Új Barázda, 1928. július (10. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-10 / 154. szám

2 IJIKIRSZM 1928. júnu­s 10, kedd Gyilkos merényletet követtek el egy bolgár tábornok ellen Protogerov tábornokot, a macedón forradalmi szervezet egyik vezetőjét ismeretlen tettesek agyonlőtték (Az „Új Barázdai" tudósítójától.) Szófiai jelentés szerint Protogerov tá­bornokot, a macedóniai belső forradal­mi­ szervezet vezérlő bizottságának tag­ját szombaton éjszaka három fejlövés­sel, továbbá testőrtisztjét is több lö­véssel meggyilkolták. A gyilkosokat eddig nem sikerült elfogni. Protogo­­rov volt a szervezője a macedón füg­getlenségi mozgalmaknak, amelyeket a szófiai kormány a belgrádi kormány kívánságára elfojtott. Protogerov alá­vetette magát a kormány akaratának, ezért a macedón komité árulónak te­kintette őt s valószínűleg ezért kellett ■meghalnia. A világháború után Szerbia köve­telte Protogorov kiadatását, aki mint Keletszerbia kormányzója, a szerb la­kosság felkelését kegyetlen módon el­nyomta, Bulgária azonban megtagadta Protogorov kiszolgáltatását. Most a szerb sajtó leplezetlen kárörömmel ír a bolgár tábornok haláláról. Földrezuhant és szörnyethalt egy héthetes kis leányka (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Pénteken, július 6-án megrendítő tra­gédia történt Pécsett, Kancler József villamosvasúti kocsivezető lakásán. Mikor Kancler korán reggel munkába ment, felesége héthetes kisleányukat pólyába kötötte és beletette egy ala­csony ruhaszárító kosárba, amelyben alul ruhaneműek voltak. Az asszony ezután átment a szomszéd szobába dolgozni s miután a kisleány nyugod­tan aludt, mit sem gyanítva, több mint egy félóráig tartózkodott ott. Amikor ismét visszatért a másik szo­bába, megdöbbenve látta, hogy a hét­­hetes kisgyermek pólyástul együtt a földön van. Ölébe kap­ta és csak akkor vette észre, hogy meghalt. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a kisgyermek valahogy lecsúszott a ruhával megrakott kosárról s olyan szerencsétlenül esett a padlóra, hogy nyakcsigolyája eltört. A rendőrség megindította a vizsgálatot annak meg­állapítására, hogy a szerencsétlensé­gért kit terhel a felelősség. Gyászos Jel­etet jelentenek­ a sarkvidékről (Az Új Barezia tudósítójától.) A sark­vidékről csupa rossz hírt hoz mára a távh­ő. Kingsbayi jelentés szerint a No­­bile-expedíció főmérnöke, Ceccioni szom­baton reggel belehalt az Itália lezuhaná­sánál szenvedett sebeibe. A hajótöröttek két másik embere szintén­­súlyos beteg s alig bírja már sokáig az elviselhetetlen küzdelmet a jéggel. Rossz­ hírekről számolt be a jégtáblá­ról mementett Lundborg is, aki közölte, hogy a hajótöröttek­ vörös sátra körül egyre jobban olvad a jég. A jégtábla most már olyan gyönge, hogy aligha lehet le­­szállani rája. Mint ismeretes, Malgreen professzor há­romtagú csoportjának felkutatására Soria olasz kapitány expedíciót vezetett Ost­­land­ szigetére. Soriáról és társairól már négy hét óta semmi hír . Kingsbayban most már biztosra veszik, hogy ez az ex­pedíció is elpusztult. Azt hiszik, hogy az expedíció tagjait jegesmedvék támad­ták meg, amelyek