Új Barázda, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
nimifi ríEHL-r lt»25 ,$piráns 1, szarja JPlliPliÉ ilylíOlj' Budapest, VII. ott. M. az* 101 HUBálM KLOl'IZO ÉNI AliAIi; nejcjedém 58.000 kor., effJ holnapra 20.000cor, Kffjes példány Ara 1000 kor., vasilmapolion 1500 Icoroma* — Hirdetéseket milliméter dlfssnbAs szerint vesse fel a klaiWlilfataS. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZKKKKSZTOseni TI, leilllet, O-atea 10. szAio Telefon filmek: 12-1. 108-04. «!!«l 140—71 KiAIMilllVmi,: vr. lierlUet, (l-nten 10. «frmn. Telefon HAmok 0 4»-4«. ISIS—04, «.!!«« 140-71 A nyolcadik pont A szocialista kiskáté nyolcadik pontja körül baj van. A szociáldemokrácia csalhatatlannak hirdetett prófétája, Marx tanár úr, ugyanis egy őszinteségi rohamában kikottyantotta, hogy az ő legnagyobb ellenségük az Isten és mindaddig, míg Istent le nem gyűrik, nem uralkodhatnak a világ fölött. A csalhatatlan Marxnak ezt az őszinteségi rohamát a nemzetköziek kiskátéja a nyolcadik pontban úgy teszi törvénnyé, hogy a vallás magánügy, követelik ezért a nemzetköziek az iskolai vallástanítás eltörlését. Ez a nyolcadik pont az, amely áthidalhatlan űrt támaszt a polgári és a szociáldemokrata felfogás között. Mi ugyanis közéleti tisztaságot, társadalmi rendet erkölcsi alapok nélkül el nem tudunk képzelni, afölött pedig vitatkozni sem lehet, hogy az erkölcs csak a vallásban él. Ahol nincs vallás, ott nincs erkölcs, nincs tehát az emberben lélek, ami szintén húsból-vérből való állattól megkülönbözteti. Lélek nélküli hústömeg, holt anyag marad az ember hit nélkül, önző állat, amely mozog, eszik, érzékelnek él, a gyengét eltiporja, az erőstől menekül. Lehet-e ilyen tömegekkel társadalmi rendet alkotni ? Lehet-e a szegények, özvegyek, árvák és aggok iskolájáról beszélni ? Csorda lenne az emberiség, ahol aki bírja, az marja és éppen az a tömeg sínylené meg legelőször a vallás hiányát, amelyet a marxisták állítólag boldogítani akarnak. Akolba és járomba terelhető nyers erővé válnék, a lelki élet minden erőforrása, vigasza, szépsége, emberiessége nélkül. Hiszen láttuk, mi az eredménye a vallásoktatás megszüntetésének. Láttuk itthon is, külföldön is. Állati indulatú emberek, elkorcsosult gyermekek, akik a haldokló beteghez siető papot az utcán kigúnyolják, magukat a majomtól származtatják, szüleiket nem is ismerik és mint a szovjet páriát, kivert ebek módjára csatangolnak az utcákon. Ez a vallásoktatás magszüntetésének gyakorlási eredménye. És akkor, amikor a választásokra szervezkedő szocialistáknak nekiszegezi a polgári párt a nyolcadik pontot, ők fölényesen azt felelik, hogy a vallás nem az utcasarokra való ! Tudjuk . De azt is tudjuk, hogy a vallást először ők vitték ki az utcára, mikor ellene tüntettek, azután ők dobták ki iskolából és templomból az utcára, mikor hatalomra kerültek. Nem az a kérdés tehát, való-e a vallás az utcasarokra, hanem az, hogy mi van a kiskáté nyolcadik pontjával ? Hirdetik-e még Marx tanítványai, hogy le kell gyűrni az Istent, változatlanul vallják-e, hogy a vallás magánügy és az iskolai vallástanítást el kell törölni. Ez a kérdés! Erre azonban csak kertelnek a nemzetköziek, mert változatlan hitvallásuk ellenére is polgári szavazatokra horgásznak. Akár pedig mindaddig, míg a nyolcadik pont a kiskátéban benne van, önmaga sírásója az a