Új Barázda, 1925. július (7. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
1935 julius I, szerda _Ura 1000 korona. Budapest, YIL évf. 144. ag. CIMBÁIDA ELŐFIZETÉSI AKAK: negyedévre 58 000 kor., egy SZEUNKSITOSÉBTI, Icerfitet, Onten 10. Nivbeimprn 20.000 kor, Epres piltikus Áru 1000 kor., Steffielenik hétfő kitüzelésel mindennap Telelőtt számol: 43—40, 198—04. éjjel 140—71 vsaArnapokon 1500 korona. — KirdeMieket mini. MegjelBlK Hello Mieieieiai luiuueuuap HIADÓHIVATAL: TI. k.rtdlet, Oníca 10. aaSna méter dimnaabAa azerint veas fel a kiallathivatal. Telefon az Airiks 43-49, 198—04, éjjel 140—71 Széna és szalma A közélet figyelmes szemlélői naponként találhatnak kiáltó példákat arra a nagy különbségre, ami a politikában a széna és Szalma között lévő különbséghez hasonlatos. "Termelőmunka az egyik, üres szalmacséplés a másik. Vagy még annál is rosszabb: sárba taposása a szecskázott, üres szalmának. Lapunk mai számában találja meg az olvasó a varsói nemzetközi agrárkongresszus beszámolóját. Ezen a kongresszuson Schandl Károly államtitkár vezetésével a magyar agrárvilág és tudomány több képviselője vett részt és aratott jelentékeny sikert előbb, a tárgyaló zöld asztalnál, majd a fehér asztalnál, ahol a pohárköszöntőknek jelentőségét és súlyát az egybegyűltek egyénisége biztosította. Mikor a tárgyilagos szemlélő a varsói eseményeket mérlegeli, önkénytelen összehasonlítást tesz az ottani és a hazai események között. Íme, itthon, tovább folyik a politikai arénában az áldatlan, értéktelen, káros viadal, a magyar agrárvilágnak egy kis csapata pedig ezalatt külföldi vándorúton fáradt, szövi, bogozza azokat a szálakat, amelyek minden kis nemzetnek mentőhálóit alkothatják, ha helyesen vannak megszőve. Az egyik megcsillogtatja a magyar kultúra díszes fegyvereit. Szakszerű előadását elismeréssel fogadják az 697-szes nemzetek kiküldöttei, javaslatait határozattá emelik. A másik diplomatikus érzéssel és érzékkel mutat rá hazája vérző sebeire is, anélkül, hogy nemzetközi jogokat sértene, felébreszti a magyarral szemben az alvó rokonérzást ott, ahol ez a mi mai helyzetünkben komoly értéket jelent. Tegyük az itthoni lármás és a varsói csendes magyar vonatkozású eredményeket mérlegre és azonnal megállapíthatjuk, hogy a szénát Varjúban aratták, az üres szalmát Budapesten csépelték. Az okulást, a tanulságot nem nehéz mindezekből leszűrni, hiszen a széna és a szalma közötti különbséget az oktalan allat is ismeri. És ha a mérlegelés eredménye nem lehet kétséges,, valóban szeretnők megállapítani, honnan meríti jogát mesterségének tolakodó módon való folytatásához a magyar politika szalmacséplőinek tábora? Hol van az az erkölcsi alap, amelyből ez a jog fakad és hol vannak azok a hiszékeny tudatlanok, akik ennek a jognak erkölcsi értéket tulajdonítanak? Hol vannak azok az állítólagos tömegek, amelyeknek nevében és képviseletében ez a mesterség folyik? Talán a százhúszezer szakszervezeti tag adja ezt a jogot? Aligha, tömegekről pedig csak a szalmacséplők élénk képzelőtehetsége álmodik. A tömeg kenyeret, és munkát akar, ezt pedig nem az a szellem teremti meg és nyújtja neki, amely Budapesten botrányt hajhász, hanem az a másik, amely Varsóban szerez becsületet hazájának. Budapesten az újságárusbódékban kapható az „ÚJ BARÁZDA" Sohasem volt oly nagy