Új Barázda, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

/ /# / áru é J \ 11*^3noieniiM­i' 1, csfitgftSk t­V IPCtntHVS V. .‘vl, 'Cl7. szám ni m&ilMii llLCVUUrtSl Alt AU : negyedésre 9000 k­or., egf SZliniíliSZ.lÖSKti: VI. kert­let, O-istcn 10. szám­ hónapra 3000 kor.Erre« példátnyszftm Ara 150 kor., Megjelenik hétfő kivételével IDIndnnnafi Telefon számok : 48-40, 198—04, éjjel 140—71 vasárnapokon 800 korona. — Hirdetéseket ind­ít­ KJ­­­P HIAltólII VAT AI,­ TI. kerület, ó-utca 10. alom méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefon számok : 48—40, 108—04, éjjel 140—71 Gyertek a temetőbe! Irta Buday Barna Halottak napja közeledik. Gyertek ki a temetőbe s hozzatok magatokkal gyertyát és virágot. A gyertya jel­képezze az emlékezés felgyújtott szö­véseket, a virág pedig az örök meg­újulást. Kétféle fény ragyog az emberi lélek­ben: egyik fény csupán kis körre vet világot, a másik az egész országot át­sugározza. Ennek megfelelően a sírok kivilágítása is kétféle. Szeretteink hant­jain mécsest gyújtunk, nagyjaink és hőseink sírján pedig fáklyát lobogtat a hálás emlékezet. Vájjon melyikért volt érdemesebb élni: a mécsesért-e vagy a fáklyáért ? Oh, én azt hiszem, a szívnek leg­­boldogítóbb alkotása a szeretet, mert ez nem csak halálunkig tart meleget, hanem még sírunkra is áldóan borul. Ha van testi dísz a túlvilágon, azok­ból a könnycseppekből formálódnak ki a drágakövek, amelyek sírunkra őszinte szívekből hullottak, s ha van visszatekintés, mi sem lehet fájóbb, mint elhagyottan látni azt a helyet, amely földi létünk emlékét őrzi. Nem halljátok-e az elhagyott sír­­dombok fölött a szellemek síró hang­jait ?! Látogassátok meg a temetőben kedveseiteket, hogy ne fájjon a múlt­nak a jelen! De a hálás emlékezésnek is vannak ezen a napon tartozásai s ezek a nagyok és a hősök pihenőhelyeihez vezetnek bennünket. Kik voltak a nagyok ? Akik hazájukért éltek. És kik voltak a hősök? Akik hazájukért hal­tak. Azok életük tartalmát adták át nekünk, ezek magát az életet adták oda értünk. Méltókká váltak rá, hogy­ az egész népcsalád tisztelegjen előttük a halottakról való emlékezés napján. Nagyjaink emlékműveihez már járt utak vezetnek, de a világháború hősi halottainak nagy serege még mindig ■eltelen a budapesti temetőkben. Hová tegyem hát azt a virágot, amelyet nektek szántam, vitéz magyar fiuk?! Szétszakítom a virág kelyheit s elszórom a négy égtáj felé, mint ahogyan szét­­folyott a ti drága véretek is idegen földek poraiban. Aztán feltekintek az égre s leveszem a kalapomat szent emléketek előtt! Mert csak a vér folyt el, de az a sok magyar akarat, az a virágzó élet­erő nem semmisülhetett meg, az vagy a csillagokban van, vagy közel fölöttünk a levegőben s várja égi harmatként való lehullását, hogy megtermékenyítse a magyar lelkeket. . . . Gyertek ki a temetőbe s tanul­juk meg a halottaktól hogy az élet akkor volt szép, ha a vége szép, ha kedves emléket, szerető szíveket ! emberi elismerést hagyunk magunk után, mert aki ezeket az értékeket nem tudta megszerezni, annak holta után való szegénysége és elhagyatott­­sága bizonyítja, hogy eltévesztette az életet. Nagy Emil nem szorgalmazza lemondását Pénzügyi politikáját Bethlen általános politikájának keretein belül kívánja megvalósítani — A politika hívei — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Bethlen István gróf miniszterelnök — mint megírtuk — tegnap délután magához hivatta Nagy Emil igazság­ügyminisztert, aki a tegnapi ülésen történt események miatt beadta lemon­dását. A miniszterelnök és az igaz­ságügyminiszter tanácskozásának az lett az eredménye, hogy