Új Barázda, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

fi/i fs, áj? tf*­* ). 1927 április 1, péntek A 1*3 6 íj!!!!* évf. 74- sn. UJ BARÁZDA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 17 pengő, fél SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ó­ utca 10. szám évre 8 pengő 60 f, negyed évre 4 pengő 40 f, egy ^ AMI4 jzóval mindannan Telefon számok: T 242-49, L 998-04, éjjel T140-71 hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f, M@gj®I©l1EK netfO KtVereSatteB manaQRnap­iri­ADÓHIVATAL - VI kerület U­ utca 10 szám.­ vasárnapokon 10 fillér. — Hirdetéseket milli- K1ADUHIVATAL. vi. kerület, U utca 16. szám. méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefon­számok :T 242-49, L 998-04, éjjel T 140-71. 5^^2^51^S2^2*5SS5552®55SSS5SSS5SSSíflBSHS®®5SSS®5SBSí5S!55^SSS!^65SBS!5S!^ Egy girSedi olasz rablóvezér halála Éppen ezért nem ok nélkül remél­jük ezen a téren is a mielőbbi vál­tozást olyan formában és olyan ér­telemben, amint azt a népies agrár­politika és az ország egyetemes ér­deke megkívánja. (Szövegét lásd a 3-iH oldalon) Jutalomrendszer A képviselőház mai ülésén az egyik polgári párt szónoka a többség he­lyeslésétől kísérve, azt kívánta, hogy a kormány sürgősen szüntesse meg az egyes tisztviselők külön jutalma­zását és azt az összeget, amelyet erre a célra fordít, fordítsa az ösz­­szes tisztviselők fizetésének számlá­jára, szakítson a kormány a juta­lomrendszerrel és teremtse meg az egyenletes tisztviselői fizetéseket. Ez a kívánság azért találkozott a több­ség részéről helyesléssel, mert tu­lajdonképpen a népies agrárpolitiká­nak egyik régi követelése. A népies agrárpolitika gondoktól mentes, megelégedett és olyan tiszt­viselő osztályt kíván, amelynek ke­belében a köz érdekeiért egyformán dolgozók egyformán megtalálják az őket megillető tisztességes megélhe­tést. A jutalomrendszer, amely a zűr­zavaros idők itt felejtett egészség­telen maradványa, nem az agrárpoli­tika által szem előtt tartott egyenlőség, és egyenletesség alapelvén épül fel. Ennek a rendszernek alkalmazása sokszor éppen a szerény, csendben, nyugodtan, de annál pontosabban és lelkiismeretesebben tevékenykedő tisztviselőt szorítja háttérbe az ügye­sebben mozgó, de kevesebb értéket termelővel szemben. Nem lehet igazságos és megnyug­tató ez a rendszer, mert — és­pe­dig különösen a pénzügyi téren — beteges ambíciók keltésére alkalmas. Az egyik tisztviselő fölfelé ügyeske­déssel éri el a jutalmat, amit a másik, vele legalább egyenlő foko­zatban álló, elérni nem tud, a má­sik pedig úgy jut nagyobb jövede­lemhez, hogy lefelé kezeli — talán túlságosan szigorúan — az embere­ket Letérve arról a helyes és igaz­ságos gondolatkörről, amelyen a kor­mány és a mögötte sorakozó több­ség áll, az adók különböző nemei­nek minél kérlelhetetlenebb kiprése­lését tartja célnak és eszköznek. Ez beteg állapot. Nem használ sem a köznek, sem magának a tisztvi­selőnek. Mert nem szolgálja azt a nélkülözhetlen harmóniát, amelyben a tisztviselőnek a néppel élnie kell. Egyéb igazságtalanságain kívül ez egyike a legkiáltóbbnak. Tudjuk, hogy a kormány ezen a rendszeren változtatni akar. Tudjuk azt is, hogy — amint már említet­tük is — ez a zűrzavaros időknek egyik maradványa. Akkor, amikor rendszer lett, talán nélkülözhetlen és