Új Barázda, 1927. július (9. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

U%? „ r* 1S27 JUH o ? ^'j 1927 jidiu­s 1, péntek _ Ara 6 filléry ^ tp^ IX. évf. 146. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: egész évre 17 pengő, fél évre 8 pengő 60 f, negyed évre 4 pengő 40 f, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f, vasárnapokon 10 fillér. — Hirdetéseket milli­méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG: VI. kerület, Ó-utca 10. szám. Telefon számok: T 242-49, L 998-04, éjjel T 140-71. KIADÓHIVATAL: VI. kerület, Ó-utca 10. szám. Telefon számok: T 242-49, L 998-04, éjjel T 140-71 . n­gra Kapitány iparom társával átrepülik .......... |­MMMMnBir.na' Tót testvéreink Ha nem volna »béke«, akkor a mi derék felvidéki tót testvéreink most az Alföldéra aratnák a magyar búzát, hogy biztosítani tudják maguknak té­lire a kenyeret Most azonban »béke« van, ennek következtében szuronyok­kal őrzik a szuronyokkal pingált ha­tárokat és tót testvéreink csak só­hajthatnak az alföldi búza után. Só­hajtásra elég okuk van. A derék cse­hek nemcsak nyári kenyérkeresetük­től fosztották meg őket, hanem arról is gondoskodtak, hogy télen is csak nyomorogjanak, kínlódjanak.­­ Elpusztították a felvidéki gyártele­peket, átszállították őket Csehország­ba. Pedig ezek a gyárak, amelyeket a magyar állam, vagy a magyar tőke ál­lított fel annak idején nagy áldoza­tokkal az elcsatolt országrészben, sok százezer tót testvérünknek adtak munkát, adtak kenyeret. Most nem mehetnek a gyárak után Csehország­ba és ha mennének, akkor sem ők, hanem a csehek kapnák a munkát. Ilyen körülmények között küzdenek szegény tótok az autonómiáért, amit beígértek nekik, amivel a wilsoni pontok alapján hitegették, bolondí­tották őket, hogy azután nyakukra ülhessenek a csehek. Küzdenek az autonómiáért és a csehek ehelyett éppen most valami közigazgatási re­formmal akarják őket kifizetni. Hogy ez a reform milyen lesz, milyen le­het, azt mindenki sejti már az egész Felvidéken. Eleget tapasztaltak már, eleget láttak már a tótok, kinyílott a szemük. Ma már nincs olyan felvidéki em­ber, aki ne látná tisztán, hogy az őket ravaszul cirógató szőrös prágai kéz ökölbe fog szorulni, hogy a magya­rokat l eigázza, a tótoknak pedig elra­bolja nemzetiségüket és anyanyelvü­ket. Ma már nincs a Felvidéken sem magyar, sem német, sem tót, aki ne látná az elcsehesítés veszedelmét és ettől ne rettegne. Lehet, hogy vannak olyan vezérei mé­g a tót népnek, akik vagy egészen nyíltan, vagy csak amolyan farizeus modorban kacérkodnak a csehekkel.­­Vannak talán még olyanok is, akik lelkiismeretük és jobb tudomásuk el­lenére azt merik hangoztatni, hogy most jobb dolguk van, mint volt ré­gen, az azonban kétségtelen, hogy ezek a vezérek c­sak a saját malmukra szeretnék hajtani a vizet. Ezek spe­kulálnak, el akarnak valamit érni a saját személyüknek, mert a tótoknak ugyan semmit sem fognak és tudnak, de talán nem is akarnak kivivni-Jól látják ezt is tót testvéreink és nekik bizony, sem testüknek, sem lelküknek a cseh uralom nem kell. Nem kell a közigazgatási reformjuk és talán már az autonómia helyett is szívesebben látnák az 1918 előtti ál­lapotokat. Ha a tótok között népszavazást ej­tenének meg, ha­­ez a népszavazás tel­jesen szabadon folyhatna le, ha nem működnék közre a szurony, a terror és a fizetett népbolondítók hada és ha titkos ügynökök sem igyekezné­nek megakadályozni és meghamisí­tani a tót nép egységes gondolkodá­sának nyugodt kialakulását, akkor ez a népszavazás furcsa világot vetne arra a cseh politikára, amely egyre­­másra hangoztatja a cseh-tót test­vériséget.­­ Állítjuk és el fog még érkezni az idő, amikor ez bebizonyul, hogy a tótot sokkal­­erősebb szálak fűzik a magyar­hoz, mint a csehekhez. állítással kapcsolatban cserkészünnep­ségek, dalosverseny és táncverseny, gyermekszépségverseny töltik be az egyhetes programmot, amely nagy er­kölcsi sikert hoz a város részére. A Faluszövetséget elismerés illeti meg azért, hogy fáradtságot nem kímélve szervezte meg ezt a nagyarányú ki­állítást és módot nyújtott Rákospalota társadalmának arra, hogy tanúbizony­ságát adhassa magas kultúrájának. József Ferenc kir. herceg nyitotta meg a Faluszövetség rákospalotai kiállítását A kiállítás anyaga méltóan felesi ki a város magas­­kulturáján — Az UJ BARÁZDA tudósítójától — Tegnap nyitották meg ünnepélyes keretek között a Faluszövetség rá­kospalotai kiállítását. A kiállítás ren­dezésében a helyi egyesületek és kö­rök is részt vettek s ezeknek fárado­zásával sikerült a kiállítást oly nagy­szabásúvá tenni, amilyen