Új Barázda, 1928. augusztus (10. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

1973. augusztus 1, szerda (JIBARÜZM A dkmaparis Méaypiac A mai hajnali piacra 491 környéki gaz­da- és bulgárkocsi, 79 vagon — ebből 21 burgonya — két dunai hajó hozta be a különféle élelmiszereket. A piac, főként a hő utoljára való tekintettel, rendkívül­­ üzletiblen és lanyha maradt, de lényege­­­ sebb árcsökkenés egyedül a burgonyánál mutatkozott. Az újdonságnak megjelent dunántúli görögdinnye, tekintettel a ma­gas árára, n­em igen fogyott. Az idénypiac hajnali árai nagyobb té­ Szilárd a készárupiac A tőzsdeidő elején az amerikai és li­verpooli lanyha áralakulással szemben nálunk a szilárd irányzat érvényesült. Lendületes üzlet támadt, amelynek során a tegnapi zárlathoz­­ képes 10—14 filléres áremelkedések voltak a búzánál és 10—16 filléres árjavulások a rozsnál. A vidéki kínálat a belföldi elhelyezési lehetőség növekedése folytán kissé tar­tózkodó, ami az állandóan élénk üzlet­menetben a búzánál mérsékeltebb, a rozs­nál nagyobb áremelkedést idézett elő. Készerupiac új­lúza 77 kg.-os tiszavidéki 27.85— 28.10, felsőtiszai­­27.85—25.—, fejérme­ ÉRTÉKPIAC Kedvetlen az értéktőzsde. A mai érték­tőzsde ü­zlettelenség mellett folyt le. Kez­detben a hangulat valamivel kellemesebb volt és az üzleti forgalom elején kisebb árnyereségek is mutatkoztak. Külföldi ha­tásra a tőzsdeidő második felében a piac elkedvetlenedett, úgy, hogy az eddig mu­tatkozó csekélyebb árnyereségek is ve­szendőbe mentek. A tőzsde végeredmény­ben a tegnapihoz képest csaknem változat­lan árfolyamokkal zárult, amennyiben a mutatkozó árdifferenciák az egy száza­lékot sem igen érik el. A valutapiacon a hollandi forint, a márka és a svéd korona olcsóbbodott, egyébként alig­­van változás. Angol font 27.95—28.10. „Belga“ 78.85 -80.15. Cseh korona 16.96—17.04. Dán korona 152.85—153.45. Dinár 10.03—10.09. Dollár 57. 40—572.40. Francia frank 22.60—22.80. Hollandi forint 230.40—231.40. Lengyel zloty 16.15—10.45. Leu 3.45—3.50. Líra 30.10— 30.35. Német márka 136.85—137.85. Norvég korona 153.-----153.60. Osztrák schilling 80.85—81.20. Spanyol peseta 94.10— 91.70. Svájci frank 110.50—110.90. Svéd korona 153.13—153.75. Arany- és ezüstpénzek árfolyama: 26 koronás arany 23.20—23.40. Ezüst 1 ko­ronás 0.42—0.44. Ezüst régi forintos 1 13 —1.16. Ezüst 5 koronás 2.20—2.30 pengő. Zürichben ma 100 pengőért 90.33’ét svájci frankot fizettek. ÁRUPIAC Marhapiac. Marhahús elsőrendű egész­ben 192—200, hátulja 204—228, eleje 100 —196, másodrendű 144—160, hátulja 162 184, eleje 128—144, csontozni való 108— 124, növendék elsőrendű 168—180, borja f­ölött bőrben 186—220, juh elött nyúzott elsőrendű 140—156, zsiger 48—76, faggyú 16—64, marhafej 120—240, orr és köröm 20—30, láb 4 darab 180—250, pacal egész­ben 80—100, kg.-ként 12—14, marhabél 700—760, borjúfodor egészben 60—70, kg.