Új Barázda, 1924. augusztus (6. évfolyam, 156-180. szám)

1924-08-01 / 156. szám

A londoni értekezlet súlyos válsága ••Lehet, hogy elérkeztünk az ér­tekezlet utolsó órájához11 — írja egy francia lap — Riasztó hírek A külföld hírei A ma reggeli párisi lapok riasztó jelen­téseket közölnek a londoni konferenciáról. Azt mondják, hogy Amerika visszautasí­totta Franciaországnak a döntőbírósági el­járásra vonatkozó javaslatát, az angolok pedig nem fogadták el az anyagi szolgál­tatásokról szóló javaslatot. Herriot azon­ban elszántan ragaszkodik ahhoz, hogy a javaslatokból egy betű­t sem enged. Vagy elfogadják teljesen javaslatát, vagy vissza­utasítja. Az utóbbi esetben a francia mi­niszterelnök a szakítással is számot vet. A Petit Journal is számol az értekezlet váratlan megszakadásával. A németek meg­hívásáról szóló megegyezés előestéjén va­gyunk — írja a lap — de lehet az is, hogy elérkeztünk e­z értekezlet utolsó órájához. Minden attól függ, hogy mit hoz az elkö­vetkező két nap. Az Echo de Paris a kö­vetkezőkép végzi jelentését: Az értekezlet súlyos válság elé került és nagyon köny­­nyen felborulhat. Hatvan község ultimátuma Munkács elöljáróságához a vásárvári leszállítását követelik, mert ellenkező esetben kiéheztetik a várost Munkácsról jelentik. Munkács környé­kének 60 községét, amelyekben a ru­szin autonóm földműves szövetségnek nagy többsége van, rendkívül elkese­rítette a munkácsi városi hatóságnak magas vásárvámja. Munkácson átlag 100 százalékkal nagyobb vásárvámot szednek a környék lakosságától, mint a többi felvidéki városokban s ezért a 60 köz­ség 15 napos uinifrllantot intézett a város elöljáróságához, amelyben köve­teli a vásárvám 60 százalékos lesz­ lá­tását, ellenkező esetben ezektől a fal­vakból minden élelmiszerszám(­t.($) a vá­rosba megszüntet. A munkás környéki la­kosság el van szánva arra hogy ha kö­vetelésüket nem teljesítik, kiéhezteti a várost. Évrd­"fitaale " 1291. Úri, Schwyz és Unter-Augusztus walden svájci tartományok t­örök szövetséget kötöttek köl­csönös védelemre. Ez a svájciak első írott szövetsége. 1664. A szentgotthárdi csata. Monte­­cuculi osztrák fővezér itt verte meg Ahmet Köprin­ nagyvezír seregét. 1. megsemmisítő ütközetben három basa, harminc ága, tizenkétezer­­ janicsár és a törökök minden ágyúja elveszett. 1798. Az abukiri tengeri ütközet. Nel­son angol admirális a francia hajóha­dat megsemmisítette. Brueys, a francia hajóhad vezére az ütközetben kapott se­beibe még aznap belehalt. 1833. A brit birodalomban minden rabszolgát felszabadítottak, amelyeknek száma állítólag 639.000 volt. 1849. A kormány és az országgyű­lés Szegedet elhagyta. Palmerston an­gol külügyminiszter Ponsoby bécsi an­gol­­ követ útján jegyzékben állt párt­jára a magyar szabadságharcnak és az osztrák kormánynál a béke közvetítését felajánlotta. Schwwarzenberg azonban, a midőn Péterváradot is elfoglalták­ az osztrákok, elutasította a közvetítést az­zal, hogy a magyar ügy Ausztria bel­­ügye. 1866. A porosz-osztrák háború. A porosz fogságba esett magyarok szabad­csapatot alakítottak Klapka György tá­bornok vezetése alatt. Ezerötszáz gya­logosból és százötven lovasból álló sza­badcsapat Klapka vezetésével útnak in­dult a magyar határ felé a schillers­­dorfi táborból és azt Turzovkánál át­lépte. Ekkor érkezett meg a fegyver­­szünet híre, mire Klapka a porosz had­vonal mögé vonta vissza csapatát. 11914. A németek megszállták Luxen­­burgot. — Az összes német haderőt mozgósították. tma Míni Könnyítést a kényszerkölcsön befizetésénél A somogyi gazdák és iparosok kérelme — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Kaposvárról jelentik: A mai súlyos gazdasági helyzetben a kényszerkölcsön millióit képtelenek az adózó polgárok a kitűzött időre megfizetni. Ezért most az Alsódunántúli Mezőgazdasági Ka­mara, a Somogy megyei Gazdasági Egyesület és a kaposvári Ipartestület széleskörű mozgalmat indított aziránt, hogy a kényszerkölcsön behajtásánál némi enyhítést adjanak. Kaposvárott a fenti szervek bevonásával népes érte­kezlet volt. Több hozzászólás után az értekezlet egyhangúan elhatározta, hogy táviratban kéri Korányi Frigyes pénz­ügyminisztert, hogy a