méltó módon fejezi ki ennek a fejlődő városnak kultúráját. A kiállítást az elemi iskola előtti téren nyitotta meg József Ferenc dr. kir. herceg. A fenséget Cserba Ele­mér dr. polgármester, a helyi elő­kelőségek és a Faluszövetség veze­tőinek élén fogadta. Cserba Elemér üdvözlő szavaira József Ferenc kir. herceg válaszolt, méltatva a kultúr­­kiállítás jelentőségét Azután Bodor Antal dr., a Faluszövetség igazgatója szólott az egybegyűltekhez s beszé­dében a Faluszövetség munkásságát méltatta, majd rámutatott annak szük­ségére, hogy az egyes városok és falvak kiállításai utján ismerjük meg a magyar társadalom alkotóképes­ségét. József Ferenc kir. herceg meg­nyitván a kiállítást, megtekintette kí­séretével az egyes termekben elhe­lyezett anyagot. Meglepően gazdag és szép az összehordott anyag. Az is­kola termeiben van elhelyezve az ipari, kereskedelmi, egészségügyi, iparművészeti kiállítás. A királyi her­ceg nagy érdeklődést tanúsított az északi főmű­helytelep tanoncainak be­mutatott anyaga iránt. A bútorkiál­­lítás Rákospalota fejlett bútoriparát mutatta be. Az itteni kiállítók között feltűnést keltett Vigh Béla műbútor­asztalos és Bartosek Tamás bútor­­gyáros művészi lakberendezése. A szobák falait, amelyekben a bútorkiáll­ítás volt elhelyezve, Boda Nándor és Gyula szobafestők festették ki. Mindketten első iparosai ezen a té­ren Rákospalotának. A kereskedelmi kiállítási csoportban kitűntek a Han­gya Ipar gyártmányai. Az iparmű­vészeti csoportban Haffner Margit iparművészeti munkái és Mihóky Béla intarziamunkái érdemelnek el­ismerést. A szabóiparosok kiállításá­ban kitüntetésre méltó Vigh Gyula úriszabó kiállítása, aki sok ízléssel elrendezett csoportban mutatta be el­sőrangú és finom munkáit. Vigh Gyulát a királyi herceg is megszó­lításával tüntette ki és elismeréssel adózott neki. Igen érdekes az esz­­perantisták kiállítása, valamint a Stefánia-szövetség több termet meg­töltő tanulságos anyaga. Rendkívül nagyértékű a Városhá­zán elhelyezett képzőművészeti kiál­lítás, amelynek keretében a Rákos­­palotán élő képzőművészek mutatták be alkotásaikat. Több igen értékes művészeti tárgyat halmoztak fel itt Rákospalota lakói is, amelyek előtt a királyi fenség hosszasan időzött. Rákospalota gazdáinak mezőgazdasá­gi csoportja tesz tanúságot arról, hogy Pest környékén a mezőgazdál­kodás magas fokon áll. Általában a gazdák igen nagy tevékenységet fej­tettek ki a kiállítás sikere érdekében és ezért elismerés illeti főként N. Vargha Istvánt, a helyi kisgazdapárt elnökét. Vadászati, azután kertészeti, gép­ipari csoportok teszik értékesebbé a kiállítást, amelynek első napon is nagyon sok látogatója volt ,­ki­ „A Daily Mail cikkét nagyon is komolyan kell venni" — álla­pítja meg az egyik oláh lap A főváros aranyfóliát küld lord Rother­­merenek — Szétkü­ldöttük vidékre az Üdvözlőirat aláírási íveit A­­Daily Mail foglalkozik lord Rothermere cikkének külföldön keltett hatásával. Többek között megemlíti, hogy Bukarestben nagy riadalmat kel­­tett a nagyjelentőségű cikk. Az »Ada­­veruk című oláh lap hangoztatja­, hogy a­z­ Daily Mail a világ legelterjedtebb lapja, cikkét tehát nagyon is komolyan kell venni. A cseh lapokról megálla­pítja a londoni újság, hogy céltalan­nak tartják Magyarországnak apró en­gedményeket, tenni, mert Magyarország addig úgy sem lesz megelégedett, a­míg határait helyre nem állítják. Kü­lön kiemeli a »Daily Mail a bécsi »Reichspost« megjegyzését, amely rá­mutat arra, hogy lord Rothermerevel a trianoni szerződés igazságtalansá­gára nézve egy véleményen van Ang­lia, Németország, Amerika és Francia­­ország több vezető elméje és több nagynevű francia politikus. Budapest székesfőváros törvényha­tósági bizottsága holnap határozatot fog hozni arról, hogy a főváros aranytollal tisztelje meg lord Rother­­meret. Az üdvözlő irat iveit már szétküldötték vidékre. Többek között a Hangya központ 1200 ivet vett át, amelyeket a vidéki szövetkezeteknek küld szét, hogy azokon a szövetkezeti társadalom aláírásával fejezze ki Ro­thermere lord iránt tanúsított háláját. vagy*­ A villám felgyújtott egy házat Dunapentelén Egy másik házba is becsapott, de itt csak a vakolatot verte le Dunapenteléről jelentik. A minap éj­­jel szakadatlan villámlástól és menny,­dörgéstől kisérve hatalmas zivatar vo­nult el a község fölött. A lesújtó villám felgyújtott egy házat. A ház porráégett. A következő délután szintén nagy vi­har volt. A villám most is becsapott egy házba, de ezúttal nagyobb kárt nem okozott, csupán az egyik szobá­ban a képeket törte össze és a vakola­tot verte le.

Next