Nagy Emil visz­­szavonta lemondását. Az üggyel kapcsolatban a lapok a legellentétesebb tudósításokat adták le és éppen ezért Nagy Emil félhivata­losan nyilatkozott a történtekről és szándékolt magatartásáról. Nyilatkoza­tában többek között ezeket mondja: — A pénzügyi és gazdasági politi­kával szemben táplált ellentétes fel­fogásom sokkal régebbi keletű, mint az úgynevezett fajvédő tábor megala­kulása. Amikor 1922. májusában szem­bekerültem a pénzügyminiszter úrral a befektetési politika sürgetése miatt, ak­kor Gömbös Gyula, mint jó kormány­párti ember, még szilárdan szavazott a pénzügyminiszter úr álláspontja mellett, illetve indítványom ellen. Nagy Emil hangsúlyozza, hogy pénz­ügyi és gazdasági politikáját mindenkor csak Bethlen István gróf vezéri lénye feltétlen elismerése és általános poli­tikája helyeslésének keretein belül kí­vánja megvalósítani. Lemondásának el­határozását a Bessenyey-féle véletlen összetűzés robbantotta ki, a miniszter­elnök állásfoglalása következtében azon­ban eltökélte, hogy lemondását nem szorgalmazza. Bessenyey Zénó egyébként Urbartu­s Kálmán képviselőtársa útján le­velet juttatott el Nagy Emilhez, amely­ben a régi őszinte barátságukra hivat­kozva, kéri az igazságügyminiszter, hogy a tegnap történt ellentétet ne használja fel politikai konzekvencia levonására. Sir Eric Drummond, a Népszövetség főtitkára, m­a megkezdte budapesti ta­nácskozásait. Mindenekelőtt Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnökkel tárgyalt, de nem a kölcsön pénzügyi vonatkozásai­ról, hanem főképpen politikai termé­szetű kérdésekről, amelyek azonban a kölcsönüggyel szoros kapcsolatban­­álla­nak. A Népszövetség kiküldötteit egyéb­ként ma délelőtt Horthy Miklós kor­mányzó kihallgatáson fogadta. Seidlen miniszterelnök válasza Benes cseh külügym­iniszternek Benes, cseh külügyminiszter a prágai parlament tegnapi ülésén tartott beszé­dében, többek között azt mondotta, hogy Cseh-­ország és­ Magyarország között a barátságos viszonyt úgy lehetne bizto­sítani, ha nálunk a demokratikus ellen­zéket és az emigránsokat is érvényesülni engednék. Beszédének reánk vonatkozó részére Bethlen István gróf miniszterel­nök a következő kijelentéseket tette: — Benes külügyminiszter úrnak be­számolójából elégtétellel állapítom meg, hogy a kisántánt az együttműködés po­litikáját óhajtja Magyarországgal szem­ben követni. Az erre való törekvés je­leit genfi tárgyalásaim folyamán ma­gamnak is alkalmam volt tapasztalni. — Sajnálattal látom azonban, hogy Benes külügyminiszter, habár újólag hangsúlyozza, hogy nem akar Magyar­­ország belügyeibe avatkozni — amit kü­lönben is kénytelen volnék a legeré­lyesebben visszautasítani — mégis szük­ségesnek tartotta a magyar belpoliti­kát, nevezetesen belpolitikai­­pártkérdé­seket érinteni. — Nem óhajtok ezúttal vitába bo­csátkozni, csak az úgynevezett emigrá­ció kérdésére nézve, melyet Benes kül­ügyminiszter úr beszédében felemlít. Utalnom kell e tárgyban már számta­lanszor kifejezésre juttatott álláspon­tomra, mely szerint az a kérdés, hogy az egyes úgynevezett emigránsok a fennálló magyar törvényekkel összeüt­közésbe kerültek-e, vagy sem, tehát az is, hogy büntetés nélkül hazatérhet­nek-e, vagy nem, minden egyes eset­ben az illetékes magyar bíróság által döntendő el. Reggeli a kormányzónál A kormányzó és felesége szerdán, dél­után fél kettőkor villásreggelit adtak, amelyen résztvettek: Sir Eric Drummond, a Nem­zetek Szövetségének főtitkára, Mastoux Pál és Hóden Marcel, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Daruváry Géza dr. külügyminiszter, Bartha Richárd dr., a