Új Barázda, 1924. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

Élelmiszerárak — Január 31-én — A miniszterelnökség sajtóosztálya közli: A Központi Vásárcsarnokban a közvetlen fogyasztás céljaira történt eladásnál a kö­vetkező irányárak alakultak ki: Marhahúsok eleje elsőrendű 15.400, má­sodrendű 11.800, hátulja elsőrendű 16.600, másodrendű 14.400; gulyás 5800—12.000; borjúhús eleje elsőrendű 15­.400, másod­rendű 11.000, hátulja elsőrendű 17.000, másodrendű 16.000; pörkölt 9000—13.000; sertéshús: oldalas 16.800, comb 16.800, karaj 18.200, hás 22.000, Z3ir 22.000, ol­vasztani való szalonna 19.600; birkahús eleje elsőrendű 10.000, másodrendű 9600, hátulja elsőrendű 14.000, másodrendű 12.000, tej 2000, tejfel 4000-5000, tehén­túró 2800, tömbvaj 28.000, főzővaj 25.000, tojás 1100, burgonya fehér 750, rózsa 1500, bab, fehér 3000, tarka 3200, für­ 4000, lencse 2000—4400, borsó 3000 4400, savanyú káposzta 2000, mák 4800, vegyes zöldség 2200, vöröshagyma 800—1000, fokhagyma 1200—1400, fejeskáposzta 000, kelkáposzta 1400, alma 6000-19.000, dió 9600. Kenyér, fehér, péknél 2350, viszonteláru­­sitónál 2500, félbarna, péknél 2100, vi­­■aiszentelárusitónál 2160, barna 1400 -1500, rozskenyér, péknél 2000, viszontelárusit­ó­­nál 2100, zsemle­péknél 165, viszonteláru­­ítónál 175. Óriási neróleum­-panamát öriték fel amerikában Két államtitkár is részes a vissza­élésekben Washingtoni jelentés szerint óriási visz­­szaéléseknek és megvesztegetéseknek jöt­tek nyomára, melyeket magasrangú tiszt­viselők a petróleummezők állami bérlete körül követtek el. Coolidge elnök szigorú vizsgálatot indított a botrányos ügyben, amelybe Fali v­olt belügyi és Denby ten­gerészeti államtitkár és sok más magas­­állású tisztviselő is bele van keverve. A vizsgálatot az irányban is kiterjesztik, hogy igaz-e az a vád, hogy Fali volt államtitkár a tengerészeti minisztérium petróleum­­készleteit spekulánsoknak adta el. A ki­pattant panamaügy egész Amerikában óriási feltűnést keltett, annál is inkább, mert belőle a közelgő elnökválasztásra so­kan jelentős következményeket vonnak le. Hagy Vince Istaxája ellen is szitott az oláh sajtóban A budapesti ügyészség a múlt év augusztusában vádnatot készített a Bécsbe szökött hazaárulók Vezérei ellen a ma­gyar állam megbecsülése ellen elkövetett bűntett címén. Ezek a hazaárulók ugyanis a bécsi kommunista sajtóban a rágalmak özönét zúdították Magyarország ellen, összehazudva mindent, ami a saját ér­dekeiknek megfelelt. Az ügyészség ugyan­ekkor eljárást vartott Nagy Vince volt októbrista belügyminiszter ellen is, aki megfeledkezve arról, hogy a közéletben nincs már erkölcsi jogosultsága szerepet vinni, Debrecenben képviselőnek jelöltette magát. Ez a volt magyar miniszter a bé­csi hazaárulókhoz­ hasonló­n tudósította a kolozsvári oláhérzelmű­ lapokat, természe­tesen a talpát nyalogatván a bocskoros hordának. Ez a véd magyar miniszter a hazáj­a allén uszította azokat, akik nagy részt okozói nyomorúságunknak. A magyar királyi ügyészség ellene is el­járást indított a magyar állam megbecsü­lése ellen elkövetett bűntett címén. Az el­járás folyamatban van s az ügy rövidesen tárgyalásra kerül. íme egy ember, aki hazaidnak érdekeit az oláh érdekek mögé helyezte és ezt az embert