szükség az agrárszolidaritásra, mint napjainkban Az emberiséget az a veszedelem fenyegeti, hogy a jövőben egyre kevesebb kenyér jut egy emberre — Nemzetközileg is sürgősen foglalkozni kell a mezőgazdasági hitel kérdésével — A járványos állati betegségek elleni védekezés egyöntetű megszerve-s zése szükséges . A magyar-lengyel barátság felújítása a XII. nemzetközi mező- / gazdasági kongresszus alkalmával, Schandl Károly államtitkár óriási sikert aratott Varsóban Az európai államok kiküldöttei páratlan tüntetést rendeztek az államtitkár mellett . Varsó, Június 26. Az európai agrárországok élénk részvétele mellett folyt le Varsóban a XII. nemzetközi mezőgazdasági kongresszus, amelyen Magyarországot Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár, Horánszky Dezső, az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatója, Hatyra Ferenc állatorvosi főiskolai rektor, Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselő és Blaskovich Sándor volt országgyűlési képviselő képviselték. A kongresszusnak, amilyen Hodzsa Milán cseh és Bucninger osztrák földmivelésügyi miniszterek is megjelentek s beszéltek, egyik fő tárgya a mezőgazdasági hitel kérdése volt. Több előadó, köztük Pardi, a francia mezőgazdasági hitelintézet igazgatója, majd Horánszky Dezső terjesztett elő e tárgyban javaslatot. A kongresszus Horánszky javaslatát fogadta el, mely a mezőgazdasági hitel megszervezését minden agrárország legfontosabb gazdasági, politikai és szociális kérdésének nyilvánítva, kimondja annak a szükségét, hogy igem, csupán országonként, de nemzetközileg is sürgősen foglalkozni kell a mezőgazdasági hitel kérdésével, hogy az mielőbbi megoldásra találjon. A kongresszus kimondta, hogy kívánatosnak tartja, miszerint minden országban lehetőleg egyöntetű megoldás létesíttessék a gyakorlati életben az agrárhitel terén és e célból nemzetközi mezőgazdasági hitelszervezet állíttassák fel, hogy az egyes országok agrárhitel - szervei egymással s a nemzetközi szervezettel mielőbb az agrárhitel kiépítése érdekében összeköttetésbe léphessenek. A kongresszus harmadik osztályában Hutyra Ferenc előadása keltett nagy érdeklődést a járványos állati betegségek elleni védekezésről. javaslatát, melyet Massé volt francia kereskedelmi miniszter is támogatott, egyhangúlag magáévá tette a kongresszus. Eszerint a keleti marhavész, a tuberkulózis, a ragadós tüdőlob és egyéb járványos állati betegségek ellen védekezés egyöntetű megszervezését szükségesnek tartja a kongresszus. Megelégedéssel állapítja meg, hogy e célból a múlt évben Párisban felállították már az állati járványok elleni védekezés nemzetközi intézetét, amelynek sikerült az állategészségügyi szolgálatra nézve egyezményt létesíteni. Kívánatos, hogy ezen egyezményt az összes államok hagyják jóvá és az intézet tapasztalatait érvényesítsék. A kitűnő magyar tudós tiszteletére, előadása után, a lengyel állatorvosok bankettet rendeztek, melyen Hutyrát melegen ünnepelték. A kongresszus kiemelkedő mozzanata volt az ünnepélyes lakoma, amelyet a lengyel kormány, a diplomáciai kar és az összes külföldi kiküldöttek — mintegy négyszáz vendég — részvételével a Bristol-szálló feldíszített nagytermében tartottak meg. Janiczki földmivelésügyi miniszter és Vogué márki, az állandó nemzetközi mezőgazdasági bizottság francia