Új Barázda, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

n­­imifi ríEHL-r lt»25 ,$pirán­s 1, szarja JPlliPliÉ ilylíOlj' Budapest, VII. ott. M. az* 101 HUBálM KLOl'IZO ÉNI AliAIi; nejcjedém 58.000 kor., effJ holnapra 20.000­­cor, Kffjes példány Ara 1000 kor., vasilmapolion 1500 Icoroma* — Hirdetéseket milli­méter dlfssnbAs szerint vesse fel a klaiWlilfataS. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZKKKKSZTOseni TI, l­eilllet, O-atea 10. szAio Telefon filmek: 12-1­­. 108-04. «!!«l 140—71 KiAIMilllVmi,: vr. lierlUet, (l-nten­ 10. «frmn. Telefon HAmok­ 0 4»-4«. ISIS—04, «.!!«« 140-71 A nyolcadik pont A szocialista kiskáté nyolcadik pontja körül baj van. A szociáldemokrácia csalhatatlannak hirdetett prófétája, Marx tanár úr, ugyanis egy őszinteségi ro­hamában kikottyantotta, hogy az ő legnagyobb ellenségük az Isten és mindaddig, míg Istent le nem gyűrik, nem uralkodhatnak a világ fölött. A csalhatatlan Marxnak ezt az őszinte­ségi rohamát a nemzetköziek kiskátéja a nyolcadik pontban úgy teszi tör­vénnyé, hogy a vallás magánügy, követelik ezért a nemzetköziek az iskolai vallástanítás eltörlését. Ez a nyolcadik pont az, amely át­­hidalhatlan űrt támaszt a polgári és a szociáldemokrata felfogás között. Mi ugyanis közéleti tisztaságot, társadalmi rendet erkölcsi alapok nélkül el nem tudunk képzelni, afölött pedig vitat­kozni sem lehet, hogy az erkölcs csak a vallásban él. Ahol nincs vallás, ott nincs erkölcs, nincs tehát az ember­ben lélek, ami szintén húsból-vérből való állattól megkülönbözteti. Lélek nélküli hústömeg, holt anyag marad az ember hit nélkül, önző állat, amely mozog, eszik, érzékelnek él, a gyengét eltiporja, az erőstől menekül. Lehet-e ilyen tömegekkel társadalmi rendet al­kotni ? Lehet-e a szegények, özvegyek, árvák és aggok iskolájáról beszélni ? Csorda lenne az emberiség, ahol aki bírja, az marja és éppen az a tömeg sínylené meg legelőször a vallás hiányát, amelyet a marxisták állítólag boldogítani akarnak. Akolba és járomba terelhető nyers erővé válnék, a lelki élet minden erőforrása, vigasza, szép­sége, emberiessége nélkül. Hiszen láttuk, mi az eredménye a vallásoktatás megszüntetésének. Láttuk itthon is, külföldön is. Állati indulatú emberek, elkorcsosult gyermekek, akik a haldokló beteghez siető papot az utcán kigúnyolják, magukat a majom­tól származtatják, szüleiket nem is ismerik és mint a szovjet páriát, kivert ebek módjára csatangolnak az utcákon. Ez a vallásoktatás m­agszüntetésének gyakorlási eredménye. És akkor, ami­kor a választásokra szervezkedő szocialistáknak nekiszegezi a polgári párt a nyolcadik pontot, ők fölényesen azt felelik, hogy a vallás nem az utca­sarokra való ! Tudjuk . De azt is tudjuk, hogy a vallást először ők vitték ki az utcára, mikor ellene tüntettek, azután ők dobták ki iskolából és templomból az utcára, mikor hatalomra kerültek. Nem az a kérdés tehát, való-e a vallás az utcasarokra, hanem az, hogy mi van a kiskáté nyolcadik pontjával ? Hirdetik-e még Marx tanítványai, hogy le kell gyűrni az Istent, változatlanul vallják-e, hogy a vallás magánügy és az iskolai vallástanítást el kell törölni. Ez a kérdés! Erre azonban csak ker­telnek a nemzetköziek, mert változatlan hitvallásuk ellenére is polgári szava­zatokra horgásznak. Akár pedig mindaddig, míg a nyolcadik pont a kiskátéban benne van, önmaga sírásója az a polgár, aki szociáldemokratára