Új Barázda, 1926. július (8. évfolyam, 145-171. szám)
1926-07-01 / 145. szám
Nagyzási hóbort A nagy port felvert Bacher-ügy mögött hiba volna meg nem látni azt a társadalmi betegséget, amelynek ez az ügy ma talán a legkiáltóbb példája. Ez a társadalmi betegség pedig nem más, mint a nagyzási hóbort. Bacher is, mások is, nagyrészt a nagyzási hóbortnak köszönhetik súlyos bukásukat és ezt a nagyzási hóbortot fizeti meg lápten-nyomon az egész magyar gazdasági élet. Megfizeti pedig súlyos milliárdokkal azért, mert a forradalmak és az azokat követő felfordulás óta mintha kihaltak volna az emberekből a régi nemes és becsületes törekvések, mintha kihaltak volna a régi polgári erkölcsök. Hajdan is iparkodott minden jóra- Való ember öreg napjaira egy kis vagyont gyűjteni. Hajdan is megvolt minden emberben, különösen pedig a szabad pályán élő iparosban és kereskedőben a szerzési szándék és készség. De senki sem akart máról holnapra meggazdagodni. A szerzett vagyonok harminc-negyven esztendő szorgalmas munkájának lassan érő gyümölcsei voltak. De ma még arról sem beszélhetünk, hogy az emberek vagyont akarnának szerezni. Egyszerűen jól akarnak élni. Dúskálódni akarnának minden jóban és pedig lehetőleg munka nélkül. A tőzsdekonjunktúra alatt rántott csirkét evett és pezsgőt ivott, meg autón szaladgált minden szerencsés spekuláns. Egy árva garast nem takarított meg abból, amit a börze szeszélye az ölébe hullatott. Azért van azután ma a sok nyomorúság, bukás, öngyilkosság és Családi dráma. Vagy talán azt gondolják egyesek, hogy amikor az összeomlás után szabad pályára igyekeztek irányítani a nemzet komoly elemei az ifjúságot, akkor munka nélküli, máról holnapra való meggazdagodást szántak neki? Szó sincs róla! A nemzeti és keresztény gazdasági élet megteremtésének gondolata az volt, hogy azok, akik hivatalnokpályán nem férnek el, a pult mellé álljanak, nem pedig a börzére szaladjanak. Arra a börzére, amely a maga csillogó lápvirágaival legnagyobb tenyésztője lett a nagyzási hóbortnak. Mert a börzeerkölcs eredménye az, hogy míg hajdan a két koronát mindenki megbecsülte, ma a harmincezer koronát csak fitymálja és inkább nem dolgozik, semhogy kevésért dolgozzék. Ez az erkölcs eredményezte azt, hogy napjainkban már csak fehér holló a szerénység. Mert az emberek nemcsak máról holnapra akarnak dúsgazdagok lenni munka nélkül, hanem többek akarnak lenni, vagy legalább is többnek akarnak látszani, mint amilyenek. Az aszfaltnak ez a szomorúan aggasztó betegsége, szerencsére, megkímélte a falvakat. De vigyázzon is nagyon a magyar földművelő nép, hogy hatalmába ne kerítse ez a lelki ragály, mert ez rosszabb a legveszedelmesebb himlőjárványnál. A himlő csak az arcot csúfítja el, ez pedig az emberi lelket vetkezteti ki emberi formájából. / r |iwuly' ( / ' "" A mnn 1926 JUL '1 j ^ 7f ^ 6 1926 julins 1, csütürtSk APU lUUll ^tH^Ojraa fljifaperi, Vili, fai. 148. UJ BARÁZDA Előfizetési árak: egész évre 320.000 kor., fél évre 110.000 kor., negyed évre 58.000 kor., egy hónapra 30.000 kor. Egyes példány Ára 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona. Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSEK VI. kerület, O-utca 10. szám. Telefon számok: T 42-49, E 998-04, éjjel T140-71 KIADÓHIVATAL: VI. kerület, Ó-utca 10. szám Telefon számok : T 42-49, L 998 - 04, éjjel T 140-71 A távozó népszövetségi főbiztos köszönete Smith Jeremiás, a Népszövetségnek Budapestről távozó főbiztosa ma az alábbi levelet intézte azÚj Barázdái főszerkesztőjéhez: Mielőtt Magyarországot elhagynám, a magyar sajtó útján kívánnék az egész magyar nemzetnek köszönetet mondani azért az előzékenységért és szívességért, amellyel engem ebben az országban fogadtak. Ez a szíves fogadtatás nagy hálával tölt el és azt sohasem fogom elfelejteni. Magyarországi tartózkodásomra mindig a legnagyobb örömmel fogok visszagondolni. Az ország jövőjét mindig a legéberebb érdeklődéssel fogom kísérni és ennek az országnak minden elképzelhető jót és sok szerencsét kívánok. Amikor először Magyarországra jöttem, annak a meggyőződésemnek adtam kifejezést, hogy a magyar nemzet reménnyel és bizalommal nézhet a jövő elé. Nehézségek mindig lesznek, de meggyőződésem, hogy ezeket bátran és eredményesen fogja leküzdeni. Az utolsó jelentésemben, mely már elkészült és a rendes időben, azaz július hó 20-ika felé fog megjelenni, bővebben foglalkozom a jövőre nyíló kilátásokkal. Amidőn a magyar nemzettől búcsúzom, köszönetet akarok mondani a magyar sajtónak azért a megértésért, amelyet velem szemben mindvégig tanúsított és azért a támogatásért, melyben engem részesített. Örömmel közöljük a távozó főbiztos úrnak ezt a meleghangú és velünk, magyarokkal szemben őszinte megértést és rokonérzést