Új Barázda, 1928. szeptember (10. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

2 VIRIUJAZM 1928. szeptember 1. szombat Negyvenezer pengő a Magyar Hét rendezésére A fővárosi kereskedelmi és ipari érde­keltségek néhány hónappal ezelőtt felve­tették a „Magyar Hét1" megrendezésének gondolatát. A kitűzött cél érdekében szá­mos tanácskozást tartottak és minden módon biztosítani kívánták, hogy a meg­rendezendő „Magyar Hét11 teljes mérték­ben igazolja, hogy a hazai ipar és keres­kedelem felkészültsége és magas nívója mellett semmi szükség sincsen idegen ál­lamok ipari termékeinek behozatalára. A tárgyalások során a tervek mindjobban kiszélesedtek és az eredetileg csak a fő­városra tervezett akcióba — nagyon he­lyesen — bekapcsolódott a vidék is. A vidéki kereskedelmi és iparkamarák, ipartestületek és kereskedő egyesületek ugyancsak jelentős szerepet kaptak a „Magyar Hét“ előkészítésében és rende­zésében s máris biztosítottnak tekinthető, hogy a vidék ipara és kereskedelme ugyancsak méltóképpen kapcsolódik bele a nagyszabásúnak ígérkező akcióba. Az érdekeltek körében általános ürömet kelt, hogy Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter már kezdettől fogva a legna­gyobb megértéssel támogatja a hazai ipar és kereskedelem törekvéseit. Éppen ezért a rendező bizottság most arra szá­mít, hogy a miniszter hazaérkezése után a kereskedelmi minisztérium is mind erő­­teljesebben vesz részt a rendezési mun­kálatokban és látható intézkedésekkel biztosítja az egész ország szempontjából oly nagyjelentőségű „Magyar Hét" si­kerét.­­A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a kormány tagjai Vass József helyettes miniszterelnök elnöklésével ma délelőtt minisztertanácsot tartottak. A miniszter­­tanács folyó ügyeket tárgyalt és ennek során negyvenezer pengő segélyt szavazott meg a kereskedők által november hó­napban rendezendő „Magyar Hét" cél­jaira. Sporthírek Mindenki rés­szt vehet a magyar falvak országos versenyében Az Barázda megváltoztatta a verseny módozatait Folyó hó augusztus 19-iki számunkban j­elentek meg az Új Barázda hasábjain az általunk kiírt Faluolimpiász néven nevezett országos versenynek feltételei és módozatai. A cikk megjelenése óta már többször foglalkoztunk a versenyzés fel­tételeinek módosításával és egyszerűsíté­sével , most pedig elhatároztuk, hogy a szabályzat második pontján fontos változtatásokat eszközlünk. A 2. szakasz így szól: „A versenyben csak azok vehetnek részt,,akik az Új Ba­rázda előfizetői. Ma a versenyző kiskorú, úgy szülője vagy gyámja fizessen elő, mert ezen feltétel híján nem vehet részt a versenyben". Versenyünk népszerűsítése miatt, to­vábbá, hogy mindenkinek alkalma lehes­sen a Fa­­u olimpiát szón résztvenni, elve­tettük ezt a tételt, tehát az Új Barázda országos versenyében részt vehet ezentúl mindenki, tekintet nélkül arra, hogy előfizető-e vagy sem! Bennünket versenyünk kiírásánál nem anyagi szempontok vezettek , hogy most így változtattuk meg a versenyzés felté­teleit, ezzel is igazolni akartuk, hogy anyagi hasznot­­húzni nincsen és nem is volt soha szándékunkban. A nemzeti esz­me, a magyar föld népe őserejének fel­kutatása, a falu testi kultúrájának fej­lesztése volt a célunk s most is ezen ki­­tűzött cél megvalósítása érdekében mon­dunk le az esetleges anyagi haszonról. Nem akarjuk megnehezeíteni a szegé­nyebb, nem tehetős polgáremberek fiai­nak a versenyünkben való r­ézvételt s re­mélhető, hogy ezzel a változtatással a falu sportoló ifjúságának újabb százai sietnek minden anyagi megterhelés nél­kül zászlónk alá. Itt adjuk tudtul egyéb­ként, hogy a magyar falu országos ver­senyének a ,,Falmlimpiász"-mée. módo­zatait és feltételeit a vasárnap megjelenő számunkban ismételten közölni fogjuk. Országos s­port­ünnepség Békés­­csabán (Az „Új Barázda?" tudósítójától) A csabai MOVE rendezésében nagy­szabású sportünnepség lesz vasárnap Békéscsabán. A legérdekesebb száma a versenynek egy stafétafutás, amely­nek célja a