Új Barázda, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
1928 lulitis it vasárnap ára 12 fillér Budapest, X. évf., 147. ss. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 17 pengő, félévre 8 pengő 60 f, negyedévre 4 pengő 40 f, egy hónapra 1 pengő 50 fillér. Egye9 példány ára 6 f, vasárnapokon 12 fillér. — Hirdetéseket mflli- méter díjszabás szerint vesz fel a kiadóhivatal. Megjelenik hétfő kivételével mindennap SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAIl, » Budapest, VIIL kerület, József-körut 5. szám. TELEFONSZAMOK: József 463—06. J. 463—07, József 463—08. — Éjszaka: Teréz 140—71. LEVÉLCÍM: Budapest 4. szám. Fiókbérlő. Gseletarö hazaszeretet Irta Tr6cs&nyf Zoltán Ne csak sírjunk és keseregjünk a haza szomorú sorsa fölött, ne csak öklünket n utogassuk a világ négy tájéka felé, ne csak zúgolódjunk és káromkodjunk, hogy mi, a nemrégiben még oly nagy és gazdag nemzet, ilyen koldussorsra jutottunk, hanem ragadjuk meg bátran az evezőket s nem törődve a fejünk fölé tornyosuló fekete viharfelhőkkel, a körülöttünk táncoló tarajos hullámokkal, félelmet nem ismerő, elszánt lélekkel vezessük országunk hajóját egy szebb és boldogabb kor, az uj Nagy-Magyarország dicsőséges korszaka felé. Este, mikor a nap már lement s még nem jött szemünkre álom, ám gondolkozzunk, elmélkedjünk letűnt nagyságunkról, elveszett gazdaságunkról, sirassuk meg nótáinkkal mulatozásainkban pásztortüz mellett, ünnepi vacsorákon boldog múltúnkat, de ha fölkel a nap s aranyos sugarait széthinti közöttünk, — ugorjunk talpra reménységgel, bizalommal, életkedvvel és lássunk munkának, mert aki csak kesereg és sir és sirat, az elveszettnek tekinti legdrágább kincseit és nem reméli többé, hogy még egyszer visszaszerezheti. Nem keseregni, hanem dacosan, keményen dolgozni a haza szebb jövőjéért! — ez a gondolat vonul végig azon a nagy könyvön, amelyet gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter irt az uj hazaszeretetről, a cselekvő nemzetmentésről. Könyvének minden sorából a nemzet jövőjének, az uj, elkövetkező nemzedékek sorsának aggodalmas és mégis bizakodó szeretete érzik ki, minden lapjáról az a szózat harsog felénk: ne csüggedjetek, szeressétek a hazát, de ne csak érzékeny, siró lélekkel, hanem dacos, kemény munkával is, mert ha elcsüggedtek, bénultan leeresztitek karjaitokat s zokogtok letűnt nagyságunk felett, — elvesztek, elvesz a nemzet s nyakatokra ülnek a mócok, a rácok, a svábok, meg a bocs- koros cseh-tótok. A Klebelsberg-féle cselekvő hazaszeretetnek, vagy ahogy ő görög-latinos szóval nevezi: „neonacionalizmus"- nak az a legnagyobb értéke, hogy — népbarát. Minden hazafias cselekedetnek a népért, — tehát nem egyes osztályok, nem a nagybirtokosok, nem a nagyiparosok, nem is a bankárok érdekében, hanem az egész nép érdekében kell történnie, a nép érdekében, amely teste a nemzetnek, ereje az országnak, amely, ha gyönge és beteg, gyönge és Leteg a nemzet is és amely, ha elpusztul, elpusztul az ország is. S ki kívánhatná azt, hogy a magyar nemzet emlékét belepje az idők homokja s a történetírók _ugy foglalkozzanak vele, mint a szkitha, szittva nemzettel, amelyről csak any- nyit tudnak, hogy a Fekete-tengertől északra lakott s lakosai kitűnő lovasok voltak, mint a magyarok. S ki volna oly botor, beletörődni csak abba is, hogy a magyar nemzettest fölébe kerekedjék az „egész földet egyetlen golyóbisnak tekintő internacionalizmus, a nemzetköziség. íme, mialatt a falu népe ekével, kapával miveli a földet, mialatt az iparos műhelyében készíti