Új Barázda, 1926. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

2 ügyi műszaki bizottság-, amelyben min­den egyes szomszédos állam képviselői benn vann­ak és amelyben mód van arra, hogy ezeknek a sérelmeknek az orvoslását kérjük. Az államtitkár úr nyilatkozata vé­gén kijelön­­tette, hogy egyetlen k­örsig belterületén az­űr vár, mert ide-­­n gondoskodtak gátak eme­lésével a védekezésre. Ez a körülmény közigazgatásunkat i dicséri. A Az Országos Földbirtokrendező Bíróság nyilvános tárgyalásai Az Országos F­öldbirtokrendező Bí­róság (Budapest, V., Markó­ utca 16.) újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: 1926. évi január hó 7-én, délután 4 órakor: Szamosújlak és Gyűg­ye köz­ségek földmegváltási ügye. (Hadik Bar­­kóczy Endre gróf hitb. birtokos vált­sága, Haentjens Haan Pálné, Vállyi Nóra majtisi ingatlanaira és esetleg Isaak Elemér penyigei ingatlanainak válts­ága). 1926. évi január hó 8-án, délután 4 órakor: Tiszaszentmárton község földmegváltási ü­gye (Szabolcs vm.) (Közlegelő juttatás.) Tálya község földmegváltási ügye. (Kapcsolatos Bett­­ka Imre vagyon válságával. A IV. számú tanácsban január hó 7-ik napján délután 4 órakor­­(emse, Piska, Luzsok községek földmegváltási ügyében a 14.056—925. O. F. B. sz. Ítélet folytán foganatosított póteljárás eredménye. 1926. évi január hó 8-án, délután 4 órakor Tiszarád és T­emese községek földmegváltási és ármegállapítási ügye (kapcsolatos Haas Ignác és Liphtmann Mór váltságával). A 111. számú tanácsban január hó 5. napján, délután fél 5 órakor: Pa­­pác község földbirtokrendezési ügye. január hó 6. napján: Szentkozma­dombja község földmegváltási ügyé­ben a tárgyaló bizottság javaslata.­­ január hó 8. napján: Borszörcsök község földmegváltási ügyében a tár. ARN­ tizenkettedszer ítélt el­­. Ibarosííós Javíthatatlan tol­vaj, ak­i közel Húsz­­éves volt bör­tönben Székesfehérvárról jelentik: Juhász János sárszentmihályi cipészsegéd két hónappal ezelőtt betört Beyel cipészmester házába is hatmillió korona értékű holmit ellopott. Juhász a tárgyaláson töredelmesen beval­lott mindent. Nem kevesebb, mint 12 alka­lommal ítélte el a székesfehérvári törvény­­szék. Először három heti fogházra, majd kétévi, majd 21 napi, ezután két évi, ötö­dik alkalommal félévi börtönre, majd más­fél évre, újóbban két és fél évi börtönbün­tetésre ítélték. Később már fegyházzal sújtották, egyszer négy, majd egy, azután két évre, 10. és 11-ik alkalommal három­­három heti fogházat kapott, most pedig a 12-ik büntetést mondták ki reá, háromévi­­ fegyházbüntetést. Kevés megszakítással mintegy 16 esztendőt töltött börtönben s most újból három évre hűvösre került. Gyerm­ekstr­agédia Effi­ kisfiú lelőtte a barátját Ma délelőtt a Kerepesi-úti Ehmann­­telepen Edelmann Dezső 12 éves tanuló barátjával együtt töltött fegyverrel játszott. Játék közben a fegyver véletlenül elsült és a golyó Edelmann Dezsőt a fején súlyosan megsebesítette. A mentők élet­­veszélyes állapotban szállították kórházba. VIMMZM 1926 .jnuár 1, péntek A tagosítás a kisbirtokosok érdekeit szolgálja A pénzügyminiszter másfél milliárdot utalt ki a tagosítási alap javára írta PESTHY PÁL m. kir. igazságügyminiszter A tagosítás lényegileg abban áll, hogy a birtokosnak a község határában kü­lönböző dűlőkben elszórva fekvő több kisebb-nagyobb mezőgazdasági földjeit ezekkel becslés szerint tökéletesen azo­nos értékű s rendszerint egy tagban ki­hasított ingatlannal cserélik ki. Ezzel kapcsolatban a felesleges utakat, mesgyé­­ket megszüntetik, új úthálózatot létesí­tenek, hogy minden gazda jó uton hoz­záférhessen tagjához. A birtokhatárokat tartós birtokjelekkel megrögzítik. A kis­birtokosok érdekében a kisebb tagokat a község belsőségeihez közel, a nagyobb tagokat