kabinetiroda főnöke, Nagy Emil igazság­ügyminiszter, Csáky Károly gróf tábornok­, honvédelmi miniszter és többen mások. Siposz Jenő polgármester a miniszterelnöknél Ma délelőtt Bethlen István gróf mi­niszterelnök Rakovszky Iván belügymi­niszterrel és Heinrich Ferenccel foly­tatott a várospolitikai kérdésekről hosz­­szabb eszmecserét, amelynek során szó­­ba került az új fővárosi törvény ügye is. Ugyancsak ma délelőtt felkereste a miniszterelnököt Sipőcz Jenő, a szé­kesfőváros polgármestere és tájékoz­tatta őt a fővárosi tisztviselők lét­számcsökkentéséről. Képviselői beszámoló Ehn Kálmán, a csurgói kerület kis­gazdapárti képviselője, november 11-én, vasárnap, tartja beszámolóját Csurgón, amelyen részt vesz Almássy László, a Kisgazdapárt ügyvezető alelnöke is. Külkereskedelmi mérlegünk javulása Külkereskedelmi forgalmunk, a ki­viteli és behozatali statisztika adatai szerint, a legutolsó hónapokban örven­detes javulást mutat. Az ezévi augusz­tus havi áruforgalmi mérlegben a liszt­­kivitel növekedése, továbbá a vágóál­latok, gyümölcs, gyapjú, friss hús stb. fokozottabb kivitele folytán a kivitel értéke több, mint 50 százalékkal na­gyobb volt, mint 1922. megfelelő hó­­napján, ezzel szemben a behozatal 20 százalékkal csökkent, különösen a gya­­lu- és pamutszövetek behozatalának apadása folytán. Ugyancsak kedvezően alakult a szep­tember havi külkereskedelmi mérlegünk is, melynek legjelentősebb tétele a svájci gabonakivitel. Emellett egyéb cikkekből csökkent a kivitelünk. A be­hozatalban is inkább visszaeső irány­zat mutatkozik, csupán a fabehozatal emelkedett nagyobb mértékben, de ez az emelkedés olyan nagy, hogy a szep­tember havi behozatali többletünk en­nek folytán körülbelül 4 millió arany­koronát tesz ki. Azonban ez az ered­mény is lényegesen kedvezőbb, mint az elmúlt év megfelelő hónapjának a mérlege. Ennek a múlt évi adatokkal szemben való javulásnak fokozódása vagy leg­alább is állandósulása, remélhető az év még hátralevő hónapjaiban is s ennek folytán az 1922. évi külkereskedelmi mérlegünknek az elmúlt évihez képest, kedvezőbb alakulása várható. A múlt évben ugyanis a külforgalmi mérlegünk 214 millió aranykorona passzívummal zárult. A folyó év első kilenc hónap­jában a passzívum 129 millió aranyko­rona és ha a még hátra levő 3 hónap­nak a mérlege nem fog jelentékenyebb hiánnyal zárulni, akkor ebben az év­ben 85 millió aranykoronával lesz ked­vezőbb a kereskedelmi mérlegünk, mint tavaly. S ha tekintetbe vesszük, a­zt, hogy tavaly a fizetési mérlegünk defi­citjének négyötödét tette ki az árufor­galmi mérleg passzivitása, akkor lát­hatjuk, hogy az utóbbinak a jelentős csökkenése ez idei fizetési mérlegünket és ezzel államháztartásunkat és­­ egész gazdasági életünket is nem csekély mér­tékben javítja. Elszöslépett az új ipartörvény November elsejével végre áyigva c­­salt a kézművesiparosok régi vágya. Az új törvény hivatott és alkalmas arra, hogy a kézműipar régi hírnevét visszanyerje és a kontárok, a mester­séghez nem értők, az „iparos" tiszte­letreméltó címét ne használhatják. Az új törvény természetesen megváltoz­tatja az ipari közigazgatást és azért, hogy életbe lépése simábban történjen, háromnapos tanfolyamot rendeztek a tisztviselők és az ipartestületi veze­tők részére. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett tan­folyamon 145 város ipartestülete 205 hallgatót jelentett be, de a tényleg 98 város ipartestületi vezetői vettek részt a tanfolyamon a 20 budapesti ipar­testületen kívül. A tisztviselők közül 157 hallgatta a tanfolyamot. Budapesten az újságárusirodákban kapható az „ÚJ BARÁZDA"

Next