Új Barázda, 1925. január (7. évfolyam, 98-122. szám)

1925-05-01 / 98. szám

május 18, péntek­ _Ára 1000 korona , Bu­dapest, VII. évf. 08. m. VI BARÁZDA. EL01i'1Z5£¡1'£SI AlIAH: n›(]red«¥re SS.OOO kor., egy hónapra iO.OOO kor, Egyes póldftny Ara 1000 t«r, vasárnapokon 15­00 koronát —* Hirdetések­et méter ‡11 Jávába* a serint vei* fal a íriai lóh­ivatal. Megjelenik, hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSSÉ: VI. kertet, Ontca 10. ntm Telelett fixumok: 4*-40. 108-04, éjjel 140-71 KUUOJUVATAI,­ VI. ker­tt, ó-utca 10. sitin Itliton utuoki 11-i­, 198—04, éjjel 140—71 A kisebbség szerepe Alkotmányos államban a parlamenti ellenzék szerepe mindig jelentékeny. Ha programmját száz százalékban a dolog természeténél fogva nem is tudja megvalósítani, törvényhozó te­vékenysége sokszor fontosabb, mint a többségé. Ez kissé különösen hang­zik ugyan, de így van. Mert a több­ség hivatása az alkotás, az ellenzéké a komoly, tárgyilagos kritika. Ha ezt a hivatását valóban komolyan fogja fel és értékeli önmaga, akkor annak eredményét másoknak annál inkább értékelniük kell. Mert nem hiába ha­sonlítja Montesquieu a törvényjavaslatot nyers kőtömbhöz, amelyen a művész kezének a kritikus útmutatásai szerint is sokat kell simítania, hogy szemet-lelket gyönyörködtető szobor váljék belőle. És az alkotmányos többség a ko­moly ellenzéki kritikát és a komoly ellenzéki javaslatokat mindenkor öröm­mel fogadja, illő megfontolással mér­legeli, gyakran törvénybe is iktatja, íme, a választójogi bizottság ülése­zése során számos ellenzéki oldalról benyújtott módosítást fogadott el. És abban a nagy munkában, amelynek közös célja a választások tisztaságá­nak biztosítása, a passzivitást feladó ellenzék eredményesen vett részt. Az ellenzéki oldalról benyújtott és elfogadott módosítások két igazságot bizonyítanak. Az első az, hogy olyan alkotmányos állam vagyunk, amelyben a törvényhozó munkássága pártkü­lönbség nélkül nem üres szalmacsép­­lés. A második igazság­beszélő cáfo­lata annak a vádnak, amelyet a pasz­­szivisták hangoztattak és amely szerint a magyar törvényhozásban az ellen­zék nem tud érvényesülni. Amint lát­juk, igenis tud. Tud a komoly ellen­zék. Az az ellenzék, amely nem jel­szavakon nyargal és a maga nagy hivatását értékelni tudja. Azok, akik pacifista jelszavakon lovagolva, izgatásban, zajos jelenetek rendezésében látják az ellenzékieske­dés lényegét, természetesen meddő parlamenti munkát végeznek. Olyanok, mint a nyomról letévedt arató, aki a mesgye hantjaiban csorbítja kaszája élét. A munka meddőségének oka te­hát nem az illető pártállásában, ha­nem mindig egyéniségében keresendő. Ezért kell elítélni minden józan em­bernek a passzivitást, amely már a mandátumról való lemondás frázisát is piacra dobta, hogy maga mellett han­gulatot teremtsen. Mert ismételjük, hogy az ellenzék szerepe a komoly kritika és törvényhozói kötelességét egy passzivista sem teljesítette azzal, ha elsején pontosan jelentkezett a nemzetgyűlés pénztáránál nyugtával. Szökés a börtönből Ma ismét összeült a nemzetgyűlés Az alkotmányjogi javaslatokról szóló bizottsági jelentések a Ház előtt — Hajós Miksa gróf nyilatkozott a római nemzetközi konferencián történtekről — A nemzetgyűlés mai ülése — Néhány heti szünet után a nemzet­gyűlés ma ismét összeült, hogy meg­kezdje munkásságát, amely a közeljö­vőben nagyfontosságú törvényjavasla­tok letárgyalására terjed. Itt elsősor­ban a választójogi tervezetről van szó, majd a felsőház megalkotásáról szóló törvényről s végül a jövő évi állami költségvetésről, amely javaslatok előre­láthatóan a nyári szünetig foglalkoz­tatni fogják a nemzetgyűlést.