Új Barázda, 1923. szeptember (5. évfolyam, 196-220. szám)
1923-09-01 / 196. szám
nevezések decentralizációja. Ne keressenek e mögött politikai hátteret. Ezentúl a főispán nevezi ki a tanítókat. A kinevezés pályázat útján történik a tanfelügyelő előterjesztése alapján, de a főispán köteles ahhoz az utasításhoz ragaszkodni, amelyet kibocsájtok és köteles a kinevezést azonnal bejelenteni a közigazgatási bizottságnak. A kibocsátandó utasításban megjelölöm az elsőbbségi okokat, nevezetesen a kinevezésnél elsőbbség illeti azokat, akik tanító-, lelkész- vagy köztisztviselő-családból származnak, mert a hagyomány ezen a téren is igen fontos. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ezután ismerteti azokat az eredményeket, amelyeket a magyar kultúra szolgálatában elért. A kisgazdák részéről — úgymond — soha sem hallottam kifogást azért, hogy a magas kultúrát igyekezem fejleszteni. Egy évi miniszterségem idején 880 új osztálya nyílt meg a népoktatásnak. (Taps a kisgazdapárton.) Készen van a gazdasági szakoktatásról szóló javaslat, továbbá a közoktatás reformja is. Azok a gimnáziumok, amelyeket a reform meghagy, komoly, humanisztikus gimnáziumok lesznek. Új iskolatípust is létesítünk, a reálgimnáziumot. Politizálhatunk, személyeskedhetünk, de ezzel a nemzeti jövőt még nem biztosítjuk. Ezt csak azzal biztosíthatjuk, ha megmaradunk a jövőben is Keleteurópa legműveltebb népének. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ebben a szent feladatban kell együttműködni valamennyiünknek. Ezek a szempontok vezettek engem a javaslat megalkotásában és azért kérem a javaslat elfogadását. Mivel egészségi állapotom arra kényszerít, hogy műtétnek vessem alá magamat, engedjék meg, hogy a részletes vitánál politikailag Valkó Lajos barátom képviselhessen, a részletes felvilágosítást pedig Petry Pál politikai államtitkár adhassa meg. (Éljenzés.) Csík József, a következő szónok, a javaslat egyes rendelkezéseit bírálja és adatokat sorol fel a magyar iskolaügyről. Véleménye szerint Csonkamagyarországon az oktatószemélyzetet szaporítani kell, mert egy iskolára három tanító esik több mint 53 tanulóval. Östör József beszéde során határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben a gyámügyi eljárás gyorsítására vonatkozó rendelkezések törvénybe iktatását kéri. A javaslatot elfogadja. Az általános vitának utolsó szónoka, Kiss Menyhért, a vallás- és közoktatásügyi tárca létszámcsökkentésével foglalkozik. Kéri a minisztert, kövessen el mindent, hogy az uradalmakat iskolák felállítására és fentartására kötelezze. A tanító kinevezési jogát a miniszter tartsa fenn magának. A belügyminiszter felszólalása A vita bezárása után Rakovszky Iván belügyminiszter szólalt. Akkor, amikor kénytelenek voltunk a megcsonkítás következményét a közigazgatás terén is levonni, nem lehet magyar ember, akinek ne fájna, hogy egy ilyen szomorú intézkedést kell hozni. De épp ezért egy jobb jövő reményében kell levonunk ezeket a következtetéseket, nem szabad ehhez a javaslathoz becsületes hazafiság nélkül hozzányúlni. Senki sem tagadhatja, hogy ebben az országban olyan hivatalok voltak és vannak, amelyek feleslegesek, amelyeket a háború hozott létre; vannak olyan hivatalok is, amelyek a háború előtt még fontosnak látszó célokat szolgáltak, de ezeknek a fontossága ma már erősen csökkent. A csonka vármegyék összevonása A vármegyék egyesítéséről szólva kijelenti, hogy a múltban is számtalan eset volt, hogy egyes megyéket összevontak. Baross János képviselő úgy tüntette föl a dolgot, mintha a magyar ember nem közvetlenül szeretné a hazáját, hanem a vármegyén keresztül. Ő ezt a felfogást tagadja, mert ilyent soha nem tapasztalt. Nézete szerint nem helyesek a csonka vármegyék képviselőinek érvei, mert nem lehet a már meglévő megyéket azok előnyére megcsonkítani. A kormánynak az volt a szándéka, hogy az új' elnevezésekkel kifejezésre" jusson az, hogy a régi vármegye nem szűnt meg, hanem azt csak egyesítették más megyével. A főispáni állások megszüntetésére lépés történt már akkor, amikor a főispánságokat összevonták. 