Új Barázda, 1927. augusztus (9. évfolyam, 173-195. szám)

1927-08-02 / 173. szám

2 zöl jókedvű írnok biciklitréfája A rosszul sikerült tréfacsinálója a bíróság elé került Múlt év tavaszán Miklós István Írnok két jókedvű társával a Rákóczitéren haladt keresztül. A jókedvű írnok meglátott egy kerékpárt és így szólt társaihoz: — Toljuk egy kicsit arrébb, azután lessük, hogy mit szól hozzá a tulajdonosa. Nagy muri lesz, mert azt hiszi, hogy ellopták a kerékpárját. Miklós István fogta a kerékpárt, s a járda mellett egy házzal arrébb tolta. A gép tulajdonosa, Diamant Ottó kereskedő, egy kávémérés ablakából figyelte az utcán történteket, kiszaladt és rendőrért kiáltott. A fiatalemberek nyomban kijelentették, hogy csupán tréfából vitték arrébb a kerékpárt, eszük ágában ■ sem volt azt elvinni és maguk kerestek rendőrt, akinek elmondták a történteket. Eljárás indult Miklós István ellen lopás vétségének kísérlete miatt. ■ | A megtartott törvényszéki tárgyaláson a vádlott, Miklós István, azzal védekezett, hogy nem volt szándékában agépet ellopni. Mindössze egy rosszul sikerült tréfa áldozata. Két tanú a vádlott védekezését igazolta. A törvényszék Miklós Istvánt a vád alól felmentette, azzal az indokolással, hogy a lopási szándék nem nyert beigazolást. Az ítélet jogerős. ausíron egy feis pásattoriliii Ujatos álítozolla van a szácSíilssí* mitölMiaJs. Zalaegerszegről jelentik. Vasárnap a reggeli órákban Köves Jenő ungyakabfai földbirtokos autón tartott Zalaegerszeg felé. Sárhidközelében, egy kanyarodónál Kovács Emil 13 esztendős sárhidipásztorgyermek a gépkocsi elé került, amely elütöné. A súlyosan sebesült gyermeket Köves -Jenőő autóján beszállította a kórházba,de a gyermek még útközben belehalt sebeibe. Köves Jenő jelentkezett a zalaegerszegi csendőrségnél, ahol jegyzőkönyvet vettek fel az esetről. Manya írta Somlay Károly Egy dunántúli városka rendőrségéhez a közelmúltban rejtélyes esetről tetek jelentést: a város határában fekvő hétezer holdas erdőben lakó pagonyerdész fiatal felesége másféléves fiacskájával nyomtalanul eltűnt a magányos erdészlakból. A rendőrség, a csendőrök és a férj napokon át puhatoltak a különös ügyben, de egyetlen szálacskát sem tudtak kézhez kapni, mely nyomra vezette volna őket.* Három éve, hogy a grófi uradalom egyik fiatal erdésze feleségül vette a bakonysági falu tanítójának leányát, aki akkor tizenhétéves volt. A leány szivét sejtelmes boldogság és mennyei mámor töltötte el a jegybenjárás alatt; kék szeméből egy dús élet után való sóvárgás tüze lángolt. Az erdész izmos, sudár férfi volt, akiben gyöngéd és álmodozó lélek lakott és úgy beszélt mátkájával, mint a fecske, a fiával. Az esküvő után a menyecske egészen beilleszkedett férje érzésvilágába s így semmi nem hiányzott, hogy egységben és megértésben éljenek. Egy év múltán az asszonyka fiút szült, csudaszép gyermeknek lett anyja. A szeretettel és becéző gondoskodással teljes ápolás alatt egyéves korában olyan széppé fejlődött a csöppség, hogy Bécspái jelentik: " Jarosch Károly marturyi születésű 25 éves droguista tegnap délután megfojtotta nettjét, Maiz Anna cukorkakereskedőnőt. Jarosch pénzt követelt nénjétől, ki a kérést elutasította, mire Jarosch és nénje között borzalmas küzdelem fejlődött ki. Jarosch megfojtotta nénjét, aki ismételten szabadulni igyekezett, de a Hókból, ahol nénje a pénzt tartotta, csak és fél shillinget markolt ki, mert az utolsó pillanatban