Új Barázda, 1923. július (5. évfolyam, 146-170. szám)

1923-07-01 / 146. szám

A falu nyara (V. S.) Állomásokon és vonatokban mindenütt sok csomagú utas, házak­nál készülődések, aki csak tud, el­menekül legalább egy pár hétre, ott­hagyja az irodát s a poros, füstös Budapestet, hogy egy kis szórakozást, üdülést, vagy legalább pihenést keres­sen. Fürdő vagy falu, vagy legalább egy csöndes kis vidéki város, a pesti zaj, a városi élet rohanó hajszája után, egy kis megnyugvás és pihenés: ez az álma mindazoknak, akiket elárasz­tott a munka, meggyötört a gond, vagy megbántott az élet. A falu megadja az embereknek ezt is. Csöndet, megnyugvást, pihenést találnak az elfáradtak, hűs árnyékot a terebélyes fák alatt, jó levegőt, jobb táplálkozást, nyájas arcokat, csillagos, tiszta, nyugalmas estéket. Pedig a falu ilyenkor éli leglázasabb életét. A kora tavasztól késő őszig tartó munka július és augusztus — a városiak pihenő hónapjaiban­­ éri el tetőfokát A Péter-Pálkor általánosan megindult aratást a hordás és cséplés követi, nehéz, fárasztó munka folyik pirka­dattól késő napnyugtig. Nincs pihenés, nincsenek könnyebb napok, a két hónapon keresztül legnehezebb mun­káját végzi a falusi nép, forró, tik­kasztó melegben. A munka sürgős, nem lehet elmulasztani vagy kihaszná­latlanul hagyni egy percet sem. Az őszi hónapoknak éppen úgy megvan a maga tennivalója, mint a nyárnak; sietni kell, hogy ezek is elvégezhetők legye­nek, mire beköszönt a té. Várjon meglátják-e ezt a lázasan lüktető munkát azok, akik szórakozni, nyaralni, pihenni mennek oda ? Ezen a munkán dől el egy egész esztendő sorsa, nemcsak a falusi népre, hanem őreájuk, a társadalomra, az egész ma­gyar nemzetre nézve. Jó ezt észre­venni a pihenő városiaknak, akik a drágaságot a búza áremelkedésére, az élelmicikkek drágulására vezetik vissza s ezért a termelőket okolják, akik te­hát egyoldalúan nézik a rohanó ese­ményeket, nem akarják elismerni azt az óriási munkateljesítményt, amit ezek az életre és megélhetésre nézve leg­fontosabb értékek termelése igényel, akik a gazdatársadalmat okolják azért, ami a vesztett háború folytán lerom­lott közgazdasági és pénzügyi beren­dezkedésünk, közelebbről a korona romlásának természetes következ­ménye. A falu dolgozó népe pedig ne irigyelje a városiak nyári pihenését. Egy évi munkának pihenője ez, a tár­sadalmi munkamegosztás révén. A ki­fáradt emberi szervezet pihenést igé­nyel. A falusiak télen, a városiak nyáron találják meg ezt. Míg az egyik ... > v­oj . ttó v&l ! ? Jr]^ A ' ]} 1933. július 1. vasárnap _ Ára 50 korona ELŐFIZETÉSI • neryadévre &400 kor., «£? SZERKESZTŐSÉGi VI* Sterillet, O-utca 10, szára hónapra 800 fcor* ^Wtoysittoi án 40 kor., ÜAgjeléMlik mtmUaaan Ui?E£S£i fJJel vasárnapokon 50 £©róna.­­ Hirdetéseket mint- JUfClWt fOi WUMUHll^l MAOelIIVAXAX. VI. £*rQUet, d-utca 10. méter díjszabás szerint VOSZ föl a bladáhiVHislo szffdtnoAr s 49 40, 198­*04, éjjel 140 71 Herényi és Pasics ellen pihen, a másik dolgozik; mindkettő csak a kölcsönösség folytán válik le­hetővé s ezzel a beosztással, az erők­nek, a társadalmi és nemzeti munká­nak idő, szükséglet és munkakör sze­rinti megoszlásával válik egészségessé és fejlődésképessé a társadalom élete. S ez teremti meg a társadalom békéjét is. Egymás munkájának meg­értésével és méltánylásával önként kiküszöbölődnek a falu és város közötti ellentétek, amit az osztály­ellentétek hangoztatói mesterségesen éleztek ki, dobtak be úgy a falu mint a város közvéleményébe s tették ezzel is széthúzóbbá az erőket, gyöngébbé a nemzeti összetartást. Ha a falun pihenő városiak meglátják és mél­tányolják azt a nehéz s úgy az ő életfentartásukra, mint az egész nemzet létére megbecsülhetetlen fon­tosságú munkát, amit a falu nyáron végez, akkor a pihenésüket is jól gyümölcsöztették, akkor a mestersé­gesen feszített ellentétek eloszlanak s akkor az egész nemzeti élet békességesebb, megértőbb és remény­­teljesebb lesz. Belitska Sándor lemondott a honvédelmi miniszterségről Megrendült egészségi állapota miatt vált meg állásától — A kormányzó Csáky Károly gróf tábornokát nevezte ki honvédelmi miniszternek — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A hivatalos lap vasárnapi száma kor­mányzói