pedig távolabb hasítják ki. Emel­lett ügyelnek arra is, hogy a szántókat, réteket, legelőket stb. a határ legmeg­felelőbb helyein helyezzék el. A tagosításnak ily módon való fo­ganatosítása, különösen ha egyszersmind a vízmosásokat megkötik, a kopár terü­leteket befásítják, a szükséges vízrende­zéseket, csatornázásokat s lecsapoláso­­kat is foganatosítják, a tagosított köz­ségi határ vagy határrész gazdaságilag legmegfelelőbb kihasználását teszi lehe­tővé s igen nagy mértékben mozdítja elő a több és jobb termelést. A tagosítás leghasznosabb a kisgaz­dákra nézve azért, mert az addig 10 -15 darab földje he­lyébe kapott egy tagnak megmi­­velése nagy munka-, idő- és anyagmegtakarítással jár s lehe­tővé válik a termés mennyiségé­nek és minőségének fokozása. Amennyire a helyzetet látom, kis­birtokosaink mindinkább tudatára jut­nak annak, hogy a tagosítás nagymér­tékben­­T.il •' T -A é-■' * '< * ni szén, m­íg szétszórtan levő 10—15 da­­rab földjének megnövelése nagy idő s a munka- és anyagtöbblet reáfor­­dítását követelte meg a kisbirtokostól s ez a fokozott fáradozás rendszerint még sem tette lehetővé az összes föl­dek kellő megmunkálását, addig a ta­gosítás következtében a kisbirto­kos sok felesleges munkától sza­badul, gazdasági felszerelésének az egyik, földről a másikra hur­colása közben beállott kopásból, ron­gálódásból származó értékveszteségét megtakarítja, a tagon a S&P-SÉ-i munkákat a szükséghez vag­ó járáshoz képest és felváltani mindig keze ügyében lera­ eszközeivel, sőt a tagot ezt növelheti. A tagos! ideje s alkalma vs­ arra, hogy egy tag|| leggazdaságosabb kils­­ősége felől gondolkozzál. ' 85 i dálkodási módokat tanulmányo­ 255 s ezek alkalmazásával arra törekedjék, hogy tagján a lehető legjobb minőségben s a lehető legnagyobb mennyiségben termelje terményeit. A tagosításnak a kisbirtokosok érde­kei szempontjából kétségtelen előnyeivel szemben rendszerint hátrányul hozzák fel azt, hogy jégverés esetén a tagosí­táskor kiosztott tag minden termése megsemmisülhet, ami rendszerint ki van zárva akkor, ha a birtokos ingatlanai a határ különböző részein szétszórtan feküsznek. Ámde ez a hátrány részben látszólagos, részben a jégverés okozta kár könnyen pótolható. Ugyanis katasz­trofális jégverés nem gyakori jelenség s igy elég ritka eset, hogy ugyanazon gazda tagjának egész termését a jég­verés egymásután többször is megsemmi­sítse, másrészt a jég által okozott kár a jégkár elleni biztosítás segítségével könnyen kipótolható. A mondottakból kétségtelenül követ­kezik, hogy ott, ahol az ingatlanok el­­daraboltsága nagyobb mérvű, különösen a kisgazdaságok érdeke a tagosításnak — még áldozatok hozásával is — foga­natosítása, mert ez az áldozat jó befektetés, amely idővel biz­tosan és burásan visszafizeti a gazdának a ráfordított költsége­ket. Azonban a tagosítás nem csupán ma­gángazdasági érdekeket szolgál, nem­csak az egyes gazdasági egyedek jó­létét fokozza, hanem egyik legfonto­sabb közgazdasági tényező is. Ugyanis, ha a gazda a tagosítás következtében jobb és több terményt termel s bo­csát a közfogyasztás rendelkezésére, az­zal nemcsak a gazda jóléte fokozódik, hanem a többi társadalmi osztály hely­zete is javul és gyarapodik az ország közvagyona is. A gazdatársadalom ugyanis a jobb és több termelés kö­vetkeztében kiadósabban tudja táplálni a fogyasztást, az ipart és a kereskedelmet, köz­tartozásait könnyebben és gyor­sabban tudja kiegyenlíteni s ez­zel hozzájárul úgy a közjólét fo­kozásához • intazáltak­! '­­ *■ tás . . . __ .asuUul A tagosítás­ ezen nagy közgazd­asági jelentőségénél fogva a kormányzat a világháborút megelőző időben a tago­sítás költségeinek állami előlegezésével s állami előleg visszafizetésének meg­könnyítésével s ezzel kapcsolatban en­gedélyezett bizonyos kedvezményekkel igyekezett a tagosításokat elősegíteni. A háború, a forradalmak, a megszál­lás, valamint pénzünk vásárló erejének rendkívüli megromlása folytán a tago­sítási költségek állami előlegezésére szol­gáló tagositási állami alap pénzkészlete elértékt­l­enedett s az állam nehéz pénz­ügyi helyzete megakadályozta ennek az alapnak a szükséglethez mért táplálását. 