-ként 12—20, juhbél 95, marhavér 18­ fillér. — Husvásári forgalom. Nagy­­marha: készlet . 283, eladás 100, növen­dék 6, eladás 6, borjú 462, eladás 280, birka 25, eladás, 25 darab. A vásár irány­zata közepes volt. Sertésvásár. Felhajtás 639 darab, el­adatlan maradt 288 darab. Vidékre élve elszállí­ttatott 34 darab. Zártvásári fel­hajtás 102 darab, eladatlan maradt 65 darab., A vásár irányzata változatlan. Árak: elsőrendű öreg zsirsertés 158—160, másodrendű 148—152, fiatal nehéz 106— 167, kivételesen 169, közép 164—107, kivé­telesen 168, könnyű 144—150, szedett kö­zép 160—162, szalonna nagyban 180—184, zsir 200—204, hús 210—220, szalonnás ha­sított sertés 190—203 fillér kilogrammon­ként élősúlyban. Borjúvásár: A vásár irányzata élénkebb volt, az árak kg.-ként 4 filérrel emelked­tek. Felhajtás 468 darab, mely mind el­kelt. Árak: elsőr. borjú 130—130, ki­vételesen 140, másodrendű 114—126 fillér kg.-ként élősúlyban. Pénz és Szövetkezetek A kiskereskedelemi áruhitel helyett pénzkölcsönt kíván Az „Új Barázda“ már beszámolt arról, hogy a pénzügyminisztériumban megin­dultak a kiskereskedői hitel folyósítására vonatkozó tárgyalások. Ezek a tárgyalá­sok a kiskereskedelem körében bizonyos nyugtalanságot idéztek elő, mivel arról van szó, hogy ezt az egymillió pengőt áru­hitel alakjában bocsátják a kiskereskede­lem rendelkezésére. A kiskereskedelem a hitelfolyósításnak ezt a módját rendkívül aggályosnak mondja­­és azt hangoztatja, hogy ma már túlhaladott álláspont volna a kiskeres­kedelem hitelszükségletét úgy felfogni, hogy az csak áruhitel lehet. Áruhitelre ma nincs szüksége a kiskeres- ■ kedelemnek — mondják — mort, most már minden kereskedő annyi árut kap az üzletébe, amennyit csak akar. A kiskereskedelemnek az az álláspont­ja, hogy a helyzeten csak az segíthet, h­a az egymillió pengős hitel nem áruhitel, hanem pénzkölcsön alakjában kerül folyósí­tásra. A kiskereskedelem érdekképviseletei éppen ezért arra kérik az illetékes köröket, hogy a hitel folyósítására vonatkozó tárgyalá­sokon vegyék tekintetbe a kiskereskede­lem kívánságait, a kérésük pedig az, hogy a pénzügyminisztérium addig semmiféle döntő lépést, ne tegyen, amíg a kereskede­lem érdekképviseleteit meg nem hallgatja. Noha az egymillió pengő a kiskereskede­lem hiteligényét nem elégíti ki száz szá­zalékig, a hitelnek pénzkölcsön alakjában történő folyósítását biztató kezdetnek te­kintenék, amely a­ kiskereskedelem hitel­igényeinek rendszeres és elégséges kielé­gítéséhez vezetne. 5 Mezőgazdák tudósítója msa&^memM^aimmimítmiga&aae^tesewaimmtmK^tBamsesg^mssmimBassi Országos Szőlősgazda Kongresszuson tiltakoznak a borfogyasztási adó ellen (As­sj Barázda tudósítójától.) A Ma­­n­ar Szőlősgazdák Országos Egyesületé­­nek igazgatóválasztmánya most tartotta meg július havi ülését az OMGE tanács­­érmében. Az ülésen Kosinszky Viktor elnökölt és jelen voltak: Baross Endre dr.