Új Barázda, 1927. február (9. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

^ J Mv­ s» A fülest■* 18**IHS1 1927 február 1, kedd K*mw n ^ lIHlCrR \ Budapest, IX. évf./25. sz. in fssssssssssssssssssssssssssssssssssssssisssssssssssssisssst ELŐFIZETÉSI IBIK: Ágésa évre 17 pengő, fél SZERKESZTŐSÉG VI. kerület, Ó-utca 16 száia évre 7 pengő 60 f* negyed évre 4 pengő 40 t, egy év . . , ,, - r , , , TelefonHzátunk • X42—49. L998-04. éllelT140—71 hrt mpr* t pnagtt 50 f. isgryes •Kun.,,? ár. «t. Megjelenik hétfő kivételével mindennap va.41 lapokon 10 fillér.­­ Hirdet«seteet ralin- KIADOHIVATAX,: VI. k­erület. o­ntea 10. sdm in^ter dljuabli utilat vész föl a vladOh­ivatal. Telefon »zirmok :T4*2—40, L998-Ol,fJJelT 1M-11 Megnyilt a Szeged-tanyai kisvasút ' I———» !•M­mmmmam­mn ! Véres h­arc osztrák, és k­omtóparcosok között Kucsma, vagy szovjetsapka? A magyar nemzet az országgyűlés megnyitása alkalmából kifelé is lát­ható formában hitelt akart tenni élet­revalósága, élni akarása és élni tudása mellett. Ezért kellett a megnyitás külső, ünnepies fénye. Ezért kellett a díszmagyar, az ősi családi erek­lyékkel. Hogy a Népszavának ez nem tet­szik, hogy káprázatos pompáról és rongyos népről beszél, az az ő dolga. Hanem, hogy ezt az alkalmat is fel­használja az osztályok ellen való uszí­tásra, az már a mi dolgunk is, va­lamint a mi dolgunk az is, hogy ezt az álszentesked­ő szemforgatás , a pompának a népnyom­orral való tet­szetős szembeállítását kellő értékére leszállítsuk. El kell hinnünk, hogy a Népsza­vának fáj, hogy a történelmi osztály és a földmiveltk százezrei még té­i­­dég élnek. El kell hinnünk, hogy a magyar kucsmák helyett sokkal szí­vesebben látta volna a szovjetsapkát. De viszont ő is higyje el nekünk, hogy az országgyűlés megnyitásának pompája sokkal kevesebbe került az államnak, mint mikor az 1919. esz­tendő emlékezetes májusán Kun Bé­­láék vörös rongyokkal akasztották tele az Andrássy-utat. De nem került ez a pompa sok pénzébe az egyeseknek is. Azok a díszruhák és azok a családi erek­lyék voltak láthatók az ünnepen, ame­lyek apáról fiúra szállanak és ame­lyeket dugdosva, rejtegetve sikerült megmenteni a Kun-Szamuelly-féle »rekvirálók« elől. Különben sem jár a marxisták lapja helyes vágányokon, mikor itthon ke­res bűnbakot a gazdasági helyzet miatt. Keresse Trianonban, amelynek egyik szülője éppen az a forrada­lom volt, amelyet annak idején olyan Síi­­n kiszolgált. És ne tessék olyan fo­gy­­arral készpénznek venni az új­ság címét. Ne tessék mindig a »dol­­gozó nép« nevében beszélni. A nép nem a szakszervezet és a szakszerve­zeti tagok is máskép beszélnének, ha nem volna hátukon a vezérek nyerge, o­d­­ukat nem - es­z­­lyeztetné i­ly­en a sarkantyú. A munkásság m­­a az igazi nép szava, de ez nem vezércikkekben nyilatkozik a marxista lapok hasáb­jain, hanem más formában. A ma­gyar nép szava például a barázdák mellett hangzik el, de ezt a szakszer­vezeti vezérek soha sem fogják meg­érteni. De ha már össze akarják hason­lítani a fényt az árnyékkal, a pom­pát a rongyokkal, miért nem beszél­nek Kun Béláéknak a Hungária-szál­­lóban folytatott dőzsöléséről és ez­zel szemben a gersliiről meg a tök­ről, amivel a népet etették. De talán az sem volna minden tanulság hiányá­val, ha azt a »népet«, amelyet ok és cél nélkül a kisgazdák és a közép­osztály ellen ingerelnek, küldöttségi­­leg elvezetnek saját vezéreik lakásai­ba, mikor azok nem számítanak a látogatásra. Hadd látná, hadd tapasz­talná a »nép«, hogyan élnek a vezé­rek, mennyi a jövedelmük azokból a fillérekből, amelyeket a szegény bányászoknak nem akartak lecsök­kenteni. Egyenlőségről könnyű beszélni! Egyenlőség ott és akkor a legkeve­sebb, ahol és amikor ők lesznek a nyeregben. Nagyon rossz szolgálatot tesznek a nemzeti ügynek, mikor min­den alkalmat megragadnak az izga­tásra csak azért, mert van még dísz­magyar, van még kucsma boglárral, van még zsinóros magyar ruha és nem jár a nép szovjetsapkában. Tudják meg végre, hogy a ma­gyar nem is fog soha szovjetsapkát hordani­ nek, majd bejelentette, hogy a magyar­­óvári kerületben a választást kiírja. Be­­jelentette ezután, hogy azok a képvi­­sők, akiknek két mandátumuk van, az igazolás után nyolc napon belül kötele­sek nyilatkozni, hogy melyik mandátu­mukat tartják meg. Ezzel az elnök a képviselőházat megalakítottnak jelenti ki. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elnök Neuberger Ferenc és Jászai Samu képviselők haláláról. Bod János pénzügyminiszter beterjesz­tette az adócsökkentésről szóló javas­latot. Az elnök indítványozta, hogy a leg­közelebbi ülést holnap tartsák, napi­rendjére tűzzék ki a további három jegyző megválasztását, továbbá az osz­tályok és bizottságok megalakítását. Bethlen István gróf miniszterelnök indítványozta, hogy a nemzetgyűlés alatt volt összes bizottságokat alakítsák meg most is és ne három, hanem négy jegyzőt válasszanak. Gaál Gaszton, Farkas István és Fá­bián Béla felszólalásaikban a jegyzők szaporítása ellen szóltak. Bethlen miniszterelnök válaszában ki­jelentette, hogy ha a takarékossági szem­pontot figyelembe akarják venni, akkor a­­z jegyző járandóságát úgy állapít­sák meg, hogy az ne legyen több, mint a múlt nemzetgyűlésen a kilenc jegyzőé volt. A Ház azután az elnök napirendi indítványát a miniszterelnök kiegészítő indítványával együtt fogadta el. Az ülés vége háromnegyed két órakor. Mindem jog a nem­­zettől származik és a nemzetért van... A képviselőhaáz ma Zsitvay Tábort elnökké, Puky Endrét és Huszár Károlyt alelnökké választotta Az elnök székfoglaló beszéde - Az UJ BARAZDA 'adásitájától ■»­A képviselőház Graefl Jenő korelnök elnöklésével ma délelőtt tartotta ülését, amelyen megválasztotta az elnökséget és a tisztikart. A korelnök mindenek­előtt rendreutasította Peyer Károly és Propper Sándor szocialista képviselő­ket, akik az előző ülésen a parlamenti illemmel össze nem férő kifejezéseket használtak. Ezután a négy igazoló osz­tály előadói terjesztették be jelentései­ket a mandátumok igazolásáról. Ezután megválasztották az elnököt. Száznegyvennégy szavazatot adtak le, a­melyből százharminchét esett Zitvay Tiborra. A korelnök Zsitvay Tibort a kész­­viselőház megválasztott elnöké­­nek jelentette ki. Ezután a Ház Puky Endrét és Huszár Károlyt alelnökökké, majd Fáji Imrét, Grieger Miklóst, Ferlaky Györ­gyöt, Potrowich Györgyöt, Orba­­nics Kálmánt és Esztergályos Jánost jegyzőkké, Karaffzáth Jenőt pedig háznaggyá válasz­totta. A korelnök ezután felkérte a meg­választott tisztikart, hogy helyét fog­lalja el. A Ház lelkes éljenzése köze­pette jelent meg az elnöki emelvényen a tisztikar, élén a fekete díszmagyaros Zsitvay Tibor elnökkel. Zsítvay Tibor elnök székfoglaló beszédében megköszönte a kitüntető bizalmat, majd újból hitet tett a megértés mellett. Hangoztatta beszéde további során, hogy munkásságában elődeinek nemes hagyo­mányait tartja szem előtt. Az ország­gyűlés intézményének feléledése — úgymond — korsz­kot, fordulatot ígér a magyar nemzet számára. Az ígéret valóra váltása attól függ, hogy az or­szággyűlés a nemzet történelmi felada­tának magaslatára tud-e emelkedni. Minden jog magától a nemzet­től származik 63 magáért a nem­zetért van. A feltámadó alkotmányos szellemnek ér­vényesülnie kell a közélet egész vona­lán. Történelmi felelősségünk átérzése állítja elénk példaként a 48 as törvény­­hozás teremtőerejét, testvéri egyetérté­sét és ébredjünk tudatára annak, hogy most is viharfelleges éjszaká­ban járunk, melynek borúja vég­leg el nem oszlik, míg szent ko­ronánk régi fényének napja fel nem kel. Az elnök beszédét percekig tartó taps követte. Az­ elnök ezután köszönetet mondott a korelnöknek és körjegyzők­ Az Országos Fö­ldbirtokrendező Bíráság nyilvános tárgyalásai — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Az Országos Földbirtokrendező Bí­róság (Budapest, V., Markó­ utca 16), újabban a következő ügyekben tűzött ki nyilvános tárgyalást. Sorra kerül: A II. számú tanácsban 1927. évi február hó 8-án, délután 5 órakor Gyón község földmegváltási ügye. Nagy­­bozsva község földmegváltási ügyében tárgyaló bizottság javaslata; február 9-én, délután 5 órakor Do­­mony és­­kiad községek földmegváltási ügyében megváltási ár és csereterület nagyságának megállapítása. Kemence, Bernece és Baráti községek földmeg­váltási ügyében a megváltási ár meg­állapítása tárgyában a kiküldött trró által első fokon hozott ítélet felül­vizsgálata. A I­l. számú tanácsban 1927. évi február hó 8-án, délután 5 órakor Batyk község földmegváltási ügyében a ha­szonbér tárgyában hozott elsőfokú íté­let felülvizsgálata a beadott felebbezé­­sekre való tekintettel­ is. A végrehajtó szerv jelentése további földterület meg­váltási tárgyában. Özv. gróf Széchenyi Pálné megváltást szenvedő észrevételei. Jáger Mátyás juttatási kérelme. Vitézi Szék bejelentése és kérelme. Bakony­­pölöske földmegváltási ügyében a tár­gyaló biró javaslata.

Next