Új Barázda, 1925. január (7. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-01 / 98. szám
május 18, péntek _Ára 1000 korona , Budapest, VII. évf. 08. m. VI BARÁZDA. EL01i'1Z5£¡1'£SI AlIAH: n›(]red«¥re SS.OOO kor., egy hónapra iO.OOO kor, Egyes póldftny Ara 1000 t«r, vasárnapokon 1500 koronát —* Hirdetéseket méter ‡11 Jávába* a serint vei* fal a íriai lóhivatal. Megjelenik, hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSSÉ: VI. kertet, Ontca 10. ntm Telelett fixumok: 4*-40. 108-04, éjjel 140-71 KUUOJUVATAI, VI. kertt, ó-utca 10. sitin Itliton utuoki 11-i, 198—04, éjjel 140—71 A kisebbség szerepe Alkotmányos államban a parlamenti ellenzék szerepe mindig jelentékeny. Ha programmját száz százalékban a dolog természeténél fogva nem is tudja megvalósítani, törvényhozó tevékenysége sokszor fontosabb, mint a többségé. Ez kissé különösen hangzik ugyan, de így van. Mert a többség hivatása az alkotás, az ellenzéké a komoly, tárgyilagos kritika. Ha ezt a hivatását valóban komolyan fogja fel és értékeli önmaga, akkor annak eredményét másoknak annál inkább értékelniük kell. Mert nem hiába hasonlítja Montesquieu a törvényjavaslatot nyers kőtömbhöz, amelyen a művész kezének a kritikus útmutatásai szerint is sokat kell simítania, hogy szemet-lelket gyönyörködtető szobor váljék belőle. És az alkotmányos többség a komoly ellenzéki kritikát és a komoly ellenzéki javaslatokat mindenkor örömmel fogadja, illő megfontolással mérlegeli, gyakran törvénybe is iktatja, íme, a választójogi bizottság ülésezése során számos ellenzéki oldalról benyújtott módosítást fogadott el. És abban a nagy munkában, amelynek közös célja a választások tisztaságának biztosítása, a passzivitást feladó ellenzék eredményesen vett részt. Az ellenzéki oldalról benyújtott és elfogadott módosítások két igazságot bizonyítanak. Az első az, hogy olyan alkotmányos állam vagyunk, amelyben a törvényhozó munkássága pártkülönbség nélkül nem üres szalmacséplés. A második igazságbeszélő cáfolata annak a vádnak, amelyet a paszszivisták hangoztattak és amely szerint a magyar törvényhozásban az ellenzék nem tud érvényesülni. Amint látjuk, igenis tud. Tud a komoly ellenzék. Az az ellenzék, amely nem jelszavakon nyargal és a maga nagy hivatását értékelni tudja. Azok, akik pacifista jelszavakon lovagolva, izgatásban, zajos jelenetek rendezésében látják az ellenzékieskedés lényegét, természetesen meddő parlamenti munkát végeznek. Olyanok, mint a nyomról letévedt arató, aki a mesgye hantjaiban csorbítja kaszája élét. A munka meddőségének oka tehát nem az illető pártállásában, hanem mindig egyéniségében keresendő. Ezért kell elítélni minden józan embernek a passzivitást, amely már a mandátumról való lemondás frázisát is piacra dobta, hogy maga mellett hangulatot teremtsen. Mert ismételjük, hogy az ellenzék szerepe a komoly kritika és törvényhozói kötelességét egy passzivista sem teljesítette azzal, ha elsején pontosan jelentkezett a nemzetgyűlés pénztáránál nyugtával. Szökés a börtönből Ma ismét összeült a nemzetgyűlés Az alkotmányjogi javaslatokról szóló bizottsági jelentések a Ház előtt — Hajós Miksa gróf nyilatkozott a római nemzetközi konferencián történtekről — A nemzetgyűlés mai ülése — Néhány heti szünet után a nemzetgyűlés ma ismét összeült, hogy megkezdje munkásságát, amely a közeljövőben nagyfontosságú törvényjavaslatok letárgyalására terjed. Itt elsősorban a választójogi tervezetről van szó, majd a felsőház megalkotásáról szóló törvényről s végül a jövő évi állami költségvetésről, amely javaslatok előreláthatóan a nyári szünetig foglalkoztatni fogják a nemzetgyűlést. A mai ülésen Lorovszky Béla elnök megemlékezett a szófiai kommunista bombamerényletről s javaslatára a nemzetgyűlés a bolgár törvényhozásnak, a szobranjének táviratilag részvétét fejezte ki. Ugyancsak az elnök javaslatára jegyzőkönyvileg megörökítették az elhunyt Apponyi Sándor grófnak, az Apponyi-könyvtár megalapítójának emlékezetét. Az elnöki bejelentések után Poky Endre, a választójogi bizottság előadója, beterjesztette a bizottság jelentését a választójogi törvénytervezetről, majd Illés József az igazságügyi és