Új Barázda, 1924. december (6. évfolyam, 258-280. szám)

1924-12-02 / 258. szám

1«M­i Menter­a, K«­13 Az Országos Rédbírtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai Az Országos Fökdbirtokrendező Bí­róság újabban az alább felsőréti köz­ségek föld­megváltási ügyeit tűzte ki nyilvános tárgyalásra. Sorra kerül: Az 1. számú tanácsban december hó 9. napján délután 5 órakor Pallavicini Alfonz Károly őrgróf haszonélvezetében levő mindszent-anyási hitbizományi bir­tokokra vonatkozói megváltási ügy. Ér­dekelt községek: Tápé, Algyő, Sándor­­falva, Mindszent, Sövény­háza, Pálit mo­­nostora, Pétern­onostora, Bugac monostor, Csonytelek, Tömörkény, Kistelek, Cson­­grád, Földeák, Kiskurtdorozsfíta. Algyó község érdekében özv. Heiman­n San­­dámné, szül. Ortner Mária kir., Hei­­mann Lili és kir. Heimann Pál sövény­házi 508 holdnyi birtokára irányuló megváltás. Tápé község érdekében Sze­ged szab. kir. város ottani földbirto­kára irányuló megváltás.­­4 Ill. számi tanácsban december hó 4. napján délu­tán fél­ ötkor a tárgyaló bíró felterjeszti Enying község megvál­tási iratait. Pere marton község föld­­megváltási ügye. December hó 5. napján Babát köz­ség megváltási ügyében a 24.779—923. sz. ítélet 1. 3—9. pontjaiban megjelölt ingatlanokért cserekárpótlás fejében adandó ingatlanok nagyságának meg­állapítása tárgyában, a tárgyaló bíró által 1924. jidius hó 2-án a­ 24.779— 1923. O. F. B. szám alatt hozott íté­let ellen Kocsmán Józsefné és négy társa, megváltást szenvedők a Kovács Pál és hat társa házhelyhez juttatan­dó­. által beadott felebbezések. Han­gács, Nyántúr, Hegy­seg és Damak köz­ségek megváltási ügyében a megváltási ár megálla­pitása tárgyában a miskolci kir. törvényszék, mint vegyesbiróság ál­tal hozott P. 8501 —1922. sz. határozat ellen beautott többrendbeli felebbezés, Baktüttös (Zala megye) község megvál­tási ügye. Bak (Zala megye) község földmegváltási ügye, Sárhida község földmegváltási ügye. Sértőhomok köz­ség földbirtok,­rendezési jü­gye. A IV. szárád tanácsban december hó 4. és 5. napiján délután 4 órakor: Ják közs­ég megváltási ügye. (Hirsch Ernő, Kirnbauer Frigó, dr. Szabó Tivadar és neje, a jáki r.­kat. apátság v­agyon vilt­­sága.)­­X­yis­m­árton­falva község megvál­tási ügye. (Reviczky József, Vécsey Miklós, és Debrecen sz. kir. város föld­­birtokvagyonváltsága.) Ólad., Sé és Kamon községek megváltási ügye vo­natkozással: Ernuszt Kelemen örökha­gyónak óladi és séi, valamint Erdőd­’ Sándor grófnak herényi vagyonváltság­­köteles földbirtokaira és más nem va­­gyonváltságköteles földbirtokokra is., Vókány, Rácpetre, Nimespalkonya, Ag­­­hétréha és Peterd (Baranya megye) köz­ségek megváltási ügye kapcsolatos­ Mon­­tenuovo Nándor hg. vagyon válts­ágával. Vaspepi Rezsőt fellleg bántalmazták ArculütőHe­­gy volt százados ■ Az ÉJJ BARÁZDA tudósítójától — Kupet­ Rezső nemzetgyűlési képvi­selő tegnap Bicskén volt vadászaton, ahonnan este tért vissza a fővárosba. A keleti pályaudvar vendéglőjében va­csorához ült, miközben oda lépett hozzá egy elegánsan öltözött ű­r és megszólította: — Rupert Rezsőhöz van szeren­csém ? — Igen. Rupert Rezső felállt az asztaltól. — Budaházy László vagyok —­ mon­dotta, erre az elegánsan öltözött űr tettleg bántalmazta Rupert Rezsőt. Két hatalmas pofon csattant. Az inzultusra az étterem látogatói közül többen odaugrottak, közben azon­ban Budaházy eltávozott. Rupert testi sértésért feljelentette Budaházy Lászlót. Rupertet féktelen természete már nem első ízben hozta ilyen helyzetbe. Emlékezetes, hogy annak idején Szap­panos hadnagy tenyere került barát­ságtalan érintkezésbe Rupert arcával, most meg