kéziratot közöl, amelyben a kormányzó Belitska Sándor altáborna­gyot saját kérelmére felmenti a hon­védelmi minisztérium vezetésétől s h­e­­lyébe Csáky Károly gróf tábornokot ne­vezi ki. Horthy Miklós kormányzó ebből az alkalomból a következő levelet intézte Belitska Sándorhoz: Kedves Belitska altábornagy! Sajnálattal értesültem, hogy meg­rendült egészségi állapota miatt mi­niszteri állásától megválni kénytelen. Amidőn Önt ennélfogva a magyar ki­rályi miniszterelnök előterjesztésére a magyar királyi honvédelmi miniszteri állásától saját kérelmére ezennel föl­mentem­, fáradhatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálaa­taiért teljes elismerésemet és köszöne­­temet fejezem ki. Kelt Gödöllőn, 1923 junius hó 28. napján. Horthy s. k. Gróf Bethlen István s. k. Belitska Sándor volt honvédelmi mi­niszter közel három esztendeig állott a minisztérium élén. Nehéz feladattal kellett megküzdenie, mert reá háram­lót­ a trianoni békeszerződés végre­hajtásának súlyos terhe­n keresztül kel­lett vinnie a hadsereg átszervezését A nemzeti hadsereg kiváló szervezettsége és példás fegyelme az ő érdeme. Igazi katona maradt a miniszteri székben is, emellett pedig politikai éleslátásról is tanúságot tett. Távozása csakis meg­romlott egészségi állapotának tulajdo­nítható, mert politikai ok nem játsz­hatott közre. Az új honvédelmi miniszter egy ideig a csendőrség főparancsnoka volt, most pedig a honvédelmi minisztérium elnöki osztályát vezette. Működése felé nagy reménységgel néz a politikai köz­vélemény. A bírák és ügyészek bűnvádi után keresnek elégtételt Vá­­zsonyi támadásával szemben Az ország holnap ismét ex-lexbe ke­rül, ami kétségtelenül az ellenzéknek tu­lajdonítható. A baloldali képviselők ugyanis az indemnitási vitát eddig csak arra használták fel, hogy sorozatos tá­madásokat intézzenek úgy a kormány, mint a legkifogástalanabb testületek el­len. A kormánypárti képviselők köré­ben különösen a csütörtöki ülésen tör­téntek keltenek méltó felháborodást, amikor tudvalevőleg a független magyar bíróság ellen intézték a baloldalról a legdurvább támadást. Főként Vázsonyi Vilmos kijelentését ítélik el, aki le akarta gazembereztetni a magyar bíró­ságot. Vázsonyi Vilmos támadásával egyéb­ként a Bírák és­ Ügyészek Egyesületének elnöki tanácsa is foglalkozott, amely el­határozta, hogy az igazságügy miniszter­től kér védelmet és bűnvádi úton­ való elégtételt kivin Vázsonyival szemben. A csütörtöki ülés ismét megmutatta, hogy a házszabályrevízióra feltétlenül szükség van, mert tűrhetetlen, hogy el­lenzéki szájhősködők utcai hangot ho­nosítsanak meg a törvényhozás termé­ben, a képviselői immunitás mögé bújva rágalmazzanak s olyan botrányos jele­neteket rögtönözzenek, mint amilyenek ezen az ülésen­­ voltak. Rubinek­ István eleki képvi­selő csütörtökön ismét meg­jelenik a Házban Pénteken volt a választás az eleki kerületben, ahol Rubinek István dr. volt a kormányzópárt hivatalos je­löltje. Vele szemben többen léptek fel, de a kerület választópolgárainak bi­zalma csak Rubinek István felé for­dult s így ellenjelöltjei még a vá­lasztás előtt visszaléptek. Rubinek Ist­ván megválasztása tehát egyhangú volt. A kiváló politikus csütörtökön jelenik meg ismét a parlamentben, ahol foly­tatni fogja azt az értékes munkát, a­melyet mint monon képviselő megkez­dett s amely hivatottá teszi őt a nemzet ügyeinek vezetésére. Az oláh ügyvédek puccsot rendeztek a kolozsvári ügyvédi kamara ellen Kolozsvár, június 30. Az oláh ügyvédek egy része puccs­szerűen magához ragadta az ügyvédi kamara vezetését. A kolozsvári ügyvédi kamarának 368 tagja van, ezek kö­zül 170 oláh, 198 pedig magyar. A legutóbbi kamarai választásokon a ma­gyar ügyvédek közül került ki az egyik alelnök, a választmányok pedig szintén beválasztottak magyar ügyvé­deket is. A szélső nacionalista ügyvé­dek azonban állást foglaltak a válasz­tás ellen, külön törvénytelen közgyű­lést hívtak egybe, amelyben egészen új elnökséget választottak, ennek tag­jai között egyetlen magyar nincs. Mint­hogy a törvényesen megválasztott ve­zetőség ragaszkodik, jogaihoz, a na­cionalista román ügyvédek elhatároz­ták, hogy ha kell, fegyveres uton is kezükbe veszik a kamara épületét és irattárát.

Next