­ A mai ülésen Lorovszky Béla elnök megemlékezett a szófiai kommunista bombamerényletről s javaslatára a nem­zetgyűlés a bolgár törvényhozásnak, a szobranjének táviratilag részvétét fejez­te ki. Ugyancsak az elnök javaslatára jegyzőkönyvileg megörökítették az el­hunyt Apponyi Sándor grófnak, az Apponyi-könyvtár megalapítójának em­lékezetét. Az elnöki bejelentések után Poky Endre, a választójogi bizottság előadója, beterjesztette a bizottság jelentését a választójogi törvénytervezetről, majd Illés József az­ igazságügyi és közjogi bi­zottság jelentését terjesztette be a felső­házi javaslatról. Az előadók előterjesztései után napirend előtti felszólalás formájában Hoyos Miksa gróf a római nemzetközi parlamenti konferencián történteket tette szóvá. Hoyos ugyanis a konferencián felszó­lalt és a magyar sajtó egy részének téves beállítására válaszolva, megvilá­gította a konferencián elhangzott azt a felszólalását, amelyben a trianoni béke­­szerződéssel foglalkozott. Megállapí­totta, hogy a trianoni békeszerződést a maga részéről is lehetetlennek tartja, azonban ellene volt annak, hogy a nem­zetközi konferencián élesebb összeütkö­zésre kerüljön a sor. Baross Já­nos ezzel szemben a kérdést olyan mó­don tárgyalta, hogy a román, jugoszláv és cseh kiküldöttek emiatt tiltakoztak. A konferencián zajos jelenetek játszód­tak le s ezért Hoyos Baross János be­széde után néhány mondattal az ügyet el akarta simítani. Felszólalásának ez volt az oka. Meggyőződése az, hogy eljárásával hazájának szolgálatot tett. Hoyos egész beszéde alatt a szélső­­jobboldali fajvédőcsoport néhány han­gos tagja a szónokot állandóan zavarta és közbekiáltások formájában élesen tá­madta. Hoyos beszéde után Dinich Ödön személyes kérdésben szólalt fel és ta­núsította, hogy a római konferencián maga Baross János is helyeselte Hoyos eljárását. Dinich Ödön tanúskodására Kiss Menyhért sértő módon megjegyzést tett, amiből nagy botrány keletkezett. Dinich Ödön erőteljesen visszautasította Kiss Menyhért bántó megjegyzését, amely­ről egyébként később Kiss Menyhért az elnök egyenes kérdésére kijelentette, hogy tulajdonképen nem is mondotta. Dinich Ödön erre azt kiáltotta Kiss Menyhért felé: Hazudik! Kiss Menyhért ugyancsak személyes kérdésben jelentkezett szólásra s eközben Hoyos Miksa gróffal került éles szó­­oltásba. Kiss Menyhértet Hoyos Miksa ! gróf is megleckéztette, amire Kiss Meny­hért állandó nagy zajban beszédét be­fejezte.­­­­ Az ülés végén felolvasták Rakovszky belügyminiszter válaszát a kertváros ügyében elmondott interpellációra, ame­lyet a nemzetgyűlés tudomásul is vett. Az elnök javaslatára a Ház elhatároz­ta, hogy , h­y a legközelebbi ülés május ötödikén, kedden lesz , a zárszámadási bizottság jelentését és több mentelmi ügyet tűztek napi­rendre. A bolgár toborzás nem járt eredménnyel A kormány sorozás útján akarja növelni a hadsereg létszámát . A szófiai ügyészség­ elkészült a bolse­viki merénylők elleni vádirattal - Szófiából jelentik. A bolgár ható­ságok nyomozó munkáját nagyon meg­könnyítette az a körülmény, hogy­­ katedrális ellen intézett merénylet bor­zalmas következményeinek hatása alatt a gonosztevők bűntársai töredelmes val­lomást tettek az összeesküvés egész szervezetéről. Kiderült, hogy Moszkva nemcsak a bolgár kommunistákat pén­zelte hanem az emigránsokat is, akik­­nek Belgrádban és Prágában székelő bizottságai összeköttetést tartottak fenn az otthoni párthívekkel. A székesegyházi merénylet ügyéből befejezték a vizsgálatot, az ügyészség már elkészítette és a haditörvényszék elé terjesztette a terjedelmes vádiratot. Az antant szükségesnek tartja a bolgár hadsereg létszámának emelését Bukarestből jelentik. A Dimineata je­lentése szerint a nagyköveti értekezlet ama határozata következtében, hogy ideiglenesen megengedi a bolgár had­sereg létszámának fölemelését, továbbá ama tiltakozások következtében, amelyek főleg Jugoszlávia és Görögország ré­széről történtek, az anigol és a francia kormány bukaresti, belgrádi és athéni képviselői útján bánu­ságos lépést tett abban az irányban, hogy Romániát, Jugoszláviát és Görögországot rábírja, hogy ne ellenezzék e határozat érvé­nyesítését. A nagyhatlmak kimutatták, hogy a bolgár hadsereg időleges nö­velését elkerülhetetlen, körülménynek te­kintik, még­pedig álta­lános európai ér­dekből, hogy így véget lehessen vetni a bulgáriai anarchiának. Mint Szófiából jelentik, a bolgár kor­mánynak nem sikerült a nagyköveti ér­tekezleten engedélyezett újabb tízezer főnyi katonát összetoborozni. A felhí­vás nem járt eredménnyel. A bolgár kormány most sorozás útján akarja a hadsereg létszámát emelni, de ehhez a nagyköveti tanács újabb hozzájárulása szükséges. Minden újságárustól követelte az „Uj BilRAZDA".

Next