Új Barázda, 1926. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
1926 január, péntek OMMZM A nemzetgyűlés ünnepélyes demonstrációra készül az árvízkatasztrófa miatt Keddre hívják össze a Házat — Kisgazdapárti képviselők tárgyalása Hass Józseffel, a miniszterelnök helyettesével — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A kormány a szombati minisztertanácson foglalkozik az árvízveszedelemmel és ezen a tanácskozáson történik döntés a károsultaknak nyújtandó segélyről is. A kormány most szerzi be az adatokat arra vonatkozóan, hogy mi volt a katasztrófa közvetlen oka s mennyiben terheli a román köröket vétkes mulasztás. A kérdés azután a külügyi bizottság elé is kerül, ahol módot fognak keresni arra, hogy a jövőben hasonló veszélyeknek ne legyünk kitéve. A parlamenti pártok körében felmerült az a kívánság, hogy a nemzetgyűlést hívják össze egy napra és ezen valamennyi párt ünnepélyes demonstrációval mutat rá azokra az okokra, amelyek a trianoni határmegállapítás következtében az országot ért pusztulás bekövetkezését nagymértékben elősegítették. Ma délelőtt Almásy László, a Kisgazdapárt ügyvezető alelnöke, Erdélyi Aladár, Marschall Ferenc és Dréhl Imre hosszasan tárgyaltak Vass József népjóléti miniszterrel, mint a miniszterelnök helyettesével a katasztrófa ügyében teendő legsürgősebb intézkedésekről. Almásy László kifejtette a miniszter előtt, hogy a Kisgazdapártot csak egy szempont vezeti: segíteni a szerencsétleneken s ebben teljes mértékben támogatni kívánja a kormányt is. A Kisgazdapárt képviselői szükségesnek tartják a nemzetgyűlés összehívását, hogy kifejezést adjanak a nemzet együttérzésének a nagy nemzeti szerencsétlenség által sújtottak segítése érdekében, de egyúttal rá kívánnak mutatni arra is, hogy a trianoni határmegállapítás az egyik fő oka annak, hogy a mostanihoz hasonló veszedelmek érhették az országot. Bethlen István gróf miniszterelnök csütörtökön érkezett vissza Budapestre és Scitovszky Béla, a Ház elnöke, valamint Almásy László, a Kisgazdapárt ügyvezető alelnöke azonnal érintkezést kerestek vele a demonstratív ülésre vonatkozóan. Az eddigi tervek szerint a nemzetgyűlést január 5-ére hívják össze. Akérdésről egyébként végeredményben Bethlen István gróf miniszterelnök fog dönteni. Közgazdasági helyzetkép írta Temesváry Imre dr. nemzetgyűlési képviselő Ha visszagondolunk a közelmúlt esztendők általános gazdasági és politikai helyzetére és összehasonlítjuk azt a jelenlegi helyzettel, nem szabad egyoldalú nézőpontból csak a még most is fennálló bajokat szemlélni, hanem élénkbe kell idézni a múlt bűneit, mulasztásait és lépésről-lépésre követnünk kell azokat az erőfeszítéseket, melyekkel meg kellett küzdeni kormányzatunknak, hogy átvezessen bennünket az újjászületés útjára. Azok a felelőtlen szóáradatok, melyek a szélsőbal politikai exponensei részéről állandóan elhangzanak, könynyen idézhetnek elő vegyes érzelmeket még azoknak lelkében is, akik egyébként nem a könnyelműen hangoztatott frázisok után indulnak, hanem tárgyilagos vizsgálódás alapján ítélik meg a helyzetet. Egy nemzet, amely annyi csapáson, szenvedésen ment keresztül, mint a magyar nemzet, ahol a terület kétharmadának elvesztésével karöltve járt a megmaradt rész teljes kirablása és betetőzésül a lelkek egyensúlyának teljes megbillenésével a félrevezetett tömegek rombolása, ott az állatmélet egyensúlyának visszaállítása minden átmenet nélkül lehetetlen. Gondoljunk arra, hogy az államterület megcsonkításával minden megváltozott. Úgy a termelési, mint a kereseti lehetőségek