­gazgató, Bétát íny Artúr, Diczenty Dezső, Kleuduska Rezső, Knésy Lehel dr., Krasz­­tny Miklós, Statta Árpád­ dr., Staub Ele­mér dr., Vermes Sándor dr. és még szá­mos igazgatóválasztmányi tag. Az ülés egyetlen tárgya a borfogyasz­tási adó elleni újabb akciónak és az idei termés értékesítésének kérdése volt. A felszólalók rámutattak a belföldi bor­­fogyasztás nehézségeire és megállapítot­ták, hogy a borfogyasztás emelkedésének aka­dálya a borfogyasztási adó. Amíg ezt az adót el nem törlik, meddők a próbálkozások, mert a rendszeres több­termelésnek is ez vágja az útját. Az idei termés jónak ígérkezik, de ez nincs javára a szőlősgazdáknak. Ennek a paradoxonnak hangzó állításnak a magya­rázata az, hogy megfelelő fogyasztás híján a kisgazdák kénytelenek lesznek anya­nyira áron alul adni termésüket. Sörárpakiállítás Sopronban. Az orszá­gos méretű pozsonyi sörárpavásárok pót­lása céljából a Sopron megyei Gazdasági Egyesület az elmúlt években sörárpa-kiál­­lításokat rendezett. Tekintettel a kiállítás iránt megnyilvánuló élénk érdeklődésre, a Sopron megyei Gazdasági Egyesület az idén is megrendezi a sörárpa-leállítást Sopronban. A kiállítás szeptember 4-én nyílik meg a Sopron megyei Gazdasági Egyesület helyiségeiben. Mintát augusztus­­29-ig lehet­­ beküldeni. Felvilágosítással szolgál a Sopron megyei Gazdasági Egye­sület (Sopron, Templom­ utca 2.). Az esztergomi országos méhészeti kon­gresszus. Serédi Jusztinián dr. bíboros­­hercegprímás fővédnöksége alatt a Mé­hészszövetség által Esztergomban tar­tandó országos méhészeti kiállítás és kon­gresszus iránt országszerte nagy az ér­deklődés. Tekintettel arra, hogy ugyan­akkor Esztergomban a Bazilika védő­szentjének tiszteletére, országos zarándok­­lás készül, továbbá, hogy ugyanakkor ren­dezi meg országos kongresszusát a tűzoltó­­szövetség, végül abban az időben tartja a Stefánia Szövetség gyermekszépségver­senyét, az Esztergom és Vidéke Méhészeti Egyesület elnöksége felkéri a méhészeti összejövetel iránt érdeklődőket, hogy lakás iránti igényüket minél előbb jelentsék be, különben a későn jelentkezők elszállásolá­sáról nehezen tud gondoskodni. A kiállí­tás és a kongresszus látogatói számára egyébránt a kereskedelemügyi miniszté­rium féláru jegy váltására jogosító iga­zolványt bocsátott rendelkezésre, mely 1 pengő 20 fillér lefizetése ellenében a Méhészszövetségnél, Budapest, IX., Üllői­­ú­t 25. I. em. 10. sz. a. szerezhető be. A jegy árában a kiállítás egyszeri látogatá­sára jogosító belépőjegy is bele van szá­mítva. Változatlanok maradnak a műtrágya­­árak. Még a legkisebb falvakban is meg lesznek az idén a szervek, hogy az egyes gazdák kedvező hitel- és enyhe kamat­­fetételek mellett kapják a szükséges mű­trágyát. A gyárosok, hír szerint, az idei tavasszal érvényesített műtrágyaárakat az év második felében is meg akarják