elnökének a beszéde után több nemzet kiküldöttje szólalt fel itt, de a legnagyobb hatást keltette a magyar delegáció vezetőjének, Schandl Károly államtitkárnak a beszéde s a hagyományos lengyelmagyar barátság melletti meleg tüntetésre tagadta a lengyeleket, hogy a mezőgazdaság minden országban megkapja mindazon eszközöket, melyek képessé teszik arra, hogy termelését fokozza. Ennek alapján igazat kell adni Svájc kiváló kiküldöttének, Laur professzornak, aki ezen a kongresszuson is oly lelkesedéssel sürgette a mezőgazdasági erők nemzetközi megszervezését. A magyar gazdák és földművelők szívesen ajánlják fel e célra erőiket, mert tudják jól, hogy az emberiség jólétét és rendjét csak a mezőgazdaság haladása útján lehet megmenteni. Örömmel üdvözöljük de Vogué márkit ezen mozgalom élén, mert reméljük, hogy neki nagynevű elődje, Meline hagyományai alapján sikerül az agráreröket összehozni. Meleg köszönettel fordulunk a kongres Szus igen tisztelt elnöke, Fudakowski és a lengyel szervező bizottság összes tagjai felé, akiknek fáradhatatlan munkája biztosította a kongresszus sikerét. Majd mind élénkebb tetszés közepette a lengyel nemzet iránti magyar rokonszenvre utalt az államtitkár, akinek különösen a következő szavai keltettek viharos tetszésnyilvánítást: — Mi, magyarok, szívesen jöttünk Varsóba, mert százados történelmi kötelékek fűznek bennünket a lengyel nemzethez. Nem lehet három századot kitörölni a népek történetéből s főleg nem lehet azoknak a dicsőséges harcoknak emlékét, melyet a magyar és a lengyel nemzet együtt vívott a keresztény Európa védelmében. — A lengyel nemzettel együtt sirtunk a balsorsban s osztoztunk a dicsőségben. Zsigmond király és Báthory István, a mi magyar Erdélyünk fejedelme, akit a lengyelek királlyá választottak, a magyar történelemnek is kiváló alakjai. — De nem felejtjük azt a segítséget sem, melyet Rákóczinak nyújtott a lengyel nemzet. Ezen idők óta szól a népdal a kis magyarfalvi házakban a lengyel szabadságról, lengyel barátságról. A keleti veszedelem ellen a közelmúltban is együtt védtükEurópát és reméljük, hogy a jövőben is együtt dolgozunk a mezőgazdaság haladásáért és ezáltal az egész emberiség jólétéért. Emelem poharamat a lengyel nemzet nagyságára és a lengyel mezőgazdaság haladására és kívánom, hogy a jövőben is igaz legyen a régi dal. Schandl Károly államtitkár beszéde Schandl Károly államtitkár többek között a következőket mondotta: — Magyarország mai szűkebb határai között is, kiváltképen mezőgazdasági ország. Ennélfogva örömmel fogadta a magyar gazdastársadalom a lengyel szervező bizottság meghívását a tizenkettedik nemzetközi mezőgazdasági kongresszusra. Látva azt a sok nehézséget, amellyel a mezőgazdaság az egész világon küszködni kénytelen, meggyőződésünk, hogy sohasem volt oly nagy szükség az agrárszolidaritásra, mint napjainkban. . . Két momentumot szeretnék kiemelni a kongresszus munkájából. Egyik az, amire az angol delegáció kitűnő vezetője, mr. Dániel Hall mutatott rá." Ez az, hogy „a világ különböző országainak a lakossága erősebben szaporodik, mint a világ gabonatermelése. Nem a mezőgazdaság válságától kell tehát tartanunk, hanem a fogyasztás válságától.“ Az emberiséget az a veszedelem fenyegeti, hogy a jövőben egyre kevesebb kenyér jut egy emberre. Az egész emberiség érdeke tehát.