teljesen új irányba terelődtek, tehát a kormányzat gazdaságpolitikai tevékenységének hozzá kellett simulni a megváltozott viszonyokhoz. Ez az átalakulás pedig megrázkódtatással jár, különösen akkor, ha egy felbomlott államéletben küzdeni kell a lelkek harmóniájának megszűnése következtében, az egész gazdasági élet ellen megindult lelketlen támadással szemben, amely éveken keresztül a pénz mesterséges lerontására törekedett. és meg kellett találni az eszközöket és módot ahhoz, hogy ebből a kháoszból, mely a végleges gazdasági lezülléshez közeledett, egy hatalmas erőfeszítéssel kiragadják a nemzetet. Ezrek és ezrek tobzódtak a jólétben ezen szomorú évek alatt akkor, amidőn milliók nyomora kisérte ezek lelketlen spekulációját és most azok a leghangosabbak, akik a konjunktúrák megszűnésével sehogy sem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy már csak a becsületes és keserves munka biztosíthatja a tisztességes megélhetést. Épp ugy bűn lenne torzképet, mint illúziókat kelteni a lelkekben, a rideg valóságot kell vizsgálni és abból kell megítélni az elkövetkezendőket. A valóság pedig az, hogy a külföldi kölcsönnel kapcsolatban megkonstruált újjáépítési program, minden étappeját betartva, szigorú következetességgel haladunk a kibontakozás, a gazdasági megújhodás felé. Ez természetszerűleg nagy áldozatokkal jár és az áldozatok legnagyobb részét az ország polgárságának az a rétege hozta meg most is, amely a nagy összeomlás után is legelőbb tért öntudatra és fogott hozzá a termelő munkához és amely rétegnek legkevésbé volt alkalma kihasználni a könnyű kereseti lehetőségeket az áldatlan konjunktúra idejében. Az egész lezüllött gazdasági helyzet átalakulásának egyetlen legfontosabb előfeltétele volt a pénz értékének állandósítása, amelynek sikeres keresztülvitele egymagában minden áldozattal felér. Ennek következménye államháztartásunk egyensúlybahozatala és következménye minden szükségleti cikknek, termelési költségeknek és munkabéreknek a normális felé való közeledése. Ez teszi lehetővé, hogy most már az állam valóságos szükségletei abszolút pontossággal megállapíthatók legyenek és a valutaromlás idejének kényszerítő hatása alatt felduzzasztott közterhek fokozatosan mérsékelhetők legyenek. De ennek a mérséklésnek is a legnagyobb óvatossággal kell megtörténni, nehogy a külföldi kölcsön még fel nem használt részének befektetése, a gazdasági élet vérkeringésébe való átbocsájtása után az államgépezet működésében zavaró momentum következzék be. El kell ismernünk, hogy az újjáépítés első esztendeje rendkívül nagy megrázkódtatást idézett elő minden téren és dacára a közepes jó termésnek, legsúlyosabban érintette természetszerűleg a mzőgazdaságot. Ennek okát nemcsak abban találjuk, hogy a mezőgazda legkevésbé ért a spekulációhoz, de befolyásolta — értékesítés szempontjából — a szomszéd államok, különösen az újonnan megnagyobbodott államok rideg, önző magatartása, melyet velünk szemben a gazdasági szerződések tekintetében tanúsítottak. Ezek a körülmények,, bár rendkívül megnehezítették gazdasági helyzetünk fellendülését, de időleges jelenségek, melyek az egymásra utaltság természetes folyamata következtében rövidesen meg fognak szűnni. Az a kóros tünet, mely gazdasági helyzetünk reorganizációjának legnagyobb akadálya, a hitelkérdés, szintén lassan kint közeledik a megoldás felé. A belső tőkegyűjtés, mely a betétállományok folytonos növekedésében jelentkezik, a múlt évihez mérten, megsokszorozódott és bár még mindig nem kellő mértékben, de a vidéken is lassan kint kezd