közjogi bizottság jelentését terjesztette be a felsőházi javaslatról. Az előadók előterjesztései után napirend előtti felszólalás formájában Hoyos Miksa gróf a római nemzetközi parlamenti konferencián történteket tette szóvá. Hoyos ugyanis a konferencián felszólalt és a magyar sajtó egy részének téves beállítására válaszolva, megvilágította a konferencián elhangzott azt a felszólalását, amelyben a trianoni békeszerződéssel foglalkozott. Megállapította, hogy a trianoni békeszerződést a maga részéről is lehetetlennek tartja, azonban ellene volt annak, hogy a nemzetközi konferencián élesebb összeütközésre kerüljön a sor. Baross János ezzel szemben a kérdést olyan módon tárgyalta, hogy a román, jugoszláv és cseh kiküldöttek emiatt tiltakoztak. A konferencián zajos jelenetek játszódtak le s ezért Hoyos Baross János beszéde után néhány mondattal az ügyet el akarta simítani. Felszólalásának ez volt az oka. Meggyőződése az, hogy eljárásával hazájának szolgálatot tett. Hoyos egész beszéde alatt a szélsőjobboldali fajvédőcsoport néhány hangos tagja a szónokot állandóan zavarta és közbekiáltások formájában élesen támadta. Hoyos beszéde után Dinich Ödön személyes kérdésben szólalt fel és tanúsította, hogy a római konferencián maga Baross János is helyeselte Hoyos eljárását. Dinich Ödön tanúskodására Kiss Menyhért sértő módon megjegyzést tett, amiből nagy botrány keletkezett. Dinich Ödön erőteljesen visszautasította Kiss Menyhért bántó megjegyzését, amelyről egyébként később Kiss Menyhért az elnök egyenes kérdésére kijelentette, hogy tulajdonképen nem is mondotta. Dinich Ödön erre azt kiáltotta Kiss Menyhért felé: Hazudik! Kiss Menyhért ugyancsak személyes kérdésben jelentkezett szólásra s eközben Hoyos Miksa gróffal került éles szóoltásba. Kiss Menyhértet Hoyos Miksa ! gróf is megleckéztette, amire Kiss Menyhért állandó nagy zajban beszédét befejezte. Az ülés végén felolvasták Rakovszky belügyminiszter válaszát a kertváros ügyében elmondott interpellációra, amelyet a nemzetgyűlés tudomásul is vett. Az elnök javaslatára a Ház elhatározta, hogy , hy a legközelebbi ülés május ötödikén, kedden lesz , a zárszámadási bizottság jelentését és több mentelmi ügyet tűztek napirendre. A bolgár toborzás nem járt eredménnyel A kormány sorozás útján akarja növelni a hadsereg létszámát . A szófiai ügyészség elkészült a bolseviki merénylők elleni vádirattal - Szófiából jelentik. A bolgár hatóságok nyomozó munkáját nagyon megkönnyítette az a körülmény, hogy katedrális ellen intézett merénylet borzalmas következményeinek hatása alatt a gonosztevők bűntársai töredelmes vallomást tettek az összeesküvés egész szervezetéről. Kiderült, hogy Moszkva nemcsak a bolgár kommunistákat pénzelte hanem az emigránsokat is, akiknek Belgrádban és Prágában székelő bizottságai összeköttetést tartottak fenn az otthoni párthívekkel. A székesegyházi merénylet ügyéből befejezték a vizsgálatot, az ügyészség már elkészítette és a haditörvényszék elé terjesztette a terjedelmes vádiratot. Az antant szükségesnek tartja a bolgár hadsereg létszámának emelését Bukarestből jelentik. A Dimineata jelentése szerint a nagyköveti értekezlet ama határozata következtében, hogy ideiglenesen megengedi a bolgár hadsereg létszámának fölemelését, továbbá ama tiltakozások következtében, amelyek főleg Jugoszlávia és Görögország részéről történtek, az anigol és a francia kormány bukaresti, belgrádi és athéni képviselői útján bánuságos lépést tett abban az irányban, hogy Romániát, Jugoszláviát és Görögországot rábírja, hogy ne ellenezzék e határozat érvényesítését. A nagyhatlmak kimutatták, hogy a bolgár hadsereg időleges növelését elkerülhetetlen, körülménynek tekintik, mégpedig általános európai érdekből, hogy így véget lehessen vetni a bulgáriai anarchiának. Mint Szófiából jelentik, a bolgár kormánynak nem sikerült a nagyköveti értekezleten engedélyezett újabb tízezer főnyi katonát összetoborozni. A felhívás nem járt eredménnyel. A bolgár kormány most sorozás útján akarja a hadsereg létszámát emelni, de ehhez a nagyköveti tanács újabb hozzájárulása szükséges. Minden újságárustól követelte az „Uj BilRAZDA".