több izben veszélyez­tették már a többi segélyexpedíciót is. A rossz hírák betetőzéséül olyan jelentés is érkezett, amely csaknem kétségbevon­hatatlanná teszi, hogy­­n­yancsenek sze­rencsétlenül jártak. A Spitzbergfikon levő ■ Advent-bánya két alkalmazottja ugyanis azt áll­ja, hogy a Beeren-szigetek kör­nyékén június 16-án vagy a következő napon nagy távolságból valami sötét tö­meget látott lezuhanni. Ebben az idő­pontban történhetett Amandáén 'n­épének katasztrófája. A két alkalmazott szava­hihetőségéhez semmi kétség sem f­ér. • A sarkvidéki tragédia, úgy látszik, szo­morú befejezéséhez közeledik. Több mint négyszáz állatot hajtottak fel a szécsényi tenyészállatvásárra, melyen az Új Barázda díját Márton István ludányi kisgazda tehene nyerte (Az „Új Barázda“ tudósítójától) A szécsényi járás kisgazdái július 8-án délelőtt 9 órai kezdettel igen jól sikerült tenyészállatkiállítást és te­nyészállatvásárt tartottak. Nógrád és Hont egyesített vármegyék Gazdasági­­ Egyesülete a Tiszajobbparti Mezőgaz-­­­dasági Kamarával, a Vármegyei Gaz-­­­dasági Felügyelőséggel és a szécsényi­­ járás Mezőgazdasági Bizottságával­­ karöltve látták el a rendezés fáradsá­­­gos és nehéz munkáját. A kiállításra * több, mint­­­tégyszáz darab tenyészálla­tot hajtottak fel Szécsényből és a kö­r- A íiiijol 32 il itt CHAMPION ■uf»li ettúati >ngo, 1 j. fc 1, k i - ■ xllilipw nagyin*! RT4?* Zsűrizi ——­rtfear iton KOlsó gwumi 6.80 píngiltől, bfluó spinnni 2.10 P-től. Gyermek biciklik olcsón kaphatók. Lánc Jakab ó* Fia Sodnjkut. Jíi«*l*k5raf 40 — Ingyet! küldi a kupe» fejWétkéb Slapk­v* l?9- nyék falvaiból. A díjazáson kizárólag a nógrádi tájfajtához tartozó állatok vehettek részt s csak olyan tulajdono­sok nyerhettek dijat, kik igazolni tud­ták, hogy az állat legalább hat hónap­ja tulajdonukban van és hogy ők ma­guk mezőgazdasággal foglalkozó kis­gazdái-e. Nagyobb gazdaságok által ki­jelölt állatok csak oklevelet nyerhettek. Az állatok felhajtása már reggel hét órakor megkezdődött a szécsényi állatvásártérre. A felhajtott tenyész­állatokat községenként csoportosítva állították fel s a kitűzött időben meg­kezdődött az állatok kiválogatása. A bíráló bizottság tagjai között megje­lentek a környék és az Alföld gazda­sági felügyelői, továbbá csipeki Balás Barna, felsőházi tag, gróf Mailáth Géza a Gazdasági Egyesület elnöke, Kacskovics Sándor, a szécsényi járás főszolgabírája, vitéz Mikolay József, a járás mezőgazdasági bizottságának­­ elnöke, Oláh Dezső gazdasági főtaná­csos és Balkay József gazdasági fel­­j ügyelő. A felhajtott több, mint négy­száz darab állat közül a fejős és bor­jás tehenek csoportjában az első dí­jat Nagy László (Ludány), második dijat Végh Bertalan Szécsényhalászi, harmadik dijat Jusztin János ( Rimóc) tehene nyerte, az Új Barázda által kitűzött tisz­teletdíjat pedig Márton István (Ludány) kapta. A halas­ üszők csoportjában első lett özv. Nagy Istvánnné üszője, (Ludány), második Nagy Ferenc Szé­­csényhalászi, harmadik Rády Pál (Szécsény) által kiállított üsző. Az éves üszők tulajdonosai közül első dí­jat Lukács Ferenc (Szécsény) kapta, második Brenda