Új Barázda, 1923. november (5. évfolyam, 247-271. szám)
1923-11-01 / 247. szám
/ /# / áru é J \ 11*^3noieniiMi' 1, csfitgftSk tV IPCtntHVS V. .‘vl, 'Cl7. szám ni m&ilMii llLCVUUrtSl Alt AU : negyedésre 9000 kor., egf SZliniíliSZ.lÖSKti: VI. kertlet, O-istcn 10. szám hónapra 3000 kor.Erre« példátnyszftm Ara 150 kor., Megjelenik hétfő kivételével IDIndnnnafi Telefon számok : 48-40, 198—04, éjjel 140—71 vasárnapokon 800 korona. — Hirdetéseket indít KJP HIAltólII VAT AI, TI. kerület, ó-utca 10. alom méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefon számok : 48—40, 108—04, éjjel 140—71 Gyertek a temetőbe! Irta Buday Barna Halottak napja közeledik. Gyertek ki a temetőbe s hozzatok magatokkal gyertyát és virágot. A gyertya jelképezze az emlékezés felgyújtott szövéseket, a virág pedig az örök megújulást. Kétféle fény ragyog az emberi lélekben: egyik fény csupán kis körre vet világot, a másik az egész országot átsugározza. Ennek megfelelően a sírok kivilágítása is kétféle. Szeretteink hantjain mécsest gyújtunk, nagyjaink és hőseink sírján pedig fáklyát lobogtat a hálás emlékezet. Vájjon melyikért volt érdemesebb élni: a mécsesért-e vagy a fáklyáért ? Oh, én azt hiszem, a szívnek legboldogítóbb alkotása a szeretet, mert ez nem csak halálunkig tart meleget, hanem még sírunkra is áldóan borul. Ha van testi dísz a túlvilágon, azokból a könnycseppekből formálódnak ki a drágakövek, amelyek sírunkra őszinte szívekből hullottak, s ha van visszatekintés, mi sem lehet fájóbb, mint elhagyottan látni azt a helyet, amely földi létünk emlékét őrzi. Nem halljátok-e az elhagyott sírdombok fölött a szellemek síró hangjait ?! Látogassátok meg a temetőben kedveseiteket, hogy ne fájjon a múltnak a jelen! De a hálás emlékezésnek is vannak ezen a napon tartozásai s ezek a nagyok és a hősök pihenőhelyeihez vezetnek bennünket. Kik voltak a nagyok ? Akik hazájukért éltek. És kik voltak a hősök? Akik hazájukért haltak. Azok életük tartalmát adták át nekünk, ezek magát az életet adták oda értünk. Méltókká váltak rá, hogy az egész népcsalád tisztelegjen előttük a halottakról való emlékezés napján. Nagyjaink emlékműveihez már járt utak vezetnek, de a világháború hősi halottainak nagy serege még mindig ■eltelen a budapesti temetőkben. Hová tegyem hát azt a virágot, amelyet nektek szántam, vitéz magyar fiuk?! Szétszakítom a virág kelyheit s elszórom a négy égtáj felé, mint ahogyan szétfolyott a ti drága véretek is idegen földek poraiban. Aztán feltekintek az égre s leveszem a kalapomat szent emléketek előtt! Mert csak a vér folyt el, de az a sok magyar akarat, az a virágzó életerő nem semmisülhetett meg, az vagy a csillagokban van, vagy közel fölöttünk a levegőben s várja égi harmatként való lehullását, hogy megtermékenyítse a magyar lelkeket. . . . Gyertek ki a temetőbe s tanuljuk meg a halottaktól hogy az élet akkor volt szép, ha a vége szép, ha kedves emléket, szerető szíveket ! emberi elismerést hagyunk magunk után, mert aki ezeket az értékeket nem tudta megszerezni, annak holta után való szegénysége és elhagyatottsága bizonyítja, hogy eltévesztette az életet. Nagy Emil nem szorgalmazza lemondását Pénzügyi politikáját Bethlen általános politikájának keretein belül kívánja megvalósítani — A politika hívei — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Bethlen István gróf miniszterelnök — mint megírtuk — tegnap délután magához hivatta Nagy Emil igazságügyminisztert, aki a tegnapi ülésen történt események miatt beadta lemondását. A miniszterelnök és az igazságügyminiszter