pusztaszeri Árpád-emlék. A maga nemében eddig páratlan staféta, amelynek útiránya Csorvás-Orosháza- Hódmezővásárhely és Mindszent­et érinti, hajnali 4 órakor indul a Főtér­ről. A versenyzők között férfiakon kí­­vül nők is szerepelnek és a staféta azon tagja, aki a Tiszánál vált, úszva veszi át a stafétabotot a■ folyón, míg az utolsó versenyző koszorút helyez Ár­pád vezér szobrára. A sportünnepsé­­get egyébként atlétikai verseny és futballmérkőzés tarkítja. Egymillió peszkő hitelt ad a sí­város a kiskereskedőknek Csökkenteni kell a magas védővámokat a főváros élelmezésének megkönnyítése céljából A székesfőváros vezetőit egyre in­tenzívebben foglalkoztatja a drágaság problémája. Mint jelentettük, a tanács tegnap több nagyfontosságú határoza­tot hozott ebben a kérdésben, külön felterjesztést intéz a kormányhoz, a polgármester pedig a szeptember havi közigazgatási bizottság ülésén tartan­dó beszámolójában külön rá fog mutatni a drága­­sági kérdés rendkívüli fontossá­gára és a szükséges intézkedé­sekre. Sipucz Jenő polgármester erre vonat­kozó expozé­jában többek között a kö­vetkezőket mondja: — A főváros élelmezésének meg­könnyítése céljából a fontosabb élel­miszerek és a vágóállatokra fennálló magas védővámokat megfelelő keres­kedelmi szerződések alapján csökken­teni kellene. Kívánatos továbbá, hogy a fővárosi állatvásárok transitóforgal­­mát méltányos vámkezelési eljárással tegyék lehetővé, úgyszintén az élelmi­szerexportnak adott tarifakedvezmé­nyeket­ a budapesti szállítmányoknak is megadják. Szükségesnek tartja a polgármestert A vörösrés­zlr ár­gyár Újpest, Órós Kászolyi-mtés 17.­­ Telefon: Újpest 28 Legmodernebb pálinkafőzőkészülékek raktára. Kérjen árajánlatot. — Nyuga­­titól B villamossal. a forgalmiadónak az elsőrendű élelm­icikkekre vonatkozó eltörlé­sét és közellátás szempontjából kiterjesz­­tendőnek tartja a forgalmiadómentes­­séget a lisztre, húsra és cukorra is. A lisztre és húsra nézve az egyfázisú adólevonás van ugyan érvényben, de ez is még igen lényeges teherrel nehe­zedik a fogyasztóközönség vállaira Különösen súlyos tehertétel ez a cukor­nál, amelyet a forgalmiadón kívül még a kincstári haszonrészesedés is terhel. így van az, hogy nálunk a ter­melőállamban a cukor 50—60 százalékkal drá­gább, mint Ausztriában. A polgármester szerint feltétlenül szükséges, hogy egységes élelmiszer­­törvénnyel­ és kellő szigorúsággal al­kalmazott büntető rendeletekkel sza­bályozzák egyöntetűen az élelmiszerek forgalombahozatalát. A drágaság fokozódásával kapcso­latosan a budapesti kiskereskedők, mint ismeretes, már hónapokkal ez­előtt erélyes akcióba léptek annak a szorgalmazására, hogy a kisiparosok­hoz hasonlóan ők is kapjanak olcsó hitelt s a törvényhatóság közgyűlésén is több felszólalás hangzott el annak az érdekében, hogy a Székesfővárosi Kis­ipari Hitelintézet kereteit kibővítve, működését a kiskereskedők hiteligényeinek kielégítésére is terjessze ki. Néhány héttel ezelőtt a kiskereskedői hitel kérdésében kormánykezdeménye­zésre egy ankétet is tartottak, ame­lyen a kereskedelemügyi és pénzügy­­miniszteren kívül a Pénzintézeti Köz­pont és a főváros képviselői voltak je­len. Ennek az ankétnak az eredménye az volt, hogy a kormány a Pénzintézeti Központ útján egymillió pengő hitelt bocsát kiskereskedők rendelkezésére, ugyanekkor azonban felhívták a fővá­rost is, hogy hasonlóan járuljon hozzá a kiskereskedői hitelkérdés megoldá­sához. A tanács legutóbbi ülésén fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és dr. La­­motte Károly pénzügyi tanácsnok re­ferátuma után úgy határozott, hogy egymillió pengő megszavazását java­solja a közgyűlésnek, arra a célra, hogy ezt az összeget a Székesfővárosi Kisipari Hitelintézet a kiskereske­dők hitelszükségleteinek kielégítésére használja fel. Egyidejűen szó van ar­ról, hogy a Kisipari Hitelintézet meg­változtatja címét és szervezetét és új neve Székesfővárosi Kisipari és Kis­kereskedelmi Hitelintézet lesz. 3^H»jeaaG3TS®8«araB«iii ii