1914. évi szeptember hó 1-e óta az új állam nem előlegezi a tagositási költ­ségeket, úgy, hogy azóta a tagositási er­éttségeket a tagositó érdekeltség kény-­­ telén azok felmerülésekor azonnal fe­dezni. Ez időszerint 48 község tagositási ügye van folyamatban s ezeknek a ta­gositási eljárásoknak egy évi költsége körülbelül 400.000 aranykoronára, vagy­is mintegy 6 milliárd papirkoronára tehető. Habár az ország mai súlyos helyzetében ily nagy összeget nem is tud a tagosítási állami alap rendelke­­­zésére bocsátani, a kormányzat mégsem zárkózott el mereven a tagosítási ál­lami alapnak lehetséges mérvben dotá­lásától s­z­ért a pénzügy­miniszter 1.450.000.000 papíroskoronát utalt be a tago­sítás­ állalul alapba. Ez az összeg azonban jóformán csak arra elegendő, hogy az alap az Or­szágos Földbirtokrendező Bíróság ál­tal az 1920: XXVI. t.-c. 92. §-a, il­letve az 1924:VII. t.-c. 23. §-a alap­ján hivatalból elrendelt tagosítások költségeit előlegezze. Azonban minden törekvésem arra irányul, hogy mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi, az állam, a tagosítási állami alapot a kérelemre folyamatba tett tagosítások költségeinek előlegezésére szükséges összeggel támogassa. Addig is, míg ez megtörténhetik, a változott helyzethez képest meg kell változtatni a tagosítási költségek vise­lése, kivetése, beszedése, behajtása és kezelése tárgyában fennálló szabályo­kat. A vezetésem alatt álló igazságügy­minisztérium birtokrendezési osztóiva utasításomra rendelettervezett készített, amely szabályozza a hivatalból elren­delt tagosítások költségeinek állami elő­legezésénél követendő eljárást s kimond­ja, hogy az egy éven belül előlegezett összegeket a következő év elején a ta­gosító érdekeltség köteles a tagosítási állami alapnak visszatéríteni. A kére­lemre megindult tagosításoknál pedig a rendelettervezet kimondja azt az elvet, hogy a tagosítási költségeket előlegezni is a tagosító érdekeltség köteles , hogy ezeknek a költségeknek fedezésére szük­séges összegeket az állami admin­sztrá­­ció teljes kikapcsolásával a tagositó ér­dekeltség által választott kezelő bizott­ság szedi be és kezeli. A rendeletter­vezet lehetővé teszi azt is, hogy esetle­ges károsodások elkerülése céljából a tagosítási költségeket a tagosító érde­keltség — bíróilag jóváhagyott elha­tározásához képest — gabonának ter­mészetben szolgáltatásával fedezzék, vagy papírkorona helyett aranykoroná­ban állapítsák meg. Egyébként a tagosítás különös gon­doskodásom tárgya s rajta vagyok, hogy a tagosításokat minden rendelkezésem­re álló eszközzel előmozdítsam, s remé­l­­­lem, hogy az állam pénzügyi helyzete e­­­gy-két év múlva lehetővé teszi, hogy •a tag'"'01 ” " mi alap legalább a sze­gényebb közé­rtkbert " képes lesz a ta­ ' gosítási költség k előlegezésére. A világegjobb Earmoaik^ Hegedül, Citerái, Hai onnamiai, Beszélőgépjei, cimbalom­jai, továbbá az összes ^ szerek ^ gyárban atoki Árjegyzéket Ingyen kfcUd Mogy­oróssy Gyűl m. kir. szabadalmazott hangs­zergyé Budapest, Vik­i Rákóczi-ut 71. Tel.: József 16—£* Minden újságárustól követeli az „UJ BHRJÍZDÁ“-t ! Első Keresztény Biztosító Intézet ! • ‘ --------''■J-JBBLB ' '..........'■-----J*Ji-L-!-----------|■■ Igazgatóság: Budapest, IV., fővám­ tér 2. ( ICJ fe­nti e­g­­ségek: Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Szombahely.

Next