attól félt, hogy meglepik. A gyilkosság Matzné férjének jelenlétében történt. Matz epileptikus hadirokkant, aki mindjárt a felesége ellen intézett támadás csak híres olasz mesterek vásznán lehet ilyen tökéletes idomú és bájoló arcú angyalkát látni. Mikor elönötte a sűrü bükköserdőt a nyári fehér éjszakák méla, bája, az erdész és a menyecske néha kiültek az erdészlak elé és hallgatták a szellők és a falevelek titokzatos beszélgetését; vagy a botján könyöklő öreg juhászra gondoltak, aki lent a puskámon egész éjjel virraszt és nézi a csillagokat. őszre fordult az idő, darvadoztak, hápogtak a vadkacsák a drávai mocsarakon, a sólyom és a vizitek levelei sárgultak már, mikor az asszonyka érezte, hogy valami a lelkére tolakodott. Mintha megmerevedett volna a lelke, mintha megálltak volna a gondolatai. Férjét idegennek, egy egészen más világból való valakinek látta, csak akkor vidult föl pillanatokra, mikor a gyermekkel foglalkozott. Szürke egyformaságban teltek-múltak a napok, a mindennapi élet majdnem színtelen egyformaságában. A fiatalasszony egészen megváltozott, annyira, hogy mostani érzelmei közel sem estek semmiféle ismert érzéshez. Társtalan szenvedőnek látta magát, aki érzésben és gondolatokban sem tud a férjéhez hozzáidomulni. A férj látta feleségének ezt a különös lelki átalakulását, de ezt akként magyarázta, hogy az asszonyka a nappalokat ebben a misztikus környezetben egyedül, egy kis cseléd társaságában kénytelen tölteni. — Majd megszokja a magányt _ gondolta néha az erdész, aki még akkor sem ijedt meg, mikor látta, hogy a nő arcát jóformán megdermesztette a közöny. ■"» " Az asszonyka néha napokig alig ejtett egy-egy szót, csak ösztönszerűen domborodott ki agyában az elhatározás, a gondolatok torlódásából csattant ki az élet, hogy elhagyja a hétezer holdas remeteséget és vele együtt a férjét is. Már a dérülötte tarlókon deleltek a túzokók, mikor egyik napon kora alkonnyal tért haza az erdész. Fogasra akasztotta fegyverét és a tarisznyáját, aztán kiment a konyhába az asszonyhoz. De csak a kis pesztrát lelte ott. _ Hol van a ténsasszonyka? _ kérdezte a leánytól. « _ A ténsasszonyka? Még reggel elment a ténsasszonyka, a pubikát is magával vitte _, felelte a leány _ Nem mondta, hogy hova megy? _ Egy szót sem szólt, csak elment. Azt hittem, hogy sétálni megy. Azóta nem láttam , pötyögte félénken a kis leány. Az erdész előfüttyentette okos vizsláját, aztán nekivágott a sötétedő erdőnek. Azt hitte, hogy az asszony valamelyik rezulában eltévedt s most egy borzalmas éjszaka borul majd reája. És vele van a kisgyerek is... ó, irgal-Ma már bizonyára minden falusi ember ismeri Henny Portent, a népszerű filmszínésznőt. Aki moziba jár ,s ma már ki ne menne el a moziba, hahozzá jut, ő látta bizonyára a szomorú történetek hősnőjét, a kedves Henny Portent. A művésznő néhány hónappal ezelőtt súlyosan megbetegedett. Az idegei felmondták a szolgálatot. Azóta pihen s a gondos ápolás visszaadta egészségét. . Képünk a gyógyulóba lévő Henry Portent ábrázolja, Berlin közelében lévő villájának terraszán. mák Istene! Az erdészről már szakadt a verejték, a vizsla félénken szaladgált a hullott leveleken ésgályákon, de hiába, sehol nem találtak élőlényt, csak itt-ott egy őzet vagy csatangoló rókát láttak a kopaszodó fák alatt. Kora hajnalban az erdész abba a faluba ért, amelyben a felesége apja tanítóskodott. Az Erzsiké? Szent Isten... Mi nem láttuk