adja szavazatát. Mi nem kérünk azokból az erkölcsökből, abból a proletáröntudatból, amely Moszkvában uralkodik. Nekünk nem lehet jelszavakkal, hangzatos frázisok­kal mégegyszer tanácsköztársaságot csinálni templomok felcsúfolásával, gyermekek megrontásával, papok akasz­tásával, kisgazdák Irtásával. Vagy Marx az úr a lelkek­­ felett, vagy Krisztus, a mi Istenünk, akit sem harminc, sem harmincmillió ezüst pénzért, sem semmiért a világon ma­gyar ember megtagadni nem fog. Lejárt a Judások kora, mert bölcsen tudjuk, hogy Judás ellenére csak egyszer volt feltámadás. Ha a mi sorainkban újak akadnának, megáshatnák a sírt ezzel a felirattal: „Itt nyugszik Magyar­ország !“ A polgárságnak vezető szerepét meg kell őrizni Megkezdték a választójogi javaslat részletes tárgyalását A választójogi bizottság mai ülése — Az ÚJ BARAZDA tudósító­jától — A választójogi bizottság mai ülésén, amelyen a javaslat részletes tárgyalását kezdték meg, a kormány részéről Beth­len István gróf miniszterelnök és Ri­kovszky Iván belügyminiszter vettek részt. Szilágyi Lajos a miniszterelnöknek a bizottságban elmondott válasz­­jogi be­szédével foglalkozott és többek közt, nagy derültség mellett, kockáztatta meg azt a kijelentést, hogy őt és a tár­sait igazolta a miniszterelnök beszéde. Bethlen István gróf miniszt­relnök kijelentette, hogy tévesen értette Szilágyi az ő beszédéből, mintha a kormány­nak a politikai hatalom megtartása volna a törekvése. Erről szó sincs, azonban arra mutatott rá, hogy bizonyos társadalmi osztályok tö­rekszenek hatalomra és az osztály­uralmat hirdető szociáldemokrata párt osztályuralomra törekszik. Ezzel a törekvéssel szemben hang­súlyozta azt, szükség van arra, hogy Magyarországon az összes osztályok részesüljenek a politikai hatalomban és a polgári társadalomnak a vezető sze­repét megőrizzük. Leszögezi ismételten azt a tényt, hogy a szociáldemokrata párt nálunk is és mindenütt osztály­­harcot hirdet és osz­tályuralomra törek­szik és ezt a tényt nem engedi félre­magyarázással vagy félrevezetéssel el­homályosítani. Az 1. fejezet 1. §-ához Szilágyi La­jos, Meskó Zoltán, Gömbös Gyula, Patacsi Dénes, Vázsonyi Vilmos, Ras­­say Károly, Mokcsay Zoltán, Csizma­dia András szólaltak fel, majd Ra­­kovszky Iván belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Kifejtette, hogy a polgárok neveltsége szempontjából nagy különbség van a négy elemi elvégzése és az írni-olvasás között, mert az is­kola­­valláserkölcsi nevelést ad és fi­­gyelmező hatása későbbi korban is ér­vényesül. Patacsi Dénes indítványát, hogy a vitézségi érmesek és az altiszti fokozatot elért katonák mentesüljenek a négy elemi elvégzésének igazolása alól, magáévá teszi. Ezután Paky Endre előadó tette meg megjegyzéseit, majd az első paragrafust Vázsonyi lényeg­telen kiegészítésével elfogadták. A bizottság legközelebbi ülését csü­törtökön, délelőtt 10 órakor tartja. l Győrfiszeg teljes pusztulása A tűz martalékává lett zalamegyei község lakói kétségbeesett helyzetben vannak . Tavaly a jég vette el termésüket Novából jelentik. Mint az­­Új Ba­rázdás megírta, a zalamegyei Győrfi­­szeg községben március 28-án tűz tá­madt, amely az erős­­ szélfúvás követ­keztében percek alatt lángokba b­ont­­ta ez egész községet. Az ötven házat szám­lál-a községből csak 1—10 ház maradt meg,a többi mind a pusztító elem­- mar­taléka lett. A kár épületekben, gazda­sági