Budaházy próbálta ki rajta testi erejét. Ma megkezdték e ház­­szabálymódosítás vitáját A szocialisták ás radikálisok a kitiltások miatt kivonultak az ülésteremből — A miniszterelnök megfutamodásnak minősítette eljárásukat Orfffy és Karafiáth nagy beszéde a házszabályokról — A nemzetgyűlés mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén Bubinák István, a mentelmi bizottság előadója előterjesztette a mentelmi bizottság je­lentését, amely szerint a pénteki botrányokban részes képviselőket 10—25 napra a nem­zetgyűlés üléseiről kitiltották. A mentelmi bizottság részletes javas­latát és az azt követő intézkedéseket lapunk más helyén ismertetjük. A mentelmi­­ bizottság javaslatának megszavazásakor egyesek, annak a véle­ményüknek adtak kifejezést, hogy a Ház csak egy-két napra tiltsa ki a képvise­lőket s tekintsen el a hosszabb idő­tartamú kitiltástól. Ez a vélemény azon­ban olyan ellenkezéssel találkozott a nemzetgyűlés komoly és dolgozó többsé­génél, hogy­ szó sem lehetett az ítélet enyhítéséről s a nemzetgyűlés az elő­adói javaslatot szavazta meg. Ezzel együtt a Ház kimondotta azt is, hogy a kivezetett képviselők mentelmi jogán a kivezetés ténye által, sérelem nem esett. Ezután áttértek napirend szerint­ i házszabál­yr módosító törvényja­vaslat tárgyalására. A nagyfontosságú törvény­­javaslat előadója, Orffy Imre, hosszú hó­napok munkájánál, eredményeképen mé­­lyenjáró beszéd keretében terjesztette elő a tervezetet. Tárgyilagosan és kim­er­í­tően foglalkozott azokkal az okokkal, melyek a házszabálym módosítást nemcsak indokolttá, de feltétlenül szükségessé is tették. Rámutatott arra, hogy minden állam törvényhozásának magának kell megjelölnie a törvényhozói munka irá­nyításának módozatait. A nemzetgyűlés ezzel csak alkotmányos joga szerint jár el s ha nem igy tesz, saját magának a sírját ássa meg. A sokféle házszabály­­vita, ami annyiszor megzavarja a tör­vényhozói mun­kt, akár magában véve érthetővé teszi, ha a házszabálymódo­­sítást a legsürgősebben le akarják tár­­gyaltatni. A házszabályoknak biztosíta­­niuk kell a nemzetgyűlés munkaképes­ségét,­s nem lehet a házszabályok mó­dosítását semmiféle más kérdéssel, kap­csolatba hozni. A Ház előtt fekvő ter­vezet a mai igényeknek és a mai köz­jogi helyzetnek felel meg. A régi ház­szabályoknál a főszempont azz osztrák politikához való állásfoglalás volt. Mi­vel Ausztriával a kapcsolat megszűnt, olyan házszabályokat kell ésetbe léptet­­nünk, amelyek az önálló és független Magyarország nyugodt törvényhozási munkáját biztosítják. Orffy beszéde további folyamán rész­letesen ismertette, hogy a házszabályok miként rendezik a tárgyalási idő kér­dését és a szónokok beszédének idő­tartamát. Befejezésül kijelentette, hogy a javaslatot lelki meggyőződésükből ké­szítették el és kérte, hogy ezt az anya­got magas színvonalú vita során tár­gyalják le.­Az előadó nagy tapssal és éljenzés­sel fogadott beszéde után Grieger Mik­lós a kisebbségi pártok tagjai közül szólalt fel és megállapította, hogy a parlamenti élet beteg és nagy válság előtt áll. Vájjon miféle véleménye le­het a magyar közönségnek a nemzet­­gyűlésről — mondotta — ha mindig a’ legborzasztóbb dolgokat kell olvasnia a tárgyalásokról. Itt okvetetlenkednek, civakodnak, rendetlenkednek. Azt kell hinni, hogy politikusaink jobban gyű­lölik egymást, mint ahogyan szeretik a hazát.’ Beszédek hangzanak el, ame­lyek tele vannak rágalmazással, becs­­telenítéssel. Másutt egészen ellentétes pártállású politikusok is meg tudják érteni egymást, mert finom fegyverek­kel küzdenek. Azok a képviselők, akik a parlament színvonalát lejáratják, nagy károkat okoznak az országnak, mert a külföld előtt a hitelét rontják. Elismeri, hogy a házszabályrevízióra ilyenformán szükség van, mert a tárgyalási hang és­­ modor tűrhetetlenné vált, de rész­letkérdések miatt a javaslatot a mai alakjában nem fogadja el. Ezután Karafiáth Jenő szólalt fel- Nem­zeti érdeknek tartja, hogy a legna­gyobb körültekintéssel kezeljék­ a ház­szabályok kérdését Amikor házszabály­revízióról beszélünk, igen sokszor hi­vatkozás történik az angol alkotmányra és parlamentarizmusra, ilyen alkalmak­kor mindig az a tiszteletreméltó törek­vés nyilatkozik meg, hogy a parla­menti képviselőtestületnek meg kell adni a lehetőséget a tanácskozásra, azaz törvényhozás nyugodt lefolytatására. Ha ezt a célt el lehet érni egyébként is, akkor nincs szükség semmi különleges eszközre. Ellenkező esetben azonban szi­gorúbb rendszabályokhoz kell nyúlni. Karafiáth Jenő beszédében visszapil­lantást vet az angol parlamentárizmpus történetére. Az angol parlamentet meg­illeti a teljes fegyelmezési jog és Ang­lia sohasem rettent vissza a legszigo­rúbb eszközök megragadásától sem, hogy a szabadságellenes magatartáso­kat megakadályozza és megtorolja. Ez­után összehasonlító statisztikát olvasott fel, amelyet a gyorsiroda tagjai készí­tettek el és amely pontos kimutatások­kal, még­pedig általános ülésekkel és a parlamenti napló oldalszámaival mu­tatja be a régi képviselőház és a mos­­tani nemzetgyűlés munkája közötti kü­lönbséget. A mai körülmények között okvetlenül szükségesnek tartja a ház­­szabályrevíziót és ezért a javaslatot ál­talánosságban részletes tárgyalás alap­jául elfogadja. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) A szocialisták és radikálisok deklarációja Ezután Hegymegi-Kiss Pál a szélső­séges kisebbségi pártol­ szövetségének, vagyis a szocialistákból, ektóbris­ákból és a Vázsonyi féle demokratákból ala­kult úgynevezett demokratikus ellenzéki pártszövetségnek deklarációját olvasta fel. A deklaráció tiltakozik az ellen, hogy a Ház­ elnöksége a rendbontó, képvise­lőket pénteken az ülésről eltávoliítjja s ezt a körülményt úgy kívánja fel­tüntetni, mintha az elnök erőszakot kö­vetett volna el ezekkel a képviselőkkel szemben. A pénteki eseményeket egyéb­ként ürügyül használjál­ fel arra, hogy a h­ázszabálymódosítás tárgyalása elől megfutamodjanak s a deklarációban ki­jelentik, hogy a tanácskozásokon nem vesznek részt, hanem az­ ülésről kivonul­nak. Hegymegi Kiss Pál felolvasása közben a többségi pártok természetesen felhá­borodással tiltakoztak a gyanúsítások és sértések ellen, amelyeket a deklaráció tartalmazott, tekintettel azonban arra, hogy amikor Hegymegi Kiss Pál a be­szédet befejezte, a szocialista és radikális polgári géri képviselők a teremből kivo­nultak, semmi különösebb következménye az egész nagyhangú mozgalomnak nem volt. A kivonulás után szólásra emelkedett Bethlen István gróf miniszterelnök elmondotta a kormány és a többségi pártok lesújtó véleményét az egész ki­sebbségi magatartásról. Megál­lapította, hogy a szocialisták és radikálisok né­hány sértés elkövetése után elvonultak, ez azonban nem akadályozza meg őt abban, hogy állításaikra ne válaszoljon. A kormány és a többségi pártok — mondotta a miniszterelnök — sem pénz­ügy, sem parlamenti diktatúrát nem kö­­­vetnek, hanem szigorúan a magyar al­kotmány szellemében működnek. A jog­rend helyreállítása megtörtént ebben az országban s a kisebbségi pártok lát­ják, hogy most már a jogrend köve­teli többé nem korteseszköz számukra, tehát másképen próbálnak hangulatot kelteni maguk mellett. Panamavádakat hangoztatnál, és a házszabálymódosítás ellen ürügyeket