a legszebb múltra visszatekintő nemes Debrecen vá­ros polgársága bizalmával tüntette ki Hisszük, a pótválasztáson megmutatják Debrecen választópolgárai, hogy az, aki hazájának érdekeit semmibe se veszi, nem fogja képviselni az ő meggyőződésüket, érzelmeiket és érdekekteit. Folyik a­ földreformmosfonta vitája A kisemberek érd­ekében a Kisgazdapárt módo­­sitjja a novellát — Eöri Szabó Dezső beismerte, hogy megválasztására pénzt kapott — Együgy­i mente­­getődzése miatt kinevették — A nemzetgyűlés ismét ítéletet mondott felette — A nemzetgyűlés mai ülése — A délelőtti ülés A mai ülés elején Lendvai István teg­napi viselkedéséért megkövette a Házat, majd folytatták a földbirtokreformno­­vella részletes tárgyalását. A második szakaszhoz Farkas Tibor, Wráney Samu szólalnak fel, majd nagy­atádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter fejti ki, hogy elsősorban azok jut­nak földbirtokhoz, akik a háborús éveket fronton szenvedték végig. A szakasz ne­gyedik pontját kisebb módosításokkal fo­gadták el. Módosították Neubauer Ferenc előadó és a földmivelésügyi miniszter javaslatai alapján a szakasznak még hát­ralevő pontjait is, majd Gaal Gaszton új pont felvételét ajánlotta a szakaszhoz, amelynek értelmében elsősorban a föld­­mives kaphat földet. Azt kívánja, hogy nemzetgyű­­ési képviselő, tényleges közal­kalmazott és katonatiszt semmiféle címen ne juthasson földhöz. Nagyatádi Szabó István földmivelés­­ügyi miniszter kijelenti, hogy vannak képviselők, akik, ha nem lennének képviselők, földigény­­jogosultak lennének, mivel olyan kis földjük van, hogy teljes joggal kérhetnek a reform alapján birtok­­kiegészítést. Friedrich István Mondjanak le! Barthos Andor: Ez demokratikus fel­fogás ? Nagyatádi Szabó István miniszter Bizonyos mértékben a kisgazdaképviselők kiszorítására vezet, ha jogos földigényüktől el­ültetnek. Kupert Rezső : Mondjanak le! Rubinek István stiláris módosítást ajánl amely a­­jaal Gaszton indítványa körüli félreértést megszüntetné. Csontos Imre kijelenti, hogy egyetlenegy kisgazdaképviselő sem igényelt földet. Az erre vonatkozó vádakat visszautasítja. Varady Balogh György: Szívesen hozzájárul, hogy képviselők ne kapjanak földet, de azt is kívánja, hogy az ügyvéd képviselőit ne vállalhassanak birtokügyek­ben képviseletet. Rupert Rezső (ügyvédképviselő) tiltako­zik ez­ellen. A Ház Rácz Jánosnak Gaal Gaszton in­­dítványát kiegészítő módosításához járult hozzá, amely szerint a törvényhozás tagja, tényleges köztisztviselő és katonatiszt, vagy a végrehajtással megbízott intéze­tek alkalmazottja földhöz nem jut­tatható az előbbi szakaszok­ban felsorolt pontok kivételével. A 6. pontnál az iparigazolványal bírók földhöz juttatása fölött indult meg vita. Elnök négy óráig az ülést felfüggesz­tette. A délutáni ülés A délutáni ülésen többek felszólalására Neubauer Ferenc előadó kijelentette, hogy aki iparigazol­ványal bír, nincs kizárva a reformból, ha különben igazolja, hogy foglalkozik földmiveléssel. Nagyatádi Szabó István földmivelés­­ügyi m­iniszter: Érintkezésbe lép az Or­szágos Földbirtokrendező Bírósággal, hogy az általa kiadandó végrehajtási utasítás­ban kimondassák, hogy az ilyen ipariga­zolványai bíró kisemberek ügyeit egyénen­ként bírálják el. (Helyeslés) A