József (Ludány), harmadik Kasza János (Nagyréta). A bikák tulajdonosai közül díjat kapott Ocsovay Antal (Szécsény) és Végh János (Ludány) bikája. Az összes cso­portok részére harminc díjat és több oklevelet osztottak ki. A díjkiosztás után Krúdy Ferenc, a kerület képvi­selője tartott az összegyűlt gazdáknak beszédet s kilátásba helyezte, hogy a jól sikerült tenyészállatvásárt ezentúl évenként megismétlik. Kell-e cipő szeress­­ielőre ? Egy másé állású kereskedő át akart térni a keresztény hitre. A keresztelő előtt megkérdezte leendő keresztapját, — aki­ történetesen neves magyar iró, — hogy milyen cipőt kell hozni a ke­resztelési ünnepre. — Kedves leendő keresztfiam, — válaszolta az író, — e kérdésedre nem tudok válszolni, mert engem, nem cipő­ben kereszteltek. Kigyulladtak az elszáradt koszorúk a Kerepesi-uti teaaetőlb©® (Az „Új Barázda“ tudósítójától.) Hétfőn a kora hajnali órákban a Ke­­repesi-uti temetőben az elszáradt ko­szorúk, amelyeket nagy halomba szoktak összerakni, meggyulladtak és hatalmas lángolással égtek. A kerti­­munkások egy­ kisebb csomóba rakott koszoruboglyát akartak elhamvaszta­ni, azonban hirtelen szél támadt, amely a szikrákat a nagy tömegben összehal­­mozott koszorúkhoz vitte s itt kelet­kezett, azután a veszedelmesnek ígér­kező tűz. A temető gondnokságának hívására kivonultak a tűzoltók, akik földhányások segítségével akadályoz­tál­ meg a tűz továbbterjedését, majd háromórai megfeszített munka után­­ eloltották a tüzet. I ............................................... Mm Hifi REG 9Z SÍT Romániát egyszerre érte két kelle­metlen meglepetés, amelyek csak azért mondhatók meglepetésnek,­­mert az oláh politikai érzék még nem­ fejlődött annyira, hogy a holtbiztosan bekövet­­kezendőket előre látnia. Őket tehát vá­ratlanul érte, hogy a világcmkkon­­gresszuson Anglia javaslatot ad be a románoknak a világdiákcszövetségből leendő kizárására az emlékezetes nagy­váradi és kolozsvári botrányos véreng­zések miatt. Ez az egyik meglepetés. A másik pedig az, hogy végleg csődöt mondott a stabilizációs külföldi köl­csön terve. Bratianuék Idába házaltak világszerte, sehol nem kaptak pénzt és az oláh kormány most a francia jegy­banktól próbál háromszázmillió frank kölcsönt kapni, hogy őszig elodázhassa a pénzügyi válság kitörését. Mondjuk meg az igazat: — ez sem lehet komoly emberek szemében meglepetés. Olyan államnak, amelyet egyik oldalról az orosz veszedelem fenyeget és amelynek belső viszonyai miatt minden pillanat­ban várható a felfordulás, nem adják a tőkések szívesen a pénzt. Hogy ne is beszéljünk arról, amit az angol Daily Mail című lap így ír meg. ..A világ nagybankjai nem ruháznak be egyetlen fillért sem olyan országba, amely nemzeti elnyomással van aláak­názva. A pénzügyi embereknek rend­szerint jó szimatjuk van és ha ők nem akarnak az oarhoknak pénzt adni, an­nak csak egyetlen egy oka lehet:­­ nem tartják őket jó adósoknak. Egy ország pedig csak akkor nem jó adós, ha alapjai rengnek.