Új Barázda, 1926. július (8. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-01 / 145. szám

Nagyzási hóbort A nagy port felvert Bacher-ü­gy m­ögött hiba volna meg nem látni azt a társadalmi betegséget, amely­nek ez az ügy ma talán a legki­­áltóbb példája. Ez a társadalmi be­tegség pedig nem más, mint a nagy­zási hóbort. Bacher is, mások is, nagyrészt a nagyzási hóbortnak kö­szönhetik súlyos bukásukat és ezt a nagyzási hóbortot fizeti meg láp­­ten-nyomon az egész magyar gazdas­­­ági élet. Megfizeti pedig súlyos mil­­liárdokkal azért, mert a forradal­mak és az azokat követő felfordu­lás óta mintha kihaltak volna az emberekből a régi nemes és becsü­letes törekvések, mintha kihaltak vol­na a régi polgári erkölcsök. Hajdan is iparkodott minden jóra- Való ember öreg napjaira egy kis va­gyont gyűjteni. Hajdan is megvolt minden emberben, különösen pedig a szabad pályán élő iparosban és ke­reskedőben a szerzési szándék és készség. De senki sem akart máról holnapra meggazdagodni. A szer­zett vagyonok harminc-negyven esz­tendő szorgalmas munkájának lassan érő gyümölcsei voltak. De ma még arról sem beszélhe­tünk, hogy az emberek vagyont akar­nának szerezni. Egyszerűen jól akar­nak élni. Dúskálódni akarnának minden jóban és pedig lehetőleg munka nélkül. A tőzsdekonjunktúra alatt rántott csirkét evett és pezsgőt ivott, meg autón szaladgált minden szerencsés spekuláns. Egy árva ga­rast nem takarított meg abból, a­mit a börze szeszélye az ölébe hulla­tott. Azért van azután ma a sok nyomorúság, bukás, öngyilkosság és Családi dráma. Vagy talán azt gondolják egye­sek, hogy amikor az összeomlás után szabad pályára igyekeztek irá­nyítani a nemzet komoly elemei az ifjúságot, akkor munka nélküli, má­ról holnapra való meggazdagodást szántak neki? Szó sincs róla! A nemzeti és keresztény gazdasági élet megteremtésének gondolata az volt, hogy azok, akik hivatalnokpályán nem férnek el, a pult mellé állja­nak, nem pedig a börzére szalad­janak. Arra a börzére, amely a ma­ga csillogó lápvirágaival legnagyobb tenyésztője lett a nagyzási hóbort­nak. Mert a börzeerkölcs eredménye az, hogy míg hajdan a két koro­nát mindenki megbecsülte, ma a harmincezer koronát csak fitymálja és inkább nem dolgozik, semhogy kevésért dolgozzék. Ez az erkölcs eredményezte azt, hogy napjainkban már csak fehér holló a szerénység. Mert az emberek nemcsak máról holnapra akarnak dúsgazdagok lenni munka nélkül, hanem többek akarnak lenni, vagy legalább is többnek akar­nak látszani, mint amilyenek. Az aszfaltnak ez a szomorúan ag­gasztó betegsége, szerencsére, megkí­mélte a falvakat. De vigyázzon is nagyon a magyar földművelő nép, hogy hatalmába ne kerítse ez a lelki ragály, mert ez rosszabb a legveszedelmesebb himlőjárványnál. A himlő csak az arcot csúfítja el, ez pedig az emberi lelket vetkez­teti ki emberi formájából. / r |­­­iwul­y' ( / ' "" A mnn 1926 JUL '1 j ^ 7f ^ 6 1926 julins 1, csütürtSk APU lUUll ^tH^Ojraa fljifaperi, Vili, fai. 148. UJ BARÁZDA Előfizetési árak: egész évre 320.000 kor., fél évre 110.000 kor., negyed évre 58.000 kor., egy hónapra 30.000 kor. Egyes példány Ára 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona.­­ Hirdetéseket milli­méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivét­elével mindennap SZERKESZTŐSEK VI. kerület, O-utca 10. szám. Telefon számok: T 42-49, E 998-04, éjjel T140-71 KIADÓHIVATAL: VI. kerü­let, Ó-utca 10. szám Telefon számok : T 42-49, L 998 - 04, éjjel T 140-71 A távozó népszövetségi főbiztos köszönete Smith Jeremiás, a Népszövetség­nek Budapestről távozó főbiztosa ma az alábbi levelet intézte az­­Új Ba­rázdái­ főszerkesztőjéhez: Mielőtt Magyarországot elhagy­nám, a magyar sajtó útján kíván­nék az egész magyar nemzetnek köszönetet mondani azért az elő­zékenységért és szívességért, a­mellyel engem ebben az ország­ban fogadtak. Ez a szíves fogadtatás nagy hálával tölt el és azt sohasem fo­gom elfelejteni. Magyarországi tar­tózkodásomra mindig a legna­gyobb örömmel fogok visszagon­dolni. Az ország jövőjét mindig a legéberebb érdeklődéssel fo­gom kísérni és ennek az ország­nak minden elképzelhető jót és sok szerencsét kívánok. Amikor először Magyarország­ra jöttem, annak a meggyőződé­semnek adtam kifejezést, hogy a magyar nemzet reménnyel és bi­zalommal nézhet a jövő elé. Ne­hézségek mindig lesznek, de meg­győződésem, hogy ezeket bátran és eredményesen fogja leküzdeni. Az utolsó jelentésemben, mely már elkészült és a rendes idő­ben, azaz július hó 20-ika felé fog megjelenni, bővebben foglal­kozom a jövőre nyíló kilátásokkal. Amidőn a magyar nemzettől búcsúzom, köszönetet akarok mon­dani a magyar sajtónak azért a megértésért, amelyet velem szem­ben mindvégig tanúsított és azért a támogatásért, melyben engem részesített. Örömmel közöljük a távozó fő­biztos úrnak ezt a meleghangú és velünk, magyarokkal szemben őszin­te megértést és rokonérzést tartal­mazó levelét és azt hisszük, hogy a magyar földmivelő nép ebben az örömben osztozik velünk. Mert egy­részt hazánk mai helyzetében nem lehet közömbös előttünk, hogy az a férfiú, aki hosszú ideig legfőbb intézője volt pénzügyeinknek, milyen képet visz haza magával nemzetünk­ről, másrészt bizonysága ez a le­vél annak is, hogy a magyar kor­mány, amikor az ellenőrzés sú­lyos terhét vállalta, ennek a köte­lezettségének, a távozó főbiztos el­ismerése szerint is, úgy tudott ele­get tenni, hogy ebből a nemzet­re csak haszon és nem kár háram­lóit. Csütörtökön reggel utazik el a főbiztos Smith Jeremiás, Magyarország volt népszövetségi főbiztosa, hol­nap, csütörtökön reggel 7 órakor az Orient-expressvonattal elhagyja Bu­dapestet. Bud pénzügyminiszter a Bacher-ügyről Az ország közhitelének megvédése miatt kívánta a Kormány elősegíteni a Viktória szanálását — A szanálási nyugdíjkor­­látozás megszűnik — A betegápolási pótadó, a tőkekamatadó és az egyfázi­sos forgalmi adó — A szanálási bizottság ma befejezte működését — Az ÚJ BARAZUA tudósítójától — A 33-as szanálási bizottság ma délelőtt­­ Ráday Gedeon elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt többen szóvá tették a Bacher-ügyet. Bod Já­nos pénzügyminiszter válaszolt a fel­szólalásokra. Elsősorban határozottan visszautasította azokat a külföldön kö­zölt rágalmakat, amelyeket Peyer Ká­roly Sir William Gooddal kapcsolatosan jónak látott a szanálási bizottság előtt hangoztatni. Good igen jó barátja a magyar nemzetnek, sok jó szolgálatot tett neki és senkinek sem lehet