Új Barázda, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-01 / 222. szám
1926 október 1, péntek _____Ara lOOMtiaSlona _ Budapest, Vili, évf. 22^ix, ELOmitiens iKAIi, ejfész évre 1*O.«»0 kor., fél évre 110.000 kor., negyed évre 58.000 kor., egy nőnapra 20.000 kor. ügyes példány ára 1000 kor., vasárnapokon 1500 korona.— Hirdetéseket milliméter díjszabás szerint vess fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZIŐSÍC II. kerület, O-utca 10. szám Telefon számok : S 42-49, V098-04, éjfélT140—71 KIADÓHIVATAL : VI. kerület, O-utca 10. szám Telefon számok : T 42-49, L998-04,éjjelT140-71 Fából vaskarika úgy hisszük, foglalkoznunk kell ezen a helyen azzal a mozgalommal, amelyet csekélyszámú jóhiszemű, de annál több rosszhiszemű hívei Paneurópa néven neveznek. Az alapgondolat az, hogy minden további háborúskodás és egymás között való torzsalkodás elkerülése érdekében az Egyesült Államok mintájára, ami Amerikában kitűnően bevált, meg kell csinálni egy Páneurópa államot, vagyis az Európai Egyesült Államokat. Ami Amerikában bevált, az nem fog beválni Európában. Amerikában ősi hazájukat elhagyott, új hazát talált emberek alapítottak új, egységes, nagy államot, Európában azonban a szülőföld szeretetétől átitatott, soviniszta népek laknak. Ezeket soha nem fogja senki egy akolba terelni. De ki is várhatna jól olyan egyesüléstől, amelyben mi magyarok egy asztalnál ülünk oláhokkal és csehekkel? Nem hiába mondják, hogy az egész mozgalmat franciák és csehek pénzelik, egészen bizonyos, hogy ott a kisebbségek a maguk igazát soha megtalálni nem tudnák. A hatalmasok uralkodnának, a nagy nemzetek, a kicsinyeknek ki kellene vetkőzni nemzetiségeikből. Szavazással döntnék el az ügyeket, a többség határozna és még az az egyetlen vigasztalásunk sem lehetne meg, hogy a magunk igaza mellett kitarthatunk, mert a páneurópai egységbe való belépéssel előre alá kellene magunkat vetni a többség akaratának. Nem hisszük, hogy ez a veszély valaha is fenyegessen, mert éppen úgy, amint mi soha testvéries baráti jobbot nem nyújthatunk mindaddig a minket környező érettségeinknek, amíg a velünk szemben elkövetett égbekiáltó igazságtalanságokat nem reparálták, a német sem fog ilyen értelemben kibékülni a franciával soha. Szerencsétlen gondolat Páneurópa eszméjének felvetése ma, amikor az egésznek nem lehet más célja, mint a békekötésekben elkövetett igazságtalanságok törvényesítése, szentesítése. A természet rendje és a meg nem másítható történelmi fejlődés osztályozták az embereket országok és nemzetek szerint. A magasabb gondviselés adta meg a különböző országoknak egymástól való elhatárolását. Ezeket a határokat lerombolni, a faji és nyelvi különbségeket megszüntetni a lehetetlenséggel határos. Hiszen minden nagy egység, amit emberek töltenek ki, idők folyamán önmagától szétesik. Nagy országokban nyelvjárások, nyelvjárásokból külön nyelvek keletkeznek és így bomlik a Mammuth birodalom részeire. Ez a fejlődés igazi iránya, nem pedig az idegen emberanyag mesterséges összetákolása. Az ilyen munkán nem lehet Isten áldása. Új nyomozás indult meg a Tiszagyilkosság ügyében Gartner védője újrafelvételt kért — Sztankovszky Gaártnert ártatlannak mondja — A rendőrség keresi a kérvényben megjelölt állítólagos gyilkost — Az ügyészség a rendőri nyomozás után dönt a kérvény körüli indítvány kérdésében — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — A Tisza István gróf meggyilkolása ügyében lefolytatott bünperben Gartner Marcelt tudvalévően jogerősen elitélték. Büntetésének már hatodik esztendejét tölti ki. Védője beadvánnyal fordult az igazságügy minisztériumhoz s ujrafelvételt kér védence ügyében. Kérvényében több adatot sorol fel, amelyekkel bizonyítani kívánja, hogy Gartner Marcel a Tisza-féle gyilkosságban ártatlan. Az igazságügyminisztérium áttette a kérvényt az ügyészséghez azzzal, hogy az adatok helyességének megállapítása végett indítsa meg az eljárást. Az ügyészség az ügyre vonatkozó öszszes iratokat átküldte az államrendőrségre, amely lefolytatja a nyomozást. Gartner védője pontos személyleírást adott Tisza István gróf állítólagos gyilkosáról. A rendőrség elsősorban ezt a személyt fogja felkutatni. Az időközben elhalt Hüttner Sándornak pontos naplójegyzetei voltak, amelyek azonban elvesztek. A rendőrség a naplót is keresi, mert ennek alapján sok kérdést lehetne tisztázni. A szegedi Csillagbörtönből felhozzák Budapestre a 17 évre jogerősen elítélt Sztankovszky Tibort, aki a védőhöz intézett