tar­tani. Ezzel az árpolitikával remélik, hogy a forgalom nagyarányú kibontakozását elősegítik, hogy az árak magukkal rántják a ré­gebbi jobb minőségű borok árát is és így a veszteségek a szőlősgazdatársadalom egész létét megrendítik. A borfogyasztási adó a termelőre hárul s a nagy termés ellenére a gazdák még a költségeiket sem kapják meg. Bármily üdvös is a kormány magyar­ bor propagandája m­a külföldön, legjobb esetben is csak félmillió hektoliter bort exportálhatunk, így tehát a szőlősgazdákon csak a belső fo­gyasztás emelkedése segíthet. Kosinszky Viktor elnöknek a felszóla­lóknak adott válasza után a következő ha­tározatot hoztak. Az egyesület megkeresi az illetékes kor­mányköröket és rámutat a segítség sür­gősségére. A kérvényt deputáció nyújtja át a miniszternek. E előkészít továbbá az egyesület egy nagy demonstratív országos szőlősgazdakongresszust. Felkérik a kép­viselőháznak azokat a tagjait, akik ezt az országos jelentőségű ügyet magukévá te­szik és sürgősségét érzik, hogy a kép­viselőházat még a szünet alatt­­hívják össze. A szőlősgazdák remélik, hogy ügyük az országgyűlés elé kerül és a borfogyasztási adó kérdését érdekeiknek megfelelően in­tézik el. telekben a következőképpen alakultak: Burgonya: korai rózsa, környékbeli 13 —14, környékbeli apró 6—7, Ella 12 fillér. Uj zöldség•­ környéki, páronként ve­gyes I. oszt. 16—18, II. oszt. 15—16, III. oszt. 6—6, zeller darabja 4 fillér, sár­garépa párja 32 fillér. Hagyma: makói, vágott 13—14, kör­nyéki, vágott 11—12, csemegehagyma 3 —4, fokhagyma 18—26 fillér. Főzelékek: vajbab 80, kakasbab 65—70, romániai fejeskáposzta vagonból 23,50, tök vagonból 9, tőle, kocsiról 10—12, fe­jeskáposzta kocsiról 30 fillér. Paradicsom: környéki, kocsiról 40 fil­lér. Uborka: körösi, kovászolni való 12—24, környéki, salátának való 20—24, kör­nyéki, kocsikról 28—30 fillér. Zöldpaprika: édes, I—III. eszt. 40— 60, hegyes 3—50 fillér kilogrammonként. Csöves tengeri: 5—6 fillér. Karfiol: levéllel 25, levél nélkül 35—40 fillér. A gyümölcspiac hajnali árai nagyobb tételekben a következőképpen alakultak: Barack: Kajszinok: makói 40—50, já­­noshalmai 60—70 fillér. Ananászok: jánoshalmai 30 —40, rózsa nagy 45—50, rózsa kicsi 25—30, lekvár barack 35—50 fillér. Őszi barack: I. oszt. 120, II. oszt 90, III. oszt. 70 fillér. Körte: búzával, árpával érő 35—40, szekfű 45—65, vadkörte 25, nyakas 55 fillér. Alma: édes 40—50, rétes 50, boriza 38 fillér. Cseresznye: 70, kocsikról 60 fillér. Meggy: 40 fillér. Ringletta: 30, befőzni való 60—85 fil­lér. Szilva: 22—25 fillér. Ananászdinnye: 150—200, Turkesztán 90—100 fillér. Görögdinnnye: dunántúli ,­Baróta: 100 —120 fillér. Malnc: 250 fillér. gyei, egyéb dunántúli, pestvidéki és bács­kai 27.70—27.80, 78 kg.-os tiszavidéki 28.20 —28.35, felsőtiszai 27.10—28.25, fejérme­gyei, egyéb dunántúli, pestvidéki és bács­kai 27.95—28.10, 79 kg.