Erzsikét hetek óta ... Hát hová lehetett,?... És a kis Lacika is — siránkoztak kétségbeesetten a tanítóék és azonnal bejelentették az elünést a csendőrőrsön. A keresést nagy ambícióval kezdték acsendőrök, mint a közeli városka rendőrei; az egész erdőt is át- meg átkutatták,-. de bizony meddő maradt minden buzgalom. —... _ Bocsásson meg erdész úr, ha gyanúmnak kifejezést adok — mondta anyomozásokban mindig nagy szerencsével dolgozó őrsparancsnok. -U— Kérem, csak halljak már valami biztatót _felelte fölcsillanó reménnyel az elhagyott férj. Hátha szerelmi üggyel van dolgunk! _ Lehetetlen, hogy egy félreeső falun nevelődött naiv lélek, mint az én feleségem, ilyen botrányra kapható lett volna. Aztán a mi házasságunk ideális szerelmi kapcsolat volt (JIBAMZD) 1927 augusztus 2. kedd Terjed a vasipari munkások sztrájkja A legnagyobb elektromos gyárüzemből négyezer munkást bocsátottak el — A rendőrség politikai osztálya is foglallkozik a sztrájkmozgalom ügyével — Az ÚJj BARÁZDA tudósítóidtól —A vasipari munkások sztrájkja ma tovább terjedt. A legnagyobb elektromos gyárüzem, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. ugyanis ma az összes munkásait kizárta. A gyár munkásai már régebben béremelési mozgalmat inditottak,, majd’ amikor ez nem vezetett eredményre, részleges sztrájkot kezdett a gyár egyes üzemeiben. A gyár vezetősége közölte a munkásság megbízottaival, hogy ha nem hagyják abba a részleges sztrájkot, kénytelen lesz az összes munkásokat elbocsátani. A tárgyalások nem vezettek eredményre, mire a gyár igazgatósága szombaton négyezer munkását elbocsátotta. Az egyezkedésre vonatkozóan eddig még nem történtek lépések. De nemcsak itt, hanem más vasipari üzemekben is megállt a munka. A vasszerkezeti gyárak háromszáz munkása szintén csatlakozott a sztrájkmozgalomhoz. A Ganz-Danubius egyik gyártelepén 180 munkás hagyta abba a munkát. A sztrájk ügyével ma délben már a rendőrség politikai osztálya is foglalkozni kezdett. Meggyilkolta néniét a férje szeme láttára egy droguista fl férj epileptikus rohamot kapott ás összefogyott a meggyilkolt asszony borzalmas küzdelmet folytatott az életéért — nagybátyja bujtatta fel a gyilkost kezdetén az izgalom következtében epileptikus rohamot kapott. Jaroscht, aki menekülni próbált, az őrség letartóztatta. Később letartóztatták Matz Gottfriedet is, a meggyilkolt asszony férjét, aki a meggyilkolttal állítólag rossz viszonyban élt. Matzot gyilkosságra való felbujtással gyanúsítják. Mindeddig azonban tagadja, hogy tudott volna a dologról. Újabb bécsi jelentés szerint Jarosch bevallotta, hogy nagybátyjával már szombat este megbeszélte a tervet és avval az eltökélt szándékkal lépett be vasárnap nagynénje üzletébe, hogy őt meggyilkolja. Nagybátyja — mondotta a gyilkos — már hosszabb idővel ezelőtt rá-23* Patkány, egérirtó „Ratinol“ Biztos hatásu irtószer. . . grökensen irt. Müs *1- KOT latra, emberre ártalmaz- N'lm Un. Naptárban utánvittel szállítja : RATINOL LABORATÓRIUM, Budapest, VI . Murányi beszélte a tett elkövetésére és szórniszítom i©© siailling f'SEtalzE.at helyezett kilátásba szántára, ha meggyilkolja nagynéznjét. Jarosch vallomása szerint, nagybátyja feleségének halála, után el akarta adni az üzletet. E vallomás alapján Matz Gottfriedot az éj folyamán letartóztatták. Matz kihallgatásának során minden választ megtagadott és folyton csak azt hajtogatta, hogy a feje fáj. Henry Porton meggyógyult