levelében kijelentette, hogy az ő eddigi vallomásai, épp úgy, mint Hüttner Sándoré, nem felelnek meg a valóságnak és Gartner Marcel ártatlan. Valószínűleg ki fogják hallgatni a soproni fegyintézetben raboskodó Gartnert, valamint azokat a tanúkat, akikre védője az újrafelvételi kérelemben hivatkozott. Az újrafelvételi kérvény elintézése ügyében az eljárás az, hogy az ügyészségnek kell indítványt tennie. Ha nem lát olyan okokat fentorogni, amelyek az újrafelvételt valóban indokolttá teszik, akkor azt az indítványt terjeszti a bíróság elé, hogy minden vizsgálat és tárgyalás nélkül utasítsa vissza a kérelmet, ha azonban indokoltnak látszik az újrafelvétel, akkor indítványozza, hogy a bíróság szerezze be a kérelmező által bejelentett bizonyítékokat és csak ennek befejeztével foglal érdemlegesen állást az újrafelvétel tárgyában. A budapesti ügyészség a rendőrségi nyomozás lefolytatása után dönt az indítvány kérdésében, valamelyik keresztény kereskedő, azt bizonyára a jászkarajenőiek tudják a legjobban. Konitz Lipót boltját tehát kifosztották, megindult a vizsgálat, majd 1972-ben a fosztogatók amnesztiát is kaptak. Konitz újra berendezte üzletét, amely azonban nem ment, ezért nemsokára eladta a portékáját és az ingatlanait is és feljött Budapestre. Itt rövidesen elúszott a pénze. Most azután elhatározta, hogy a jászkarajenőiektől kártérítést kér a Károlyi-forradalom alatti káráért. Nem kevesebb, mint öt milliárd korona a vágya Konitz Kálmánnak. Ennyit kíván szatócsüzletének portékájáért. Nem igen ismerünk vidéki kereskedőt, akinek egymilliárdos árukészlete volna — különösen Jászkarajenőn. Úgy látszik azonban, Kánitz Lipót kivételével, mert neki ötmilliárd értékű portékája volt. Hogy ezt be tudja-e bizonyítani, az majd elválik a közeli tárgyaláson. A szolnoki járásbíróság ugyanis novemberben tárgyalja a pert, amelyet Kánitz indított 237 jászkarajenői lakos ellen. Volna még egy szerény kérdésünk. Nem szándékoznak a jászkarajenőiek Konitz ellen eljárást indíttatni azon a címen, hogy csekély ötmilliárdot keresett rajtuk békeidőben és a háború alatt? Ugyan hol van még egy falusi szatócs, akinek ennyit sikerült »összedolgozni?« Egy kalmár öt milliárdos követel Jászkarajenő lakosságától kifosztott boltjáért Kétszázharminchét jászkarajjenői az alperes — Kánitz Lipót szanáltatni akarja magát — Egy szatócs, akinek ötmilliárdos árukészlete volt? — Az UJ BARÁZDA tudósítóidtól — A Károlyi-féle forradalom alatt a tö-meg mindenfelé fosztogatni kezdett. Az őrizetlenül maradt pályaudvarokon az árukkal megrakott vagonokat feltörték és mindent elvittek. Több községben is voltak fosztogatások, így például Jászkarajenő szolnokmegyei községben. Itt néhány ember felbujtására Kánitz Lipót vegyeskereskedő boltját rámolták ki. Az akkori időkben az őszirózsás forradalmárok tüzelték a népet arra a hangulatra, amely olyan sajnálatos tényekben robbant ki, mint amilyen a jászkarajenői fosztogatás is volt. Olyan emberek mentes el Kánitz boltjába elvinni valamit, Teoik soha életükben nem nyúltak a máséhoz. De a budapesti bomlasztók uszítottak, biztattak mindenkit a kilengésekre, hogy a zűrzavart általánossá tegyék és ők maguk a legdúsabb zsákmányt kaparinthassák meg: az ország feletti hatalmat. Ajászkarajenői fosztogatás egy kis epizódja volt csupán az egész országban történteknek s áldozata Kánitz kalmár. Hogy miért éppen ő s nem Beomlott a föld Pécsett és két munkást maga alá temetett Szerencsétlenség csatornaépítés közben Pécsről jelentik. A várost csatornázási munkálatok közben a vasúti átjáró mellett a pályatesttől mintegy nyolc méternyire a föld négy méter hosszúságban beomlott és az ott dolgozó két munkást maga alá temette, Balázs József huszonhat éves földmunkás lábtörést, Ősz János huszonkét éves földmunkás súlyos belső sérülést szenvedett. A szerencsétlenség okának kiderítésére megindult a nyomozás. ~i " iii Hm.romj. dm ~ Airtm ~ film. 0 Érdekes leletek Baranyában A siklósi ásatások folyamán újabb mammutcsontokra akadtak Pécsről jelentik. Az egyik siklósi szőlőben még a nyár folyamán hatvan centiméter hosszú mammutcsontra bukkantak. Fejes György dr., a pécsi múzeum helyettes igazgatója, most kiszállt a helyszínére és megkezdte az ásatásokat, amelyek során igen sok maramutcsontot és fogdarabokat találtak. Baranyában már sokhelyütt találtak mammutcsontokat, teljes csontvázra azonban Magyarországon eddig még csak Zalaegerszegen bukkantak. A mostani ásatások eredményeit a pécsi múzeumba szállították