a cipőt, ruhát, mezőgazdasági esezközöket, mialatt a tudós a csillagokat vizsgálja s a föld VETESBEJARASON GYULÁN A. gyulai tanyáit népe Péter és Pál napján nagy lelkesedéssel táviratilag tíávösölte Mayer János minisztert, asz első magyar Itisgaszáát Gyula környékén rekordtermésre van kilátás Ok Gyulagyürkehely, Péter és Pál napján. (Az „Uj Barázda“ tudósítójától.) A könnyű nyári szél végelátatlan messzeségben fodrozza fel a vetések kalásztengerét s itt-ott, szerte a gyulai határban, mint hol kicsiny, hol reménnyel csillanó szemmel Góg András gyula-józsefvárosi kisgazda — szinte nem is merek benne hinni, de ha igy marad még egy hétig az idő, akkor... akkor rekordtermésünk lesz! ... Kalásszal díszített kisgazdaa következők lettek: Hank Olivér, Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára, Radnóty István, a Faluszövetség titkára, Boda Andor, az „Uj Barázda“ szerkesztője, Konrád Jenő, a gyulagyürkehelyi tanyai iskola tanítója, Szacsvay Tibor, a bicerei isszélesen nagy szigetek hajolnak az ajándékozó földre az esőverte, szélkavarta kalászos táblák sárga fejei. Ragyog és áld a nap. Az égről szelíd bárányfelhők küldenek olykor hüs árnyékot a göröngyös dülőutakra. Csend van és a levegőt biztató ígérettel éde- siti meg az érő búza k nvérizü illata... Péter és Pál napja, az aratás kezdetének napja van ma, az a szorongva várt nap, amikor megtudja a magyar gazda: áldás-é, vagy istenverés egész évi nagy munkájának bére?! — Félve gondolok rá, — mondja Veióabejárái Gyula határában, fogatok röpítik a gyulai állomásról a városházára a fővárosi, debreceni és békéscsabai vendégeket. A közgyűlési teremben Góg András pár talpraesett, értékes szóval üdvözli a vendégeket, aztán hamar megalakul a vetésbejáró bizottság, mert verseny, nemes, derék verseny van ma Gyulán: melyik kisgazda munkája adta a legszebb, legegészségesebb kalászt? A bizottság elnökévé egyhangúan Tar Gyula gazdasági főtanácsost, a békéscsabai földmi- vesiskola igazgatóját választották meg s a vetésbejáró bíráló bizottság tagjai forgását tanulmányozza, azalatt a magyar iskolák és a magyar tudomány legfőbb őre azon töri az eszét, hogy minő gondolatokkal lehet uj erőt önteni a csüggedő lelkekbe s milyen utakon lehet a legbiztosabban elérkezni Nagy-Magyarórszághoz, amelyben boldog, nyugodt élete lesz városi és falusi polgárnak, urnák és cselédnek, gazdának és zsellérnek egyaránt. Azok a nagy eszmék, amelveket Klebelsberg Kunó gróf könyvében elénk tár, egy, a haza sorsáért aggódó nemes, nagy lelket mutatnak meg nekünk. S nem is kételkedhetünk benne egy pillanatig sem, hogy pro- grammja: a népiskolák szaporítása, az imi-olvasni nem tudás megszüntekola tanítója, F. Góg János, gyulai városgazda és Metz József, Demkó József, Szikes János, Csőké György, E. Schieffert József kisgazdák. Megalakulása után nyomban kocsikra ült a bizottság és bejárja Gyula harminckétezer holdas határában annak a huszonöt gazdának a földjét, amelyet a helyi bizottság alapos vizsgálattal kiválasztott. A pompás kisgazda-lovak a nehéz utón is csak úgy nyelték a kilométereket s a bizottság majdnem mindenütt, ahol megállapodott, csak szép és jó vetést talált. Üszkös búzára mindössze két helyütt akadt, annál több volt tése, a tudományos kutatások támogatása, az egyetemek fejlesztése a nemzet egyetemes művelődésében olyan eredményeket fog szülni, amelyekkel nemcsak utolérjük, de meg is fogjuk előzni a hires nyugati államokat. Mert Klebelsberg gróf autója szái-kilométeres sebességgel száguld előre a művelődés országutján.