rossz termés, va­lamint a nyomasztó gazdasági viszo­nyok miatt engedje meg, hogy a kény­­szerkölcsönt 6—12 havi részletben tör­­leszthessék az adózók. Egyben kérik a minisztert, intézkedjék az iránt, hogy a végrehajtási eljárást haladéktalanul függesszék fel. Kérésük támogatása érdekében átír­nak a törvényhatósághoz s a képvi­selőtestülethez, írjanak fel az adósérel­mek gyors orvoslása ügyében a pénz­ügyminiszterhez s a nemzetgyűléshez. A magyar mezőgazdasági termelés nagy fellendülésére számítanak Nagy külföldi tőke kapcsolódik gazdasági életünkbe Magyarország részt vesz a nemzetközi földmives pénz­intézet alapításában — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A magyar gazdatársadalom legszéle­sebb köreiben nagy érdek­ődés­el tekin­tenek azok elé a hírek elé, amelyek a külföldi tőkének a magyar mezőgaz­daság terén való elhelyezkedéséről szól­­nak. A jelen pillanatokban, értesülé­sünk szerint, két nagyobbarányú dolog­ról van szó. Az egyik az, hogy jelen­tős külföldi tőkecsoport megfelelő biz­tosíték mellett beruházási kölcsönt óhajt adni. Több százezer angol fontról, dol­lárról és svájci frankról van szó, ame­lyet tizenöt-húsz évi lejáratul adnának kölcsönbe. Érdekelt helyen úgy tudják, hogy a kérdéses külföldi tőkecsoportnak a ma­gyar mezőgazdaságban való résztvétele a kamat és a biztosíték kérdésétől függ. Ezen a két kérdésen múlik, hogy kapunk-e mezőgazdasági híreit a­­eld­ről, vagy nem. Eddig még a külföld­ek sem nyilatkoztak arról, hogy milyen biztosítékot és mekkora kama­tt kíván­nak. Ez a dolog jelenleg tárgyalás alatt áll. A tárgyalások stkréhez lehet reményünk, annál is inkább, mert ezek­nek a tárgyalásoknak a megindítása óta felszabadították az ingatlanokat az árverési tilalom alól. Ezzel a mozgalommal egyidejűleg felmerült egy másik nagyjelentőségű terv is, amely, hír szerint, már a meg­valósulás felé közeledik. A franciák kezdeményezésére európai nemzetközi földműves pénz- és hitelintézet alakul, amelyben az összes mezőgazdasági ál­lamok részt vesznek. A hatalmas arányú pénzintézet alakulásában való résztvé­­telre Magyarországot is meghívták. Ter­mészetes, nagy készséggel veszünk, részt az alapítók sorában, mert hiszen ez a nagy intézmény a magyar termelés előmozdítására is rendelkezésre fog ál­lani. Ez a terv a legutóbbi nemzet­közi agrárius értekezleten merült fel és most már a megvalósulás felé hataa. Az intézet székhelye Pak­s lesz, amely fiókokat állít minden ország fővárosá­ban és fontosabb gazdasági központjai­ban. A szakkörökben azt mondják, hogy ha az új nemzetközi pénzintézeti szer­vezet megkezdi működését, a mezőgaz­dasági termelés nagy fellendülésére szá­míthatunk. Életbe lépett orlási forgalom Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisz­ter az őrlési forgalomról, a közmunkákról és a vetőmaghitelről Építőiparosok Smith főbiztosnál — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A délelőtt folyamán a földművelés­ügyi minisztériumban miniszterközi ér­tekezleten elhatározták az őrlési forga­lom újbóli életbeléptetését. A kormány az őrlési forgalom visszaállításával le­hetővé akarja tenni, hogy a malmok fo­kozott munkateljesítés fol­ymán fogl­alko­­zást nyerjenek, továbbá engedélyezte a korpamennyiség növelése céljából a külföldről való gabonabehozatalt, ame­lyet malmaink feldolgoznak és mint lisztet szállítanak vissza külföldre. Eze­ket az intézkedéseket a rossz termés­­eredmények tették szükségessé. A kor­mány a malmok foglalkoztatását és az állattenyésztés érdekét tartotta szem előtt az őrlési forgalom visszaállításá­val. A mai tanácskozásról nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter a következőket mondotta munkatár­sunknak: — A rossz terméseredmények arra késztettek, hogy feladjam eddigi állás­pontomat. Ezért hozzájárultam ahhoz, hogy már most augusztus elsején élet­be lépjen az őrlési forgalom. Szükséges volt ez egyrészt a malmok foglalkoz­tatása, másrészt az állattenyésztés szem­pontjából, mert a korpa és vörösliszt itt marad az országban s ez az állat­tenyésztésre nagy jelentőségű. Az erről szóló rendelet valószínűleg vasárnap je­lenik meg a hivatalos lapban.