Új Barázda, 1926. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)
1926-09-12 / 206. szám
s vmMm 1926 szeptember 12. vasárnap A földtulajdonosoknak is érdeke a bérleti szerződések rendezése Meg kell menteni a bérlők ezreit a végpusztulástól Egy bérleti szerződés 1926-ból — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A mezőgazdasági konjunktúra idején gazdáink nagy része figyelmen kívül hagyva a reális számításokat, lehetetlennél-lehetetlenebb bérleti szerződéseket kötött. Igen gyakran megtörtént az az eset, hogy emberek, bár sem gazdasági felszerelésük, semi forgótőkéjük nem volt, olyan nagy földterületeket béreltek, amely még abban az esetben is veszélybe sodorták volna őket, ha a gazdasági v viszonyok meg nem változnak. Tudomásunk van arról, hogy egy pár holdas kisgazda 200—300 holdas bérleti szertőtáést vállalt, egy két holdas törpe birtokosok pedig jószág nélkül, a maguk kezüntleges gazdasági felszerelésükkel, 50 60 holdas földterületet béreltek. Trmészetes, hogy ilyert viszonyok között a földbirtokok iránt óriási volt a kéréssé, a nagy kereslet folytán pedig a bérfeltételek természetszerűleg elviselhetetlenül súlyosakká nőttek. A hozzánk beküldött szerződések közül számos példát hozhatnánk fel ennek beigazolására, mutatóul most csak egyet közlünk, amelyet Flóris Rudolf m. kir. állategészségügyi tanácsos bocsátott rendelkezésünkre a kecskeméti bérletfeltételek bemutatására. A bérleti feltételek egy Kecskeméttől tizenöt kilométerre levő 32 kat. holdnyi területre vonatkoznak, melynek nagy része homok, másik része ridig szikes talaj. Bérlője a föld tulajdonosának a következő bért fizeti érte: 1. Holdankint 2 és fél méter tiszta búzát. 2. Egy darab 130 kp.-os kukoricán hízott sertést. 3. Harminckét darab őszi vágni való csirkét. 4. Hat darab hízott kacsát, darabja legalább 4 kg. súlyú. 5. Két darab hízott ludat. 6. Négy darab anyapulykát. 7. Egy kocsi szárszéket (oly kukoricaszár, melyről a levelei leették a marhák). 8. Egy kocsi szalmát. 9. Húsz kg. száraz babot 10. Húsz kg. köleskásít 11. Két kg. mákot. 12. Két kg. mézet. 13. Három darab cirokseprűt. 14. Egy darab udvarseprüt. 15. Harminc darab dinnyét. 16. Tizenkét darab sütni való tököt. 17. Naponta egy liter tejet. 18. Havonta egy liter tejfelt. 19. Minden ünnep alkalmával hat liter tejet. 20. Négyszáz darab tojás 21. Öt kocsi homokot. 22. Tíz szál fát évente sajátjából kell beszerezni s azt a bérgazdaságon elültetni. 23. Három darab legvastagabb fát kitermelni s felfürészelve, felaprítva 15 kilométerre hazaszállítani. 24. A birtok után járó összes adó fizetése. 25. Az összes épületek tüz elleni biztosítása s végül 26. ha a földtulajdonosnak bármi fuvarra szüksége van, azt a bérlő köteles teljesíteni. 27. Hetenként legalább kétszer a tejet 15 kilométerről hazaszállítani. Mi teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy az ilyen bérleti szerződések teljesítése a mai viszonyok között teljesen elviselhetetlen és lehetetlen feladatot ró a bérlőre. Tudjuk azt is, hogy a kérdés rendezése jogi akadályok miatt nehéz, azonban mindenekelőtt szükségesnek tartjuk az ilyen súlyos bérleti szerződéseknek a jogi aggodalmak félreesésével való módosítását, mert ezt nemcsak a szociális szempontok, hanem a józan ész is követeli Lehetetlen továbbra is élhetett kezekkel nézni azt, hogy ezek az állapotok tovább tartsanak, hiszen a kérdés rendezése már olyan jelentőségűvé nőtte ki magát, amely nemcsak a bérlők, hanem a bérbeadók érdekeit is komolyan érinti. Ugyanis a bérbeadó földbirtokosnak is kárára van az, ha súlyos terhek alatt bérlője tönkre megy, mert ebben az esetben azt a bért sem kapja meg, amelyet rendes viszonyok között megkaphatna s amellett a bérlők százainak és ezreinek tönkretevésével a bérletek iránti kereslet is megcsökkent, minek a következménye pedig a bérleti összegeknek a csökkenése. S amellett egy nyomorgó bérlő sohasem kezelheti úgy bérletét, hogy a föld termelőerejét továbbra is megtartsa. Rablógazdálkodás és a föld kiuzsorázása pedig egyaránt kárára van úgy a tulajdonosának, mint az egész országnak. Meg