* Ilyenkor nyáron tele vannak a radi­kális újságok is panaszokkal, hogy Magyarországon nincsenek fürdők, nincsenek nyaralóhelyek, amelyek egy­részt itthon tudnák tartani a hazai nyaraló közönséget, másrészről külföl­dieket vonzanának az országba. Ez a panasz jogosult is, radikálisok azonban igaztalanok akkor, amikor emiatt a kormányt támadják. És hogy mennyi­re farizeus íze van az ilyen támaáás­­■nak, azt mi sem bizonyítja élénkebben, mint az, hogy akkor is a kormányt tá­madják, ha magyar fürdők felvirágoz­tatására pénzt áldoz, ha példáid Lilla­füreden víz után kutattál. Olyanok a tisztelt radikálisok, mint a gyerek, akit megkérdeztek, miért kiabál, mit akar? És azt felelte: „Kiabálni aka­rok!" Mondjuk meg az igazat: „ a ,,hivatásos“ kiabálóknak nincs jogid­ követelni, hogy komolyan vegye őket a közvélemény. A Nemzeti Demokrata Munkás Párt évi közgyűlése Nyergesújfalua A magyar munkások kezdenek jobb belátásra térni. Kezdik belátni, hogy ők magyarok, a magyar föld szülöttei, a magyar nemzet fiai s ha sorsuk mos­toha is, de ide tartoznak s helyzetü­kön a haza fog javítani és nem a nem­zetközi szociáldemokrácia, amely csak a vezetőket juttatja nagy vagyonhoz, a munkások sorsán azonban nem javí­tott és nem is lesz képes javítani soha. A nemzeti együttérzés jegyében zajlott le a nyergesújfalusi gyári és bányamunkásokból alakult Nemzeti Demokrata Munkás Párt helyi cso­portjának évi közgyűlése, amelyen részt vett baráti Huszár Aladár esz­­tergommegyei főispán, késmárki Frey Vilmos a kerület képviselője, Reviczky Elemér főszolgabíró, Metzger József plébános, pápai kamarás, Ridly Ist­ván dr. törvényszéki tanácselnök, Hartmann Péter, Ledergerber Pál, Mayer Mihály, Ridly János földbirto­kosok, Trócsányi Zoltán dr., az Új Barázda felelős szerkesztője stb. A közgyűlést Tóth Géza, a Nemzeti Demokrata Munkás Párt nyergesúj­­falui elnöke nyitotta meg, aki beszé­dében fogadalmat tett a Párt kebelébe tartozó munkások nemzeti és hazafias magatartására. Nagy éljenzéssel foga­dott beszéde után Huszár Aladár főis­pán emelkedett szólásra és örömének adott kifejezést a fölött, hogy a ma­gyar munkásságot a megtérés utján látja. Soha sem tudta megérteni, — mondotta, — hogy magyar vérű mun­kások hazafiatlanok lehetnének, legke­­vésbbé a harctéren, ahol saját tapasz­talatai alapján állapította meg, hogy a magyar munkás épp úgy harcolt, mint a többi magyar testvére. Mindig érezte, hogy a munkás lelke mélyén ugyanazok a vágyak és törekvések él­nek, mint más magyar emberekben és boldogan látja, hogy nem csalódott. A munkásnak a többi osztályokkal azo­nos hazafias érzésekkel kell törekedni a haza szebb jövőjéért. A pénztári jelentések meghallgatása után Huszár Aladár háromszáz pengőt ajánlott föl a nyergesújfalui nemzeti demokraták segélyalapja javára. A lélekemelő ünnepség a magyar fascizmus éltetésével ért véget. Mielőtt levelét a gyűjtőszekrénybe dobja, nézze meg, van-e rajta eím és ele­­gendő bélyeg. Kényszerkö­lcsön kötvényeit olasz, vöröskereszt és szerb sorsjegyeket legmagasabb áron vesz. Idegen valu­tákat legjobban bevált és előnyösen ad el az 1874. óta fennálló Belföld Jó­­zsef bankház?., Budapest, VI., Károly­­körút 1. szám. Telefon J. 489—91. A m. kir. Osztálysorsjegy főárusítója.

Next