Új Barázda, 1928. május (10. évfolyam, 111-122. szám)

1928-05-16 / 111. szám

1928 május 16, szerda Ara 6 fillér . Budapest, X. évf., 111, se. Vittek , H ELŐFIZETÉSIR.K: Égész évre 17 pengő, fél- SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : évre 8 pengő 60 f negyedévre 4 pengő 40 f, egy __. . .. ^ _ Budapest, VIII. kerület, József-körut I. szám. hónapra 1 pengő 50 fillér. Egyes példány ára 6 f. Megjelenik hétfő kivételével mindennap TELEFONSZÁMOK: József 463—06, J. 463—07, vasárnapokon 12 mér. — Hirdetéseket iilll József 463—08. — Éjszaka: Teréz 140—71 méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. A régi Icantos írta Meskó Páll ismert és megszokott régi köntöséből fog megjelenni a mai naptól kezdve ez az újság a magyar földművesek portáján. Néhány hónapon keresztül más ruhát viselt, mert a főváros népe előtt is hirdette az agráreszme igazságát s földmivelőnépünk jogos kívánságait. Valószínűnek látszott, hogy szívesebben látják s inkább meghallgatják a főváros utcáin, ha városias öltözéket hord. Ez a feltevés be is vált s a földmivelő népnek készített szellemi táplálékot szívesen fogadta a főváros népe s megismerte az agrárkérdéssel kapcsolatos nagy problémákat. Ha most mégis leteszszük a városi köntöst s a régi agrárgúnyát vesszük magunkra, ez nem azért történik, mintha a fővárosban végzett munka hiábavaló lett volna, hanem az Új Barázda régi, hűséges olvasótáborának határozott kívánságára, mely a mezőgazdaság válságos helyzetére hivatkozva, követelésszerűen kérte, hogy még az eddiginél is nagyobb eréllyel és buzgalommal iparkodjunk földmivelőnépünk ezernyi baját orvosolni. Leveleikben arra kértek földmives olvasóink, hogy egész tudásunkat, egész munkaerőnket s egész szeretetünket állítsuk a földmivelőnép szolgálatába, mert azokat a nagy veszedelmeket, melyek a trianoni átok következményeként a fejünk felett lebegnek s bizonytalanná teszik küzködésük gyümölcseit, másként elkerülni nem lehet. Földmivelőnépünknek ez a kívánsága nem szeszély, divat, vagy hiúság, hanem az erők koncentrációjára való törekvés s meggyőződéssé szilárdult elismerése annak az igazságnak, hogy egységes agrárfront nélkül mindig mi leszünk a legyőzöttek. Nem a ruha teszi az embert, de méltánylást érdemel, ha földmivelő népünk ragaszkodik apái és nagyapái szokásaihoz s ha a ruházkodásban is ősei nyomdokain jár. Nem azt jelenti a régi köntös, hogy letérünk a kulturális haladás útjáról s hogy ezután már csak a falusi porták ámbitusáról szemléljük a világ folyását, hanem azt, hogy még nagyobb elszántsággal fogjuk belevágni szellemi csákányainkat abba a trianoni sziklába, mely legfőbb oka az ország minden bajának s földmivelőnépünk gazdasági nyomorúságának. A régi köntös megfelelőbb ehhez a munkához, jobban érezzük magunkat ebben a ránk szabott, testhez álló, kipróbált s megszokott ruhában. Most már egészen földmivelőnépünknek szentelhetjük teljes munkaerőnket s az ország egyetemes nagy érdekein kívül kizárólag a magyar földmivelőnép gazdasági és kulturális emelkedésének leszünk hűséges és meggyőződéses robotosai. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a fagyos szenteken s az elemi csapásokon kívül agrárhazánkban más ellensége is legyen a földmivelőnek s hogy a kartelek és a spekuláció falják fel azt a keveset is, amit a természeti csapások meghagynak. Nem hízelgéssel, bujtogató és ámító szavakkal akarunk közel férkőzni a földmivelő lelkéhez, hanem szeretettel, igazmondással, semmiféle jutalomra nem számitó önzetlenséggel s úgy felfelé, mint lefelé egyforma szókimondással. A néhány hónapig nem használt s most újonnan felvett kopott köntös alatt igaz magyar agrársziv dobog s az a magyar lélek él, amely nemcsak megérzi, de meg is érti a hazai rögöt mivelő magyarok szirtrobbanását. Szeretetért bizalmat kérünk, hogy ne csak tízezer, hanem sok százezer küzködő földműves szószólói lehessünk. Nem akarjuk a megmaradt magyar barázdák népét csillogó, hamis, megtévesztő jelszavakkal léprecsalni, hanem honszerelmünk tőkéjén termett tiszta bort öntünk poharába, hogy erősítsük az ország megújhodásába reménykedő hitét, hogy fokozzuk a balsors ostorcsapásai által kemény próbára tett kitartását s hogy megóvjuk attól a maszlagtól, mellyel lelkiismeretlen keritők kinálgatják. Ezek az úgynevezett tizenhárompróbás, kisüstöntött „kisgazdák", akik rámás csizmával takargatják aszfalt-demokrata lényüket s céljuk nem az egységes gazdatábor megteremtése, hane egymás ellen uszított különítmények szervezése révén való érvényesülés s a politikai húsosfazék. Ezek ellen — mint a többi mezőgazdasági kártevő ellen — védő és támadó harcre kell szervezkednünk, mert addig nincs egységes gazdatábor, míg tűrjük ezek garázdálkodását. Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, de mi úgy fogunk beszélni az Új Barázda hasábjain, hogy megértse szavunkat nemcsak a gazda- s porták népe, de megértsék a kormány és a törvényhozók is. A hazafias felelősség súlyát érző tolmácsai leszünk földmivelő népünk jogos kívánságainak mindenütt, ahol az ország közügyeit intézik. 1 Koffermere lorif Harm&rvortfi Esmontí s&erdlám déliMióta érkesíteldí&érel& vei Síidopestre JCecMen reggel repülőgépeiben Müncheniből Méc&foe insiullala — Szerdán délelőtt Sopron városálban lép el&sssör magyar földire „Gyászunfoai és sszegény&éguiber is mulats&ulk meg a lorú. fiának*3 — monstínital Preszly főispán a főváros szössön&éere ládasan Jeésselödik (Az Uj Barázda tudóanyjárúl. Pestvármegye törvényhatósági bizottsága ma délben Preszly Elemér főispán vezetésével rendkívüli közgyűlést tartott. A főispán megnyitó szavaiban megemlékezett Rothemiere lord fiának, Harmsworth képviselőnek holnapi látogatásáról. Fogadjuk őt magyar lelkesedéssel és szeretettel, — mondotta többek között — de ne csak pompát és ünneplést adjunk, hanem mutassuk meg neki szegénységünket, nyomorúságunkat és gyászunkat is. A nagyhatású beszéd után a közgyűlés a tárgysorozatot tárgyalta le. Harmsworth és kísérete egyébként ma reggel a „City of Budapest“ (Budapest városa) és az „Éljen Magyarország" felírású repülőgépeken Münchenből Bécs felé indultak. Rothermere lord fiával együtt indultak el Somerset May vélt képviselő, Priced, a Daily Mail szerkesztője és Sanger, Harmsworth titkára. Bécsből holnap reggel autókon indulnak el Budapest felé, míg a két repülőgép utasok nélkül fog tovább izállani Budapestre. Harmsworth és kísérete holnap délelőtt érkezik Sopronba, ahol az első magyar üdvözlő szavak fognak elhangzani a lord fiához. Sopron városa lelkesen készülődik a lord fiának fogadására. Diadalkapu, zászlódísz, virágeső fogadja a délelőtt tíz órakor érkező lordot, a Városház téren pedig Tumor Mihály soproni polgármester üdvözli Slarmsworthot, aki kíséretével együtt a város által rendezendő villásreggeli után délben indul tovább Győr-Komárom-Budapest felé. A székesfőváros polgársága holnap délután öt órakor fogadja ünnepélyesen Harasworth képviselőt a Gellért-szálló előtt, ahol az ünnepélyes fogadás le fog zajlani és ahol a Társadalmi Egyesületek Szövetségének összes tagegyesületei testületileg díszfelvonulást rendeznek. A főváros lakossága napok óta lázasan készülődik a holnapi nagy napra, amelyen végre alkalmat talál ennek a lesújtott országnak a fővárosa, hogy szemtől-szemben az élőszó melegségével és közvetlenségével tolmácsolja mély háláját Rothermere lord fiának azért, hogy nagynevű apja életének fő céljául tűzze ki a magyar nemzet feltámadásán való munkálkodását. Ünnepi díszt ölt magára az egész város, amely már ma lobogódíszbe kezdett öltözni és amelynek közönsége holnap tüntetően mellére fogja tűzni a Trianon ellen való tiltakozás jelvényét is, hogy a lord fia lássa, hogy a nagy magyar nemzet fiainak szívéből mindaddig nem múlik el a gyásznak, a keserűségnek, az örök tiltakozásnak érzése, amíg csakugyan reánk nem virrad az a ragyogó nap, amelynek eljövetelén Rothermero lord és holnap közénk érkező fia szünet nélkül, lankadatlan kitartással munkálkodnak. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége tegnap óta permanenciában dolgozik, hogy a fogadtatás programmját a legutolsó részletekig is kidolgozza és hogy annak zavartalan lefolyása még impozánsabbá tegye a lélekemelőnek és pompázatosnak ígérkező ünnepségeket. És a magyar vidék lakossága, amelyet Harmsworth képviselő kétheti magyarországi tartózkodása idején szintén felkeres, amelyet közelről akar megismerni és amelynek panaszait, kívánságait, vágyait meg akarja és meg is fogja hallgatni, éppen olyan fanatikus szeretettel és lelkesedéssel fogadja a magyar nemzet nagy barátjának fiát, mint a főváros. Nem idegem érkezik hozzánk holnap és nem idegent fog üdvözölni a magyar vidék, város, a falu népe, hiszen ugyan ki tekinthetné idegennek azokat a barátainkat, akik jobban ismerik a magyar nemzet, a magyar lélek legforróbb vágyait, legnagyobb céljait, mint Rothermero lord és fia, akik a magyar ügyért egymaguk többet tettek bizonyára eddig, mint amennyit bármelyikünk megtehetett volna. A szegedi és debreceni békerevíziós nagygyűlésen Harmsworth képviselő most majd közvetlenül a magyar nép ajkáról fogja meghallgatni azokat a panaszokat, vágyakat, azokat az álmokat, amelyek ennek a nemzetnek a lelkét fűtik és azok a szavak, amelyek itt el fognak hangzani, bizonyára nem lesznek a pusztába kiáltó szavak . . . Isten hozta őt közöttünk !