tanácskozásának az lett az eredménye, hogy Nagy Emil viszszavonta lemondását. Az üggyel kapcsolatban a lapok a legellentétesebb tudósításokat adták le és éppen ezért Nagy Emil félhivatalosan nyilatkozott a történtekről és szándékolt magatartásáról. Nyilatkozatában többek között ezeket mondja: — A pénzügyi és gazdasági politikával szemben táplált ellentétes felfogásom sokkal régebbi keletű, mint az úgynevezett fajvédő tábor megalakulása. Amikor 1922. májusában szembekerültem a pénzügyminiszter úrral a befektetési politika sürgetése miatt, akkor Gömbös Gyula, mint jó kormánypárti ember, még szilárdan szavazott a pénzügyminiszter úr álláspontja mellett, illetve indítványom ellen. Nagy Emil hangsúlyozza, hogy pénzügyi és gazdasági politikáját mindenkor csak Bethlen István gróf vezéri lénye feltétlen elismerése és általános politikája helyeslésének keretein belül kívánja megvalósítani. Lemondásának elhatározását a Bessenyey-féle véletlen összetűzés robbantotta ki, a miniszterelnök állásfoglalása következtében azonban eltökélte, hogy lemondását nem szorgalmazza. Bessenyey Zénó egyébként Urbartus Kálmán képviselőtársa útján levelet juttatott el Nagy Emilhez, amelyben a régi őszinte barátságukra hivatkozva, kéri az igazságügyminiszter, hogy a tegnap történt ellentétet ne használja fel politikai konzekvencia levonására. Sir Eric Drummond, a Népszövetség főtitkára, ma megkezdte budapesti tanácskozásait. Mindenekelőtt Bethlen István gróf miniszterelnökkel tárgyalt, de nem a kölcsön pénzügyi vonatkozásairól, hanem főképpen politikai természetű kérdésekről, amelyek azonban a kölcsönüggyel szoros kapcsolatbanállanak. A Népszövetség kiküldötteit egyébként ma délelőtt Horthy Miklós kormányzó kihallgatáson fogadta. Seidlen miniszterelnök válasza Benes cseh külügyminiszternek Benes, cseh külügyminiszter a prágai parlament tegnapi ülésén tartott beszédében, többek között azt mondotta, hogy Cseh-ország és Magyarország között a barátságos viszonyt úgy lehetne biztosítani, ha nálunk a demokratikus ellenzéket és az emigránsokat is érvényesülni engednék. Beszédének reánk vonatkozó részére Bethlen István gróf miniszterelnök a következő kijelentéseket tette: — Benes külügyminiszter úrnak beszámolójából elégtétellel állapítom meg, hogy a kisántánt az együttműködés politikáját óhajtja Magyarországgal szemben követni. Az erre való törekvés jeleit genfi tárgyalásaim folyamán magamnak is alkalmam volt tapasztalni. — Sajnálattal látom azonban, hogy Benes külügyminiszter, habár újólag hangsúlyozza, hogy nem akar Magyarország belügyeibe avatkozni — amit különben is kénytelen volnék a legerélyesebben visszautasítani — mégis szükségesnek tartotta a magyar belpolitikát, nevezetesen belpolitikaipártkérdéseket érinteni. — Nem óhajtok ezúttal vitába bocsátkozni, csak az úgynevezett emigráció kérdésére nézve, melyet Benes külügyminiszter úr beszédében felemlít. Utalnom kell e tárgyban már számtalanszor kifejezésre juttatott álláspontomra, mely szerint az a kérdés, hogy az egyes úgynevezett emigránsok a fennálló magyar törvényekkel összeütközésbe kerültek-e, vagy sem, tehát az is, hogy büntetés nélkül hazatérhetnek-e, vagy nem, minden egyes esetben az illetékes magyar bíróság által döntendő el. Reggeli a kormányzónál A kormányzó és felesége szerdán, délután fél kettőkor villásreggelit adtak, amelyen résztvettek: Sir Eric Drummond, a Nemzetek Szövetségének főtitkára, Mastoux Pál és Hóden Marcel, Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, Daruváry Géza dr. külügyminiszter, Bartha Richárd dr., a