Új Barázda, 1927. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
fi/i fs, áj? tf** ). 1927 április 1, péntek A 1*3 6 íj!!!!* évf. 74- sn. UJ BARÁZDA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 17 pengő, fél SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ó utca 10. szám évre 8 pengő 60 f, negyed évre 4 pengő 40 f, egy ^ AMI4 jzóval mindannan Telefon számok: T 242-49, L 998-04, éjjel T140-71 hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f, M@gj®I©l1EK netfO KtVereSatteB manaQRnapiriADÓHIVATAL - VI kerület U utca 10 szám. vasárnapokon 10 fillér. — Hirdetéseket milli- K1ADUHIVATAL. vi. kerület, U utca 16. szám. méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Telefonszámok :T 242-49, L 998-04, éjjel T 140-71. 5^^2^51^S2^2*5SS5552®55SSS5SSS5SSSíflBSHS®®5SSS®5SBSí5S!55^SSS!^65SBS!5S!^ Egy girSedi olasz rablóvezér halála Éppen ezért nem ok nélkül reméljük ezen a téren is a mielőbbi változást olyan formában és olyan értelemben, amint azt a népies agrárpolitika és az ország egyetemes érdeke megkívánja. (Szövegét lásd a 3-iH oldalon) Jutalomrendszer A képviselőház mai ülésén az egyik polgári párt szónoka a többség helyeslésétől kísérve, azt kívánta, hogy a kormány sürgősen szüntesse meg az egyes tisztviselők külön jutalmazását és azt az összeget, amelyet erre a célra fordít, fordítsa az öszszes tisztviselők fizetésének számlájára, szakítson a kormány a jutalomrendszerrel és teremtse meg az egyenletes tisztviselői fizetéseket. Ez a kívánság azért találkozott a többség részéről helyesléssel, mert tulajdonképpen a népies agrárpolitikának egyik régi követelése. A népies agrárpolitika gondoktól mentes, megelégedett és olyan tisztviselő osztályt kíván, amelynek kebelében a köz érdekeiért egyformán dolgozók egyformán megtalálják az őket megillető tisztességes megélhetést. A jutalomrendszer, amely a zűrzavaros idők itt felejtett egészségtelen maradványa, nem az agrárpolitika által szem előtt tartott egyenlőség, és egyenletesség alapelvén épül fel. Ennek a rendszernek alkalmazása sokszor éppen a szerény, csendben, nyugodtan, de annál pontosabban és lelkiismeretesebben tevékenykedő tisztviselőt szorítja háttérbe az ügyesebben mozgó, de kevesebb értéket termelővel szemben. Nem lehet igazságos és megnyugtató ez a rendszer, mert — éspedig különösen a pénzügyi téren — beteges ambíciók keltésére alkalmas. Az egyik tisztviselő fölfelé ügyeskedéssel éri el a jutalmat, amit a másik, vele legalább egyenlő fokozatban álló, elérni nem tud, a másik pedig úgy jut nagyobb jövedelemhez, hogy lefelé kezeli — talán túlságosan szigorúan — az embereket Letérve arról a helyes és igazságos gondolatkörről, amelyen a kormány és a mögötte sorakozó többség áll, az adók különböző nemeinek minél kérlelhetetlenebb kipréselését tartja célnak és eszköznek. Ez beteg állapot. Nem használ sem a köznek, sem magának a tisztviselőnek. Mert nem szolgálja azt a nélkülözhetlen harmóniát, amelyben a tisztviselőnek a néppel élnie kell. Egyéb igazságtalanságain kívül ez egyike a legkiáltóbbnak. Tudjuk, hogy a kormány ezen a rendszeren változtatni akar. Tudjuk azt is, hogy — amint már említettük is — ez a zűrzavaros időknek egyik maradványa. Akkor, amikor rendszer lett, talán nélkülözhetlen és szükséges volt. Ma azonban, amikor lépésről-lépésre kifelé haladunk a hínárból a biztosabb talaj felé, jelentőségét veszítette és vissza kell térnünk itt is a normális állapotokhoz. Gaal Gaszton ma többórás beszédet mondott a költségvetés vitájában Előterjesztette kifogásait, bár a kormányt támogatja, mert nem tudna helyette megfelelőbbet odaállítani — Szocialista kirohanás Mussolini és a fasizmus ellen Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — A képviselőház ma folytatta a költségvetés vitáját. Az első szónok Esztergályos János volt, aki azt kérdezte, hogy mi a bűne a szocialistáknak, mire Tankovics János azzal felelt, hogy a nemzetköziség. Esztergályos fájlalja, hogy a szociáldemokratákat támadják, pedig ők nyílt sisakkal jöttek ide. Vörös szegfüvel jöttek! —, szólt közbe Csontos Imre. Esztergályos ezután támadja a népjóléti minisztert és kifogásolja, hogy kevés szociális javaslatot hozott a Ház elé hat éves minisztersége alatt. Végül egész sor határozati javaslatot nyújtott be. Gaal Caszton volt a következő szónok, aki mindenekelőtt a Balaton környéti állapotokról beszélt. Kifogásolja, hogy a Badacsony, a Somlyó és Sárhegyeket lerombolják. A kormány esetleg a tulajdonosok kártalanításával akadályozza meg, hogy ezeket a természeti szépségeinket elpusztítsák. Ezután a református egyházak nehéz helyzetéről szól és azt mondja, hogy egy millió aranykoronával meg lehetne oldani az összes református egyházak segélyét. Szól ezután a tanítói kar és a nyugdíjas tisztviselők sérelmeiről és ezeknek orvoslását kéri. A vidéki színészet hathatós támogatását kívánja. Ezután a mezőgazdasági terményértékesítés egyre rosszabbodó helyzetére hívta fel a figyelmet. Arra kéri a kormányt, tegyen meg mindent az állatkivitel előmozdítása érdekében. Ezután ■ a levente intézmény egyes kinövéseit tet szi szóvá, majd a pénzügyi tisztviselők külön pótlékát kifogásolja. Szerinte a törvényben megállapított fizetésen túlmenően állami tisztviselő más jutalékot nem kaphat. A különféle megajándékozás lealacsonyító a tisztviselőre is, ezért ezt a rendszert meg kell szüntetni. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Gaal Daszton folytatva beszédét és részletesen bírálta a Közalkalmazottak Országos Gazdasági Szövetkezeténél folyó gazdálkodást. A szövetkezet 18 milliárdnyi állami pénzt kapott, mégis tönkre ment. Az igazgatók nyolc- tíz millió havi fizetésük mellett nagy öszszegeket kaptak a vállalat forgalmából, így az egyik igazgató fél év alatt 70 milliót, a másik 113 millióit és a harmadik még többet. Az állam pénzével ilyen módon való gazdálkodást kifogásolja, bár támogatja a kormányt a talpraállításra irányuló munkájában, mert nem tudna helyette megfelelőbbet odaállítani. Kifogásolja, hogy az egyik vállalat 280 millió illetőtétel megkárosította az államot, ennek ellenére az intézkedések csak huzavonára mutatnak. Sürgeti a bürokrácia egyszerűsítését. Hosszan beszél az összeférhetetlenségi esetekről és kifogásolja a képviselők igazgatósági tagságait. Beszél a tisztviselő-kérdésről és azt mondja, hogy a tisztviselők nehéz helyzetének az az oka, hogy igen sokan vannak és a mostani terhet az ország nem tudja elviselni. Ezután az adópolitikát bírálta és határozati javaslatot nyújtott be, hogy