szükséges volt. Ma azonban, ami­kor lépésről-lépésre kifelé haladunk a hínárból a biztosabb talaj felé, je­lentőségét veszítette és vissza kell tér­nünk itt is a normális állapotokhoz. ­ Gaal Gaszton ma többórás beszédet mondott a költségvetés vitájában Előterjesztette kifogásait, bár a kormányt támo­gatja, mert nem tudna helyette megfelelőbbet oda­állítani — Szocialista kirohanás Mussolini és a fasizmus ellen Az ÚJ BARÁZDA tudósító­jától — A képviselőház ma folytatta a költ­ségvetés vitáját. Az első szónok Eszter­gályos János volt, aki azt kérdezte, hogy mi a bűne a szocialistáknak, mire Tankovics János azzal felelt, hogy a nemzetköziség. Esztergályos fájlalja, hogy a szociáldemokratákat támadják, pedig ők nyílt sisakkal jöttek ide. Vörös szegfüvel jöttek! —, szólt közbe Csontos Imre. Esztergályos ezután támadja a nép­jóléti minisztert és kifogásolja, hogy kevés szociális javaslatot hozott a Ház elé hat éves minisztersége alatt. Végül egész sor határozati javaslatot nyújtott be. Gaal Caszton volt a következő szó­nok, aki mindenekelőtt a Balaton kör­­nyéti állapotokról beszélt. Kifogásolja, hogy a Badacsony, a Somlyó és Sár­hegyeket lerombolják. A kormány eset­leg a tulajdonosok kártalanításával akadályozza meg, hogy ezeket a ter­mészeti szépségeinket elpusztítsák. Ez­után a református egyházak nehéz helyzetéről szól és azt mondja, hogy egy millió aranykoronával meg lehetne oldani az összes refor­mátus egyházak segélyét. Szól ezután a tanítói kar és a nyug­díjas tisztviselők sérelmeiről és ezeknek orvoslását kéri. A vidéki színészet hat­hatós támogatását kívánja. Ezután a mezőgazdasági terményértékesítés egyre rosszab­bodó helyzetére hívta fel a figyelmet. Arra kéri a kor­mányt, tegyen meg mindent az állat­­kivitel előmozdítása érdekében. Ezután ■ a levente intézmény egyes kinövéseit te­­t szi szóvá, majd a pénzügyi tisztviselők­­ külön pótlékát kifogásolja. Szerinte a törvényben megállapított fizetésen túl­menően állami tisztviselő más jutalékot nem kaphat. A különféle megajándékozás lealacsonyító a tisztviselőre is, ezért ezt a rendszert meg kell szüntetni. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Gaal Daszton folytatva beszédét és részletesen bírálta a Közal­­kalmazottak Országos Gazdasági Szövet­kezeténél folyó gazdálkodást. A szövet­kezet 18 milliárdnyi állami pénzt kapott, mégis tönkre ment. Az igazgatók nyolc- tíz millió havi fizetésük mellett nagy ösz­­szegeket kaptak a vállalat forgalmából, így az egyik igazgató fél év alatt 70 milliót, a másik 113 millióit és a har­madik még többet. Az állam pénzével ilyen módon való gazdálkodást kifogá­solja, bár támogatja a kormányt a talpra­­állításra irányuló munkájában, mert nem tudna helyette meg­felelőbbet odaállítani. Kifogásolja, hogy az egyik vállalat 280 millió illető­tétel megkárosította az ál­lamot, ennek ellenére az intézkedések csak huza­vonára mutatnak. Sürgeti a bürokrácia egyszerűsítését. Hosszan be­szél az összeférhetetlenségi esetekről és kifogásolja a képviselők igazgatósági tagságait. Beszél a tisztviselő-kérdésről és azt mondja, hogy a tisztviselők nehéz hely­zetének az az oka, hogy igen sokan vannak és a mostani terhet az ország nem tudja elviselni. Ezután az adópoliti­kát bírálta és határozati javaslatot nyúj­tott be, hogy

Next