kell érteni mindkét félnek, hogy ezt a kérdést lehetőleg békés uton, kormány beavatkozás nélkül el kell intézni. Ha pedig ez nem megy, úgy jöjjön a kormány erőteljes beavatkozása. Galaonattőzsde 2600 koronával drágult a búza és a rozs A mai terménytőzsdén a kétnapos stagnálás után végre megélénkült az üzlet és javuló irányzat mellett a kenyérmagvak ára 25 ezer koronával emelkedett, bár a tengerentúli piacokról egészen jelentéktelen árfolyamjavulásról érkezett híradás. A határidópiacon az üzleti forgalom megélénkült és úgy búzában, mint rozsban nagyobb tételek cseréltek gazdát. Az októberi búzát 357— 360, novemberit 365—367, márciusit 388 —390, májusit 393,5—396 ezer korona közt vásárolták. Legélénkebb üzlet októberi és májusi búzában volt és a legmagasabb árfolyamok közvetlenül zárlat előtt kerültek felszínre. A rozsüzlet is igen élénk és különösen októberi rozsban alakult ki erős forgalom 255 és 259 ezer korona közt, azonban szembetűnő, hogy itt zárlatkor volt leglanyhább a tendencia. Májusi rozsot 278— 279 ezer koronával jegyeztek. A készáru üzleti forgalomban is szilárd irányzat érvényesült és úgy a rozs, mint a búza ára 2,5 ezer koronával emelkedett. A búza forgalma vontatott volt és mintegy 10 vagon cserélt gazdát 335—352,5 ezer korona közt. Egy tétel silány minőségű bácskai búza nyírségi paritásban 305 ezer koronáért kelt el. A rozs forgalma ma is élénk volt annak ellenére, hogy ebből a cikkből nagyszabású kiviteli üzletet bonyolítanak le. Mintegy 35—40 vagon cserélt gazdát pesti paritásban 237.5—247.5 ezer korona közt, míg néhány tétel dohos rozs 230 ezer koronáért volt elhelyezhető. A takarmányfélék piacain tartott irányzat mellett egyáltalán nem volt üzlet és sem tengeriből, sem zabból, sem árpából nem jelentettek be egyetlen kötést sem. Az árak egyébként az egész vonalon változatlanok maradtak. A magpiacon üzlettelenség mellett tartott az irányzat. Erősen megindult a máküzlet, amelyből mintegy 2,5 vagon kelt el pesti paritásban 15.5—16.250 ezer korona közt különböző terminusokra. Az üzletkötések kizárólag kék mákra vonatkoznak. A lisztpiacon üzlettelenség mellett, változatlanok az árak és a nullás lisztet változatlanul 6600 koronával kalkulálják Határidőpiac Búza októberre 358.500—359.000 K Búza novemberre 365.000—366.000 K Búza márciusra 390.000—391.000 K Búza májusra 395.500—396.000 K Rozs októberre 255.000—256.000 K Rozs márciusra 278.000 — 279.000 K Készáripiac Búza tiszavidéki 75 kg-os 342.005—347.500 K 76 , 347.500-350.000 K „ „ 77 „ 352.500-355.000 K „ „ 78 „ 355.000—357.500 K „ „ 79 , 357.500-360.000 K , felsőtisza v.75 . 340.000—345.000 K „ .. 76 „ 345.000—347.500 K » 77 „ 350.000-352.000 K „ „ 78 „ 352.500-355.000 K „ „ 79 „ 355.000-357.500 K . egyéb 75 „ 340.000—342.500 K , . 76 , 342.500—345.000 K „ . 77 , 347.500—350.000 K „ „ 78 „ 350.000—352.500 K „ „ 79 „ 352.500 -355.000 K Rozs pestvidéki 242.500—247.500 K „ egyéb 242.500-247.500 K Árpa elsőrendű 215.000-220.000 K „ másodrendű 205.000—210.000 K Zab elsőrendű 205.000—210.000 K „ másodrendű 190.000-200.000 K Tengeri 267.500—270.000 K Repce 540.000—560.000 K Korpa 160.000-162.500 K barna siépesi Megtanulta — János biztosan agglegény marad, azt mondja, fél a házasságtól. — Furcsa, én mielőtt megházasodtam, azt se tudtam, mi az a félelem. Az állatkertben Látogató (az őrhöz): Kisebb állatokat is tartanak? ör: Hogyne. ( Látogató: El is adnak belőlük? ) ör: Ha akad felesleg, eladjuk bizony. Látogató: Pompás, nézze, barátom, nagyobbszerű megbízást akarok adni, 10.000 poloskára van szükségem, úr: Talán tréfál az úr? Látogató: Azt nem, de a háziuram azt követeli, hogy ugyanolyan állapotban adjam vissza a lakást, ahogyan átvettem, hát ennek szeretnék eleget tenni. A kis kíváncsi — Igaz-e, bácsi, hogy maga emberevő? — Már hogy lennék az, de miért kérded? — Mert anyuka azt mondta, hogy a rokonaiból él. !Kisgsikoiáknait hitelezünk! Mezőgazdasági gépeket, ekéket, vetőgépeket, szecskavágókat, darálókat stb. TRAKTOROKAT legkedvezőbben szállít SATURNUS műszaki és gépkereskedelmi részvénytársaság Budapest, VI., Teréz körút 40. I