését A nemzeti hadsereg kiváló szervezettsége és példás fegyelme az ő érdeme. Igazi katona maradt a miniszteri székben is, emellett pedig politikai éleslátásról is tanúságot tett. Távozása csakis megromlott egészségi állapotának tulajdonítható, mert politikai ok nem játszhatott közre. Az új honvédelmi miniszter egy ideig a csendőrség főparancsnoka volt, most pedig a honvédelmi minisztérium elnöki osztályát vezette. Működése felé nagy reménységgel néz a politikai közvélemény. A bírák és ügyészek bűnvádi után keresnek elégtételt Vázsonyi támadásával szemben Az ország holnap ismét ex-lexbe kerül, ami kétségtelenül az ellenzéknek tulajdonítható. A baloldali képviselők ugyanis az indemnitási vitát eddig csak arra használták fel, hogy sorozatos támadásokat intézzenek úgy a kormány, mint a legkifogástalanabb testületek ellen. A kormánypárti képviselők körében különösen a csütörtöki ülésen történtek keltenek méltó felháborodást, amikor tudvalevőleg a független magyar bíróság ellen intézték a baloldalról a legdurvább támadást. Főként Vázsonyi Vilmos kijelentését ítélik el, aki le akarta gazembereztetni a magyar bíróságot. Vázsonyi Vilmos támadásával egyébként a Bírák és Ügyészek Egyesületének elnöki tanácsa is foglalkozott, amely elhatározta, hogy az igazságügy minisztertől kér védelmet és bűnvádi úton való elégtételt kivin Vázsonyival szemben. A csütörtöki ülés ismét megmutatta, hogy a házszabályrevízióra feltétlenül szükség van, mert tűrhetetlen, hogy ellenzéki szájhősködők utcai hangot honosítsanak meg a törvényhozás termében, a képviselői immunitás mögé bújva rágalmazzanak s olyan botrányos jeleneteket rögtönözzenek, mint amilyenek ezen az ülésen voltak. Rubinek István eleki képviselő csütörtökön ismét megjelenik a Házban Pénteken volt a választás az eleki kerületben, ahol Rubinek István dr. volt a kormányzópárt hivatalos jelöltje. Vele szemben többen léptek fel, de a kerület választópolgárainak bizalma csak Rubinek István felé fordult s így ellenjelöltjei még a választás előtt visszaléptek. Rubinek István megválasztása tehát egyhangú volt. A kiváló politikus csütörtökön jelenik meg ismét a parlamentben, ahol folytatni fogja azt az értékes munkát, amelyet mint monon képviselő megkezdett s amely hivatottá teszi őt a nemzet ügyeinek vezetésére. Az oláh ügyvédek puccsot rendeztek a kolozsvári ügyvédi kamara ellen Kolozsvár, június 30. Az oláh ügyvédek egy része puccsszerűen magához ragadta az ügyvédi kamara vezetését. A kolozsvári ügyvédi kamarának 368 tagja van, ezek közül 170 oláh, 198 pedig magyar. A legutóbbi kamarai választásokon a magyar ügyvédek közül került ki az egyik alelnök, a választmányok pedig szintén beválasztottak magyar ügyvédeket is. A szélső nacionalista ügyvédek azonban állást foglaltak a választás ellen, külön törvénytelen közgyűlést hívtak egybe, amelyben egészen új elnökséget választottak, ennek tagjai között egyetlen magyar nincs. Minthogy a törvényesen megválasztott vezetőség ragaszkodik, jogaihoz, a nacionalista román ügyvédek elhatározták, hogy ha kell, fegyveres uton is kezükbe veszik a kamara épületét és irattárát.