hoztak fel. Ezeknek a panam­avádaknak a felderítésére éppen maga a miniszterelnök tette meg a kezdeményező lépéseket és nem is fog nyugodni addig, amíg a bűnösök el nem­ nyerik büntetésüket. (Zajos helyeslés és taps.) Megvádolták a Ház elnökét is, hogy házszabály-ellenesen járt el, ezzel szem­ben a valóéig az, hogy az elnök el­ment a türelem jégszéles határáig és kötelességét teljesítette. (Hosszantartó nagy taps, a Ház elnökét a többségi p­­ártok viharosan éltetik.) Mindezek el­­enére a szélsőséges kisebbségi pártok kivonultak bár az ő­ részvételük a nemzetgyűlés ülésén nemcsal: jog, hamm választóikkal szemben elvállalt kötele­zettségük is. A kormány és a "többség el van szánva arra, hogy tovább halad azon az úton, amelyen eddig járt, a cél felé pedig, amelyet maga elé kitű­zött. (Óriási taps és éljenzés.) Ezután Barla-Szabó József személyes kérdésben szólalt fel, és a Ház előtt is meg­világí­totta a Friedrich-féle má­sodik hamis szövegű levél ügyét, ame­lyet lapunk politikai rovatában ismer­tetünk. Az elnök napirendi indítványához s­zab­ó József szólt hozzá és a keresztény s­­zo­­cialisták részéről bejelentette, hogy a házszabálymódosítást nem akarják kap­csolatba hozni a választójoggal és pe­dig azért nem, mert nem értenek egyet a szocialistákkal és a radikálisokkal, akiknek magatartását forradalmasko­­dásinak minősítik. Szabó József beszédét a jelenlévő kisebbségi képviselők közül többen helyeselték s az elnök napirendi indítványát fogadták el. Eszerint a legközelebbi ülés holnap, kedden, délelőtt 10 órakor lesz s azon a házszabálymódosítás vitáját foly­tatják.­­ Elítéltek egy kivándorlásra csábító marhakereskedőt Sopronból jelentik: A soproni tör­vényszék nyolcrendbeli kivándorlásra csábítás és kétrendbeli közokirathami­­sítás büntette miatt egy hónapi fog­házra és 300.000 korona pénzbünte­tésre ítélte Hacker Károly m­arhake­­reskedőt, aki több ismerősét rávette, hogy vele együtt szökjenek ki Ameri­kába s ezért hamis útleveleket vásá­rolt. Sikerült is kijutniok az országból, de Hamburgban a német rendőrség letar­tóztatta és visszatoloncolta őket. Hacker társait hamis útlevél használat miaatt fejenként 150 ezer korona pénzbír­sággal sújtotta a bíróság. T. Olvasóinkhoz jubiláris szelvénysorsjátékaink tervezete szerint minden olyan sorsjegy, amelyre 60 darab szel­vény felragasztatott s legkésőbb 1925 január 31-ig a kiadóhivatalba beérkezik, nyer egy 1925. évre szóló, nagyon szép és értékes nap­tárt. Felkérjük ezért olvasóinkat, hogy sorsjegyeiket — mihelyt arra a 60 darab szelvény felragasztatott — azonnal küldjék be a kiadóhiva­talba, hogy a naptárt címükre mielőbb megküldhessük. Aki sors­jegyét, melyre a 60 szelvényt fel­ragasztotta, január 31-ig a kiadó­hivatalba beküldi, a naptárnyere­ményen kívül kap még, szintén ingyen és díjmentesen, egy újabb sorsjegyet. Az újabb sorsjegyre csak 25 da­rab szelvényt kell felragasztani, mert már 25 szelvénnyel érvényes a húzásra, az azonban naptárnye­­reményben nem részesül. Ezen újabb sorsjegyeinkkel mó­dot nyújtunk egyrészt arra, hogy azon olvasóink is részt vehessenek sorsjátékon, akik ezideig bár­mely okból nem kezdhették meg szelvényeink gyűjtését, másrészt arra, hogy azok, akik már eddig is gyűjtötték, kettő vagy ennél is több sorsjeggyel vehessenek részt sors­játékunk­ nyereménytárgyainak hú­zásán. Még mindig érdemes szelvényeink gyűjtését megkezdeni, mert már huszonöt darab különböző számú szelvénnyel részt vehet a sorsjátékon s­zetűgépet vagy több millió korona értékű gazdasági gé­pet, gazdasági felszerelést, ruházati, háztartási cikket, könyvet, hangszert stb. nyerhet.

Next