Új Barázda, 1925. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-01 / 26. szám
Búcsúzó Búcsút veszek az „Uj Barázda11 olvasóitól, mert a mai napon kiléptem a lap belső munkatársai sorából s ezzel, ha nem is szakad meg, de mindenesetre meglazul az a régi és bensőséges kötelék, amely engemet ezzel a lappal és olvasóival összefűzött. Visszavonulásomnak nem az az oka, mintha az „Új Barázda" politikai irányában változás történne, lépésem nem függ össze a szerkesztő személyében történt változással sem, mert hiszen az új felelős szerkesztő személye iránt bizalommal viseltetem és őt munkásságában tehetségem szerint támogatni is fogom. Visszavonulok azért, mert egyéb, terhes elfoglaltságom mellett a főmunkatársi munkakört nem bírom kellő odaadással betölteni. A munka szaporodik, a legény pedig — miért volna tagadni — öregszik és gyengül. Átadom a tért a feladathoz méltó friss erőknek. Munkája voltam az „Új Barázdá"nak megalapítása első napjától kezdve s ha fogyatékos képességekkel is, de egész lélekkel mindig a hazafias és erkölcsi eszméket igyekeztem szolgálni s arra serkentettem, hogy a munkás, zsellér, kisás nagygazda megértse s megbecsülje egymást s a magyar föld minden gyermeke közös fronton egyesüljön a nagy nemzeti célok érdekében. Ezt az irányzatot fogom szolgálni ezután is. Öt év alatt rengeteg levél ment át a kezemen, melyeket a falusi olvasók küldöttek a lap szerkesztőségéhez. Ezeken a leveleken keresztül beletekintettem a kisemberek ügyeibe, bajaiba, eszmekörébe, lelkivilágába s ebből a szellemi érintkezésből soha el nem múló érzéseket mentettem. Magammal viszem ezeket az érzéseket elhagyott íróasztalomtól, magammal viszem a falusi fajtám iránt érzett nagyrabecsülést és mélységes szeretetet és szeretteknek fogom tartani mindig azokat az órákat, amelyeken a falusi nép erkölcsi és anyagi jólétéért dolgozhatom. Isten áldja meg az „Új Barázda" olvasóit, a lapot, derék, lelkes munkatársait és az édes magyar hazát ! Buday Barna. 7®) or***u") / Gtm _ 'Ej &£ dk|e„||| / M te fiUJBftffQZOa SO SZRUSNYEjj »S5 február 1« vasárnap ilSSS^SÍil© Badapem, % 81. évf.2«. se, ELŐFIZETÉSI ARAKI neRzed6vre 58.000 Kor., egry SZERKESZTŐSEJi VI. kerület, Outcn IO. sxam CSBSgSUSSiCgSFSXJSSfSSr. "esjelenik MtB kMteMM akim* SSSSURS&. méter ,l1?sz»b,S* szerint vess fel a kladtiltzatat. Telefonszámok 43-40, 198—04, «1.fei 116-11 A munkanélküliség kérdése állandóan foglalkoztatja a kormányt A szociáldemokrata szakszervezetek küldöttsége a miniszterelnöknél — A kormány első feladata a pénzügyi helyzet biztosítása — Az ÚJ BARÁZDA tudósítóidtól ** Bethleti István gróf miniszterelnök ma fogadta a szociáldemokrata szakszervezetek küldöttségét, amely a munkanélküliség ügyében jelent meg a miniszterelnök előtt. A szocialisták kérték a munkanélküliség esetére való biztosításról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalását s memorandumba foglalták erre vonatkozó előterjesztéseiket. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a munkanélküliség kérdése a kormányt állandóan foglalkoztatja. Igyekszik a nehéz problémán segíteni, azonban nem csak a gazdasági válság, hanem a szanálási programm is bizonyos határok közé szorítja ennek a segítésnek a lehetőségét. A kormánynak első feladata most az állam pénzügyi helyzetének biztosítása. Ha ezt a kormány nem tudná elérni, hiába vállalkoznék olyan feladatokra és hiába tenne olyan ígéreteket, amelyeket bár szíve szerint készséggel és örömmel teljesítene, de amelyekre a jelen helyzetben képtelen. Rámutatott arra is, hogy a munkanélküliség esetére való biztosítás kérdése szoros kapcsolatban áll a munkaközvetítés kérdésével. Erre vonatkozólag a kereskedelemügyi minisztérium törvényjavaslatot készít elő. Egy további kérdésre a miniszterelnök azt jegyezte meg, hogy a kormány nem azért van, hogy felelősség nélküli ígéreteket tegyen. Ígéri azonban, hogy mihelyt Genfből visszatér, az illetékes szakminiszterekkel együtt kérni fogja a jelenlevőket, hogy a felvetett kérdéseket a tanulmányozandó memorandum alapján beható megbeszélés tárgyává tegyék. Ami a szellemi munkások segítésének kérdését illeti, ez csak a gazdasági élet olyan mértékű fellendülése már következhetik be, amely képessé teszi az ország gazdasági szervezeteit arra, hogy a szellemi munkásnak megélhetést és elhelyezést nyújthasson. Ezután a küldöttség tagjai az egyes szakmák képviseletében még külön-külön kérdéseket terjesztettek a miniszterelnök elé, végül megköszönték a miniszterelnök válaszát. Bethlen