47 főispánságnak csak 11 főispánja van, itt tehát már előre megtörtént a létszámapasztás. A megyei székhely kérdése nem oly lényeges, mint ahogyan azt a vita során hangoztatták, mert a megye gazdasági életét nem befolyásolja a székhelynek felállítása. Úgyszintén nem áll az, amit Szijj Bálint állított a megyeegyesítés folytán kialakult kontárom- esztergomi összeköttetésre nézve,östör Józsefnek az árvaszéki eljárásra vonatkozó indítványához hozzájárul. Beszéde végén a belügyminiszter kijelenti, hogy ezt a javaslatot rosszul esett benyújtani és fájdalommal kell kérni a nemzetgyűlést, hogy a törvénytervezetet fogadja el. (Helyeslés.) A belügyminiszter beszédje után Szilágyi Lajos zárszójogával élt. A Ház a javaslatot általánosságban megszavazta. Az elnök napirendi indítványában javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését szeptember 4-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa és ennek az ülésnek napirendjére tűzzék a bortörvényjavaslat módosításáról és a szőlőtelepítésekről szóló javaslatok tárgyalását is. Rövidebb napirendi vita után, a Ház az elnök napirendi javaslatát fogadta el. Az ülés fél négy órakor ért véget. TOBIRAXIn 1933. szeptember 1, szombat Három millió korona jutalmat tűzött ki az igazságügyminiszter három olyan ügyésznek, aki „nagy árdrágítót* fog Igen fontosnak tartja, hogy ne az apró bűnösöket üldözzék A régi árdrágítás! ügyekben mellőzik a vádemelést — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Nagy Emil igazságügyminiszter a mai napon két átiratot intézett valamennyi főügyészhez. Az első átirat megállapítja, hogy az igazságügy becsülete attól függ ma, hogy az árdrágítás kérdésében lehet-e nagyobbfajta bűnösöket is megfogni, avagy pedig csak apró pincéreken és kofákon verik el a port. A miniszter végtelen nagy súlyt helyez arra, hogy az ügyészségek kevésbíül üldözzék az apró bűnösöket, de annál, kíméletlenebb, megalkuvás nélküli szigorral sújtsák a nagyobb árdrágítókat. Éppen ezért közli a miniszter, hogy három darab, egyenként egymillió korona összegű jutalmat tűz ki annak a királyi ügyésznek megjutalmazására, akinek sikerül nagyobbfajta árdrágítót nemcsak vádba fogni, de egyúttal el is ítéltetni.. Nagy árdrágító az, aki széles körben nagyban befolyásolja bűnös módon az árak drágulását, amiben természetesen a kartelféle egyesüléseknek is jelentős szerepük van s igy ezekre különös gond fordítandó. A második átirat felhívja a főügyészt, utasítsa az árdrágítási ügyeket tárgyaló összes ügyészijét, hogy a hónapok előtt elkövetett kisebbfajta árdrágítási ügyeket a vádinditvány elkészítése, illetve benyújtása előtt tegyék újabb szigorú mérlegelés tárgyává és lehetőleg mellőzzék a vádemelést mindazokban az esetekben, amikor a korona időközben beállott zuhanása és a gazdasági viszonyok eltolódása következtében ellentmondás látszik fennforogni. Ugyanebből az okból a már benyújtott vádiratokat is felül kell vizsgálni. Végül, az átmenet szempontjából, olyan esetekben amikor a fentiek értelmében a büntetés végrehajtása nevetségesen igazságtalannak teremkező, módot kell nyújtani az elítéltnek arra, hogy kegyelemért folyamodhassák. A miniszter rövidesen értekezletet hív össze szakférfiakból az egyes árdrágító bűncselekmények szabatos körülírása végett. Az angol lapok azt mondják, hogy az olasz követelések túlságosan szigorúak voltak és a megtett intézkedések elsietettek. Olaszország nagyobb városaiban nagy tüntetések voltak a görögök ellen. Rómában a görög konzul épületére bombát dobtak, de a bomba nem robbant fel. Milanóban, Firenzében, Triesztben elégették a görög zászlót és izzó hangú gyűléseket, felvonulásokat rendeztek Görögország ellen. Mint Londonból jelentik, tegnap éjjel úgy a szárazföldön, mint a tengeren heves vihar dühöngött. A Hollandiával, Franciaországgal és Belgiummal való távirati összeköttetés megszakadt. Nagy vihar volt a csatornán is. Az egyik francia hajó elsülyedt Rouen közelében a La Manche-csatornában. A legénységből öt ember elpusztult. Jogtalan toborzás miatt őrizetbe vettek több fiatalembert — Az ÚJ BÁRMIDA tudósítójától — Tegnap este kilenc óra tájban a főkapitányság egyik rendőri készültsége a Molnár utca 8. számú házban lévő kis vendéglőben őrizetbe vett tizenkét fiatalembert, akik részben tagjai, részben tisztviselői az Ébredő Magyarok Egyesületének. Az őrizetbe vett fiatalembereket a Szerb utcai kapitányságon tartják fogva. Ugyanebben az időben a főkapitányságról nagyobb készültség ment ki a Club-kávéház elé, mivel telefonon