polgár, aki szociáldemokratára adja szavazatát. Mi nem kérünk azokból az erkölcsökből, abból a proletáröntudatból, amely Moszkvában uralkodik. Nekünk nem lehet jelszavakkal, hangzatos frázisokkal mégegyszer tanácsköztársaságot csinálni templomok felcsúfolásával, gyermekek megrontásával, papok akasztásával, kisgazdák Irtásával. Vagy Marx az úr a lelkek felett, vagy Krisztus, a mi Istenünk, akit sem harminc, sem harmincmillió ezüst pénzért, sem semmiért a világon magyar ember megtagadni nem fog. Lejárt a Judások kora, mert bölcsen tudjuk, hogy Judás ellenére csak egyszer volt feltámadás. Ha a mi sorainkban újak akadnának, megáshatnák a sírt ezzel a felirattal: „Itt nyugszik Magyarország !“ A polgárságnak vezető szerepét meg kell őrizni Megkezdték a választójogi javaslat részletes tárgyalását A választójogi bizottság mai ülése — Az ÚJ BARAZDA tudósítójától — A választójogi bizottság mai ülésén, amelyen a javaslat részletes tárgyalását kezdték meg, a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök és Rikovszky Iván belügyminiszter vettek részt. Szilágyi Lajos a miniszterelnöknek a bizottságban elmondott válaszjogi beszédével foglalkozott és többek közt, nagy derültség mellett, kockáztatta meg azt a kijelentést, hogy őt és a társait igazolta a miniszterelnök beszéde. Bethlen István gróf minisztrelnök kijelentette, hogy tévesen értette Szilágyi az ő beszédéből, mintha a kormánynak a politikai hatalom megtartása volna a törekvése. Erről szó sincs, azonban arra mutatott rá, hogy bizonyos társadalmi osztályok törekszenek hatalomra és az osztályuralmat hirdető szociáldemokrata párt osztályuralomra törekszik. Ezzel a törekvéssel szemben hangsúlyozta azt, szükség van arra, hogy Magyarországon az összes osztályok részesüljenek a politikai hatalomban és a polgári társadalomnak a vezető szerepét megőrizzük. Leszögezi ismételten azt a tényt, hogy a szociáldemokrata párt nálunk is és mindenütt osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik és ezt a tényt nem engedi félremagyarázással vagy félrevezetéssel elhomályosítani. Az 1. fejezet 1. §-ához Szilágyi Lajos, Meskó Zoltán, Gömbös Gyula, Patacsi Dénes, Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Mokcsay Zoltán, Csizmadia András szólaltak fel, majd Rakovszky Iván belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Kifejtette, hogy a polgárok neveltsége szempontjából nagy különbség van a négy elemi elvégzése és az írni-olvasás között, mert az iskolavalláserkölcsi nevelést ad és figyelmező hatása későbbi korban is érvényesül. Patacsi Dénes indítványát, hogy a vitézségi érmesek és az altiszti fokozatot elért katonák mentesüljenek a négy elemi elvégzésének igazolása alól, magáévá teszi. Ezután Paky Endre előadó tette meg megjegyzéseit, majd az első paragrafust Vázsonyi lényegtelen kiegészítésével elfogadták. A bizottság legközelebbi ülését csütörtökön, délelőtt 10 órakor tartja. l Győrfiszeg teljes pusztulása A tűz martalékává lett zalamegyei község lakói kétségbeesett helyzetben vannak . Tavaly a jég vette el termésüket Novából jelentik. Mint azÚj Barázdás megírta, a zalamegyei Győrfiszeg községben március 28-án tűz támadt, amely az erős szélfúvás következtében percek alatt lángokba bontta ez egész községet. Az ötven házat számlál-a községből csak 1—10 ház maradt meg,a többi mind a pusztító