-os­ tiszavidéki 28.45 28.60, felsőtiszai 28.35—28.50, fejérme­gyei, egyéb dunántúli, pestvidéki és bács­kai 28.29—28.35, 80 kg.-os tiszavidéki 28.65 —28.75, felsőtiszai 28.55—28.65, fejérme­gyei, egyéb dunántúli, pestvidéki és bács­kai 28.35—28.50. Rozs pestvidéki (uj) 25.30—25.45, más (uj) 25.25—25.40. Árpa elsőrendű (uj) 25.50—26.—, közép 25.25—25.50. Repce 42.------42.—. Zab elsőrendű 31.-----32.—, közép 29.50—30.—. Tengeri tiszántúli 30.— 30.20, egyéb 29.50—29.75. Korpa 20.25—20.50. A készáruüzlet mai kötései: Új­buza 700 mm. 80 kg.-os budapesti paritásban tiszavidéki 28.75, 350 mm. 80-as buda­peti paritásban tiszavidéki 28.75, 300 mm. 80-as budapesti paritásban felső­­tiszai 28.55, 300 mm. 77-es budapesti paritásban felsőtiszai 28.5, 300 mm­. 80-as budapesti paritásban bácskai 28.50, 450 mm. 80-as budapesti paritás­ban felsőtiszai 28.55, 350 mm. 80-as budapesti paritásban felsőtiszai 28.55, 150 mm. 79-es budapesti paritásban felsőtiszai 28.50,­­ 300 mm. 77-es buda­pesti paritásban dunántúli 27.80, 900­ mm. 80-as budapesti paritásban tisza-­­ vidéki 28.75, 600 mm. 80-as budapesti­­ paritásban tiszavidéki 28.75, 300 mm.­­­00-as budapesti paritásban tiszavidéki 28.70, 900 mm. 81-es budapesti paritás­ban felsőtiszai 28.60. 300 mm. 80-as bu­dapesti paritásban felsőtiszai 28.00, 300 mm. 77-es budapesti paritásban felső­­tiszai 27.5, 150 mm. 77-es budapesti paritásban dunántúli 27.75, 150 mm. 80-as budapesti paritásban felsőtiszai 28.60, 1350 mm. 80-as budapesti paritás­ban tiszavidéki 28.70, 600 mm. 77-es­­ budapesti paritásban bácskai 27.90, 150 mm. 80-as budapesti paritásban felsőtiszai 28.60, 300 mm. 80-as budapesti paritás­ban felsőtiszai 28.60, 300 mm. 77-es bu­dapesti paritásban dunántúli 27.80, 150­­ mm. 77-es budapesti paritásban dunán-­­ túli 27.75, 150 mm. 80-as budapesti pa- ;■ ritásban felsőtiszai 28.60, 150 mm. 77-es budapesti paritásban pestvidéki 28.75, 100 mm. 80-as budapesti paritásban felsőtiszai 28.6­ g, 600 mm. 77-es buda­pesti paritásban dunántúli 27.90, 450 mm. 80-as budapesti paritásban tiszavi­déki 28.75, 100 mm. 80-as budapesti pa­ritásban tiszavidéki 28.75. Uj-rozs■’ 150 mm. budapesti paritásban dunántúli 25.50, 150 mm. budapesti pa­ritásban 25.42.50, 800 mm. budapesti paritásban pest­vidéki 25.37.50, 100 mm. budapesti paritásban pestvidéki 25.37.50, 300 mm. budapesti paritásban 25.37.50. Árpa: 200 mm. Állomás 28.7, Határidőpiac Búza októberre 28.70, 28.84, 28.74, 28.72, 28.66, zárlat 28.66—28.08, márci­ára 21.06, 31.04, 31.16, 31.06, 31.12, 31.16, 30.96, zár­­latint 30.94—30.96. Rozs októberre 26.26, 26.24, 26.30, 26.24, 20.16, zárlat 26.16—26.18, márciusra 28.94, 28.10, 28.12, 28.14, 28.08, 28.08, 27.90, 27.94, zárlat 27.94—27.90. Tengeri aug­uztusra 29.50, 29.54, zárlat 29.62—29.60, májusra 26.38, 26.58, 26.68, 26.56, 26.60, zárlat 26.54—26.62.

Next