ér­deke, hogy őt az országtól elidege­nítse. Peyer vádját ismételten vissza­utasítja. (Bennünket nem is lep meg, hogy a szociáldemokraták rágalmakat szórnak az ország külföldi barátaira, ők csak ellenségeinket szokták magasz­talni. A szerk.) A pénzügyminiszter ezután kijelen­tette, hogy a kormány az ország közhitelé­nek megvédését tartotta szem­­előtt, amikor a Viktória szaná­lását kívánta elősegíteni. A kormánynak előzetesen nem volt tu­domása a Viktória belső ügyeiről. Egész közgazdasági életünkre súlyos kihatással lett volna, ha a kormány nem segít a helyzeten, mert olyan idegenek érdekeit kellett megvédeni, akik az ország hitele szempontjából nagy jóakarattal viseltettek a nemzettel szemben. Nem lehetett megengedni, hogy ezek károsodjanak és ezzel az ország hi­tele is megrendíttessék. Egyébként a kormány csak 100 milliárdot bocsá­tott rendelkezésre, a magángazdaságok pedig 50 milliárdot. Meg kell várni­­ a büntetővizsgálat eredményét, amely­ből aztán meg lehet állapítani, hogy Bachert milyen felelősség terheli. Az egyéb felszólalásokra kijelen­tette a miniszter, hogy a késedelmi kamatra és az Ingatlan jelzálogra vo­natkozó javaslat készen van. Az ingó­jelzálog kérdését is dűlőre akarja vinni és reméli,ide egy őszre benyújthatja az erre vonatkozó javaslatot. Az ülés napirendjére térve, Temes­vár­i Imre előadó ismertette azt a ren­deletet, amely szerint azokra nézve, aki­ket 15 évi szolgálat után helyeztek nyugdíjba, a szanálás korlátozása július 1-től kezdve megszűnik, és így ezek tel­jes nyugdíjat kapnak. A korlátozás fen­­marad a tizenöt évnél kevesebb szol­gálati idővel bírókra nézve. Több felszólalásra válaszolva, a pénz­ügyminiszter kijelenti, hogy a mostani rendezéssel a nyugdíjasok kérdését még nem oldották meg teljesen, mert hisz ez a kérdés szoros összefüggésben van a pénzügyi helyzettel. A bizottság ez­után tudomásul vette a rendeletet, majd a betegápolást és gyermekvédelmi pót­­adóról szóló rendeletet ismertette az előadó. A rendelet alkalmas arra, hogy véget vessen a jelenlegi tartha­tatlan állapotnak és apasztani fogja a községekre eddig e téren rótt terheket. Több felszólaló örömmel üdvözölte a rendeletet, majd a bizottság ezt tudomá­sul vette. Ezután a kamatilletékekről szóló ren­deletet ismertette az előadó. A tőke­­kamatadót a rendelet 10 százalékban ál­lapította meg, felhatalmazza azonban a pénzügyminisztert arra, hogy az illeték szedését felfüggeszthesse, vagy az ille­téket mérsékelhesse. Több felszólalásra kijelentette Bud pénzügyminiszter, hogy azt a rendeletet, amely a tőkekamat- illeték mérséklését július 1-től kezdődő hatállyal el fogja rendelni, rövidesen kiadja. A bizottság ezt a rendeletterve­­zetet is elfogadta. Ezután az előadó azt a rendeletet ismertette, amely azért szükséges, hogy a miniszter felhatalmazást kapjon arra, hogy a forgalmi adót egyes árucik­kekre nézve , egyfázisos rendszerben szedhesse be. Több felszólalásra Vargha Imre államtitkár kijelentette, hogy a szénre és tűzifára vonatkozó tervezet már készen van, rövidesen ki is adják. Az egyfázisos rendszerben a kenyér és a péksütemény után járó forgalmi adót is bele kíván­ja venni, a malomnál a liszt után fize­­tendő adó kulcsába, úgy, hogy a pék.

Next