elem- martaléka lett. A kár épületekben, gazdasági felszerelésekben és bútorokban több milliárdra rúg. A lakosság nyomora annál kétségbeejtőbb, mert a múlt évben összes termésüket a jég vette el. A lakosság élelmiszereit és állattakarmányát nagyobbrészt kölcsönből szerezte meg. Emberéletben szerencsére nem esett kár. A sors sújtotta község szerencsétlen lakóira felhívjuk a kormány és a társadalom figyelmét és kérjük, hogy hihetetlen nyomorukon gyors segítséggel enyhítsenek. Holnap tárgyalja a namzsingi és a mezőgazdasági hiteljavaslatot — A Ház mai ülése — A nemzetgyűlés mai ülésén Sződi-Karrach Tihamér beterjesztette az egyesített bizottságok jelentését a mezőgazdasági hitelről szóló törvényjavaslatról, amelyre kimondották a sürgősséget. Putnoky Sándor a fővárosi törvényhatóság kiegészítéséről szóló bizottsági jelentését terjesztette be. Maillot Nándor báró pedig a magyar-lengyel gazdasági szerződés bizottsági jelentését mutatta be. Ezután több mentelmi ügyet tárgyaltak le, majd felolvasták a holnapi napra bejegyezett interpellációkat. Az ülés végén a jegyző felolvasta Mayor János földmivelésügyi miniszter írásbeli válaszát, amelyet Bodó Jánosnak az ó- és újszentiváni föld- és házhelyigénylők ügyében előterjesztett interpellációjára adott. A miniszter kijelentette, hogy az ügy a földbirtokrendező bíróság előtt van és annak hatáskörébe tartozik, mindamellett átiratot intézett a bírósághoz, hogy a már bekövetkezett tavaszi gazdasági munkaidényre való tekintettel, az ügyeket sürgősen bírálják el. Az interpelláló képviselő és a Ház a választ tudomásul vette. A legközelebbi ülés holnap, szerdán lesz, amikor is a fővárosi törvény, mezőgazdasági hiteljavaslat és a magyar-lengyel szerződés szerepel a napirenden. Tíz százalékról három százalékra mérsékeljék az adópótlékot Méltányos esetekben még ezt is leszállíthatják A pénzügyminiszter rendeletet adot ki a forgalmi adónak késedelmes fizetése esetén kiszabható adópótlék megállapítása tárgyában. A rendelet szerint, aki adóbevallás alapján készpénzben fizetendő adóját megfelelő határidő alatt, vagy aki az idézett törvénycikk alapján terhére kivetett adót a fizetési meghagyás kézdeésétől számított 15 nap alatt be nem fizeti, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlék címén a fizetendő adó 5 százalékát köteles megfizetni. Az a sránódékot a pénzügyigazgatóság méltányosságból felére mérsékelheti, további mérséklést csak a pénzügyminiszter engedélyezhet. A rendelettel kapcsolatban illetékes helyről tájékoztatásul a következőket közüik: Az eddigi törvényes rendelkezés szerint a forgalmi adónak adóbevallás vagy fizetési meghagyás alapján való késedelmes fizetése esetén havi 10 százalékos, nem mérsékelhető adópótlékot kellett fizetni. Ez a rendelkezés helyénvaló volt addig, amíg pénzünk értéke állandóan csökkent és így késedelmes fizetés esetén a kincstár kevesebb vásárlóerővel bíró összegeket kapott. A pénz értéke azonban időközben megszilárdult. A pénzügyminiszter erre való tekintettel — úgyszintén figyelemmel arra, hogy az adófiztők metheit lehetőleg csökkentse — indokoltnak látja, hogy az adópótlékot lényegesen, havi 10 százalékról 3 százalékra csökkentse, ezenkívül az eddigi rendelkezéstől eltérően, lehetővé tegye, hogy méltányos esetekben az érdekeltek kérelmére még ezt az összeget is mérsékelhesse.