február 8-án utazik Genfbe Bethlen István gróf miniszterelnök február 3-án utazik Genfbe, hogy a Népszövetség élőtt tanúszozzék a magyar szanálási programm további végshajtásról. Távlléte alatt Vass Jósef népjóléti miniszter helyettesi.i. A genfi utazás pénzügyi kérdéseiről a miniszterelnök ma egyébként Bod János pénzügyminiszterrel s több más pénzügyi szakértővel tanácskozott. Mit szólnak a kisgazdák a buzavaluta megváltoztatásához Lovász János fél az állami beavatkozástól — Beavatkozás nélkül, közös megegyezéssel rendezzék a buzabérek ügyét — A birtokosoknak be kell látniok, hogy a bérlők tönkre mennek, ha nem módosítják a béreket — Az ÚJ BARÁZDA tudósítóidtól . A búzavaluta megszüntetése kérdésében ellentétes vélemények hangzottak el s ebben a kérdésben a kormány tovább folytatja a tárgyalásokat. Megkérdeztük a kisgazdák véleményéről Lovász János nemzetgyűlési képviselőt, aki a búzadrágulással, a búzavám felfüggesztésével és a búzabérekkel kapcsolatban felmerült kérdésekről az Uj Barázda munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — A búza drágulásáért nálunk sem a termelőt, sem a kereskedőt nem lehet felelőssé tenni. Egyik se hajtotta fel az árakat. A magas búzaárakat a világpiaci helyzet teremtette. A vámfelfüggesztés kérdésében azon a nézeten vagyok, hogy ez nem vezet semmi eredményre. Nem várok a búzavám felfüggesztésétől semmit azért, mert ha Amerikában felmegy a búza ára, akkor nálunk is felmegy, dacára a vámfelfüggesztésnek. Viszont magától értendő, hogy ha ott olcsóbb lesz, nálunk is alább száll a búza ára. A kisgazdáknak s általában a termelőknek a búza drágulásából semmi hasznuk nincs. A kisgazdáknak csak annyi búzájuk van, amennyi szükségletüket fedezi. Hamis beállítás az, ha valaki azt állítja, hogy kisgazdaérdekből kell drágulni a búzának azért, hogy félrerakott készleteiket magas áron adhassák el. A tényleges helyzet az, hogy szerencsésnek mondható az a kisgazda, akinek gabonakészlete fedezi a vetési szükségletét. Sajnos, a tavalyi rossz termés miatt sok kisgazdának még annyit sem fizetett a gabona, hogy a vetőmagot tehetett volna félre belőle, így a termelőknek elég tekintélyes része arra kényszerült, hogy pénzért vegye meg a vetőmagot. Ezeknek a termelőknek azután igazán nem lehet érdekük a búzának ilyen nagymérvű drágulása. —■ A magas búzaár igen súlyos helyzetbe hozta a bérlő földmivestársadalmát. A búzaértékben megállapított és a drágulás folytán magasra szökő béreket ezren és ezren képtelenek megfizetni. Ami a búzabérek megváltoztatását illeti, ez nagyon kényes kérdés. A mi kisgazdák mindig a szabadforgalom és a termelési szabadság hívei voltunk, minden hatósági beavatkozás ellen tiltakoztunk. A kormány mindig is a földtulajdonosok és a bérlők tetszésére bízta a megállapodásokat. A mai helyzetben azonban be kell látni, hogy a magasra emelkedő búzaárak sok százezer kisembert létében támadják meg és így a búzabérek kérdését valahogy meg kell oldani. — Szerintem az volna a leghelyesebb, ha állami beavatkozás nélkül, közös megegyezéssel intéznék el a kérdést, olyanformán, amely a földbirtokosokat és a bérlőket egyaránt kielégítené. Azért nem tudom helyeselni az állami beavatkozást, mert ha most a bérlők javára az állam a földtulajdonosokat kötelezné bizonyos meghatározott bérösszegek kiszabására s ha ez nem elégítené ki a tulajdonosokat, akkor meg az ő részükről kezdődnék az elégedetlenség. Azonkívül pedig az állami beavatkozás sértené a gazdasági élet szabadságát. A birtokosoknak feltétlenül be kell látni, hogy a bérlők tönkremennek, ha nem módosítják a búzabéreket. Magam részéről bízom benne, hogy a földtulajdonosok jobb belátásra jutnak és olyan megegyezés jön létre, amely mindkét félre megnyugvást hoz. Szentpétervárott véres összeütközés volt A munkanélküliek tüntető felvonulása a „hiányos segélyek"miatt Krasszin amnesztiát akar avatni az orosz emigránsoknak Berlini jelentés szerint Pétervárott véres összeütközések voltak munkanélküliek és a lovas rendőrség között. A munkanélküliek zárt oszlopokban a város központjába igyekeztek, hogy a kormányzóságon panaszt tegyenek a hiányos segélyek miatt és közkonyhák felállítását kérik. A tüntetés vezéreit letartóztatták. Mint az egyik orosz lap jelenti, Krasszin azon igyekszik, hogy messzemenő amnesztiát eszközöljön ki a külföldön élő orosz emigránsok számára. Tervezete szerint azonban azoknak az emigránsoknakakik vissza akarnak térni, meg kell tagadniuk minden közösséget a tanácskormány ellenségeivel.