i jinnimiiaiRTH A bank­ok — a termelők szegényednek (Az Új Barázda tudósítójától.) A bankok legutóbb közzétették félévi mér­legeiket és pedig kívön-külön az egyes nagybankok és együttesen a TÉBE, a Ta­karékpénztáraik és Bankok Egyesülete. A mérlegekhez fűzött jelentések csaknem kivétel nélkül büszkén hivatkoznak az elért eredményre, amely szerint az 1928-ik év első felében átlag tíz százalékkal na­gyobb nyereséget mutatnak ki, mint a m­últ év első felében. Az eredmény ugyan­­még nem végleges és a dicsekvés kissé korai, mert az év hátralevő második felé­ben esetleg el lehet veszíteni azt a h­a­­szontöbbletet, amelyre oly büszkén hi­vatkoznak és amellyel nem illenek dicse­kedni. Mert mennél jobban megy a bankoknak, annál rosszabb helyzetük van a terme­lőknek. Miből állott elő az első félév 10 százalékos nyereségtöbblete? Valami nagy­szabású és az egész gazdasági életre elő­nyös üzletkötésekből? Vagy az üzletveze­tés nagyszerűségéből Mindezt nem lehet állítani. A bankok módszere a haszon­­szerzésnél egészen egyszerű, átlátszó, régi módi gyakorlat, melyben nyomát sem le­het felfedezni az üzleti leleményességnek, még kevésbé az ország általános gazda­sági helyzetével való törődésnek. A Nemzeti Bank megszavaz a nagy­bankoknak bizonyos mennyiségű hitelt hat százalék kamat mellett s a nagyban­kok a hat százalék mellett kapott meg­számlálhatatlan milliókat tovább adják kilenc, tíz, tizenöt százalék kamat mel­lett, aszerint, hogy ki és mi az a tá­tel­­igénylő. De nemcsak a jegybanktól, ha­nem magánelkotól is kapnak olcsó, hat százalékos hiteleket takarékletét formájá­ban, amelyeket éppen úgy, mint a Nem­zeti Bank hitelösszegeit, erősen megnö­velve és megdrágítva adnak tovább. Könnyen tehetik, mert kartellban vannak és nincs verseny a pénzpiacon, így az­után annyi kamatot kérnek, amennyi jól esik nekik és még így is válogathatnak az adósokban. A kisemberek, különösen a gazdái alig számíthatnak arra, hogy akár a nagyban­koktól, akár pedig vidéki fiókjaiktól kölcsönt kapjanak, mert nem érdemes a bankoknak „nagyvonalú" üzleti tevékeny­ségüket kisemberek között szétforgácsol­ni. Így azután el lehet hinni, hogy a nagy­bankok csakugyan fokozni fogják nyere­ségüket, ami csakis a­­termelőtársadalom rovására történhetik. A bankok nyereség­­többletével a gazdasági élet termelőága­zata szegényedett, amit más szóval úgy is lehet mondani, hogy a bankok azt a tíz százalékot, amivel a tavalyinál nagyobb nyereséget mutatnak ki, a termelők zse­béből emelték ki. MÓDII ne ISI IBSZ­T A legszebb és legszentebb nemzeti gondolat szolgálatát írták zászlójukra és a legtiszteletreméltóbb jelszavak hangoztatásával kezdették meg műkö­désüket annak idején az Ébredő Ma­gyarok. És ha voltak is velük kapcso­latban nem kívánatos kilengések, azt reméltük, hogy a kissé fékeveszetten felcsapott lángok szabályozása u­tán ez az egyesülés eredményesen fogja tudni szolgálni azokat a nagy nemzeti célokat, amelyek minden lelkesedést, minden munkát, önzetlenséget és ki­tartást megérdemelnek, viszont az egy célért küzdők sorában a legtelje­sebb összetartást, a példaképpen állít­ható magyar egységet követelik. Mondjuk­­meg az igazat:­­ ebben a reménységünkben csalódnunk kellett. Az egység helyett a széthúzás fenye­geti ezt a jobb sorsra hivatott intéz­ményt. Egyes tagjai állandóan a bíró­ság nyilvánossága elé hurcolt belső egyenetlenkedésekkel szórakoztatják a közvéleményt. Egymást becsmérlik, vádolják, szapulják, nagy örömükre azoknak, akik a magyar ébredéstől sa­ját kis üzleteiket féltették. Azt vártuk az Ébredő Magyaroktól, hogy megvált­ják alvó nemzetüket a visszavonás tu­ráni átkától és azt kell látnunk, hogy az átok őket is veri, köztük is dúl. Nem lehetne-e ezert segíteni? A jó szakácsnő — Nekünk mindig sok vendégünk van. Vájjon elég jól tud-e főzni? — Mind a kétféleképpen! — Hogyan? — Úgy is, hogy visszajönnek e­ ven­dégek, úgy is, hogy soha többé ne jöj­jenek el. Szerezzelek új előfizetőket az Új Ba­rázdának.

Next