kabinetiroda főnöke, Nagy Emil igazságügyminiszter, Csáky Károly gróf tábornok, honvédelmi miniszter és többen mások. Siposz Jenő polgármester a miniszterelnöknél Ma délelőtt Bethlen István gróf miniszterelnök Rakovszky Iván belügyminiszterrel és Heinrich Ferenccel folytatott a várospolitikai kérdésekről hoszszabb eszmecserét, amelynek során szóba került az új fővárosi törvény ügye is. Ugyancsak ma délelőtt felkereste a miniszterelnököt Sipőcz Jenő, a székesfőváros polgármestere és tájékoztatta őt a fővárosi tisztviselők létszámcsökkentéséről. Képviselői beszámoló Ehn Kálmán, a csurgói kerület kisgazdapárti képviselője, november 11-én, vasárnap, tartja beszámolóját Csurgón, amelyen részt vesz Almássy László, a Kisgazdapárt ügyvezető alelnöke is. Külkereskedelmi mérlegünk javulása Külkereskedelmi forgalmunk, a kiviteli és behozatali statisztika adatai szerint, a legutolsó hónapokban örvendetes javulást mutat. Az ezévi augusztus havi áruforgalmi mérlegben a lisztkivitel növekedése, továbbá a vágóállatok, gyümölcs, gyapjú, friss hús stb. fokozottabb kivitele folytán a kivitel értéke több, mint 50 százalékkal nagyobb volt, mint 1922. megfelelő hónapján, ezzel szemben a behozatal 20 százalékkal csökkent, különösen a gyalu- és pamutszövetek behozatalának apadása folytán. Ugyancsak kedvezően alakult a szeptember havi külkereskedelmi mérlegünk is, melynek legjelentősebb tétele a svájci gabonakivitel. Emellett egyéb cikkekből csökkent a kivitelünk. A behozatalban is inkább visszaeső irányzat mutatkozik, csupán a fabehozatal emelkedett nagyobb mértékben, de ez az emelkedés olyan nagy, hogy a szeptember havi behozatali többletünk ennek folytán körülbelül 4 millió aranykoronát tesz ki. Azonban ez az eredmény is lényegesen kedvezőbb, mint az elmúlt év megfelelő hónapjának a mérlege. Ennek a múlt évi adatokkal szemben való javulásnak fokozódása vagy legalább is állandósulása, remélhető az év még hátralevő hónapjaiban is s ennek folytán az 1922. évi külkereskedelmi mérlegünknek az elmúlt évihez képest, kedvezőbb alakulása várható. A múlt évben ugyanis a külforgalmi mérlegünk 214 millió aranykorona passzívummal zárult. A folyó év első kilenc hónapjában a passzívum 129 millió aranykorona és ha a még hátra levő 3 hónapnak a mérlege nem fog jelentékenyebb hiánnyal zárulni, akkor ebben az évben 85 millió aranykoronával lesz kedvezőbb a kereskedelmi mérlegünk, mint tavaly. S ha tekintetbe vesszük, azt, hogy tavaly a fizetési mérlegünk deficitjének négyötödét tette ki az áruforgalmi mérleg passzivitása, akkor láthatjuk, hogy az utóbbinak a jelentős csökkenése ez idei fizetési mérlegünket és ezzel államháztartásunkat és egész gazdasági életünket is nem csekély mértékben javítja. Elszöslépett az új ipartörvény November elsejével végre áyigva csalt a kézművesiparosok régi vágya. Az új törvény hivatott és alkalmas arra, hogy a kézműipar régi hírnevét visszanyerje és a kontárok, a mesterséghez nem értők, az „iparos" tiszteletreméltó címét ne használhatják. Az új törvény természetesen megváltoztatja az ipari közigazgatást és azért, hogy életbe lépése simábban történjen, háromnapos tanfolyamot rendeztek a tisztviselők és az ipartestületi vezetők részére. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett tanfolyamon 145 város ipartestülete 205 hallgatót jelentett be, de a tényleg 98 város ipartestületi vezetői vettek részt a tanfolyamon a 20 budapesti ipartestületen kívül. A tisztviselők közül 157 hallgatta a tanfolyamot. Budapesten az újságárusirodákban kapható az „ÚJ BARÁZDA"