másod­i szakasz 6. pont helyébe lépő 7. pontját Rubinek István azt a módo­sítást terjesztette elő, hogy azok, akik kellő felszereléssel rendelkeznek és a ne­kik juttatott föld vételárának felét a bir­tokbavétel előtt, másik felét legalább tíz éven kere­sztü­l egyenlő részletekben ki­­fize­ik, hasonlóan földhöz jut­athatók le­gyenek, mint azok, akik a vételárat azon­nal képesek kifizetni. (Helyeslés.) A nemzetgyűlés a 7. pontot többek fel­szólalása után Rubinek István módosí­tásával fogadta el. Új 8. pontként Gaal Gaszton indítvá­nyát fogadták el, amelynek értelmében a földhöz juttandók lehetőleg a községek közelében elégítendek ki. Ennél a pontnál Nagyatádi Szabó István kifejtette, hogy régen és sokszor ismertetett álláspontja is az, hogy a köz­ségekhez minél közelebb kell adni a föl­deket. Nagy időmegtakarítást jelent min­den birtokosra, ha a földet lakóhelyükhöz közelebb kapják. Tarthatatlan az az állítás, hogy a nagy­­birtokosok törekednének a földhöz jutta­­tandóknak a községtől távolabb eső föl­dekből való kielégítésére. Nem érne ezzel el semmit a nagybirtokos, mert hiszen tagosításkor a községhez közelebb eső birtokrészéből adnák ki a kisebb birtok­testeket. (Helyeslés). A 3 szakasznál hosszabb vita indult meg a jelentkezők névjegyzékének kifüg­gesztése, az érdemesség megállapítása és a panasztétel határideje felett. Elnök a vitát fél nyolc órakor holnapra halasztotta. Rubinek István a mentelmi bizottság jelentését terjesztette elő Lendvai István ügyében. A mentelmi bizottság Lendvait szerdai szerepléséért a nemzetgyűlés ünnepélyes megkövetésére kötelezte, de mert ennek már Lendvai a délelőtt folyamán eleget tett, a bizottság ezt is tudomásul vette. Eőri Szabó Dezső tehenei A szerdai ülésen Eőri Szabó Dezső botrányos szereplésekor többen, így Berki Gyula, azt kiáltották: — Mi van a tehenek árával ? Fizesse vissza! Eöri Szabó Dezső ezért ma magya­rázkodni kísérelt meg. Fájlalja azokat a becsmérlő kifejezéseket, amelyeket kapott, különösen a tehenek emlegetése lehetett kellemetlen, mert felszólalását ehhez fűzte. Beismeri, hogy 60.000 koronát kapott a választási költségeire, mert neki magának állatállományát k­ellett csökkenteni meg­választása érdekében. Jelenlegi vezérének, Gömbös Gyulának a tehenek ügyében kert levelét olvassa fel igazolásul Beismeri, hog súlyos pénzébe került a választása. A Kisgazdapártot az elv erája teremtette nagggyá. Ezután Berki Gyula szólalt fel. A Kis­gazdapártot az elvi meggyőződés hozta össze. Áldozatkész férfiak hoztak áldoza­tokat a pártért. Teljesen jogosan mondta Eőri Szabónak, hogy mi van a tehenekkel? Nem az a fontos, kérte-e a tehenek árát, vagy sem, hanem az, hogy elfogadta. (úgy van.) Nincs kisgazdapárti képviselő, aki pénzt fogadott rátrra el. Aki mások becsületét itt állandóan támadja (Úgy van? Úgy van !j, aki mások becsületére egyáltalán nem kényes (Úgy van ! Úgy van !), aki a gatícsnélküli lovag szerepére vál­lalkozik, az legyen azzal tisztában,, hogyha azt a pártot, amelynek áldozatkészségéből sze­rezte meg a mandátumát, elhagyta, akkor azt az áldozatkészséget fizesse vissza. (Úgy van ! Úgy van !) Nyilvánosan felszólítja Eőri Szabó De­zsőt, hogy a két tehén árát a szegény kisgazdapártnak 50 millió korona mai ér­tékben fizesse vissza (Élénk derültség), vagy természetben adja vissza. (Élénk de­rültség és taps.) A kisgazdapárt szegény párt, nincs abban a helyzetben, hogy megká­rosítását eltűrje és ha a képviselő úr elveit megváltoz­tatta, akkor legalább vigyázzon arra, hogy azokat ne kösse össze a marhák szere­peltetésével. (Úgy van!) * -- de kiltség közben — h­ogy ő neki nem volt szüksége pénzre a választásánál. Egy hang: Miért adta el akkor a teheneit?