értesítést kapott, hogy gyanús egyénei sétálnak a kávéház előtt s valószínűleg zavargás készül. Úgy látszik a figyelmeztetésnek volt is valami alapja, már a Lipót körúton egy Hlatki Rudolf és Erdős István nevű fiatalember gummibotokkal verekedni kezdett, akiket a detektívek azután előállítottak a főkapitányságra. Ez az eset azonban teljesen független a Molnár utcai letartóztatástól. Kádár Lehel és Lénávai István nemzetgyűlési képviselő még az éjszaka folyamán felkeresték a főkapitányság központi ügyeletét és érdeklődtek az iránt, miért történt a letartóztatás. A főkapitányságot minden felvilágosítást megtagadtak. A főkapitányság épületét rendőri kordon zárta el és senkit sem engedtek be az éjszaka folyamán. Az egész ügyet bizonyos titokzatosság vette körül. , Rakovszky Iván belügyminiszter a délelőtt folyamán jelentést tétetett magának az éjszaka eseményeiről. A főkapitányságon az üggyel kapcsolatban hosszas tanácskozás folyt le a főkapitány, a detektívfőnök és más magasabb rangú tisztviselő között. Sem a tanácskozásokról, sem a nyomozás állásáról nem közölnek adatokat a nyilvánossággal. A Molnár utcai korcsmában tizenkét fiatalembert tartóztattak le, közöttük Apor László tartalékos főhadnagyot, aki állítólag a vezetője volt egy társaságnak, amely újabb puccsterveket szőtt. Az eset egyébként hullámokat vert a nemzetgyűlésen is, ahol Kiss Menyhért tette szóvá napirend előtt a letartóztatás ügyét Rakovszky Iván belügyminiszter hangoztatta, hogy komoly, államellenes bűncselekményről van szó, de a nyomozás sikerének kedvéért részletesen nem nyilatkozik. Egyes adatok szerint a letartóztatások azért történtek, mivel Apor és társai jogtalan toborzást folytattak Csonkamagyar■országon. Fegyvereket és lőszereket gyűjtöttek, fegyveres alakulatokat szerveztek, amelyekkel az állami és társadalmi rendet akarták felforgatni. A letartóztatottak kihallgatása folyamatban van s állítólag a terhükre rótt cselekmények közül néhányat be is ismertek. Ezeknek a vallomásoknak alapján ma délben újabb húsz embert vettek őrizetbe a Budapesten alakított csoport tagjai közül. Lakásukon házkutatást is tartottak. A lakásokon sok toborzóivet találtak s írásokat, amelyeken pontosan fel van sorolva azoknak a neve és lakása, akik már az alakulatokba beléptek. Ezeknek az adatoknak alapján még újabb letartóztatások várhatók. Olaszország háborús intézkedéseket tett Görögország ellen Korfu szigetét megszállják az olasz csapatok — S a görög kormány válaszjegyzéke nem elégítette ki Mussolinit — nagy vihar dúlt Angliában — A külföld hírei Olaszország és Görögország között mindinkább kiélesedik a helyzet az olasz határrendező tisztek meggyilkolása miatt. Mussolini a legerélyesebb hangú jegyzékben követelte a legteljesebb elégtételt a görög kormánytól, amelyeknek nemteljesítése esetére valósággal hadüzenetet ígért. A görög kormány Anglia közvetítését kérte oly irányban, hogy az ügyet a Népszövetség döntésére bízzák. Anglia azonban a közvetítést visszautasította. A görög kormány válaszjegyzéke ma érkezett meg Rómába, amely nem elégítette ki Mussolinit. Az athéni kormány azt ígérte, hogy ünnepséget rendez az olasz konzulátus és az olasz zászló előtt, hogy így fejezze ki tiszteletét az olasz nemzet iránt és sajnálkozását a tisztek meggyilkolása felett. Anyagi kárpótlást is ígért a tisztek hozzátartozóinak. Mussolini jegyzéke annyira ultimátum jellegű volt, hogy a válasz elutasításával igen kényes helyzetet teremtett. Most már kénytelen azokat a messzemenő intézkedéseket megtenni, amelyeket beígért s a tervbevett intézkedések végrehajtására már ki is adták a parancsokat. Az egyik olasz torpedóromboló — római jelentés szerint — felszólította Korfu sziget parancsnokát, hogy azonnal adja át a szigetet. Az olasz hajóhadnak egy raja szintén megjelent a sziget előtt. Tangerbe csapatok mentek a konzulátus és az olasz polgárok védelmére. Korfu megszállása valószínűleg még a mai napon bekövetkezik. A külföldi lapok behatóan foglalkoznak természetesen ezekkel az eseményekkel s több lap kiemeli azt a hasonlatosságot, amely a mostani eset és a szerajevói gyilkosság között van. mkirimi bútorvásár vitelben, a legjutányosabb árak mellett beszerezhetők p Aj.B.-n-j-nál, Budapest, VI., Andrássy rtrt. Wircsi'xww i Bejárat.az Entwee utca MIO " ’