alászállani a hitelezési kamat. Az egyensúlyozott álamháztartás képezvén a külföld bizalmának alappillérét, ennek következménye, hogy napnap után fokozódik a külföldi tőkések érdeklődése, piacot keresvén nálunk, fölös tőkéik elhelyezésére. A hosszúlejáratú kölcsönök szintén megindultak, de nagyobb lendületet csak akkor érnek el, ha a kamattételek arányba jönnek a földjáradékkal. Ezeknek eddig akadálya, hogy a külföld bizalma nehezen simul hozzá a záloglevélben rejlő feltétlen biztonsághoz. Azok a sorozatos csődök és kényszeregyezségek annak a megbomlott gazdasági rendnek következményei, amely minden előrelátás és reális megalapozás nélkül termelte a konjunktúrára épült új vállalkozásokat. Szomorú és kihatásaiban az egész társadalomra rendkívül káros ezeknél az a körülmény, hogy ezek a könnyelmű vállalkozások igen sok jóhiszemű egyént fosztottak meg utolsó fillérétől és sok régi vállalkozást rántottak magukkal. A krízisjelenségek már múlóban vannak, a hitelélet terén a bizalom kezd megerősödni, a gazdasági élet minden részében megindult a helyes árnivellálódás, a reális árképződés, tehát a magángazdaság lassankint beleilleszkedik a változott viszonyok által teremtett új helyzetbe és nem várja termelő munkájánál az állam gyámkodó irányítását, hanem keresi, kutatja azokat az irányokat és módozatokat, ahol a korlátlan gazdasági szabadság révén legjobban boldogulhat. Most már azonban elérkezett az ideje, hogy a nagybankok és tőkeerős takarékpénztárak is revideálják eddigi szükségszerű hitelpolitikájukat és nyúljanak a hóna alá a mezőgazdaság, ipar és kereskedelemnek, hogy a mostani időleges elvértelenedésén átsegítve, megindulhasson a termelő munka és az egészséges forgalom. Nem kifogásolható a pénzintézetek óvatossága, de a túlzott óvatosság néha tönkreteszi az egyébként tőkeerős gazdasági egyedet is, ha kellő időben nem talál segítő kezet. Ha pénzbőség nincs is, de pénzszűkéről sem lehet ma már beszélni, csak a hitelezési kamatokat kell a betéti kamat és a Nemzeti Bank kamatlábával őszintén arányba állítani. Megtalálja és meg kell találnia itt minden polgárnak a kenyerét, ha a szűkre szabott ország kereteihez fog hozzásimulni a különböző foglalkozási ágak arányszáma. Ez az átalakulás ma még nehezen megy, de céltudatos vezetéssel és az értékesítés kellő megszervezésével, oly termelési ágak fognak fellendülni, amelyek eddig el voltak hanyagolva, de amelyek kifejlesztéséhez itt minden előfeltétel adva van, de viszont a behozatali korlátozások idejében felburjánzott különböző életképtelen gazdasági ágak el fognak tűnni, mert életképességüknek alapfeltételei hiányzanak. A kishitűség és a pillanatnyi bajokon keseregni bűn, de még nagyobb bűn felelősség nélkül a nemzetgyűlésből szerte hinteni az országban az elégedetlenség csíráját akkor, amidőn minden tárgyilagos szemlélő megállapíthatja, hogy a közelmúlt esztendőkkel szemben óriási lépésekkel haladunk a konszolidáció felé. Csodákat művelni nem lehet, de csodával határos a becsületes magyar népnek az a teljesítése, amellyel lehetővé tette, hogy alig egy év alatt a teljes gazdasági lezüllés útjáról az újjászületés útjára léphetett a nemzet. M MI IS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK Gutmann I. és Társa, VII., Rákóczi út 16. MI NEM HÚZUNK 3 Permetezőgépek Borsajtók borszivattyúk, bortömlök, valamint az összes szőlő- és pincegazdasági gépek legjutányosabban kaphatók. NAGY IGNÁC Budapest, VII., Károly körút 9. Telefon: József 115-15. KLEIN SIMON hirdetőirodája B U A L Rökk Szilárd-u.8 *U.B* K. Telaton: József 4-21