­­ Eöri Szabó Dezső: A pénzt rája erő­szakolták. Kabineti István: A hét legjobb vicce. S­zijj Bálint: Tegye le a palástot, amelyre méltatlanná vált ! A derültség nem szűnik meg és a kar­zat közönsége a képviselőkkel együtt, ne­veti Eőri Szabó Dezsőt. Az ülés vége 8 órakor. Egy ha­ng: Hát annyira szeretik vá­lasztói? . . . . Eőri Szabó Dezső: Ő nem kérte a pénzt. . Egy hang: Ha nem kérte miért kapta ? Neubauer Ferenc: Miért fogadta el? Eöri Szabó Dezső mentegetődzik, de szavai nyomán óriási derültség keletkezik. Mindenki harsányan nevet az együgyű vé­dekezésen úgy, hogy az elnök a derültség miatt felfüggeszti az ülést. Az ülésnek újból való megnyitása után Eőri Szabó Dezső vádaskodni is meg­kísérel, de erélyes visszautasításban van része. Lond­onban­­ veszélyes ínfluenzajár- ’ vány lépett fel a betegség v­agy lázzal kezdődik Londonból jelentik: Napok óta tömegesek az ínfluenzaesetek és a járvány most már rohamosan lened. különösen a nyugati városrészek vannak megfertőzve, a keletiek még egyelőre mentesek az epidémiától. A betegség nagy lázzal kezdődik, de halálozás a legritkább esetben fordul elő. Meghívó.­­ A Magyar Gazdás* Szövetkezete Sza­­­­badszállás — felszámolás alatt — 1924. évi s február hó 2- én délelőtt 11 órakor helyi­ségében a közgyűlési tart, melyre a lisztért részjegyulajdonosokat azzal az értesítéssel hívjuk meg, hogy határo­zni képtelenség esetén a közgyűlés 1924. évi­ebruár hó 29 én, délelőtt 11 órakor fog meg­­tartatni mely a megjelentek számára való te­kinet nélkül határozatképes lesz. Tárgy: 1. A közgyűlés megnyitása, a jegyzőkönyv vezető es kei hitelesítő kijelö­ése. 2 A felszámolóbizottság és felügyelőbizott­­ság jelentése, a mérleg megállapítása és a fel­mentés feletti határozathozatal. 3. Vagyon felosztásáról:határozathozatal. Felszámoló bizottság. tl február 1. péntek­ A Felvidék rémei Cseh katonák rablóbandája A prágai hadosztálybíróság mostanában tárgyalta a bűnperét ama rablógyilkos bandák egyikének amelyek az 1918. év utolsó hónapjaiban a Felvidéken a felsza­badítás örve alatt raboltak. A szóban levő bandának Pek volt cseh hadnagy lett a parancsnoka, aki Chalupka főhadnaggyal és Blazsei zászlóssal irányította a csapa­tot. A katonai ügyészség vádirata szerint, jogosulatlanul rekviráltak a banda tagjai, az államkincstár­ számlájára dorbézoltak, Mezőlaborc közelében pedig két cigányt kiraboltak és minden ok nélkül agyon­lőtték őket Pék volt hadnagyot 14 havi börtönre, cinkostársait pedig kisebb bör­tönbüntetésre ítélte a bíróság. Ezt az íté­letet a legfelsőbb katonai bíróság meg­semmisítette és új tárgyalást rendelt el, amely elé nagy érdeklődéssel tekint a Felvidék egész lakossága. *WWWWWWWN***WWWWWWN************|Az­é Kimerithetet­­len gazdag tartalmúak az „UJ BARÁZDA" kiadású 1924. évi naptáraan

Next