tartalmazó levelét és azt hisszük, hogy a magyar földmivelő nép ebben az örömben osztozik velünk. Mert egyrészt hazánk mai helyzetében nem lehet közömbös előttünk, hogy az a férfiú, aki hosszú ideig legfőbb intézője volt pénzügyeinknek, milyen képet visz haza magával nemzetünkről, másrészt bizonysága ez a levél annak is, hogy a magyar kormány, amikor az ellenőrzés súlyos terhét vállalta, ennek a kötelezettségének, a távozó főbiztos elismerése szerint is, úgy tudott eleget tenni, hogy ebből a nemzetre csak haszon és nem kár háramlóit. Csütörtökön reggel utazik el a főbiztos Smith Jeremiás, Magyarország volt népszövetségi főbiztosa, holnap, csütörtökön reggel 7 órakor az Orient-expressvonattal elhagyja Budapestet. Bud pénzügyminiszter a Bacher-ügyről Az ország közhitelének megvédése miatt kívánta a Kormány elősegíteni a Viktória szanálását — A szanálási nyugdíjkorlátozás megszűnik — A betegápolási pótadó, a tőkekamatadó és az egyfázisos forgalmi adó — A szanálási bizottság ma befejezte működését — Az ÚJ BARAZUA tudósítójától — A 33-as szanálási bizottság ma délelőtt Ráday Gedeon elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt többen szóvá tették a Bacher-ügyet. Bod János pénzügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Elsősorban határozottan visszautasította azokat a külföldön közölt rágalmakat, amelyeket Peyer Károly Sir William Gooddal kapcsolatosan jónak látott a szanálási bizottság előtt hangoztatni. Good igen jó barátja a magyar nemzetnek, sok jó szolgálatot tett neki és senkinek sem lehet érdeke, hogy őt az országtól elidegenítse. Peyer vádját ismételten visszautasítja. (Bennünket nem is lep meg, hogy a szociáldemokraták rágalmakat szórnak az ország külföldi barátaira, ők csak ellenségeinket szokták magasztalni. A szerk.) A pénzügyminiszter ezután kijelentette, hogy a kormány az ország közhitelének megvédését tartotta szemelőtt, amikor a Viktória szanálását kívánta elősegíteni. A kormánynak előzetesen nem volt tudomása a Viktória belső ügyeiről. Egész közgazdasági életünkre súlyos kihatással lett volna, ha a kormány nem segít a helyzeten, mert olyan idegenek érdekeit kellett megvédeni, akik az ország hitele szempontjából nagy jóakarattal viseltettek a nemzettel szemben. Nem lehetett megengedni, hogy ezek károsodjanak és ezzel az ország hitele is megrendíttessék. Egyébként a kormány csak 100 milliárdot bocsátott rendelkezésre, a magángazdaságok pedig 50 milliárdot. Meg kell várni a büntetővizsgálat eredményét, amelyből aztán meg lehet állapítani, hogy Bachert milyen felelősség terheli. Az egyéb felszólalásokra kijelentette a miniszter, hogy a késedelmi kamatra és az Ingatlan jelzálogra vonatkozó javaslat készen van. Az ingójelzálog kérdését is dűlőre akarja vinni és reméli,ide egy őszre benyújthatja az erre vonatkozó javaslatot. Az ülés napirendjére térve, Temesvári Imre előadó ismertette azt a rendeletet, amely szerint azokra nézve, akiket 15 évi szolgálat után helyeztek nyugdíjba, a szanálás korlátozása július 1-től kezdve megszűnik, és így ezek teljes nyugdíjat kapnak. A korlátozás fenmarad a tizenöt évnél kevesebb szolgálati idővel bírókra nézve. Több felszólalásra válaszolva, a pénzügyminiszter kijelenti, hogy a mostani rendezéssel a nyugdíjasok kérdését még nem oldották meg teljesen, mert hisz ez a kérdés szoros összefüggésben van a pénzügyi helyzettel. A bizottság ezután tudomásul vette a rendeletet, majd a betegápolást és gyermekvédelmi pótadóról szóló rendeletet ismertette az előadó. A rendelet alkalmas arra, hogy véget vessen a jelenlegi tarthatatlan állapotnak és apasztani fogja a községekre eddig e téren rótt terheket. Több felszólaló örömmel üdvözölte a rendeletet, majd a bizottság ezt tudomásul vette. Ezután a kamatilletékekről szóló rendeletet ismertette az előadó. A tőkekamatadót a rendelet 10 százalékban állapította meg, felhatalmazza azonban a pénzügyminisztert arra, hogy az illeték szedését felfüggeszthesse, vagy az illetéket mérsékelhesse. Több felszólalásra kijelentette Bud pénzügyminiszter, hogy azt a rendeletet, amely a tőkekamat- illeték mérséklését július 1-től kezdődő hatállyal el fogja rendelni, rövidesen kiadja. A bizottság ezt a rendelettervezetet is elfogadta. Ezután az előadó azt a rendeletet ismertette, amely azért szükséges, hogy a miniszter felhatalmazást kapjon arra, hogy a forgalmi adót egyes árucikkekre nézve , egyfázisos rendszerben szedhesse be. Több felszólalásra Vargha Imre államtitkár kijelentette, hogy a szénre és tűzifára vonatkozó tervezet már készen van, rövidesen ki is adják. Az egyfázisos rendszerben a kenyér és a péksütemény után járó forgalmi adót is bele kívánja venni, a malomnál a liszt után fizetendő adó kulcsába, úgy, hogy a pék.