­­• Az értekezleten tárgyaltunk továb­bá különböző közszükségleti cikkek be­hozatali tilalmának felfüggesztéséről, mert a kormány szándéka a behozatali tilalmak fokozatos megszüntetése. A földművelésügyi minisztérium a munka­nélküliség érdekében a közmunkák fel­vétele terén elsősorban az ármentesítő társulatok munkáját akarja lehetővé tenni. A társulatok pénz hiányában nem kezdhetik meg a munkát, ezért szüksé­gük van állami kölcsönre. Ha megkap­ják a kölcsönt, 20—30 milliárdot ki­tevő építkezéseket lehet kezdeni. A mun­kálatok megkezdéséhez 2 milliárd koro­nára van szükség. Természetes, a tár­sulatok ezt az összeget visszafizetik. Az 1934. augusztus 1, péntek ármentesítő munkálatok nagy jelentősé­­gűek, mert sok termőföldet mentettek meg a múlt évben is a gátszakadások megakad­ályozásával.­­ A gazdáknak adandó vetőmagelő­legekre nézve folynak a tárgyalások, hogy ott, ahol egyáltalán nem volt ter­més, vagy ahol a vetőmagot sem adta vissza az aratás, illetőleg a jég telje­sen elverte a termést, előlegeket nyújt­sunk a termelőknek. A tárgyalások előreláthatólag rövidesen befejezést nyernek. Építőiparosok Smith főbiztosnál A közmunkák minél nagyobb arányú felvétele érdekében szükségesnek mu­­tatkozott, hogy­ a költségvetésbe a köz­munkák céljaira felvett, 12 hónapra el­osztott összeget a kormány egyszerre kapja kézhez. Ez abból a szempontból is szükséges, hogy még a nyár folya­mán megindulhasson az építő munka és a munkásság keresethez jutván, a télre bevásárlásokat eszközölhessen, mi célból az Építőiparosok Országos Szö­vetsége ma küldöttségileg kereste fel Smith Jeremiás főbiztost és kérte, hogy tegye lehetővé a 12 millió arany­ko­ronát kitevő összegnek egyszerre való kiutalását. Smith főbiztos kijelentette, hogy a kérést nem tartja lehetetlennek s ezt a kívánságot pártolni fogja a kormánynál.­­ Kijelentette továbbá a fő­biztos, hogy a közmunkákra szánt ösz­­szeg jelenleg nem emelhető fel, de re­mén, hogy a külföld bizalma és a sza­nálás sikere folytán Magyarország újabb kölcsönösszegeket vehet fel, amelyeket szintén a közmunkák céljaira fordíthat. Kommunista merénylet a kassai lőporgyár ellen Fel akarták robbantani a lőpor­gyárat Prágából jelentik. A múlt szombaton merényletet követtek el a kassai lő­porgyár ellen. Az esti órákban isme­retlen tettesek megközelítették a lőpo­r­­gyárat és háromszor rálőttek az őr­ségre. Az őrség viszonozta a tüzelést, segítségül hívta a készenlétet és azon­nal üldözőbe vette a tetteseket, ezeknek azonban sikerült elmenekülniük. A lap azt hiszi, hogy kommunista merénylet­ről van szó. A vörösök valószínűen fel akarták robbantani a lőporgyárat. Csendélet a bolgár-görög határon Szófiából jelentik. A petrini alpre­­fektustól július 29-iki kelettel jelentés érkezett, mely megállapítja, hogy hi­vatalában előtte való nap este megje­lent négy bolgár földműves, akik a Gö­­rög-Macedóniában fekvő Karakói és Tirse falvakból valók és a következő bejelentést tették: »A július 26-áról 27- ére virradó éjjelen a határszolgálatot teljesítő zászlóalj, görög parancsnoká­nak rendeletére a görög katonák el­fogtak 26 bolgár földművest, akik kö­zött a jelentést tevő négy egyén is volt. A foglyokat megkötözték és átad­ták egy más görög tisztnek, akivel még tizenöt felfegyverzett, Kisázsiából me­nekült görög is volt. Az összes foglyo­kat elvezették Tirse falu közelébe, a­hol megparancsolták nekik, hogy ülje­nek a földre. Ezután a foglyokat kísérő görögök a meg­kötözött bolgár földm­ívesekre sor­­tüzet adtak. A 26 fogoly közül 19 a helyszínen meghalt. Hétnek sikerült elmenekülnie. Ezek közül való a négy ember is, akik a petrini prefektúrán jelentkeztek. A bolgár kormány sürgős és erélyes lé­péseket tett a görög kormánynál és a görög-bolgár nemzetközi kivándorlási bizottságnál, amelyet megkért, hogy sürgősen szálljon ki a helyszínre és indítsa meg a vizsgálatot. Athéni jelentés szerint az elmúlt hét csütörtökjén tíz bolgár megölte a gö­­rög-bolgár határon levő Stanimaca mel­lett fekvő egyik község bíráját. A bol­gárok a bíró házába bombát dobtak. Hir szerint a bolgár kormány sajnál­­kozásának adott kifejezést az incidens fölött és megígérte, hogy a bűnösöket megbünteti.

Next