felszerelésekben és bútorokban több milliárdra rúg. A lakosság nyomora annál kétségbeejtőbb, mert a múlt év­ben összes termésüket a jég vette el. A lakosság élelmiszereit és állattakar­mányát nagyobbrészt kölcsönből sze­rezte meg. Emberéletben szerencsére nem esett kár. A sors sújtotta község szerencsétlen lakóira felhívjuk a kormány és a tár­sadalom figyelmét és kérjük, hogy hi­hetetlen nyomorukon gyors segítségge­l enyhítsenek. Holnap tárgyalja a namzsingi és a mezőgazdasági hiteljavaslatot — A Ház mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén Sződi-Kar­­rach Tihamér beterjesztette az egyesített bizottságok jelentését a mezőgazdasági hi­telről szóló törvényjavaslatról, amelyre­ kimondották a sürgősséget. Putnoky Sándor a fővárosi törvényhatóság kiegé­szítéséről szóló bizottsági jelentését ter­jesztette be. Maillot Nándor báró pedig a magyar-lengyel gazdasági szerződés bi­zottsági jelentését mutatta be. Ezután több mentelmi ügyet tárgyaltak le, majd felol­vasták a holnapi napra bejegyezett inter­pellációkat. Az ülés végén a jegyző felolvasta Mayor János földmivelésügyi miniszter írásbeli válaszát, amelyet Bodó Jánosnak az ó- és újszentiváni föld- és házhelyigénylők ügyé­ben előterjesztett interpellációjára adott. A miniszter kijelentette, hogy az ügy a földbirtokrendező bíróság előtt van és an­nak hatáskörébe tartozik, mindamellett át­iratot intézett a bírósághoz, hogy a már bekövetkezett tavaszi gazdasági munka­idényre való tekintettel, az ügyeket sürgő­sen bírálják el. Az interpelláló képviselő és a Ház a választ tudomásul vette. A legközelebbi ülés holnap, szerdán lesz, amikor is a fővárosi törvény, mezőgazda­sági hiteljavaslat és a magyar-lengyel szer­ződés szerepel a napirenden. Tíz százalékról három százalékra mérsékeljék az adópótlékot Méltányos esetekben még ezt is leszállíthatják A pénzügyminiszter rendeletet adot ki a forgalmi adónak késedelmes fize­tése esetén kiszabható adópótlék meg­állapítása tárgyában. A rendelet sze­rint, aki adóbevallás alapján készpénz­ben fizetendő adóját megfelelő határ­idő alatt, vagy aki az idézett törvény­cikk alapján terhére kivetett adót a fizetési meghagyás kézde­­­ésétől számí­tott 15 nap alatt be nem fizeti, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlék címén a fizetendő adó 5 szá­zalékát köteles megfizetni. Az a sránód­é­­kot a pénzügyigazgatóság­ méltán­yo­sság­­ból felére mérsékelheti, további mér­séklést csak a pénzügyminiszter enge­délyezhet. A rendelettel kapcsolatban illetékes helyről tájékoztatásul a következőket közüik: Az eddigi törvényes rendelke­zés szerint a forgalmi adónak adóbe­vallás vagy fizetési meghagyás alapján való késedelmes fizetése esetén havi 10 százalékos, nem mérsékelhető adópótlé­kot kellett fizetni. Ez a rendelkezés helyénvaló volt addig, amíg pénzünk értéke állandóan csökkent és így kése­delmes fizetés esetén a kincstár keve­sebb vásárlóerővel bíró összegeket ka­pott. A pénz értéke azonban időköz­ben megszilárdult. A pénzügyminiszter erre való tekintettel —­ úgyszintén fi­gyelemmel arra, hogy az adófiz­tők met­­heit lehetőleg csökkentse — indokolt­nak látja, hogy az adópótlékot lénye­gesen, havi 10 százalékról 3 százalékra csökkentse, ezenkívül az eddigi rendel­kezéstől eltérően, lehetővé tegye, hogy méltányos esetekben az érdekeltek ké­relmére még ezt az összeget is mérsé­kelhesse.

Next